Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-05-16 / 20. szám
8 -m 2010. május i6. MELLÉKLET Evangélikus Élet Az egyházkerület hűségérmesei Dénes Erzsébet Dénes Erzsébet 1942-ben született Szegeden, régi evangélikus családból származik. A háború után szüleivel Pitvarosra költöztek a nagyszülőkhöz. Általános iskoláit itt járta, a gimnáziumot Orosházán és Szegeden végezte. Felsőfokú élelmiszer-kereskedői végzettséget szerzett, egy munkahelyen, a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ-nál dolgozott nyugdíjazásáig. Édesanyja segítségével két kislányt nevelt fel. JTíz éve a gyülekezet pénztárosa. Három éve a gondnoki feladatot is ellátja. Pénztárosként az egyházfenntartói járulékot beszedve személyesen felkeresi a gyülekezet tagjait. Munkájához, szolgálatához a gyülekezetimunkatárs-képző tanfolyam, amelyet elvégzett, sok segítséget jelentett. A pitvarosi gyülekezet kapcsolatot tart a szlovákiai evangélikus testvérekkel, különösen is a diószegi gyülekezettel. A testvérkapcsolat keretében kölcsönösen meglátogatják egymást; ebben Dénes F.rzsébet is aktívan részt vesz. Rendszeresen segít a vendéglátásban, a szervezésben. Fontos szolgálatot végez a gyülekezeti; hittanos táborok pénzügyi adminisztrációjában. Fontosnak tartja, hogy köszönetét mondjon a gyülekezet tagjainak, akik segítenek munkájában, Lestyán Ádám Lestyán Ádám 1946. augusztus 22-én született Mezőberényben. Budapesten, a Kertészeti Egyetemen szerzett diplomát, 1994-től a Mezőberény II. Kerületi Evangélikus Egyházközség felügyelője, emellett zsinati póttag is. Mezőberény város képviselő-testületének tagja. Határozott személyiség, egyházi tevékenységének a legnagyobb komolysággal tesz eleget. Mindig önfeláldozó munkával segítette és segíti egyházát. Racionális gondolkodással és tudatos mérlegeléssel a lehető legjobban meg tudta és meg tudja határozni a dolgok fontossági sorrendjét. Vállalt feladatait kivétel nélkül nagy odaadással, azokat szívügyének tekintve végzi el. Felügyelőként való munkálkodása idején készült el a gyülekezet templomának külső és belső tatarozása, a temetői kápolna rendbehozatala, a templom kerítésének javítása, a régi magtárház ifjúsági házzá való átalakítása, a parókia részleges renoválása, illetve ekkor épült az idősek napközi otthonának klubterme. Lestyán Ádám szerkeszti az egyházközség honlapját, sokak felé közvetítve ezáltal is a gyülekezet múltját és jelenét, bepillantást engedve a közösség mindennapi életébe. A gyülekezet lelkészének elnöktársaként és segítőtársaként hosszú évek óta szolgálja egyházát hűséggel, hittel, legjobb tudása szerint. Riegel János Riegel János 1919. december 17-én született Hidason, gyermekkorát a Hidas és Cikó között egykor volt Be rekalján töltötte, ahol az erdészház mellett tizenhárom parasztcsalád küzdött a megélhetésért. Hidasra járt iskolába, ez számára naponta öt kilométert jelentett a templom melletti iskoláig, és ugyanannyit vissza, télen-nyáron... Az elemi iskola után Mecseknádasdon cseléd, majd hazatérve a fő kenyérkereseti forrása a kicsinyke családi birtok megművelése mellett a fuvarozás volt. 1943-ban megnősült. A háború után a feleségével együtt kitelepítették a bajorországi Stadtlauringenbe, ahol a háború utáni újjáépítés lehetőségeit kihasználva farmergazdaságot létesített. A városkában mindössze néhány evangélikus család élt, akiket a Schweinfurtból kijáró lelkész gondozott. A kis gyülekezet számára az istentisztelet lehetőségét és méltó kereteit a Riegel család otthona biztosította. János bácsi itt került közelebbi kapcsolatba; áz egyházi szolgálat-Feleségének halála után - már nyugdíjasként - egyre gyakrabban járt haza, és egyre nehezebben ment vissza Németországba, míg végül mindkettejük gyermekeinek és unokáinak karéjában feleségül vette egykori menyasszonyát, Margit nénit, akivel a háború alatt kitűzött három után a negyedik esküvői dátum már nem hiúsult meg. Szeretetben és egyetértésben megélt huszonnégy év adatott nekik. Riegel János házat vett Hidason, és hazaköltözött. A Németországban megszokott hagyományt követve, a rá jellemző buzgalommal látott hozzá a gyülekezet összefogásához mind Hidason, mind az első generációs kitelepítettek között. Megszervezte Németországban, a hidasiak találkozóin az adományok gyűjtését a templom renoválásához, illetve idehaza - amíg egészsége engedte - élen járt minden olyan templom körüli munkában, amely saját erővel is elvégezhető. Szülőföldjétől, gyülekezetétől lélekben sohasem szakadt el. Ezt a hűséget, amely évek mindennapos munkájában nyilvánult meg, köszönjük meg ezzel az elismeréssel. Balázs Béláné Balázs Béláné Bernát Erzsébet Pécsett született 1920. április 14-én. Tizennégy évesen jutott hitre, és ekkor el is köteleződött az egyházi szolgálatra-. Komolyan véve hitét, jelentkezett diakonisszának, 1942-től jelölt, majd 1943-tól diakonissza lett. Szolgálati helyei Győr, Veszprémvarsány, Celldömölk, Mosonmagyaróvár, Bakonyszombathely. Ezek mellett több helyen kisegítő szolgálatot végzett. A diakonisszarendet 1952-ben feloszlatták, ezután férjhez ment Balázs Béla evangélikus lelkészhez. Házasságukból két lány született, akik szüleik elhivatottságát a mai napig hűségesen őrzik. 1953-tól papnéi szolgálatai közé tartozott az istentiszteleteken való kántorizálás, valamint a családlátogatás, illetve gyülekezetépítés. Ez a szolgálat 1969-ig, férje nyugdíjba vonulásáig tartott. 1969-ben Pécsre költöztek. Itt is aktívan vett részt a gyülekezet életében. Tagja volt a gyereklátogató munkacsoportnak, sok személyt-családot tartott szem előtt - ahogy sokszor mondja: őt Isten a hívogatásra és számontartásra hívta el. Fizikai erejének csökkenésével a telefonos hívogatást végezte. Nevéhez fűződik a missziói kör megszervezése, mely a mai napig jól működik. Kozármislenyi családi házukban rendszeresen folytak a Vasárnapi Iskolai Szövetség keretén belül a gyermekevangélizációk. Istennek köszönjük meg Balázs Béláné áldozatos szolgálatát. Nyári Erzsébet Nyári Erzsébet 1922. november 13-án született Kispesten. Itt élte gyermekkorát, itt részesült a konfirmációban. Az iskola közelében laktak, ahol Fébé-diakonisszák, illetve -tagok tartották a vasárnapi iskolai foglalkozásokat. A diakonisszákkal való találkozás mély nyomokat hagyott Erzsébet lelkében, ezért 1939-ben, a polgári iskola elvégzése után a Fébé kötelékébe lépett. 1940-ben elvégezte a diakonisszaképző tanfolyamot, 1942- ben próbadiakonissza lett. 1950. november 19-én Pesthidegkúton avatta diakonisszává Zulauf Henrik vezető lelkész. Több gyülekezetben végzett szolgálatit: Mezőberényben Kun-Kaiser >iáíe/lelkész mellett, a Tab környéki gyülekezetekben Jakus Imre vezetésével. Torvajon önállóan munkálkodott, istentiszteleteket tartott, gyermek-bibliakört vezetett. Sorkoszton étkezve rendszeresen látogatta és lelkigondozta a híveket. Erzsikét, a „testvér nénit” mindenki szerette és tisztelte a faluban. A diakonisszaegyesület feloszlatása után csecsemő- és gyermekápoló munkakörben dolgozott a kispesti Wekerle-telepen, egyidejűleg a gyülekezet életében is aktívan tevékenykedett. 1994-ben az újraszerveződő Fébé Diakonisszaegyesület anyaházába költözött, azóta ott él, imá4ságos lélekkel készül Megváltója elé állni. Vezérigéje Ézs 43,1: „Nefélj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!” Slajkó Pál Slajkó Pál Kiskőrösön született 1929. március 15-én. Öten voltak testvérek, ő volt a legfiatalabb. Testvéreit már mind eltemette. Szülei a tehetséges parasztfiút, amíg lehetett, taníttatták: négy elemit és négy polgári iskolát végzett. De egész életét a föld és az állatok szeretete töltötte ki. 1954- január 7-én kötött házasságot Sipiczki Máriával, akivel Isten kegyelméből már ötvenhét éve élnek boldog házasságban. Három gyermekük és tíz unokájuk született. 1958 óta presbitere a Kiskőrösi Evangélikus Egyházközségnek. A gyülekezet válságos időszakában, nehéz körülmények között vállalta a gondnoki tisztséget, melyet 1987 és 1994 között töltött be. Erre az időszakra esett a gyülekezet történetének legutóbbi nagy beruházása, a Jó Pásztor Evangélikus Szeretetotthon építése. Ott volt az első kapavágástól kezdve. Szervezte a társadalmi munkát, hívó szavára mindig igen sokan jöttek falazni, cserepezni, mikor mire volt szükség. Évtizedes kapcsolata volt a budai evangélikus szeretetotthonnal, ahová az ő irányítása alatt rendszeresen szállított a gyülekezet természetbeni adományokat; E kapcsolatból ered a Kiskőrösön létesítendő szeretetotthon ötlete. Slajkó Pál számára Jézus Krisztus szeretete mellett három dolog volt mindig fontos: a szülői háttér, ahonnan evangélikus keresztény lelkiségét örökölte; az evangéliumi énekek nagy-nagy szeretete (énekeskönyvünk énekei mellett sok Énekem az Úr- vagy Halleluja-éneket tud és énekel még ma is zengő hangján, fejből; legkedvesebb éneke a 66.: Te vagy reményem sziklaszála)-, valamint kimeríthetetlen egyházszeretete. Van pár lelkészünk, akiknek lelkészi elhívásábanmegerősödésében Isten eszköze lehetett Pali bácsi. A fiataloknak azt kívánja: „Otthonról úgy tudjanak elindulni, hogy legyen mindig mibe kapaszkodni.” Életének meghatározó bibliai igéje: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.” (Fii 4,13) Tessedik-díjasok Lászlóné Házi Magdolna, az év lelkésze Lászlóné Házi Magdolna Békéscsabáról került az Evangélikus Teológiai Akadémiára, ahol 1977-ben szerzett diplomát. Kibocsátását követően Békéscsabán lett segédlelkész. Saját kérésére került 1980-ban Pusztaföldvárra, ahol parókus lelkésszé választották. Azóta is a Békés megyei gyülekezet lelkésze. 1988 óta gondozza a nagybánhegyes-magyarbánhegyesi egyházközséget is. 1987-ban a pécsi család- és nővédelrűi kongresszus kapcsán meghir► Az előző években „dél csillagainak” „dél gyümölcseinek” neveztük azokat a testvéreinket, munkatársainkat, akik az egyházkerület kitüntetésében részesültek. Az idén, klasszikus bibliai képpel élve, kerületünk olyan „élő köveiként” köszöntjük őket, akikre mindig és mindenütt lehet építeni. Hűséges szolgálatuk, kreatív munkájuk, odaszánt életük hirdeti, hogy miközben bizonyos területeken sajnos valóban leépül egyházunk, Isten újra meg újra támaszt olyan élő köveket, akikkel tovább építkezhetünk. Amikor bemutatjuk őket lapunk olvasóinak, hálát adunk értük az egyház Urának. Áldása kísérje további életüket, építő szolgálatukat. ■ Gáncs Péter püspök ___________________ Dél élő
