Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)

2010-04-18 / 16. szám

io dt 2010. április 18. FÓKUSZ Evangélikus Élet HIRDETÉS___________________________________ A Csillaghegyi Evangélikus Egy­házközség szeretettel várja az érdeklődőket április 18-án, vasár­nap, az összegyülekezés napján. Délelőtt 10 órakor az istentiszte­leten Donáth László prédikál. Délben ebédre várjuk vendége­inket. Délután 14 órakor a temp­lomtérben Horváth Dávid fotó­művész tárlatát nyitjuk meg Húsz év után országról és gyüle­kezetről címmel. Közreműköd­nek: László Attila (gitár), Benkő Róbert (nagybőgő) és Horváth Bence (harmonium, orgona). Az alkalomra a belépés ingyenes, de önkéntes adományaikat jó szív­vel fogadjuk. HIRDETÉS____________________________________ Húsvéti orgonamuzsika címmel orgonazenés áhítat lesz a Deák téri evangélikus templomban április 25-én este 6 órai kezdet­tel. Orgonái: Gesztesi Tóth Lász­ló. Műsor: Heinrich Bach: Christ lag in Todesbanden; Jaques Boy­­vin: Premier livre d’Orgue - Suite du premier ton; J. S. Bach: d-moll prelúdium és fúga BWV 539; igehirdetés; Bakfark Bálint: 3 fantázia (Koloss István átirata); Koloss István: Elégia; Koloss Ist­ván: Húsvéti fantázia. A belépés díjtalan. HIRDETÉS ._________________________­A kőszegi Evangélikus Mező­­gazdasági, Kereskedelmi, Infor­matikai Szakképző Iskola és Kol­légium keresztény elkötelezett­ségű pedagógusok részére pályá­zatot hirdet fizika-informatika (határozatlan időre), matemati­ka-informatika (határozott idő­re) szakos tanári állások betölté­sére, amelyekhez egyetemi vég­zettség, szükséges. Az evangéli­kus felekezethez tartozás és a lel­­készi ajánlás előnyt jelent. Szol­gálati lakást igény esetén bizto­sítunk. Jelentkezni írásban, szakmai önéletrajzzal és oklevélmásolat­tal az iskola igazgatójánál lehet június 10-ig. Cím: 9730 Kőszeg, Árpád tér 1. Telefon: 94/562-110. HIRDETÉS_________________________________ Adföntés! - Vissza a forrásokhoz! Adfontes! - Vissza a forrásokhoz! címmel szervez nyári konferen­ciát az Evangélikus Missziói Központ július 4. és 7. között a piliscsabai Béthel Missziói Ott­honban. A konferencia kínálata: elő­adás, evangélizáció, bibliaköri beszélgetés, bizonyságtétel, ima­közösség, missziói munkaágak bemutatkozása, határon túli ma­gyar testvérek beszámolói, elő­adó-művészi est. (A felnőttprog­ramokkal párhuzamosan gyer­mekfoglalkozások is lesznek.) Részvételi díj: 6800 forint/fő, tíz éves kor alatt 3800 forint/fő. (A díj támogatva van.) Jelentkezési határidő: június 20. További információk és je­lentkezés: Evangélikus Missziói Központ, 1164 Budapest, Bat­thyány Ilona u. 38-40. Tel.: 1/400-3057 (délelőtti órákban). E-mail: evmis@lutheran.hu. őÜjLuther www.myluther.hu SZEMÉLYES TÖRTÉNELEM Egy kivételes tehetségű evangélikus család nyomában Generációkat átívelő beszélgetés dr. Zsigmondy Árpád nyugalmazott lelkész-levéltárossal ► Közismert személyisége egyházunknak dr. Zsigmondy Árpád. Az idén nyolcvanadik életévét betöltő evangélikus lelkészről úgy tartják, akik ismerik: két lábon járó lexikon. Jelenleg is az Evangélikus Országos Levéltár munkatársaként dolgozik. Kivételes tehetsé­gek sorát felvonultató családjáról és nem át­lagos életútjáról beszélgettünk vele.- A Zsigmondy család rátermett tisztségviselő­ket és buzgó híveket adott egyházunknak. A család történetét illetően Önnél nincs illetékesebb, hiszen ebből írta levéltárosi szakdolgozatát és doktori disszertációját.- A Zsigmondyak a török és az ellenreformá­ció elől húzódtak az 1620-as években Bártfára (ma Kelet-Szlovákia). Mivel már akkor német formá­jú keresztneveket viseltek, kézenfekvő, hogy más szabad királyi városból költöztek tovább bizton­ságosabb helyre. Nemzedékeken át becsületes iparosok, főleg kalaposok voltak. Később volt, akit mészárosnak adtak a szülei. Családnevük magyar eredetüket bizonyítja, de mert a környékről nősül­tek, a német mellett szlovákul is beszéltek. A ve­zetéknevek írásmódja még a 19. század derekán sem volt olyan szilárd, mint a 20. században. A kü­lönböző nyelvi környezetben úgy írták a nevet, hogy az a hangzást hűségesen tükrözze.