Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)

2010-04-04 / 14. szám

Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2010. április 4. *■ 13 MEGHÍVÓ EGY MINDÖSSZE KÉT ÓRÁN ÁT LÁTHATÓ KIÁLLÍTÁSRA Evangélikus népi iparművész Európa kulturális fővárosában Mosonyi Éva idén 2010 maga „hímezte” tojással ünnepli a húsvétot ► A húsvét ünnepéhez elválasztha­tatlanul hozzátartozik a húsvé­ti tojás, amelynek díszítésére számtalan formát talált az ün­nepre készülő ember: hímes to­jás, írott tojás, patkóit tojás. Mi most - nem véletlenül - a pécsi evangélikus gyülekezet egyik aktív tagjától, a gyülekezet Lu­ther-rózsa Alapítványának elnö­kétől kérdeztük, hogyan készül az ünnepre. Olvasóink talán még emlékeznek rá: tavaly a Mosonyi Éva népi iparművész keresztes motívumokkal díszí­tett húsvéti tojáskollekciójáról készült felvétel volt az Evangéli­kus Élet ünnepi számának cím­lapfotója...- Számomra nagyon fontos a hús­vét ünnepe, de az ezt megelőző fel­készülés, a böjt időszaka is. Sok te­endővel, odafigyeléssel, elmélyülés­sel teli. A Luther-rózsa Alapítvány el­nökeként, munkatársaimmal együtt a rászorulókra is gondolunk. Hagyo­mányosan szervezetten, a lelkészek személyes közreműködésével járu­lunk hozzá sonkával és utalvánnyal az ünnepi asztal kínálatához. Ugyan­akkor, mint tojásíró, az éjszakai órák jelentős részében tojásfestéssel fog­lalkozom. Ez sosem fáraszt, inkább kikapcsol. Számomra a tojás az élet, a feltá­madás szimbóluma, mint ahogy so­kan így gondolják szerte a világon. A húsvéti tojás piros színe Krisztus kiontott vérét is szimbolizálja. A húsvéti tojás nem csupán dísztárgy, hanem - mint táplálék - a hosszú böjt utáni fontos élelmiszer, a húsvéti „szentelmények” közé tartozik, a sonkával együtt. Az, hogy a tojás hé­ja ünnepi díszbe öltözik, pirosra szí­nezik és mintákkal díszítik, csak erősíti ezt. Minden mintának, de még az osztóköröknek is megvan a jelentőségük. A hívő asszonyok a tojásra a virágminták mellett vallási jeleket is írtak. Gyűjtőmunkám során sok szép keresztes motívumot ismer­tem meg. Egy erdélyi tojásminta még Krisztus sírját is megjeleníti, egy szép tulipános tojáson pedig felirat hirdeti: „Krisztus föltámadott, halle­luja!”- Hogyan kezdődött, kik voltak az első tanítómesterek?- Családomban mindenki dol­gos, ügyes kezű volt. Gyerekkorom­ban sok időt töltöttem anyai nagyma­mámmal, aki munkája mellett sokat kézimunkázott, kötött, és húsvét kö­zeledtével saját kézzel készített gyö­nyörű hímes tojásaival ajándékozta meg az összes szomszédot, ismerőst, így már napokkal húsvét előtt a vi­asz illata terjengett a konyhában, és velem, kis unokájával forgatta a pi­ros festőiében a tojásokat. Másik ta­nítómesterem, Kungl Mihályné, Éva néni Kékesdről származott, onnan hozta magával a falu díszítmény­kincsét, amit óvodás koromtól én is írtam a tojásra. „írtuk” - ezt a kife­jezést használjuk ma is - az úgyne­vezett íróka segítségével, amit gicá­­nak nevezünk. Bár Éva néni már jó évtizede nincs köztünk, de még őr­zöm az általa használt szerszámot, a szőlővessző végére tekert apró fém­csövecskét. A technika nagyon egyszerű: a gicával forró méhviaszt viszünk fel a tojás felületére, majd a tojást növé­nyekből nyert festőlevekkel festjük meg. A színezés hosszas kísérletezést jelent, melynek során sokszínű, vál­tozatos forma- és színvilág birtoká­ba jutottam. Kimeríthetetlenek a le­hetőségek, mindig van valami új, ami elvarázsol. Húsvéti szokásként indult, de má­ra életem szerves részévé vált a tojás­írás és minden ehhez kötődő isme­ret, tevékenység. Nemcsak a böjti időszakban, hanem szinte folyama­tosan, egész évben.- Honnan származnak a tojásra kerülő minták?- Először csak a nagymama min­táit rajzoltam. A búzavirágot, a gereb­­lyét. Felnőtt fejjel fedeztem fel a min­ták gazdag tárházát. Személyes kap­csolatok révén kapott mintarajzok után publikációkból bővítettem isme­reteimet, és múzeumokban kutattam újabb és újabb motívumok után. Ezek évről évre gyarapodtak. Először papírra rajzoltam őket, mint minden-Névjegy: Mosonyi Éva tojásíró népi iparművész Végzettsége: pedagógus, marketingmenedzser, szakközgazdász Lakhely: Pécs Munkahely: Magyar Posta Zrt., koordinátor Díjak: Magyar Kézműves Remek 2008, Szakmai nívódíj 2009 ki más. A tojás azonban valódi térbeli tárgy, ezért néhány éve a különböző mintákat papír helyett eleve üres to­jáshéjakra kezdtem írni. 2007-ben, amikor még „csak” ezerötszáz darab volt belőle, magyar rekorddá nyilvá­nították, de mára már több mint kétezer darabból áll a gyűjteményem, és nincs közöttük két egyforma.- Hol találkozhatunk alkotásaival?- Tagja vagyok a Kaptár Egyesü­letnek, így évente több csoportos ki­állításon láthatók alkotásaim szerte az országban. Törekszem arra, hogy önálló kiállításokon is bemutassam ezeket a törékeny varázslatokat. Szülővárosomban, Pécsett, ahol je­lenleg is élek, már sokszor talál­kozhattak velük az érdeklődők: a néprajzi múzeumban, munkahe­lyem, a „nagyposta” előcsarnoká­ban vagy legutóbb például a pécsi vi­­lágörökségi helyszínen, a Cella Sep­­tichorában. Sok gyereket, felnőttet megismertettem már a hagyomá­nyos tojásdíszítési technikával is, így okkal remélhetem, hogy szá­mos családban kerül az asztalra sa­ját készítésű írott tojás. 2010-ben Pécs az egyik európai kulturális főváros. Ennek tiszteleté­re húsvéthétfőn 2010 darab - külön­böző mintájú - hímes tojást mutatok be a pécsi dóm előtt egy hatalmas szalmafészekben. Ezzel szeretnék tisztelegni az örökölt hagyomány előtt, és szeretném köszönteni a húsvétot. Szeretettelvárom az Evan­gélikus Élet minden érdeklődő olva­sóját is erre az eseményre. ■ S. A. Szeretettéi meghívjuk Ont és családját MOSONYI ÉVA TOJÁS ÍRÓ NÉPI IPARMŰVÉSZ f 2010 DARAB SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ HÍMES TOJÁSÁT * BEMUTATÓ SZABADTÉRI KIÁLLÍTÁSÁRA. AZ ÓRIÁSI HÚSVÉTI FÉSZEK A PÉCSI DÓM ELŐTT LÁTHATÓ 2010. HÚSVÉT HÉTFŐJÉN (ÁPRILIS 5-ÉN) 1012 ÓRÁIG. De hol vannak a samaritánusok? Szerda van, hazafelé tartunk a za­jos pesti csúcsforgalomban. Lassan kijutunk a nagy forgatagból, már csak egy nekirugaszkodás kell hozzá. Erre az utolsó nekirugaszkodásra vá­runk a lámpánál: Nagykőrösi út, Határ út kereszteződése. Három sorban figyeljük a lámpát, mikor ad szabad jelzést, mikor szabadulha­tunk már. Oldalt, a legszélső sor mellett, tán járda sincs ott, egy ember botorkál a szélben, csúszkál is a még éppen el nem olvadt hófoltok között. Nem fi­atal már, akár az ötvenet is megélte, innen nehezen látom, mivel mi éppen a túlszélen állunk, elsőnek a sorban. Ruhája kopott, kicsit hajléktalanba hajlik, a feje fedetlen, ügyetlenül kapkod a sapkája után, amit a szél fújhatott le a fejéről. Közben dülön­gél, rosszul lép, éppen csak el tudja érni az egyik óriásplakát-állvány lábát. Látom, hogy a szomszéd kocsi­ban is észrevették. „Biztos részeg” - olvasom le az anyósülésen ülő szájá­ról a szavakat. Közben a sapka menthetetlenül repül tovább a szélben. Az ember is­mét nekiindul, de elcsúszik. Estében ismét az oszlopba kapaszkodik, ül­ve marad a tövében. Próbál feláll­ni, de minduntalan kicsúszik a lá­ba, úgy tűnik, hogy az ereje is las­san elfogy, hanyattfekszik, majd új­ra megpróbál feltápászkodni, de visszaesik. És újra... Ennek az ered­ményét már nem látom, a lámpa zöldre vált, már dudálnak mögöt­tem. Beletaposok a gázba, közben eszembe jut, talán hívni kellene a 112-t vagy valamilyen hasonló szá­mot. És mit mondjak nekik? Egy em­berfekszik a Határ út, Nagykőrösi út sarkán? És én ki vagyok, és hol vagyok, és...? Végül nem hívok sem­milyen számot, csak a lelkiismere­temet nyugtatgatom: biztosan segít majd neki valaki. Valamilyen irgal­mas samaritánus. Másnap ismét hazafelé a lámpá­nál. Úgy intézem, hogy a legszélső sor­ba kerüljek, ahonnan jól látni az út melletti területet. Nincs ott semmi. De tegnap ott volt. Tudom! És azt is tu­dom, hogy a keserűség a szívemben, amiért nem segítettem, még nagyon sokáig ott lesz: nem váltam samari­­tánussá. ■ Bak Péter HIRDETÉS_________________________________ Fogadóórámat minden hónap első hétfőjén tartom. Mindenkit szeretettel várok délután három órától öt óráig a Déli Egyházke­rület székházában (1088 Buda­pest, Puskin u. 12.). Radosné Lengyel Anna országosfelügyelő-helyettes, a Déli Egyházkerület felügyelője HIRDETÉS_________________________________________________________________________________ „Jézus halálra adatott bűneinkért, és feltámasztatott megigazulásunkért.” (Róm 4,25) Az Evangélikus Alkohol- és Szenvedélybeteg-mentő Misszió csendeshetet tart a szarvas-ótemplomi evangélikus gyülekezet Közép­halmi Missziójában április 12-től 16-ig. Szeretettel hívjuk az alkohol- és szenvedélybetegségben, valamint depresszióban érintett, lelki gyógyu­lást, megerősödést kereső testvéreinket. Lelkész testvéreinket kérjük, biz­tassák és segítsék a rászorulókat, hogy részt vehessenek az alkalmon. Rész­vételi díj 8000 forint személyenként. A rászorulókat lehetőség szerint támogatjuk. Mindenki hozzon magával tisztálkodási szereket, Bibliát és jegyzetfüzetet. Érdeklődni és jelentkezni április 8-ig lehet dr. Sárkány Angyal orvosnál (20/824-6669) és Selmeczi Lajos lelkésznél (34/383-819 vagy 20/824-3011). Az étkezés biztosítása miatt kérjük az érdeklődőket a jelentkezés időpontjának betartására. HIRDETÉS ~ Chopin Kétszáz éve született a „zene poétája” Az Evangélikus Teológusotthon kápolnájában (Budapest XIV, Rózsa­völgyi köz 3.) az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) Egyházze­nei Tanszékének szervezésében április 12-én 18 órakor Oberfrank Pál­lal, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójával beszélget Smidéliusz Gá­bor Deák téri evangélikus lelkész hitről, költészetről és zenéről. Az est zenei előadói az EHE kántor szakának tanárai, Elek Szilvia (zon­gora), Heim Mercédesz (ének), Kinczler Zsuzsanna (zenetörténet) és di­ákjai, Barthos Mónika (ének), Takács Dóra (ének). Vendégművészek: Kán­tor Balázs (gordonkaművész), Pálhegyi Máté (fuvolaművész). Az estet a hallgatói önkormányzat szervezésében a költészet éjszaká­jával folytatjuk. Mindenkit szeretettel várunk! HIRDETÉS________________________________j________________________________________________ Nyitott szívvel A Pesti Evangélikus Egyházmegye missziói alkalmát április 18-án, vasár­nap 16 órai kezdettel tartja a Rákosszentmihály-Sashalmi Evangélikus Egyházközség templomában (1161 Budapest, Hősök tere 11.). A PROGRAM: ♦ 16.00: Éneklés. Megnyitó: Győri János Sámuel egyházmegyei missziói előadó ♦ 16.10: Börönte Márta, a vendéglátó gyülekezet lelkésze és Illésné Vincze Éva előadó a Coda csoport szolgálatáról ♦ 17.15: Bence Zsófi kenyai útjáról tart beszámolót ♦ 18.00: Élvezzük a rákosszentmihályi evangélikus testvérek vendéglátását ♦ 18.30: Záróáhítat M;agy .!■■■■ E!bT.ti-i.r4<JiU. A3ajg»ó»4j&| Köszönetét mondunk mindazoknak, akik 2009-ben személyi jövedelemadójuk 1%-ával a közhasznú Magyar Bibliatársulat Alapítvány munkáját támogatták! Kérjük, támogassa továbbra is a Biblia fordításának, kiadásénak és terjesztésének ügyét'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents