Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-04-25 / 17. szám
Evangélikus Élet MOZAIK 2010. április 25. » 11 A választás és az internet szabadsága A rendszerváltás utáni országgyűlési képviselőválasztások történetének legnagyobb arányú győzelme született meg április 11-én, és ez a nap egy szerencsétlen körülménynek köszönhetően a közösségi média nagy győzelmét is hozta a hagyományos tömegkommunikációs csatornák felett. A más körzetekben szavazók okozta késedelem miatt ugyanis az Országos Választási Bizottság (OVB) meghosszabbította a kampánycsendet, így a televíziók és rádiók este hét óra után sem adhattak tájékoztatást a részeredményekről... Tavaly novemberben Kanada hasonlóan működő választási rendszerét már érte kritika. Az ottani helyzet még annyival bonyolultabb, hogy az ország hat időzónán keresztül húzódik, így a szavazás az ország nyugati és keleti széle között egy délutánnyi különbséggel ér véget. Márpedig ez azzal jár, hogy az állam egyik felén az esti zárás után éjfélig még nem lehetne részeredményeket közölni. Éppen ezért 2004-ben úgy változtatták meg a törvényt, hogy a helyi adók rögtön az urnazárás után már adhattak közzé információkat, csak az országos médiumok nem sugározhattak. A tavalyi választások ezzel szemben már a twitteres adatmegosztás jegyében teltek. A kampánycsend intézményének elvi oka az, hogy a választások vége előtt közreadott eredmények esetleg befolyásolják a még nem szavazók preferenciáját. A Twitter ismeretségi hálózata azonban olyan vékony, de rendkívül jól EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Nagy Bence működő információs hálóval fedi le az országot, hogy valójában rajta keresztül nehezebb az információhoz nem hozzájutni, mint megtudni valamit általa. így aztán amikor április 11-én este hétkor a magyar kampánycsend érvényben maradt, a hivatalos csatornák „elhallgattatása” miatt a közösségi média vette át a hírközlő feladatokat. És olyan áttörés következett be, amelyre kevesen számítottak. Több kisebb oldal össze is omlott a sok látogatótól, de a tájékoztatás fő csapásirányába került blogok és siteok hamar találtak áthidaló megoldást. A Mandiner politikai híroldal például a Tumblrre menekült, az amerikai blogszolgáltatónak ugyanis meg sem kottyant a százezres többletlátogatás. És az adatok áramlásában így csak apró szünet állt be. A rendszer ilyen kijátszása nemcsak anakronisztikussá tette a kampánycsend fenntartását, de egyenesen gúny tárgyává is. A Facebookon például olyan felhasználói csoport is indult, amely már a nevében hordozta célját: „Előbb lesz ennek a csoportnak 10 000 tagja, mint választási eredmény! :D” A Twitteren a magyar tagok pedig a #voks20io és a #valasztas20io címkékkel ellátva fejezték ki markáns véleményüket az események alakulásával kapcsolatban. Míg a tévénézők többsége vagy az OVB meddő tanácskozását vagy a kereskedelmi adók kényszerűen berakott filmjeit nézte, addig az internet nem szabályozható része biztosította az állampolgároknak a közérdekű adatok megismeréséhez való jogát. Nem csoda, hogy az OVB már jóval a választások következő fordulója előtt bejelentette, hogy ezúttal nem fogja meghosszabbítani a kampánycsendet. Jelen rovat hasábjain gyakran lehet olvasni olyan technológiákról, amelyek kezdetben csak egy szűk réteg játékszerei. A geek, azaz gyík gúnynévvel illetett informatikusok kezéből kikerülve azonban egy idő után ezek a megoldások a hétköznapi emberek mindennapi „használati tárgyaivá" alakulnak át. A Twitter most bebizonyította, hogy mennyire jól használható kritikus helyzetben, ezért a palackból már egyszer kiengedett szellemet nem is lehet majd visszazárni, a következő kormánynak már minden bizonnyal nagyobb figyelmet kell fordítania a közösségi média figyelésére és megértésére, ha jól akarja kommunikálni reformjait. Ha valaki eddig még nem próbálta volna ki a Twittert, akkor regisztrálhat rá a http://twitter.com vagy a http://yamm.hu címen. Az első információforrása pedig akár a http://twitter.com/lutheranhu címen található felhasználó is lehet, amely nem más, mint egyházunk központi oldala. ■ Nagy Bence Aulich-emlékmű avatása Cinkotán A Cinkotai Evangélikus Egyházközség lelkészlakásának udvarán toborozta csapatait Aulich Lajos 1849. április 24-én a tavaszi dicsőséges hadjárathoz. A szabadságért harcoló katonák innen indultak Pestre, majd onnan Buda visszavételére. Ennek emlékét márványtábla őrzi, amelyet annak idején a cinkotai régi parókia falán helyeztek el. Az új lelkészlakás megépítése után az emléktáblát az udvaron álló több száz éves akácfára erősítették. Most kerülhetett sor arra, hogy Terényi István presbiterfestőművész tervei alapján - önkéntes felajánlásból - elkészüljön a szabadságharcos-emlékmű, amelyet a gyülekezet tagjai térítés nélkül építettek fel. Az emlékművet április 18-án délután Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke avatta fel. Az ünnepségen köszöntőt mondott Vető István lelkész és Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere. A környék 1848-49-es politikai helyzetét és hadi eseményeit Babucs Zoltán, a Hadtörténeti Múzeum hadtörténésze idézte fel. A jelenlévők meghallgathatták a cinkotai evangélikus gyülekezet énekkarának szolgálatát is. Az esemény a hatodik alkalommal megrendezett Czinkotai csetepaté keretében zajlott, melynek során az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat emlékére tartottak hagyományőrző hadgyakorlatot a Mátyásföldi repülőtéren. M EvÉlet-infó Új tagok az Emberi Méltóság Tanácsában Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi is csatlakozott az emberi jogok és az emberi méltóság védelme érdekében alakult Emberi Méltóság Tanácsához - közölte Lomnici Zoltán, a szervezet alapító elnöke a Magyar Távirati Irodával. A történelmi egyházak képviselői közül a szervezet egyik alelnöke Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nyugalmazott püspöke, a mintegy húsz tag között szerepel Tempfli József nyugalmazott nagyváradi püspök és Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője is. Az Emberi Méltóság Tanácsa működésének eszmei alapjául szolgáló felhívást a négy történelmi egyház vezetői - Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, valamint Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója és Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke - tavaly novemberben írták alá. A dokumentum - amelyhez később számos szervezet és tizenháromezer magánszemély is csatlakozott - hangsúlyozza: az aláírók „elkötelezik magukat az emberi jogok, az egyenlő méltóság védelme mellett, és visszautasítanak minden olyan sértő megnyilvánulást, amely más személyek vagy csoportok ellen irányul, azok vallási vagy nemzeti és etnikai hovatartozása miatt”. Lomnici Zoltán a Magyar Állami Operaházban múlt szombaton, a szervezet tagjait bemutató sajtótájékoztatón rámutatott: az, hogy az emberi méltóságot nem tartották tiszteletben, tragikus következménnyel járt a 20. században. „A mártírok emléke összeköt bennünket, a nemzet egységét szolgálja” - fogalmazott. Utalt arra, hogy a felhívás jegyében tavaly első ízben emlékeztek meg Magyarországon közösen a holokauszt, a málenkij robot, az 1956-os megtorlás és a recski tábor mártírjairól az emberi jogok napján, az emberi méltóság nemzeti emléknapján, december 10-én. Az Emberi Méltóság Tanácsa elnökségének névsorát két hete hozták nyilvánosságra: Lomnici Zoltán és Erdélyi Géza mellett a tiszteletbeli elnök Oláh György Nobel-díjas kémikus, a másik alelnök Kányádi Sándor író, az ügyvezető igazgató Szunai Miklós, a Széchenyi Tudományos Társaság ügyvezetője. M MTI Evangélikus műsorok Április 28-án, szerdán délelőtt 10 óra 15 perckor a Magyar Televízió m2 csatornája Andorka Rudolf portréját festi meg. Az 1997-ben elhunyt társadalomtudós, kutató, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának világi elnöke beszél életéről, publikációiról, hitvallásáról. „1931- ben születtem, így a második világháború és a totalitárius rendszer súlyos társadalmi következményeit előbb eszmélő tudattal, majd tudatos felnőttként éltem át. Családomat és életemet ezek a politikai események közvetlenül érintették: apámat mint polgári liberális világnézetű politikust mind a Gestapo, mind az ÁVH letartóztatta, megjárta Mauthausent, az Andrássy út 60-at, a kistarcsai internálótábort és a váci börtönt. Én magam voltam kitelepített, munkaszolgálatos katona, a forradalmi tömeg tagjaként részt vettem az 1956-os forradalomban. Ezt követően börtönbüntetésre ítéltek. Miután a politika ilyen mélyén áthatotta életemet, ennek természetes folyománya ez irányú elkötelezettségem...” - vallotta Andorka Rudolf. Május í-jén, szombaton 17 óra 10 perckor a PAX Tv Lélek és építészet című műsorában Benczúr László evangélikus építésszel, az Északi Egyházkerület felügyelőjével ismerkedhetnek meg a nézők. Május 2-án, vasárnap délelőtt 11 óra 20 perckor a Magyar Televízió mi-es csatornáján dr. Kamp Salamon vall hitéről. A karnagy az evangélikus egyházzene meghatározó alakja, a Lutheránia énekkar vezetője, nevéhez fűződik a Deák téri Bach-hét megrendezése. Május 2-án, vasárnap délben az acsai evangélikus templom harangja szól az MRi - Kossuth rádióban. A17. század első felében a protestánsüldözések miatt számos evangélikus hitű, szlovák ajkú család érkezett a Felvidékről a mai Ácsa területére. Első templomukat 1636-ban építették. A fatemplom helyén 1752-ben épült fel a kőtemplom, amely neogótikus formáját 1862-ben nyerte el. SZERETETVENDÉGSÉGRE Vargabéles Hozzávalók: 1 kg túró, 6 dl tejföl, 5 tojás, 20 dkg margarin, 20 dkg cérnametélt, 25 dkg porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, 10 dkg mazsola, 1 csomag rétestészta. Elkészítés: Első lépésként kifőzzük a cérnametéltet. A túrót a tojássárgákkal, a vaníliás cukorral és a tejföllel összekeverjük, beletesszük a mazsolát, a kifőzött metélt tésztát, 2-3 kanálnyi olvasztott margarint, majd könnyedén hozzávegyítjük a porcukros, habbá vert tojásfehérjéket is. A rétestésztalapokat 3-4 sorban a kivajazott tepsibe tesszük, miközben olvasztott margarinnal laponként jól megkenjük. Erre tesszük az elkészített tölteléket, majd az egészet megkent réteslapokkal befedjük. Középmeleg sütőben megsütjük. Hidegen kockákra vágjuk, és porcukorral meghintjük.