- Hogyan emelkedtek följebb a Zsigmondyak tár­sadalmilag?- A negyedik bártfai nemzedékből a Rákóczi­­szabadságharc vége felé Jan Zsigmondy katonavi­selt kalapos Körmöcbányára került, s ott jövevény létére egyházfelügyelővé választották. Jan ötödik gyermeke, Godofredus Pozsonyban és Tübingen­­ben tanult. Mint tekintélyes pilisi lelkészt esperes­sé választották. Korai halála után anyja - anyagi okból - a legkisebb fiát, Sámuelt ki akarta venni a középiskolából, és vaskereskedőnek szánta, azonban a fiút anyai nagybátyjai - két lelkész - ki­taníttatták. Filozófiai és teológiai tanulmányait Po­zsony után Wittenbergben folytatta nagy tehetség­gel és szorgalommal, szegénységet vállalva, külde­téstudattal. Két főnemes ifjú nevelőjeként került vissza Pozsonyba. A felkínált, jól fizetett parókia és gimnáziumi állás helyett azonban a líceumi pro­­fesszorságra törekedett. Régi professzorát, Fábry Istvánt helyettesítette, lányát feleségül vette, majd örökölte apósa - gyengén fizetett - tanszékét. Ter­mészetjogot, társadalmi-gazdasági földrajzot - amit akkor „státisztikának” neveztek -, továbbá magyar történelmet, (ó)görögöt és hébert tanított; az utóbbi három tárgynak maga írta latin nyelvű tankönyvét.- Sámuel tehetségét és jellemét örökölték-e fiai?- Első fia, Adolf, Bécsben kórházvezetővé lett neves orvos - sebész és fogorvos, Erzsébet király­né fogorvosa. Neki négy fia született. A legidősebb, Ottó folytatta a fogorvosságot, és öccsének, Emil­nek úttörő társa volt az alpinizmusban. Emil or­vosi doktorátusának megszerzése után megírta Az Alpok veszélyei című kézikönyvét, majd maga, mindössze huszonnégy évesen, a hegymászás ál­dozata lett. A harmadik bécsi fiú, Richárd elmé­leti kolloidkémikus és a jénai üveggyár gyakorló vegyésze volt, a membránszűrőért és a mikrosz­kóp tökéletesítéséért 1927-ben Nobel-díjat kapott. Az osztrákok és a németek is magukénak vallják, de ő mint magyar szülők fia nem szégyellte szár­mazását. A negyedik, Károly, elméleti matemati­kus volt. A Zsigmondyak bécsi ága csak Richárd lányában folytatódott. Sámuel itthon maradt három ifjabb fia közül Pál ügyvéd lett és a Kossuth-bankót kibocsátó Pesti Magyar Kereskedelmi Bank egyik vezetője. A másik fiú, Vilmos bánya- és kohómérnök, hazánk­ban ő a leghíresebb Zsigmondy: Resicát védte a ro­mánok ellen, ágyút, golyót és szuronyt öntött a honvédseregnek. Az ezért kapott várfogságból pártfogói kegyelmi úton kiszabadították. Állami állástól eltiltva szakértőként dolgozott, bányatant írt, és a magyar artézikút-fúrás atyamestere lett. Fontos fúrásai: Harkány gyógyvizének megmen­tése, a margitszigeti gyógyvíz és a sokáig páratlan mélységű városligeti fúrás. Utóbbit a város és kar­űr. Zsigmondy Jenő (1849-1928) egyházkerületi felügyelő (1911-1928) portréja az országos iroda tanácstermében honosítója. Mindeközben a nemzetek közti kap­­csolatokat-szolgálni igyekvő új műnyelvnek, a vola­­püknek lett elkötelezett híve. Jenő és Géza neve ott csillog a fasori evangélikus gimnázium márvány­tábláin. Pál nevű öccsük kereskedő vállalkozó lett, de érdekelte az emberi test biokémiája is. Sikeres sebkezelő folyadékot talált fel. Brazíliában azon­ban pénzügyileg és egészségileg tönkrement és meghalt. A család bizalmatlanul fogadta a nem ke­resztény üzlettársa által hagyatéka semmivé lét­eiéről adott hírt. társai is hiábavaló erőlködésnek minősítették, de Zsigmondy Vilmos az öblítőiszap mikroszkópos vizsgálata és hőfoka alapján a tilalom ellenére is befejezte a fúrást. Ő használta először világításra a földgázt, ami hajdúszoboszlói fúrásából a gyógy­vízzel együtt tört fel. A legkisebb fiú, Gusztáv utásztiszt volt Görgey seregében. Bujdosása után állami építész lett, és 49-es fegyvertársával, Römer Flórissal részt vett Aquincum feltárásában. Az ő munkája volt a ró­mai helytartói palota és a Duna-balparti hídfőál­lásának kiásása és megóvó visszatemetése.- A Monarchia úgynevezett aranykorában és utána kik vitték tovább a Zsigmondy nevet?- Elsősorban Pál fiai. Az ügyvéd Jenő, aki a bá­nyai egyházkerület felügyelőjeként tagja lett a fő­rendi háznak is, a családon belül fölmerült prob­lémák szigorú erkölcsű rendezője volt. Béla mint artézikút-füró és hídépítő vált híressé. Öccsük, Gé­za kultúrmérnök, kiemelkedő sportember volt, a városligeti műjégpálya létrehozója, a tenisz meg­- És Ön, Árpád, hogyan illeszkedik a családfába?- Gusztáv egyetlen fiának, Zsigmondy Árpád bá­nyafőtanácsosnak, apai nagyapámnak csak egyet­len fia ért meg felnőtt kort: Hugó. Ő folytatta apja szakmáját. Az apjáéhoz hasonló kemény jelleme mi­att 1932-ben hazánk egyeden B-listázott, kényszer­nyugdíjazott bányamérnöke lett. Ma­gam - tehetséget, szorgalmat és ke­­ményfejűséget örökölve - a vörös püspö­kök fekete báránya lettem, majd tíz év káplánság után vegyésztechnikus, la­borasszisztens, levéltáros, könyvtáros, né­met lelkész, besegítő egyházi munkaerő... Fiaim közül Ákos legény maradt, és har­madik szakmáját tanulja; Szabolcs barlan­gász, sziklamászó, vitorlázó, földrajzot hallgatott és három fiút nemzett; fogadott fiam, Ábris sajnos pszichiátriai beteg.- Mi vezetett 1958 után lelkészi pályá­ja félbeszakadásához?- Beléfáradtam abba, hogy saját látá­somat mellőzve más keze-lába legyek. Emellett - édesapám miatt - párválasz­tásom is válságba került. Idegkimerült­séggel haza kellett költöznöm. A püspö­ki hivatalban azt ígérték, hogy heti há­rom nap a levéltárban leszek Mályusz Elemér professzor mellett, másik három nap esperesi irodai munkám lesz, és ha­vonta egyszer prédikálhatok Detre János mellett, Mendén. Ezt örömmel fogadtam, ám egy hónap múlva Grünvalszky Károly mellé osztottak be Józsefvárosba. Az ő egyházpolitikájától, teológiájától és stí­lusától meg a rám váró feladat természe­tétől idegenkedtem.- Világi munkahelyein mik voltak a tapaszta­latai?- Beálltam az Egyesült Gyógyszer- és Tápszer­gyárba - ma EGIS - segédmunkásnak. Itt vegyész­technikusi oklevelet szereztem, és jobb híján engem kellett kinevezniük csoportvezetőnek. Aztán, ami­kor Madocsai Miklós 1967-ben visszatérhetett bu­davári szolgálatába, utódjául engem ajánlott a Magyar Tudományos Akadémia mikrobiológiai ku­tatócsoportjának immunológiai laboratóriumába. Közben összeházasodtunk a választottammal, Koz­ma Éva Máriával, akivel a budavári gyülekezetben tartottuk a német bibliaórát, majd istentiszteletet. Egy évtized múltán a Magyar Országos Levéltár ál­lásajánlatát fogadtam el, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen pedig elvégeztem a levéltár szakot. Munkámért vörös csillagos kitüntetést kaptam. A Magyar Országos Levéltárból hét és fél év múlva az ELTE Egyetemi Könyvtára kért ki. A kézirattárban működtem, ahol kidolgoztam a sémi írások latin be­tűs transzliterálását, átírását. 1986-ban a Zsig­­mondyakról írt disszertációmmal bölcsészdokto­ri oklevelet szereztem.- A rendszerváltás után aktivizálta magát az egyházi életben...- A Budai Egyházmegye képviseletében beke­rültem az 1991-97-es zsinatba. Ott nem fáradtam belé meggyőződésem kinyilvánításába - felszóla­lások, szavazások útján -, s nem hagytam magam ettől tekintélyalapon eltéríteni. A zsinat eredmé­nyeivel csak részben értettem egyet. Tapasztalata­im miatt és a hetvenedik évemhez közeledve a kö­vetkező zsinaton már nem akartam részt venni. Feleségem halála után ajánlottam fel tudásomat és erőmet egyházunknak. D. Szebik Imre püspök ekkor az Evangélikus Országos Levéltárba osztott be - kérésemre - fél munkaidőben. Vető Béla igaz­gató visszavonulásakor megkérdezte: nem akarok­­e utódja lenni. Én, látva a problémákat és a nem szakmai függést, ráhagytam a vezetést a fiatal pá­lyázókra.- Hogyan tekint vissza pályájára?- Bánatom, hogy családomból csak fogadott fi­am lett napi bibliaolvasó és imádkozó... De uno­káimat újabban viszi apjuk gyermekalkalmakra, el­sőszülött fiam meg minap jelentette ki: el kellene olvasni a Bibliát. Apokaliptikus időket élünk, fel­gyorsult és „kizökkent” az idő - de hiszem, hogy most is Jézusé minden hatalom, és biztosra várom, hogy övé az utolsó szó. ■ Czenthe Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents