Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-04-11 / 15. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2010. április íi. » 13 Torna és áhítat Bibliaóra testmozgással Pesterzsébeten ► Ép testben ép lélek. így van, bár ismerjük a kifordított változatot is: ép testben épphogy élek. A mai ember jól tudja, hogy lelkének állapota hat a testére. De vajon fordítva is igaz ez? Helfrich Eszter Annát, a pesterzsébeti evangélikus gyülekezet tagját, háromgyermekes édesanyát, presbiterfeleséget, dekoratőrt kérdezem: mi adta neki az ötletet a testi-lelkifiiltöltődés óra beindításához?- A gyülekezetben több fiatal anyukával beszélgetve formálódott bennem a gondolat, hogy olyan csoportot, illetve alkalmat kellene szervezni, amely a testmozgás utáni, bennünk élő vágy levezetését és az ige megújító erejének megtapasztalását adja egyszerre. Ismert dolog, hogy az emberek jobban szeretnek közösségben tornászni, mint otthon egymagukban. így van ez a lelki tornával is. Jobban megy, ha közösen olvassuk az igét, és közösen csendesedünk el. Ez egy igazi bibliaóra, mely valóban az egész embert érinti, a testet és a lelket.- Milyen sűrűn jön össze a csoport?- Minden hétfőn fél tízkor kezdünk. Jönnek sorban az anyukák, legtöbbször kicsiny gyermekeikkel. Fölcsendül a zene, és indulhat a torna. Szerencsére vannak köztünk olyanok, akik professzionális szinten értenek ezekhez a gyakorlatokhoz. Fölváltva tartjuk tehát a test megmozgatásának irányítását. Fontosnak érzem, hogy olyan zenék szóljanak mozgás közben, amelyek szövege, mondanivalója önmagában is gazdagít, és Istent dicsőíti. Ehhez tartani akarjuk magunkat. Különös ennek a jelentősége akkor, ha egy újabb „kereső lélek” jön közénk. Igen, ez missziói alkalom is.- Az elcsendesedés hogyan történik?- Ahogyan a gimnasztikából alaposan fölkészül valaki, a hitben járók hasonlóképpen vállalkozhatnak arra, hogy a reggeli ige alapján felkészülve elmondják gondolataikat. Egyelőre én végzem ezt a részt. Nevezhetnénk ezt áhítatnak is, de nem a „dogmázás” a fontos, hanem az, hogy ugyanúgy, ahogyan a zene hat ritmusával a végtagokra, az üzenet „ritmusa” hat a lélekre. Mert nagy a hasonlóság test és lélek között, hiszen egy a Teremtője mindkettőnek. Van imádságra is alkalom. Általában arról szólnak ezek a könyörgések, hogy merjük elfogadni testünket, és szeressük még akkor is, ha sokszor meg kell sanyargatni.- Van egy régi ének, mely így hangzik: „A testet ne szeressem jobban, mint lelkemet...”- Ez így igaz, de még ez az ének sem arról szól, hogy utáljuk a testet, csak azt mondja, hogy ne boruljon föl az egyensúly test és lélek között. Van egy szép zene, melyet az alkalom végén, az elcsendesedéskor hallgatunk meg, csukott szemmel. Aki tudja, énekelheti is. Közösségformáló ez az alkalom. A múltkor valaki felvetette, hogy egy kis agapéval pótolhassuk az elvesztett kalóriákat... A baba-mama kör munkájának jó kiegészítése mindez. ■ Győri János Sámuel Helfrich Eszter Anna a térdelő sor bal szélén Protestáns egyházzene Tapolcán ►' Nem mindennapi élményben volt részük az egybegyűlteknek március 20-án Tapolcán, a Tamási Áron Művelődési Központban. A tapolcai protestáns templom énekkarának meghívására hét együttes egyházi műveket adott elő a szépszámú közönségnek. A protestáns templom énekkara eredetileg - mintegy másfél évvel ezelőtt - azzal az alapgondolattal alakult meg a két (református és evangélikus) gyülekezet tagjaiból, hogy kántori szolgálattal segítsenek a lelkészeknek, ha nincs hangszer a szertartás helyszínén. Hamar felmerült az igény komolyabb számok megtanulására és bemutatására is. Már az első alkalmakon többszólamú művekkel jelentek meg, és jó színvonalon adtak elő közismert egyszólamú énekeket. Több meghívást kaptak a környező falvakból. Szeptemberben részt vettek egy kórustalálkozón Tapolcán, majd a reformációi istentiszteleteken és egyéb ünnepi alkalmakon. Programjukban több hangszeres számot is szerepeltetnek. Ezeket tagjaik vagy meghívott előadók tolmácsolják. 