Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)

2010-06-27 / 26. szám

4 4i 2010. június 27. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Zsolnára készülünk Templomszentelés Magyarföldön Az 1606. évi bécsi békekötést követő 1608. évi ország­­gyűlés törvényben biztosította, hogy az ország terüle­tén mindenki sza­badon választhassa meg, mely vallásfelekezethez kíván csatlakozni. Minden felekezetnek le­hetett saját hitvallása, szervezeti sza­bályzata és választott vezetősége. Az 1609-ben nádorrá választott evangélikus Thurzó György fontos feladatának tartotta az egyházi viszo­nyok rendezését, ezért a biccsei bir­tokához közel felevő Zsolnára 1610- ben evangélikus zsinatot hívott össze. (A feljegyzések szerint Zsolnán már 1540 óta volt evangélikus gyülekezet.) A település híressé lett az 1610. évi evangélikus zsinat által. Ezen tizenhat pontban fogalmazták meg a törvénye­ket, melyekkel az egyház ügyeit inté-Az egyházak álltak a középpontjá­ban annak a konferenciának, ame­lyet a Békés Megyei Önkormányzat rendezett június 9-én Békéscsabán. A Jókai Színházban zajlott tanács­kozás a megyei önkormányzat hat­részes érdekvédelmi konferenciaso­rozatának záró rendezvénye volt. Egyházunkat előadóként Gáncs Pé­ter, a Déli Egyházkerület püspöke képviselte. A közönség soraiban egyházi isko­lák diákjai is ültek, őket külön kö­szöntötte a házigazda, Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke. A Békés megye - a vallásbéke megyéje. Példaképek a jelenkor szá­mára: Tildy Zoltán, Apor Vilmos, Tessedik Sámuel címet viselő rendez­vény előadói azoknak a felekeze­zik. Megfogalmazták a szuperinten­densek esküjének szövegét is, és meg­választották az egyházkerületek veze­tőit. Az egyházkerületek élére Láni Il­lés, Melik Sámuel és Abrahamidesz Izsák lelkészeket választották meg szuperintendensnek. Egyházunk szá­mára e zsinatnak óriási jelentősége volt. Ismert, hogy a 17. század az ellen­­reformáció jegyében telt. 1708-ban a zsolnai evangélikusok templomát is elvették, evangélikus gyülekezet csak 1890-ben alakulhatott újra. Először csak imatermet és parókiát építettek. A jelenlegi templom (képünkön) 1935-36-ban épült. A Szlovákiai Evangélikus Egyház az 1610. évi zsolnai zsinat négyszáza­dik évfordulója alkalmából - július 1. és 4. között - többnapos emléke­zésre és ünneplésre készül, melyre a Magyarországi Evangélikus Egyház­ból is várnak vendégeket. teknek a vezetői voltak, amelyeknek gyülekezetei működnek Békésben. Az áttekintések sorát Gáncs Péter A háromnyelvű evangélikusság Békés­ben című referátuma nyitotta meg, majd a többi felekezetet - római katolikus, református, unitárius, ro­mán ortodox - képviselő előadók foglalták össze saját egyházuk Békés megyei történetét, illetve szóltak a jö­vőre vonatkozó terveiről. A rendezvény második felében nagy formátumú egyházi személyi­ségek - Apor Vilmos római katolikus püspök, Tildy Zoltán református lel­kipásztor, politikus, valamint Tesse­dik Sámuel szarvasi evangélikus lel­kész, pedagógus - életéről és mun­kásságáról hallhattak a jelenlévők. ■ - gazsu -► Immár templommal is büszkél­kedhet a mindössze 36 lelket számláló Zala megyei telepü­lés, Magyarföld. Az elmúlt szom­baton ökumenikus istentisztelet keretében Ittzés János, a Nyuga­ti (Dunántúli) Evangélikus Egy­házkerület püspöke, Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, vala­mint Veres András római kato­likus megyés püspök szentelte fel a - Mújdricza Péter építész tervei alapján - közadakozásból épített fatemplomot. Az egy év alatt megépült beruházáshoz szükséges 35 millió forint több mint félezer adakozónak kö­szönhetően gyűlt össze, sok ön­kéntes pedig társadalmi munká­ban segítette az építkezést, mely­hez mintegy 280 köbméter fát használtak föl. A falu polgármestere, a Nemzeti Színház színésze, Rátóti Zoltán la­punknak elmondta, hogy barátait látogatva lett szerelmese az Őrség csodálatos tájainak. A templomépí­tés szándéka már 2000-ben megszü­letett bennük, miután közösségi munkában megépítettek a faluban egy fa haranglábat. Ekkor tapasztal­ták meg, hogy valami magasabb rendűben gondolkodni - az az em­ber lelkét is fölemeli. Magyarföl­dön soha nem volt templom, van vi­szont egy csodálatos dombhát, és úgy érezték: oda szakrális épületet kell emelni... Az építési telek eredetileg több tu­lajdonosé volt, ám volt, aki ingyen ajándékozta oda a területét, amikor megtudta, hogy templomot fognak építeni rajta. Akadtak persze, akik vitatták, hogy kell-e ide - ennyi embernek - templom, de Rátóti Zoltán nem har­minchat emberben gondolkodik. Mint mondja, a hitéletet szeretné megerősíteni és támogatni. Az egy­házi gimnáziumokat látogatva már több intézményben jelezték neki, hogy szívesen tartanának náluk nya­ranta táborokat. „Ha a templom kö­rül fiatalok jelennek meg, az kulcsa annak, hogy a későbbiekben lélekkel töltsék meg” - vallja a színművész, aki bízik abban, hogy ez majd a kör­nyékbelieket is rendszeresebb hitélet­re ösztökéli. Örömmel mondja, hogy már sokan jelentkeztek be, hogy es­küvőjüket az itteni templomban sze­retnék tartani, s hogy Magyarföld te­lepülés legyen bejegyezve anyaköny­vi kivonatukban. De jelentettek már be keresztelőket is. Rátóti Zoltánnak mint polgár­­mesternek praktikusan is kell gondol­kodnia. Tervei szerint a templomnak kulturális funkciója is lesz. Szeretné­nek orgonát is építeni, hogy hangver­senyeket is szervezhessenek. Ko­molyzenei koncertek, irodalmi estek és minden olyan rendezvény meg­tartható lesz benne, amely nem sérti a templom szentségét. „Amikor először rápillantottam a templom tervrajzaira, Noé bárká­ja jutott eszembe. Az a bárka, amely­nek feladata volt összegyűjteni mind­azt, ami érték” - fogalmazott a ma­gyarföldi fatemplom június 19-i ava­tási ünnepségén Balog Zoltán társa­dalmi felzárkóztatásért felelős ál­lamtitkár. Rátóti Zoltán megerősítet­te: valóban sokan látják bárkának az épületet, de ők - az Őrség miatt - Őrhajónak nevezték el. Őrhajónak, amely valamit megőriz, megment és továbbvisz... ■ Menyes Gyula ■ Cs. F. Vallásbékés megye Tilos a vallási szimbólumok használata a labdarúgóvébén Népünk és az ökumené jövője Vendégelőadó az Ökumenikus Tanulmányi Központ közgyűlésén A Nemzetközi Labdarúgó-szövet­ség (FIFA) megtiltotta a játékosoknak a vallási és politikai szimbólumok használatát a focipályákon, és nem engedélyezi a hitet kifejező gesztuso­kat sem, hivatkozva a szervezet sza­bályának negyedik pontjára, mely a játékosok öltözetéről és viselke­déséről rendelkezik. Kaká, a brazil válogatott kö­zéppályása a Bajnokok Ligája 2007-es döntőjének lefújása utá­ni pillanatokban levette mezét, s megmutatta az alatta levő póló­ját, amelyen az „I belong to Jesus” magyarul „Jézushoz tartozom” felirat volt olvasható (képünkön). A brazil focista már koráb­ban, a 2004-es Milan-győzelem­­kor, illetve a 2002-es világbajnok­ság döntője után is ugyanezt tet­te, illetve a fenti feliraton kívül a cipője nyelvére a „God is faithful” azaz „Isten hűséges” feliratot varrta fel. 2005-ben, amikor a brazil válogatott a konföderációs kupa döntőjébe jutott, Kaká és né­hány csapattársa - Heurelho da Sil­va Gomes és a védő Lúcio - a mér­kőzés után „Jézus szeret téged” felira­tú pólókat viseltek. 2009-ben, az ugyancsak Dél-Afrikában tartott lab­darúgó konföderációs kupa során a hívő brazil csapatkapitány, Lucio a végső győzelem megszerzésekor áhí­­tatosan imádkozott a pálya gyepsző­nyegén. Franck Ribéry, a franciák egyik kedvenc játékosa egy-egy gól után ke­zét széttárva és az égre emelve szo­kott imádkozni. Sok hívő focista ke­resztet vetve lép a pályára, a gólszer­zők közül örömükben sokan letérdel­nek, és keresztet rajzolnak magukra. Mostantól fogva azonban mindez lehetetlen, mert a vallási és politikai szimbólumok használatát betiltották. A brazil csapatot a FIFA tavaly azért marasztalta el és büntette meg, mert egy győztes meccs után közösen és hangosan mondtak el egy imát. A FI­FA rendelkezése egyáltalán nem ta­lált tetszésre a játékosok körében, de edzőik kérésére kötelesek tartani magukat a szabályokhoz. M Vatikáni Rádió - Magyar Kurír * Az Ökumenikus Tanulmányi Központ (ÖTK) június 11-én tartotta idei közgyűlését a Ma­gyarországi Egyházak Ökumeni­kus Tanácsának székházában. A program Steinbach József du­nántúli református püspök Zsolt 18 alapján tartott áhítatával kez­dődött. Meghívottként dr. Erdé­lyi Géza, a Szlovákiai Reformá­tus Keresztyén Egyház nyugal­mazott püspöke tartott előadást A keresztyének egysége és a nem­zeti összetartozás címmel. Trianon kilencvenedik évfordulója, a nemzeti összetartozás napja után egy héttel és a kettős állampolgárság­ról szóló törvény elfogadása után különösen nagy figyelmet kaptak az előadásban elhangzottak. A püspök elmondta, hogy a szlovákiai reformá­tus egyházban fordítottak az etnikai arányok, mint az országban: kilenc­ven százalék magyar és tíz százalék szlovák. Mivel a szlovák nyelvű gyü­lekezetek anyanyelvhasználata kor­látozás nélkül biztosítva van, a nyelv­törvénnyel kapcsolatban megértették a magyarok aggodalmait, és melléjük álltak. Megrázó élménye volt - mondta az előadó -, amikor egyszer a horvát tengerparton egy anyaországi vendég megkérdezte tőle, hogy hol tanult meg ilyen jól magyarul. Ez az elmúlt évtizedek oktatáspolitikájának „gyü­mölcse”, amelytől minél előbb meg kell szabadulni. Erdélyi Géza és a résztvevők is kifejezték reményü­ket, hogy a szlovákiai választások után javulni fog a magyar-szlovák vi­szony. (Azóta - az eredmények isme­retében - ez várható is.) A korábbi alkalmaktól eltérően a vendégelőadás után került sor a közgyűlés ügyintéző részére. Dr. Tóth Károly nyugalmazott duna­­melléki református püspök elnöki beszámolójában elemezte a száz év­vel ezelőtt Edinburghban tartott missziói világkonferencia tanulsága­it. Az akkori nyugat-európai és észak-amerikai protestáns résztve­vők őszintén hittek az evangélium, a kereszténység felsőbbrendűségé­ben, továbbá a nyugati tudomány és technika feltartóztathatatlan diada­lában. így szinte elválaszthatatla­nul összefüggésben látták a gyarma­tosítást és a kereszténységet. Az ökumené ma is kénytelen ennek terhét hordozni. „Van-e jövője az ökumenizmus­­nak?” - tette fel a kérdést Tóth Ká­roly, a római katolikus egyház sokszor ellentmondásos megnyilatkozásai­ra utalva. A válasz csak „igen” lehet. Ehhez azonban az egyes helyi közös­ségekben, gyülekezetekben tudatosí­tani kell az eddig elérteket. Ami pe­dig a vallásközi párbeszédet illeti, a modern demokráciákban a keresz­tény vallási háttérről gyakran nem akarnak tudomást venni. Ezzel szem­ben a bevándorlók, különösen a muszlimok számára annál fonto­sabb vallásuk megőrzése és szabad gyakorlása. Fordítva azonban gyak­ran nem így van. Ezért minden lehet­séges fórumon tiltakozni kell, amikor diszkrimináció vagy üldözés sújtja a keresztény kisebbségeket. E sorok írója az ÖTK titkáraként számolt be a német protestáns egy­házak bensheimi felekezettudományi intézetének éves üléséről (A teológi­ai karok helye az állami egyetemeken volt a címe), Gimesi Jánosné reformá­tus lelkész, az ÖTK zarándokútjainak szervezője pedig az elmúlt évi és az idén tervezett utakról, valamint az Európai Protestáns Felekezettudomá­nyi Munkaközösségnek a finnorszá­gi Turkuban tartott idei üléséről {Egyház és turizmus címmel). Az ÖTK zarándokútjain évente két-há­­romszázan vesznek részt - immár két évtizede. Végül a résztvevők elfogadták az elmúlt évi pénzügyi beszámolót és az idei költségvetést. Az alkalom Pata­ki Albertnek, az Evangéliumi Pünkös­di Közösség elnökének imádságával ért véget. ■ Dr. Szentpétery Péter A SZERZŐ FELVÉTELEI

Next

/
Thumbnails
Contents