Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)

2010-05-30 / 22. szám

Evangélikus Élet élő víz 2010. május 30. » 11 Az ünnepek rangja ■ Ribár János Az Evangélikus Élet múlt heti, pün­kösdi számának első oldalán ezzel a furcsa címmel volt olvasható a vezér­cikk: A legfontosabb ünnep? Azt je­lentené ez, hogy az összes többi ün­nep elvesztette volna a rangját? Azok kevésbé fontosak? Talán még a Szent­­háromságot is veszélyeztetjük? Pál apostol után szabadon: semmikép­pen! Ezen a félreértésen szeretnénk most segíteni. Címként itt és most azt is meg­adhattuk volna: A legfontosabb ün­nep, 2. rész. Nem mentegetőzésre van szükség, hanem a keresztény üdvtörténeti ünnepek spirituális rangjának megértését célozzuk meg ezzel a pár sorral. A korábbi, emlí­tett írásunknak a végső mondaniva­lója egyszerűen az volt, hogy a pünkösdöt az teszi fontossá, hogy nemcsak külső, úgynevezett objek­tív események, történések soroza­ta, hanem a lelkűnkben lejátszódó eseménysor, így kell és lehet átélni, tehát megtapasztalható valóság. A karácsony és a húsvét az ember kö­rül történő szent eseménysor, de a pünkösd bennünk történik, ezért a legfontosabb a számunkra. Ennek ellenére szeretnénk mind­egyik üdvtörténeti ünnepnek vissza­adni az őt megillető rangját, hogy érezzük a fontosságukat, nélkülözhe­tetlenségüket, és így igazítsuk ma­gunkat az ünnepek értékeléséhez. Ha a pünkösd a legfontosabb, akkor miben lehet „leg” a karácsony és a húsvét? A válasz egyszerű. A karácsony a legszebb keresztény ünnepünk! A passió és a feltámadás a legkomolyabb és legigazibb drámai ünnepünk! A pünkösd pedig a legfontosabb ünne­pünk a bennünk történő szent való­ság (megtérés, újjászületés) miatt. Lényegüket tekintve mindegyi­kük meghatározza a hozzájuk való vi­szonyulásunkat is. Az embernek mérhetetlenül nagy vágya van a szépség, az esztétikum után, talán ezért is a legszebb és leg­népszerűbb ünnep a karácsony. Jézus Krisztus születéstörténetének egye­temes hatása már abban is megmu­tatkozik, hogy ebben az esetben si­került a legjobban elszakadni az ere­deti tartalomtól (vagyis Jézus szüle­tésétől Máié és Lukács evangéliuma szerint), és lett belőle általános értel­mű ünnepe a szeretetnek. Nemcsak hívők, de Istent nem ismerők is ka­rácsonyfát állítanak, ajándékoznak, beleélik magukat a szentimentális ka­rácsonyi hangulatba. Csillagszórók, gyertyák, lágy zene, kalács- és fenyő­illat, és ilyenkor mindig illendő kimu­tatni a szeretetet is. Persze, az éles fényben az árnyé­kok is sötétebbek. De nem az árnyék a lényeges, hanem mindaz, ami a leg­szebbé teszi az ünnepek között a ka­rácsonyt. Szépsége átlépte a bibliai határokat, megérinti a szíveket, s mindenki meghatódva hallgatja a Csendes éjt vagy egyéb karácsonyi énekeket. Ezért is igyekszünk tapin­tattal figyelmeztetni gyülekezetein­ket: vigyázat, bele ne navigáljuk ma­gunkat a túlzottan is érzelgős hangu­latba, mert akkor arról feledkezünk meg, aki miatt és akinek köszönhe­tően lett és van a karácsony, a leg­szebb ünnep, csupa esztétikum zené­ben, betlehemesben, de ételben és italban egyaránt. Legkomolyabb drámai ünnepünk­nek kettős osztása van. A nagyhét drámája, Jézus passiója, a szenvedés­történet és a feltámadás. Fenséges méltóságú a nagycsütörtök, amikor megszületett a második szentség, az úrvacsora, az oltári szentség. És éj­fél után elszabadult a pokol. Is­ten Fia azonban mindent mél­tósággal viselt, a gúnyt, az üt­­legeket, a kereszt cipelését, míg a Kálvárián - úton a Gol­gota felé - összeesett. Csak né­hány asszony sajnálta és könnyezte meg. Cirénei Si­mon sem szabad akaratából vitte tovább a keresztet a tán­torgó Jézus előtt. Minden nagypéntek meg­rendíti a hívő lelket, és szent komolysággal borul le az Úr Jézus előtt, hogy volt ereje bemutatni érettünk és miat­tunk, bűnösök miatt a megvál­tó áldozatot. A fekete oltár- és szószékterítő látványa is nagyon ko­mollyá tesz, de mindez eszünkbe jut­tatja az Úr Jézus rettenetes útját és hét szavát a kereszten. Harmadnap pedig újra tanítványa-* ihoz fordul valóságosan. Isten feltá­masztotta őt, és megkezdődik (vagy éppen folytatódik) a csődöt mondott tanítványok felkészítése a nagy misszióra. Világmisszióra. Megren­­dültség, komolyság, meghatódottság, majd lassan a felszabadult lélek meglátása: feltámadt. De még csak erőtlen felismerés, mert marad min­denki a zárt ajtók mögött. Már mondják, hogy feltámadt, de még csak egymás között, és még ott is új­ra és újra felüti a fejét a kétség, a ké­telkedés, a hitetlenkedés. A misszi­ói parancs is olyan csapat számára hangzik el, amelyben a kétség jelen van. A Feltámadott Galileába rendeli őket: „Amikor meglátták őt, leborul­tak előtte, pedig kétségek fogták el őket’.’ S nekik hangzik el a missziói parancs, hogy az egész világon hir­detni kell az evangéliumot. (Mt 28,17 kk.) Indulnak-e? Szó sincs róla. Majd ötven nap múlva történt egy szent fordulat a szívükben, amelyet a Szentlélek végzett el. Újjászülettek, és még beszédük is megváltozott. Nekünk is erre a szent belső és fel­ső fordulatra van szükségünk. Mint Nikodémusnak, nekünk is újjá kell (felülről jövő érintésre) születnünk (Jn 3,1 kk.). S ez a belső történés a legegzisztenciálisabb történés az életünkben, ezért a számunkra a leg­fontosabb. Csak alázatosan vára­kozhatunk. Várakozunk, de szorgal­masan kérve, keresve, zörgetve: „Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik.” (Mt 7,8) „Ha tehát ti gonosz létetek­re tudtok gyermekeiteknek jó aján­dékokat adni, mennyivel inkább ad mennyei Atyátok Szentlelket azok­nak, akik kérik tőle?” (Lk 11,13) Ez a legfontosabb! A szerző evangélikus lelkész, a Nyu­gat-békési Egyházmegye esperese Szentlélek Isten! Hálával áldunk, hogy nem hagytad árván a vilá­got, eljöttél, hogy Krisztus titká­ra elvezess, hogy égi ajándékaid­ban részeltess bennünket. Köszönjük, hogy hitre segítesz. Nélküled valóban nem tudnánk Krisztushoz térni, sem benne megmaradni. Hálát adunk a hit ajándékáért. Könyörgünk azokért, akik előtt még nem tárult fel hitünk lényege, a Krisztus titka. A körü­löttünk élőkért imádkozunk, akik nem tudnak mit kezdeni a sze­mélyeddel, akiknek a pünkösdi ünnepléséből éppen te, Szentlé­lek Isten maradsz ki. Köszönjük az ige biztatását, hogy a Lélek szele arra fúj, amerre akar. így te­kintünk reménységgel szerette­inkre, barátainkra, azokra, akik­nek kárhozata reánk szakad, aki­kért bánat éget, mert még nem ismerték fel hatalmadat. Beleka­paszkodunk abba a bizonyos­ságba, hogy te, Istenünk, minden embert üdvözíteni akarsz s az igazság ismeretére eljuttatni. így kérjük a hit ajándékát azoknak, akik még nélküled ünnepelnek téged! Könyörgünk magunkért is. Oly sokszor megfogyatkozik a mi hitünk is. Jöjj segítségünkre, hogy életünk próbái ne el­­fonnyasszák, hanem javunkra válva, erősítsék beléd vetett bi­­zodalmunkat! Köszönjük, hogy ennek az esztendőnek éves igé­jében különösen is bátorítasz er­re minket. Kérünk újra mégis: állj mellénk, ha nyugtalankodna szívünk, és légy támaszunk, hogy szüntelen tudjunk ben­ned hinni! Könyörgünk idei konfirmandu­sainkért. Azokért, akik az elmúlt vasárnapokban léptek először ol­tárodhoz, hogy fogadalmuk élet­re szóló döntéssé formálódjon. Tartsd meg őket a hitben, hogy el­nyerhessék az élet koronáját. Köszönjük, Szentlélek Isten, közösségteremtő erődet. Hálát adunk, hogy megérthettük, Krisz­tus váltságművének ajándéka­ként már semmi sem választhat el bennünket mennyei Atyánk sze­­retetétől. De köszönjük neked azt is, hogy benned az emberek között húzódó vastag válaszfalak is könnyedén leomlanak. Ezzel a bizalommal könyör­günk, Urunk, a világ népeiért. Megszégyenítő szereteteddel kényszerítsd térdre a békétle­­neket, a viszályt szítókat. Szent­lélek Isten, neked van hatalmad arra, hogy az egyetértést mun­káld közöttük. Könyörgünk, Urunk, egysé­gért a hívők között. Imádkozunk a különböző felekezetekhez tarto­zókért. Add, hogy példamutató hitélettel tudjanak bizonyságot tenni rólad, aki nem ismered a személyválogatást. Segíts, hogy híveid ezt a mindenki iránt el- és befogadó szeretetet sugározzák a világba. Könyörgünk, Szentlélek Is­ten, a betegekért, a szenvedőkért. Őrizz meg attól bennünket, hogy magukra hagyjuk őket próbáik közt. Te, aki a tanítványoknak is segítségére voltál, taníts ben­nünket is, hogy mikor mit szól­junk. Segíts, hogy szavaink és egész életünk a ránk bízott kö­zösségek épülését szolgálják, a békességet és az egységet mun­kálják. Kérünk, jöjj, és légy mindeh­hez támaszunk, Szentlélek Is­ten! Ámen. HETI ÚTRAVALÓ „Szent, szent, szent a Seregek Ura, di­csősége betölti az egész főidet!” (Ézs 6,3) Szentháromság ünnepének hetében az Útmutató reggeli és heti igéi a világot teremtő, megváltó és megszentelő Is­ten imádására hívnak. Ezt teszik a szeráfok hangos kiáltással, mert „örökkévaló Isten az Úr, aki teremtette a föld határait: kifürkészhetetlen az ő bölcsessége” (Ézs 40,28; LK). Hirdessük: „Hár­man vannak, kik a mennyben bizonyságot tesznek: Atya, Ige és Szentlélek, s e három egyetlenegy lényeg.” (GyLK 674) Jézus nem csak Nikodémust figyelmez­teti, hogy felülről, tehát „újonnan kell születnetek. (...) Bizony, bizony, mondom néked, ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országá­ba’.’Az újjászületés csak a Krisztusba vetett élő hit által lehetséges; „hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne” (Jn 3,70.5.15). Az emberek újjászületésén a Szent­­háromság mindhárom személye munkálkodik; s Pál is a háromságos egy Isten bölcsességének dicséretét zengi: „Bizony, tőle, általa és érte van minden: övé a dicsőség mindörökké’.’ (Róm 11,36) A próféták is hirdették: a bálványok csupán ügyes mesteremberek csinálmányái. „De az Úr az igaz Isten, élő Isten, örökké­való Király!" Valljuk: „Nincs hozzád hasonló, Uram!” (Jer 10,10.6) Sőt tanúi le­hetünk az örök Vagyok egyszülött Fiában elnyert szabadításának: „Én, én vagyok az Úr, rajtam kívül nincs szabadító. (...) Ti vagytok a tanúim- így szól azÚr­­, hogy én Isten vagyok. Ezután is csak én leszek!” (Ézs 43,11-13) Athénben, a bál­ványokkal teli városban Pál az Areopágoszon is őt, a pogányoknak eddig isme­retlen Istent hirdette, „aki teremtette a világot és mindazt, ami benne van, aki mennynek és földnek Ura”. Ő „most azt hirdeti az embereknek, hogy mindenki mindenütt térjen megf, mielőtt „ igazságos ítéletet mond majd az egész földkerek­ségfölött” (ApCsel 17,24.30.31). S Pál a Szentháromság egységéről így tanít: „...egy a Lélek, (..) egy az Úr (Jézus), (...) egy az Istene és Atyja mindeneknek; ő van min­denekfelett és mindenek által és mindenekben’.’ (Ef 4,4-6) „Aki üdvözülni akar, annak mindenekelőtt az egyetemes-keresztyén hitet kell megtartania; ez pedig: az egy Istent a háromságban, a háromságot pedig az egységben tiszteljük.” (Atha­nasius hitvallása) Isten Fia, a Messiás halálának azonnali következménye volt Isten dicsőítése s tanúskodás az Úrról; mert a szemtanú százados így szólt: „Ez az ember valóban igaz volt” (Lk 23,47) Isten dicsőítése és ismerete csak Fia ál­tal lehetséges számunkra, ezért kéri Jézus: „Higgyetek nekem, hogy én az Atyá­ban vagyok, és az Atya énbennem van (...). Aki engem lát, látja az Atyát. (...) és amit csak kértek majd az én nevemben, megteszem, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban.. ” (Jn 14,11.9.13) Reformátorunk így tanít: „A teljes Szentháromság mind­egyik személye azon van, hogy a szegény, nyomorult embert bűnből, halálból, ördög hatalmából megigazulásra, örök életre - Isten országába segítse. Micso­da vigasztalás ez!"- „Hiszek benned, Istenemben, (...)/ Atya, Fiú és Szentlélek! / Hiszem, veled célhoz érek, / Örökkön-örökké élek!” (EÉ 251,1.9) ■ Garai András HIRDETÉS_________________________________________________________________________________ Meghívó Az Evangélikus Kórházi Lelkigondozói Szolgálat nyári kétnapos konferenciát tart június 4-én és 5-én, péntek délelőtt 10 órától szom­bat délután 4 óráig Piliscsabán, a Béthel Evangélikus Missziói Otthon­ban (Széchenyi u. 8-12.). Téma: A család. Ízelítő az előadásokból: A Hellinger-féle családállítás; Tizenévesek világa; Kommunikáció a csa­ládban; A család apraja-nagyjával törődő Krisztus; Család születik; Családterápiás módszerek. Érdeklődni és jelentkezni lehet: Balogh Éva: 20/824-4723, bodzabo­­kor@gmail.com; Honti Irén: 20/824-5629, hirene@citromail.hu; Heine­­mann Ildikó: 20/770-0442, ildiko.heinemann@lutheran.hu; Kulcsár Zsuzsanna: 20/824-2256, kulzsi@hotmail.com. Szeretettel várjuk önkéntes segítőinket és az érdeklődőket! HIRDETÉS Egyházunk Női Missziói Szolgálata ez évben is meghirdeti az egyedül­álló szülők és gyermekeik konferenciáját július 18. és 25. között Révfü­löpön, az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban Bővelkedje­tek a reménységben! címmel. (Az alkalom 18-án, vasárnap vacsorával kez­dődik, és 25-én ebéddel fejeződik be.) Részvételi díj: 25 000 forint/fő. Tíz év alatti gyermekek részvételi díja: 14 000 forint/fő. Jelentkezéssel kapcsolatos információ a Női Missziói Szolgálat címén kérhető: B. Pintér Márta lelkész, 1085 Budapest, Üllői út 24.; tel.: 1/483- 2261, 20/824-2791; e-mail: marta.pinter@lutheran.hu. HIRDETÉS -Nyaraljon Négyfaluban! Megismerkedhet a hétfalusi csángók vendégszeretetével. Megismerheti a Bar­­caság jellegzetes történelmi és kulturális létesítményeit. Együtt lehet erdélyi evan­gélikus hittestvéreivel. Különleges szép­séggel megáldott tájban gyönyörködhet és pihenhet. Megismerkedhet a Székely­föld déli részének helységeivel és kultú­rájával (Zágon, Csomakőrös, Kovászna, Szent Anna-tó stb.). Szállást biztosítunk a Keresztyén Csángó Ház 2, 3 és 4 ágyas vendég­szobáiban. Szállásdíj: 60 lej (15 EUR)/fő + reggeli. Estebéd kérésre: 25 lej (6 EUR)/fő. 3 éven aluli gyermekeknek: 30 lej (7 EUR)/fő + reggeli. Est­ebéd kérésre: 15 lej (4 EUR)/fő. Érdeklődni lehet a 0040268276445-ös telefonszámon 8 és 13 óra kö­zött vagy a kajcsalaszlo@clicknet.ro e-mail címen. Várjuk jelentkezését!

Next

/
Thumbnails
Contents