2009 szeptemberében Eizler Csaba, a kis együttes karnagya gondolt egy merészet, és felvetette egy kórustalálkozó ötletét. A csoport tagjai egyetértettek vele, és megkezdődött a szervezés. Végül mindent sikerült biztosítani, és a meghívott kórusok is - két kivételtől eltekintve - vállalták a szereplést. A rendezvény címe I. egyházzenei kórustalálkozó lett, mottója: „Énekeljetek az úrnak..” (Zsolt 96,2) Lényege: egyházzenei összejövetel, megkötések nélkül. A hét közös szám hangsúlyozta az együtt éneklés fontosságát. Az elhangzott énekek protestáns darabok voltak, ebben jelentkezett egyedül a protestáns jelleg. A rendezvényt Marton József alpolgármester nyitotta meg, majd Honthegyi Zsolt evangélikus lelkész mondta el gondolatait Zsolt 33,3 lutheri magyarázatát idézve. Az éneklést a - fent bemutatott - házigazda együttes kezdte. Az első részben minden fellépőnek körülbelül tíz perc jutott saját programjára. A szünetet követő második részben a bemutatkozó Batsányi János vegyes kar kibővült a zenészekkel és a házigazdákkal, majd a többi kórus tagjaival. Ezután a színpadon lévő mintegy százötven fő közös énekeit három vendég karnagy: Krisztin N. Lászlóné (badacsonytomaji Nők a Balatonért kórus), Némethné Kálmán Zsuzsanna (balatonedericsi Magnificat kórus) és Kissné Dér Krisztina (tapolcai Batsányi János vegyes kar), valamint a rendező együttes vezetője vezényelte. A műsor végeztével Kuti Géza református esperes - szívhez szóló köszönő szavak kíséretében - és Eizler Csaba egy-egy kis emléket adott át a részt vevő együtteseknek és a vezetőiknek. Szabó Emőke református lelkész egy rövid történettel világította meg az esemény jelentőségét, végül meghívta a szereplőket a színházterem előterében megterített szeretetvendégségre. Ugyanitt Legeza Magdolna tanárnő egyházi tárgyú festményei voltak kiállítva, és arattak nagy sikert. Már a közös számok próbáján eldőlt, hogy a találkozó megrendezését jövőre a badacsonytomaji Nők a Balatonért kórus vállalja. ■ Csaba Dezső evangélikus gondnok Egy békéscsabai presbiter arcképe ^ Régi békéscsabai szlovák evangélikus család leszármazottja anyai és apai ágon is dr. Flender György, aki jelenleg a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség presbitere. Évtizedeken át tanított, jogászként is dolgozott, lelkes híve az eszperantónak, és szabadidejében jógázik, sőt jógaoktató.- Békéscsabán születtem, majd itt koptattam a padokat az Ágostai Hitvallású Evangélikus Elemi Iskolában. Középiskolás koromra megszületett bennem az elhatározás, hogy lelkész leszek. Azonban ez éppen a legsötétebb ötvenes évek legelejére esett, ezért az egyházellenes állami vezetéstől megrettenve és az elemi iskolai tanítóim példamutatásának hatására végül a gyulai tanítóképző középiskolában kötöttem ki. Ott is érettségiztem, és már tizenkilenc évesen gyakorló tanítóként, ahogy akkor mondtuk, tanítójelöltként kezdtem dolgozni Békésen, a környékbeli tanyavilágban, majd Békéscsabán. Ezután Jaminában tanítottam több általános iskolában, közel harminc éven át. Időközben levelező tagozaton jogi diplomát szereztem, és sikerült elhelyezkednem a Fogyasztási Szövetkezetek Békés Megyei Szövetségének jogi irodáján. A rendszerváltás után 1996-ig, nyugdíjazásomig eszperantót tanítottam a sarkadi Ady Endre Postaforgalmi Szakközépiskola és Gimnáziumban.- Miért foglalkozik az eszperantóval?- Az eszperantó tervezett nyelv, amelyet egy lengyel szemorvos, Zamenhof gondolt ki a 19. század végén. Hídként képzelte el a különböző nemzetiségűek között. Az eszperantóban a szavak élő nyelvekből vannak, a görögből, héberből, a szláv nyelvekből, a latin nyelvcsaládból, indogermán nyelvekből; nyelvtana pedig egyszerűsített latin. Mindenki egyenlő eséllyel tanulhatja meg, ezért nemzetközi. Természetesen a teljes Biblia elérhető eszperantó nyelven. Én számos utazást és sok barátot, tanítványt, emberi kapcsolatot köszönhetek eszperantótudásomnak.- A jógával hogyan került kapcsolatba?- Középiskolás korom óta foglalkozom jógával, komolyabban a hetvenes évektől. A jóga életforma, nem vallás, nem keverendő össze a hinduizmussal, szóval keresztények is bátran gyakorolhatják. Jógaoktató vagyok, tanfolyamokon adom át a tudásomat. Természetesen magam is naponta végzek jógagyakorlatokat. Jót tesz a légzésnek, a kedélyállapotnak, és egészségmegőrző hatású.- Mióta presbitere az egyházközségnek?- 1996-ban választottak meg. Családom régi csabai szlovák evangélikus família, és gyermekkorom óta az egyházközség tagja vagyok. Szüleim és nagyszüleim a legsötétebb állampárti időkben is eljártak a templomba, ezt a ragaszkodást a hithez, az egyházhoz tőlük tanultam meg. Ez az oka annak is - egyszersmind nagyszüleim és szüleim emléke előtti tisztelgés -, hogy az utóbbi években a szlovák nyelvű istentiszteleteket látogatom.- Biztosan van valamiféle „presbiteri hitvallása”...- A presbiter hídszerepet tölt be a lelkész és a hívek között. Szerintem a lelkészek jobban építhetnének a presbiterekre, fokozottabban bevonhatnák a presbitériumot a mindennapi gyülekezeti életbe, a döntésekbe.- Hogyan látja evangélikus egyházunk jövőjét?- Létszámában sajnos fogy az egyház, ezért is kellene több program, közösségépítő rendezvény, itt vidéken is, nem csak a fővárosban. Az oktatási intézmények sem olyanok, mint régen. Nem elég megtölteni diákokkal a patinás falakat, olyan oktatás és nevelés kellene, amelynek révén kortársaiknak is példát mutatnának.- Családjáról mit tudhatunk?- Egy fiam, két lányom és három unokám van. Fiam Békéscsabán dolgozik, lányaim messzire kerültek. Egyikük Franciaországban, másikuk Budapesten él, és gyakran kell Németországba utaznia. Feleségemmel élek. Szeretek lépést tartani a modern dolgokkal. Gyakran internetezek, látogatom az evangélikus hírportált, egyházi rádióműsorokat hallgatok. Szerintem az internet is szolgálhatja a missziót. ■ Szegfű Katalin HIRDETÉS A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület Közgyűlésének szavazati és tanácskozási joggal rendelkező tagjait a Veszprémben április 17- én, szombaton 9 óra 30 perckor kezdődő gyűlésre a 2005. évi IV. tv. 84. § (1) bekezdése alapján tisztelettel és szeretettel összehívjuk. Helyszín a veszprémi egyházközség gyülekezeti terme (Veszprém, Kossuth L. u. 4.). A közgyűlés nyilvános, minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk. Erős vár a mi Istenünk! Ittzés János püspök, Szabó György egyházkerületi felügyelő HIRDETÉS A Déli Evangélikus Egyházkerület Közgyűlése április 23-án 10 órai kezdettel ülést tart a Dunaújvárosi Evangélikus Egyházközség gyülekezeti termében (2400 Dunaújváros, Szilágyi E. u. 34.). Erre az alkalomra a Déli Egyházkerület Közgyűlésének tagjait szeretettel hívjuk és várjuk. Erős vár a mi Istenünk! Gáncs Péter püspök, Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelő
