Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-04-04 / 14. szám
Evangélikus Élet MOZAIK 2010. április 4- ► 15 TANYASI ÁRUK BOLTJA NYÍLT BUDAPESTEN Bizalom és minőség ^ 2010 januárjában megnyílt az első tanyasi áruk boltja Budapest XVIII. kerületében, a Havanna-lakótelepen. A bolt megnyitóján Balogh József, a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének elnöke kiemelte: a kezdeményezéssel a város és a vidék egyaránt nyerhet, mivel a fővárosiak kiváló minőségű magyar termékekhez jutnak, a tanyán élők pedig értékesítem tudják termékeiket. Chladek Tiborral, a kezdeményezés evangélikus ötletgazdájával, a bolt társtulajdonosával beszélgettünk.- Mivel évek óta ismerem Önt, nem volt nagyon meglepő számomra, hogy ilyen nemes célú vállalkozásba kezdett. Elgondolkodtató azonban, hogy ebben a különösen is nehéz gazdasági helyzetben megmerte tenni ezt a lépést. Mi késztet egy húszas éveiben járó fiatalt erre?- Hiszem, hogy mindenki a maga szerencséjének a kovácsa, a nehéz körülmények pedig arra valók, hogy legyőzzük és megváltoztassuk őket. Jelenleg a legnagyobb ellenzéki párt parlamenti frakciója mezőgazdasági és környezetvédelmi kabinetjének munkatársaként dolgozom. Nap mint nap a hazai agrárium, a vidék problémáival foglalkozva fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy ebbe a vállalkozásba belekezdjek. A tanyasi áruk boltjának létrehozásával alapvetően két célt kívánunk szolgálni. Egyrészt hogy a tanyasi élelmiszerek piacra jutását elősegítsük, másrészt pedig hogy kedvező árfekvéssel hozzunk forgalomba jó minőségű hazai termékeket. Tudvalevő, hogy az úgynevezett bioélelmiszerek a társadalom nagy része számára megfizethetetlenek, a multik polcai pedig roskadoznak a túlnyomórészt külföldi, a hazainál rosszabb minőségű áruktól, amelyek érdekes módon az importköltségek dacára is olcsóbbak tudnak lenni a magyar termékeknél. Mi e kettő között találtuk meg a középutat, a boltban jó minőségű, tanyasi termékeket forgalmazunk mindenki számára elérhető áron.- Bizonyára szélesebb körű összefogás van a munka mögött... Kik segítették a bolt megvalósulását?- Elsőként említem meg üzlettársamat, egy hazai nagyvállalkozót, aki biztosította az ötletem megvalósításához szükséges financiális hát-A kifejezés két tagja eleve nem illik egymáshoz. Tűz és játék... Nem tudom, hogy annak a korosztálynak, amelynek tagjai már eszméltek a világháború idején, mit jelent a tűzijáték. Nekem a félelmet, a bajt idézi. Emlékeztet a dörrenésekre, az erősödő sivításra, amelyet az égből hulló bomba kelt, az ez után következő rettenetes, földet rengető dübörgésre; emlékeztet a síró, imádkozó asszonyokra, akik azért könyörögtek az óvóhely sötétjében, hogy még egyszer megláthassuk az eget. Gyertyát, petróleumlámpát nem lehetett használni, mert az gyorsan fogyasztotta a levegőt. A látvány, amely a halotti csend beálltával, a légiriadó lefújása után kimerészkedőketfogadta, minden elkép-ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla teret. A gazdákkal való kapcsolattartásban Balogh József országgyűlési képviselő, a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének elnöke segített rengeteget. Külön ki kell emelnem Samu István barátomat, a bolt üzletvezetőjét, akinek közgazdasági ismeretei és lelkesedése nélkülözhetetlen, illetve feleségét, Samuné Szoláry Ildikót, ők ketten azok, akik szívüketlelküket beletették abba, hogy az álom valósággá váljon.- Jó néhány hét eltelt már a bolt megnyitása óta. Milyenek az első tapasztalatok? Elsősorban a lakótelepen élők vásárolnak, vagy van, aki messzebbről is ellátogat a boltba?- Alapvetően kétféle vásárló jár az üzletbe: az első csoportba főleg kismamák, nagycsaládosok, nyugdíjasok tartoznak, akik itt megvásárolhatnak olyan termékeket, amelyeket más boltban nem engedhetnének meg maguknak, a másik csoport pedig az áraktól függetlenül vásárol nálunk. Egyvalami azonban majd minden vásárlónkban közös: fontos számukra, hogy magyar árut vásároljanak, azért, mert tudják, hogy a tanyasi élelmiszer jó minőségű, s azért is, mert ezzel jót tesznek, hiszen segítik a tanyasi, a vidéki gazdálkodókat. Vásárlóink többsége Havanna-lakótelepi, de bizony gyakran előfordul, hogy Budapest másik végéből is jönnek hozzánk, hogy saját szemükkel zelhetőt felülmúlt, ha az óriási, bűzlő porrengeteg egyáltalán látni engedte. Házak helyén óriási gödör, fekvő, giliszta alakra zsugorodott lámpaoszlopok, tövestül kifordult fák, sikoltozó, kétségbeesett emberek... Az ember „legyőzte a természetet’’ (?), a legfélelmetesebb erőkkel játszik, szórakoztatásra használja a tüzet, a vizet, birtokolja csillagok pillanatokig tartó konkurenciáját - milliókért. Tobzódik a látványban, ámulva csodálja a levegőben szétszóródó szikratömeget, amelynek legkevésbé erős hanghatása is pánikot, halálfélelmet kelt az állatokban. Mindenhová beférkőzik a „nekem erre is telik” mentalitás. Lakodalomba, születésnapi tortára, nemzeti ünnepekbe. Már nem is ünnep az, amitapasztalják meg mindazt, amit a televízióból, az újságokból láthattakhallhattak kezdeményezésünkről.- Nagyon jó ötlet, hogy egy-egy zöldség vagy gyümölcs mellett a termelők fényképe is megtalálható, amely mindenképpen elősegíti a bizalom kialakulását. Gondolom, ez a szemlélet a vásárlás légkörét és a vásárlók hangulatát is befolyásolja...- Ennek az - ismereteim szerint Magyarországon egyedülálló - ötletnek köszönhetően valóban lényegesen nagyobb bizalommal vásárolnak tőlünk árut, mint bárhol máshol, hiszen ha a termelő valamihez a nevét, illetve az arcát adja, egyúttal felelősséget vállal az általa termelt áru minőségéért.- Úgy tudom, egyelőre Bács-Kiskun megyéből származó termékek találhatók a boltban. Várható a bővülés? Vannak-e további célok?- Szeretnénk a közeljövőben további tanyasi árukat forgalmazó boltokat nyitni a fővárosban. Ahhoz azonban, hogy új üzletek megnyitásával egy sikeres üzletláncot hozzunk létre, feltétlenül szükséges, hogy a hazai jogszabályi feltételek megváltozzanak. Ma a multik számos területen versenyelőnyt élveznek a hazai kis- és középvállalkozásokkal szemben. Az élelmiszer-biztonsági előírások tekintetében is átestünk a ló túloldalára, számos indokolatlanul szigorú előírás nehezíti azt, hogy a hazai termelők piacra juttathassák termékeiket. Ezen is szükséges lenne változtatni.- A bolt kapcsán eszembe jutnak azok a gyülekezeti kezdeményezések, amelyek előnyben részesítik a hely igazdák - netán gyülekezeti tagok - termékeit. Ön szerint a keresztény közösségek „jó táptalajai” lehetnének e szemlélet széles körű elterjesztésének? Mit javasol azoknak, akik esetleg egy ilyen „hálózat” megszervezésén gondolkodnak?- Egy ilyen hálózat létrehozásához széles kapcsolatrendszer és tőke szükséges. Ugyanakkor abban bízom, hogy a közeljövőben mind többen ismerik majd fel: érdemes a vásárláskor tudatosan hazai árut választani. A helyi kis közösségek alkalmasak lehetnek arra, hogy erősítsék a magyar emberek egymás iránti felelősségvállalását, hogy mindenkit rádöbbentsenek arra: felelősek vagyunk egymásért, összetartozunk. Bízom abban, hogy mihamarabb az egész országban ez a szemlélet lesz az irányadó. ■ JCsCs kor nem robban, sistereg vagy szikrázik valami, óriási magasságban. Láttál már tűzben megégett embereket? Zúgó árvíz elől rohanva menekülőket? Úgy gondolom, hogy az örömnek, az ünneplésnek nem a tűzijáték a helyes formája. A tűz adjon meleget, világítson. Az ember ne próbálgassa, hogy a Teremtőnek meddig tart a türelme! A csillagok igazán szépek. Talán azért is vannak, hogy többször eszedbe jusson, hogy az égre nézz?! Mert ha felnézel, már nem teheted meg hogy ne rá gondolj! Hány ember fagyott meg ezen a télen Magyarországon? Hány gyerek kaphatna naponta egyszer meleg ételt az elpufogtatott milliókból? ■ Dr. Schrott Géza Válogatás az MTV ünnepi műsoraiból ► A Magyar Televízió ebben az évben is a kereszténység legnagyobb ünnepéhez méltó programokat ajánl nézőinek. Az összeállítás a Vallási és Egyházi Műsorok Szerkesztőségének gazdag műsorkínálatából ad ízelítőt. Április 2-án, nagypénteken 18 órakor a nézők a Budapest-Pozsonyí Úti Református Egyházközség Hálaadás templomának istentiszteletébe kaphitet a mindennapi élet természetes részeként adják át a legifjabb nemzedéknek (mi, 10.25; m2,13.55). A húsvétvasárnapi katolikus szentmisét a Magyar Televízió a budapesti Szent István-bazilikából közvetíti. Az áldozatot Erdő Péter bíboros, prímás mutatja be. A kereszténység legnagyobb ünnepén feleleveníti a nagyszombati vigíliát, amelyben a tűz és a víz megáldása után megemlékezünk a Fény születéséről, azaz Jézus Krisztus feltámadásáról. Ezután kapcsolják Rómát: XVI. Benedek pápa az Pillanatkép a Deák téri evangélikus óvodából csolódhatnak be, igét hirdet Berkesi Gábor lelkész (mi). A helyszíni közvetítés után az Ez az ember valóban az Isten fia volt című elmélkedés a római százados döbbent szavaiból merít. Barsi Balázs ferences szerzetes annak a drámai órának a történését eleveníti fel, amikor a „templom kárpitja kettéhasadt”. Egyben nekünk is szól a kérdés: „Megszületette bennünk is a százados felismerése?” Április 4-én, húsvét vasárnapján az Evangélikus ifjúsági műsor a Kisdeák Evangélikus Óvoda életébe ad betekintést. E falak között nem csupán keresztény szellemű nevelés folyik, az elkötelezett pedagógusok Vittay Ágnes óvónő vezetésével a öröm húsvéti üzenetét küldi a „városnak és a világnak”. A nézők a helyszíni közvetítéseket mindkét csatornán figyelemmel kísérhetik. Húsvéthétfőn az MTV a budafoki baptista imaházban tartott istentiszteletet közvetíti felvételről (mi, m2,10.00). Kulcsár Tibor, a feltámadási ünnep igehirdetője az új évezred emberének üzen: „Egykor számosán találkoztak a feltámadt Krisztussal, azóta milliók és milliók mondhatják el magukról: Jézus Krisztus által új életet, új életszemléletet, új reménységet nyertek. Ez a lehetőség ma is nyitva áll minden-SZERETET VENDÉGSÉGRE Sokszeletes diótorta Hozzávalók a tésztához: 30 dkg kristálycukor, 6 tojás, 1 csomag vaníliás cukor, 20 dkg liszt, 1 csomag sütőpor, 25 dkg darált dió, 8 evőkanál víz, 2 evőkanál kakaópor. Hozzávalók a főzött krémhez: ló liter tej, 4 púpozott evőkanál liszt, 1 csomag vaníliás cukor. Hozzávalók a „sima” krémhez: 25 dkg margarin, 35 dkg porcukor, 35 dkg darált dió, ízlés szerinti mennyiségű rum. A tészta hozzávalóiból két lapot kell sütnünk, így választhatunk, hogy az alapanyagokat megfelezve kétszerre sütjük meg, vagy egy tésztát fogunk kihűlt állapotában félbevágni. A tészta elkészítéséhez a kétféle cukrot jól összekeverjük a tojássárgákkal, majd hozzáadjuk a vizet is. Belekeverjük a lisztet, a sütőport, a kakaóport és a diót. (Ha kétszerre sütjük meg a tésztát, a másodikba ne tegyünk kakaóport, így kétféle színű és ízű lapot kapunk.) A legvégén belekeverjük a kemény habbá vert tojásfehérjéket. Az így kapott tésztát sütőpapírral kibélelt, 35 x 35 centiméteres tepsiben, 160 fokos sütőben húsz perc alatt megsütjük. A krémhez először a főzött krémet készítjük el oly módon, hogy a hozzávalókat sűrűre főzzük, majd hagyjuk kihűlni. A „sima” krém hozzávalóit összedolgozzuk, majd belekeverjük a kihűlt főzött krémet. A sütemény összeállításánál a tésztalapok közé, illetve a sütemény tetejére is teszünk krémet, majd körben a torta oldalát is megkenjük. Végül nemcsak a tetejét, de az oldalát is megszórjuk darált dióval.
