Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-04-18 / 16. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2010. április 18. !► 3 EBBE-előadás a Szentlélek munkájáról Megjelent a Keresztyén Igazság !► Folytatás az 1. oldalról Több pünkösdi mozgalomhoz tartozó közösségben valóban különös dolgok történnek, de nem lehet mindent a Szentiélekre fogni. A Szentlélek ugyanis ige nélkül nem szól és nem cselekszik közöttünk. A 20. században három hullámuk volt a pünkösdi és karizmatikus mozgalmaknak, mindhárom az Egyesült Államokból indult. Az első a század első évtizedében, a második a hatvanas években, a harmadik a nyolcvanas évek második felében jelentkezett. Egyre nagyobb hangsúly került az úgynevezett Szentlélekkeresztségre, mely kézrátétellel történik, és az így szerzett sajátos kegyelmi ajándékok és az átélt, olykor eksztatikus élmények egyre fontosabbá váltak. Az élményszerű lélekkeresztség, nyelveken szólás, kézrátétel, szívbe látó prófécia mellett a sötétség hatalmai elleni hadviselés, a démonok Jézus nevében való megkötözése is gyakorlattá vált. Mindezekkel kapcsolatban sok a kérdőjel. Valóban a Szentlélek munkája ez, nem pedig idegen léleké? Anélkül, hogy a Szentlélek munkáját korlátozni akarnánk, érdemes átgondolni, vajon Isten Lelke bábként mozgat-e embereket, a rángatózásig és artikulálatlan hangok kiadásáig fokozva ezt? Isten Leikéről Pál apostol úgy ír, hogy az erő, a szeretet és a józanság Lelke. Másrészt a Szentlélek soha nem hanyatt vág, hanem térdre ejt - Krisztus előtt. A Szentlélek azt teszi bennünk jelenné, elevenné, amit Krisztus már kinyilatkoztatott. Élmények, víziók, misztikus üzenetek, új próféciák nem léphetnek a Krisztusban történt kinyilatkoztatás helyébe vagy mellé. ■ Kovács László Püspöklátogatás Lucfalván Testvéri látogatást tett Fabiny Tamás püspök április n-én a lucfalvai gyülekezetben, ahol délelőtt az istentiszteleten, délután pedig szeretetvendégségen szolgált. A látogatás egyik Megyaszai László és Fabiny Tamás célja a közeljövőben nyugdíjba vonuló lelkész, Megyaszai László köszöntése volt, aki 1989 óta szolgál a Nógrád megyei gyülekezetben. ■ Horváth-Hegyi Áron felvétele Fórumra hívás... A Déli Evangélikus Egyházkerület elnöksége látogatást tett a XVII. kerületben. Rákoshegyen és Rákoskeresztúron Gáncs Péter püspök, Rákoscsabán és Rákosligeten Szabóné Mátrai Marianna püspökhelyettes szolgált igehirdetéssel. Rákoskeresztúron az istentiszteletet követően több mint kétórás fórumbeszélgetés keretében tekintették át a Pesti Egyházmegye legnagyobb egyházközségének aktuális gyülekezetépítési feladatait. A képen balról jobbra: Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelő, Gáncs Péter püspök, Szabóné Mátrai Marianna püspökhelyettes, Nagyné Szekér Éva gyülekezeti lelkész és dr. Léránt István egyházközségi és egyházmegyei felügyelő. ■ Ifj. Zászkaliczky Pál felvétele Megjelent az Ordass Lajos Baráti Kör független evangélikus teológiai és kritikai lapjának, a Keresztyén Igazságnak a tavaszi száma. Az Igehirdetés rovatban Isó Dóra prédikációja olvasható, mely a 2009. szeptember 27-én, Ittzés Gábor lelkész halálának évfordulóján rendezett egyházzenei áhítaton hangzott el a győr-nádorvárosi templomban. A tanulmányok között az idei Luther-konferencia előadásai közül elsőként Fabiny Tibor professzor Hogyan segít Luther a gyakorlati bibliaolvasásban című előadását közli a lap, ezt követi Szentpétery Péter egyetemi docens Darwin-évfordulóra írt cikksorozatának utolsó, harmadik része. A 2009 novemberében Révfülöpön megtartott konferencián, melyet a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Martin-Luther-Bund és a Lutheránus Világszövetség szervezett a budapesti világgyűlés huszonötödik évfordulója alkalmából, Terray László lelkésznek nem volt lehetősége elmondani teljes terjedelmében a hozzászólását, de ez most a tavaszi lapszám 21. oldalától egészében olvasható. Az Emlékezünk rovat első írásában Boleratzky Lóránd nyugalmazott egyetemi magántanár az 1610-es zsolnai zsinat történetéről és jelentőségéről értekezik. Aradi András és Kovács Pál lelkész személyes emlékeit is felidézve a Tranoscius-énekeskönyv áldott szerepéről, a Tranoscius-kegyesség megtartó erejéről ír. Gémes István lelkész pedig a nagyvilágban szétszórt hittestvérek között végzett fél évszázados szolgálatát eleveníti fel. E két utolsó írás a Magyar Evangélikus Konferencia 2009. évi tanulmányi konferenciáján, Révfülöpön hangzott el. A lap ára 400 forint. Kapható a Huszár Gál papír- és könyvesboltban (1054 Budapest, Deák tér 4.), vagy megrendelhető id. Zászkaliczky Pál szerkesztőtől (2151 Fót, Ibolyás u. 3/a.). Hibaigazítás Az Evangélikus Élet április 11-i számának Égtájoló rovatában jelent meg Gáncs Péter püspök Átkötés az M6-osról az M24-esre című írása. A cikkben a szerző többek között megemlített néhány olyan gyülekezetét, melyeket az M6-0S autópálya új szakasza hozott közelebb a fővároshoz. A felsorolást - tévedésből - Sümeg zárta. A Déli Egyházkerület vezetősége természetesen nem kívánja átrajzolni sem Magyarország, sem pedig egyházunk kerületi beosztásának térképét: az említett város helyett Siklós olvasandó. A hibáért elnézést kérünk. H fi KERESZTYÉN IQAZSÁQ AZ ORDASS LAJOS BARÁTI KÖR FOLYÓIRATA Új folyam 85. szám 2010. TAVASZ Weideni köszöntés ► Hetilapunk múlt vasárnapi száma a 3. oldalon rövid híradást közölt Meghosszabbított bajormagyar partnerszerződés címmel. Ehhez kapcsolódva adom közzé alábbi írásomat, amely a Bajor Evangélikus Egyház zsinatának Weidenben tartott ülésszakán hangzott el német nyelvű köszöntésként (Grufiwortként). Igen tisztelt Elnök Asszony! Főtisztelendő Püspök Úr! Tisztelt Zsinat! Kedves Testvérek! Mindenekelőtt hálás köszönetét mondok a meghívásért. Számomra nagy megtiszteltetés, hogy zsinatuk mostani ülésszakán részt vehetek, és Önökhöz szólhatok. Az is a feladatom, hogy átadjam egyházunk elnökségének és vezető testületéinek köszöntését. Ma, amikor a Bajor Evangélikus Egyház zsinata egyházaink testvéregyházi szerződéséről és annak meghosszabbításáról tárgyal, örömmel és hálával emlékezünk kapcsolataink első lépeseire és későbbi kiteljesedésére. Ahogy azt Önök is minden bizonnyal jól tudják, egyházaink partneri kapcsolata közvetlenül a rendszerváltás után kezdődött, és szinte azt is mondhatjuk, hogy egyfajta sajátos előjelé lett Magyarország Európai Unióhoz való, tizenkét évvel későbbi csatlakozásának. A további évek folyamán egyházaink legfontosabb, határokon túlnyúló kapcsolataként teljesedett ki. Egyházaink partnerségének elmélyüléséhez minden bizonnyal elsősorban a személyes találkozások adták a fő hajtóerőt. A kölcsönös látogatások során sokan találtak barátokra, testvéri kapcsolatok születettek. így jött létre a közösségeknek az a hálózata, amely végső soron partnerségünk tényleges hordozója. Bajor-magyar testvéregyházi partnerségünk igazi különlegessége és jelentősége az, hogy egész egyházunkat érinti. Már a fordulat előtt is jó volt a kapcsolat például a Gustav- Adolf-Werkkel, a Martin-Luther- Bunddal, de egyes gyülekezetek és egyháztagok között is, hiszen akik korábban Magyarországra jöttek szabadságuk idején, a Balaton partján nemcsak az NDK-polgárokkal, de egyháztagjainkkal és gyülekezeteinkkel is találkoztak. A hivatalos testvéregyházi szerződés létrejötte óta azonban egész egyházunk szolgálatának minden dimenziójával részessé lett ebben a közösségben. Óvodáink már 1995 óta együtt dolgoznak. 2003 óta iskoláink ÉGTÁJOLÓ között is eleven csereprogram működik. Az ifjúsági és a női munkában részt vevőket közös táborok és szemináriumok gazdagítják. Diakóniai intézményeink és a szeretetszolgálatban dolgozók között is intenzív és kölcsönös találkozásokat szerveznek a területért felelős munkatársaink. És még nem értünk a végére: újabb és újabb gyülekezetek és intézmények csatlakoznak a rendszeres kapcsolatokat ápolók közösségéhez. Míg Schrobenhausennek immár huszonkét éves kapcsolata van a budahegyvidéki gyülekezettel, az ingolstadti diakónia és óvoda 2005-ben lett aktív résztvevő - és számomra külön öröm volt, hogy a három évvel ezelőtti szokásos évi konzultációnkon arról értesülhettem, hogy Ingolstadt és Győr kapcsolatából a bajor fél is sokat profitál. Megköszönve a lehetőséget, külön meg kell itt említenem, hogy a diakónia területén ismét új ajtó nyílt előttünk: 2009 őszén két magyar hallgatónk elkezdhette diakónusi tanulmányait Rummelsbergben. Kölcsönösen nyerünk a testvéregyházi kapcsolatból, jóllehet egészen különbözőek vagyunk - vagy talán éppen azért! Gazdaságilag és egyházaink méretét tekintve kétségtelenül a nagy és a kis testvérről beszélhetünk csak. De a mi partnerségünkben a kölcsönösség a fontos, az egyenrangúak találkozása (Begegnung auf Augenhöhe). És ez nem úgy történik - a két testvér képét használva -, hogy a nagyobb kissé sajnálkozva, részvéttel lehajol a kicsihez, és vigasztalásul egy darab csokit nyom a szájába. Úgy valósul meg ez a találkozás, hogy a partnerek rendszeresen összejönnek, és együtt gondolják végig, mi a teendő. Úgy valósul meg, hogy bajor és magyar óvónők, a szeretetszolgálatban dolgozók rendszeresen közösen szerveznek továbbképzéseket. Úgy él ez a kapcsolat, hogy bajor pedagógusok Magyarországra jönnek tanulmányútra, ahogy ezekben a napokban éppen Győrött is történik. És akkor él, amikor bajor diakóniai intézményekből hangzik a magyar partnerek felé a kérdés: mit vártok tőlünk? Hazai egyházunk nagy kihívások előtt áll. Megvan a lehetőségünk, hogy szolgálatunkkal a társadalmi nyilvánosság elé lépjünk, és sok területen fontos lépéseket tettünk már. Ha bajor testvéreinktől támogatást kapunk ehhez, akkor azt nem alamizsnaként fogadjuk, hanem mint valóságos együtt munkálkodást, amely bennünket mint az egyesült Európában élő egyik egyházat erősít, és amely segít minket abban, hogy szolgálatunkat a ránk bízottakért gyülekezeteinkben, intézményeinkben jobban és hatékonyabban végezhessük. Istennek adunk hálát a a Bajor Evangélikus Egyházzal való partneri kapcsolatért. És köszönetét mondunk Önöknek is, hogy bennünket testvérként be- és elfogadtak, és készek további évekre kiterjeszteni partnerszerződésünk hatályát. Reméljük, hogy testvéregyházi kapcsolatunkat az eljövendő évtizedek alatt is Isten gazdag áldása kíséri. Ittzés János püspök Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
