Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)

2010-04-18 / 16. szám

Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2010. április 18. !► 3 EBBE-előadás a Szentlélek munkájáról Megjelent a Keresztyén Igazság !► Folytatás az 1. oldalról Több pünkösdi mozgalomhoz tarto­zó közösségben valóban különös dolgok történnek, de nem lehet min­dent a Szentiélekre fogni. A Szentlé­lek ugyanis ige nélkül nem szól és nem cselekszik közöttünk. A 20. században három hullámuk volt a pünkösdi és karizmatikus mozgalmaknak, mindhárom az Egye­sült Államokból indult. Az első a szá­zad első évtizedében, a második a hatvanas években, a harmadik a nyolcvanas évek második felében jelentkezett. Egyre nagyobb hangsúly került az úgynevezett Szentlélek­­keresztségre, mely kézrátétellel tör­ténik, és az így szerzett sajátos kegyel­mi ajándékok és az átélt, olykor eksztatikus élmények egyre fontosab­bá váltak. Az élményszerű lélekke­­resztség, nyelveken szólás, kézráté­­tel, szívbe látó prófécia mellett a sö­tétség hatalmai elleni hadviselés, a démonok Jézus nevében való megkö­tözése is gyakorlattá vált. Mindezekkel kapcsolatban sok a kérdőjel. Valóban a Szentlélek mun­kája ez, nem pedig idegen léleké? Anélkül, hogy a Szentlélek munkáját korlátozni akarnánk, érdemes át­gondolni, vajon Isten Lelke bábként mozgat-e embereket, a rángatózásig és artikulálatlan hangok kiadásáig fo­kozva ezt? Isten Leikéről Pál apostol úgy ír, hogy az erő, a szeretet és a jó­zanság Lelke. Másrészt a Szentlélek soha nem hanyatt vág, hanem térd­re ejt - Krisztus előtt. A Szentlélek azt teszi bennünk je­lenné, elevenné, amit Krisztus már kinyilatkoztatott. Élmények, vízi­ók, misztikus üzenetek, új próféci­ák nem léphetnek a Krisztusban történt kinyilatkoztatás helyébe vagy mellé. ■ Kovács László Püspöklátogatás Lucfalván Testvéri látogatást tett Fabiny Tamás püspök április n-én a lucfalvai gyü­lekezetben, ahol délelőtt az istentisz­teleten, délután pedig szeretetven­­dégségen szolgált. A látogatás egyik Megyaszai László és Fabiny Tamás célja a közeljövőben nyugdíjba vonu­ló lelkész, Megyaszai László köszön­tése volt, aki 1989 óta szolgál a Nóg­­rád megyei gyülekezetben. ■ Horváth-Hegyi Áron felvétele Fórumra hívás... A Déli Evangélikus Egyházkerület elnöksége látogatást tett a XVII. kerület­ben. Rákoshegyen és Rákoskeresztúron Gáncs Péter püspök, Rákoscsabán és Rákosligeten Szabóné Mátrai Marianna püspökhelyettes szolgált igehirde­téssel. Rákoskeresztúron az istentiszteletet követően több mint kétórás fórum­beszélgetés keretében tekintették át a Pesti Egyházmegye legnagyobb egyház­­községének aktuális gyülekezetépítési feladatait. A képen balról jobbra: Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelő, Gáncs Péter püspök, Szabóné Mátrai Marianna püspökhelyettes, Nagyné Sze­kér Éva gyülekezeti lelkész és dr. Léránt István egyházközségi és egyházme­gyei felügyelő. ■ Ifj. Zászkaliczky Pál felvétele Megjelent az Ordass Lajos Baráti Kör független evangélikus teoló­giai és kritikai lapjának, a Ke­resztyén Igazságnak a tavaszi szá­ma. Az Igehirdetés rovatban Isó Dóra prédikációja olvasható, mely a 2009. szeptember 27-én, Ittzés Gábor lelkész halálának évfordu­lóján rendezett egyházzenei áhí­taton hangzott el a győr-nádorvá­­rosi templomban. A tanulmányok között az idei Luther-konferencia előadásai kö­zül elsőként Fabiny Tibor pro­fesszor Hogyan segít Luther a gyakorlati bibliaolvasásban cí­mű előadását közli a lap, ezt kö­veti Szentpétery Péter egyetemi docens Darwin-évfordulóra írt cikksorozatának utolsó, harmadik része. A 2009 novemberében Révfülöpön megtartott konferencián, melyet a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Martin-Luther-Bund és a Luthe­ránus Világszövetség szervezett a budapesti világgyűlés huszonötödik év­fordulója alkalmából, Terray László lelkésznek nem volt lehetősége el­mondani teljes terjedelmében a hozzászólását, de ez most a tavaszi lap­szám 21. oldalától egészében olvasható. Az Emlékezünk rovat első írásában Boleratzky Lóránd nyugalmazott egyetemi magántanár az 1610-es zsolnai zsinat történetéről és jelentő­ségéről értekezik. Aradi András és Kovács Pál lelkész személyes emlé­keit is felidézve a Tranoscius-énekeskönyv áldott szerepéről, a Tranos­­cius-kegyesség megtartó erejéről ír. Gémes István lelkész pedig a nagy­világban szétszórt hittestvérek között végzett fél évszázados szolgálatát eleveníti fel. E két utolsó írás a Magyar Evangélikus Konferencia 2009. évi tanulmányi konferenciáján, Révfülöpön hangzott el. A lap ára 400 forint. Kapható a Huszár Gál papír- és könyvesboltban (1054 Budapest, Deák tér 4.), vagy megrendelhető id. Zászkaliczky Pál szerkesztőtől (2151 Fót, Ibolyás u. 3/a.). Hibaigazítás Az Evangélikus Élet április 11-i számának Égtájoló rovatában jelent meg Gáncs Péter püspök Átkötés az M6-osról az M24-esre című írása. A cikk­ben a szerző többek között megemlített néhány olyan gyülekezetét, me­lyeket az M6-0S autópálya új szakasza hozott közelebb a fővároshoz. A felsorolást - tévedésből - Sümeg zárta. A Déli Egyházkerület vezető­sége természetesen nem kívánja átrajzolni sem Magyarország, sem pe­dig egyházunk kerületi beosztásának térképét: az említett város helyett Siklós olvasandó. A hibáért elnézést kérünk. H fi KERESZTYÉN IQAZSÁQ AZ ORDASS LAJOS BARÁTI KÖR FOLYÓIRATA Új folyam 85. szám 2010. TAVASZ Weideni köszöntés ► Hetilapunk múlt vasárnapi szá­ma a 3. oldalon rövid híradást közölt Meghosszabbított bajor­magyar partnerszerződés cím­mel. Ehhez kapcsolódva adom közzé alábbi írásomat, amely a Bajor Evangélikus Egyház zsina­tának Weidenben tartott üléssza­kán hangzott el német nyelvű kö­szöntésként (Grufiwortként). Igen tisztelt Elnök Asszony! Főtisztelendő Püspök Úr! Tisztelt Zsinat! Kedves Testvérek! Mindenekelőtt hálás köszönetét mondok a meghívásért. Számomra nagy megtiszteltetés, hogy zsinatuk mostani ülésszakán részt vehetek, és Önökhöz szólhatok. Az is a felada­tom, hogy átadjam egyházunk elnök­ségének és vezető testületéinek kö­szöntését. Ma, amikor a Bajor Evangélikus Egyház zsinata egyházaink testvér­egyházi szerződéséről és annak meghosszabbításáról tárgyal, öröm­mel és hálával emlékezünk kapcso­lataink első lépeseire és későbbi ki­­teljesedésére. Ahogy azt Önök is minden bi­zonnyal jól tudják, egyházaink part­neri kapcsolata közvetlenül a rend­szerváltás után kezdődött, és szinte azt is mondhatjuk, hogy egyfajta sa­játos előjelé lett Magyarország Euró­pai Unióhoz való, tizenkét évvel ké­sőbbi csatlakozásának. A további évek folyamán egyházaink legfonto­sabb, határokon túlnyúló kapcsola­taként teljesedett ki. Egyházaink partnerségének elmé­lyüléséhez minden bizonnyal elsősor­ban a személyes találkozások adták a fő hajtóerőt. A kölcsönös látogatá­sok során sokan találtak barátokra, testvéri kapcsolatok születettek. így jött létre a közösségeknek az a háló­zata, amely végső soron partnersé­günk tényleges hordozója. Bajor-magyar testvéregyházi part­nerségünk igazi különlegessége és je­lentősége az, hogy egész egyházun­kat érinti. Már a fordulat előtt is jó volt a kapcsolat például a Gustav- Adolf-Werkkel, a Martin-Luther- Bunddal, de egyes gyülekezetek és egyháztagok között is, hiszen akik ko­rábban Magyarországra jöttek sza­badságuk idején, a Balaton partján nemcsak az NDK-polgárokkal, de egyháztagjainkkal és gyülekezete­inkkel is találkoztak. A hivatalos testvéregyházi szerző­dés létrejötte óta azonban egész egy­házunk szolgálatának minden di­menziójával részessé lett ebben a kö­zösségben. Óvodáink már 1995 óta együtt dolgoznak. 2003 óta iskoláink ÉGTÁJOLÓ között is eleven csereprogram műkö­dik. Az ifjúsági és a női munkában részt vevőket közös táborok és sze­mináriumok gazdagítják. Diakóniai intézményeink és a szeretetszolgálat­ban dolgozók között is intenzív és kölcsönös találkozásokat szervez­nek a területért felelős munkatársa­ink. És még nem értünk a végére: újabb és újabb gyülekezetek és intéz­mények csatlakoznak a rendszeres kapcsolatokat ápolók közösségéhez. Míg Schrobenhausennek immár huszonkét éves kapcsolata van a bu­­dahegyvidéki gyülekezettel, az ingol­­stadti diakónia és óvoda 2005-ben lett aktív résztvevő - és számomra külön öröm volt, hogy a három év­vel ezelőtti szokásos évi konzultáci­ónkon arról értesülhettem, hogy In­golstadt és Győr kapcsolatából a ba­jor fél is sokat profitál. Megköszön­ve a lehetőséget, külön meg kell itt említenem, hogy a diakónia terüle­tén ismét új ajtó nyílt előttünk: 2009 őszén két magyar hallgatónk elkezd­hette diakónusi tanulmányait Rum­­melsbergben. Kölcsönösen nyerünk a testvér­egyházi kapcsolatból, jóllehet egé­szen különbözőek vagyunk - vagy talán éppen azért! Gazdaságilag és egyházaink méretét tekintve kétség­telenül a nagy és a kis testvérről be­szélhetünk csak. De a mi partnersé­günkben a kölcsönösség a fontos, az egyenrangúak találkozása (Begeg­nung auf Augenhöhe). És ez nem úgy történik - a két testvér képét hasz­nálva -, hogy a nagyobb kissé sajnál­kozva, részvéttel lehajol a kicsihez, és vigasztalásul egy darab csokit nyom a szájába. Úgy valósul meg ez a találkozás, hogy a partnerek rend­szeresen összejönnek, és együtt gondolják végig, mi a teendő. Úgy valósul meg, hogy bajor és magyar óvónők, a szeretetszolgálatban dol­gozók rendszeresen közösen szer­veznek továbbképzéseket. Úgy él ez a kapcsolat, hogy bajor pedagó­gusok Magyarországra jönnek tanul­mányútra, ahogy ezekben a napok­ban éppen Győrött is történik. És akkor él, amikor bajor diakóniai intézményekből hangzik a magyar partnerek felé a kérdés: mit vártok tőlünk? Hazai egyházunk nagy kihívások előtt áll. Megvan a lehetőségünk, hogy szolgálatunkkal a társadalmi nyilvánosság elé lépjünk, és sok terü­leten fontos lépéseket tettünk már. Ha bajor testvéreinktől támogatást kapunk ehhez, akkor azt nem ala­mizsnaként fogadjuk, hanem mint valóságos együtt munkálkodást, amely bennünket mint az egyesült Európában élő egyik egyházat erősít, és amely segít minket abban, hogy szolgálatunkat a ránk bízottakért gyülekezeteinkben, intézményeink­ben jobban és hatékonyabban végez­hessük. Istennek adunk hálát a a Bajor Evangélikus Egyházzal való partne­ri kapcsolatért. És köszönetét mon­dunk Önöknek is, hogy bennünket testvérként be- és elfogadtak, és ké­szek további évekre kiterjeszteni partnerszerződésünk hatályát. Re­méljük, hogy testvéregyházi kap­csolatunkat az eljövendő évtizedek alatt is Isten gazdag áldása kíséri. Ittzés János püspök Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület

Next

/
Thumbnails
Contents