Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-04-04 / 14. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2010. április 4. » 5 SZÜLETÉSNAPI KÖSZÖNTŐ Négyszáz éve volt a zsolnai zsinat ► Pályázati dokumentációk kötelező alapkelléke a „pályázó szervezet alapító dokumentumának hiteles másolata” Amikor a Magyarországi Evangélikus Egyház számára nyújtok be pályázatot, el szoktam tűnődni: valójában milyen irat másolatát is kellene benyújtanom? Az apostolok cselekedeteiről írott könyv második fejezetéből a pünkösdi történetet, amely az egyház születésnapjáról szól? Luther kilencvenöt tételét, vagy inkább az Ágostai hitvallás szövegét, amely az evangélikus egyház önálló egyházzá válásának legfontosabb dokumentuma? Ha a Magyarországi Evangélikus Egyház „alapító okiratát” keressük, akkor talán leginkább a négyszáz éve megtartott zsolnai zsinat jegyzőkönyvét és törvényeit kellene mellékelnünk „pályázatunkhoz” ■ Kertész Botond 1610. március 28-tól 30-ig ülésezett Zsolnán az a zsinat, amely először hozott egységes egyházigazgatási törvényeket egy teljes országrész (tíz északnyugat-magyarországi vármegye) evangélikus gyülekezetei számára. „Zsinatok” már korábban is voltak hazánkban, hiszen minden összejövetelt így neveztek, ahol több-kevesebb lelkész és világi patrónus összeült tanácskozni az egyház dolgairól. A zsolnai zsinat a már említett, viszonylag nagy területre kiterjedő joghatóságán kívül azért különleges, mert összehívására országos törvény adott felhatalmazást, végzéseit pedig az állami hatóság - a hivatalban lévő nádor - is megerősítette. Ezzel letette a katolikus egyháztól teljesen független.evangélikus egyházszervezet alapjait Magyarországon. A királyi Magyarország területének egy részén a reformációt követően „vegyes” egyházszerkezet alakult ki. Ez azt jelentette, hogy a plébánosok elkötelezték magukat a lutheri tanok mellett, néhány helyen még esküt is tettek az Ágostai hitvallásra, de a lelkészi közösségek (fraternitások, contuberniumok) vezetőit továbbra is a katolikus főesperesek nevezték ki. Ennek az átmeneti állapotnak vetett véget a zsolnai zsinat. A zsinat összehívására az adott lehetőséget, hogy a Bocskai-mozgalmat lezáró bécsi békét törvénybe foglaló 1608-as országgyűlés törvényei az evangélikusok számára is biztosították a szabad vallásgyakorlatot és a szuperintendensek választását. E szuperintendensek megválasztása és jogkörük körülírása volt a legfontosabb feladata a zsolnai zsinatnak. 1609 nyarán dogmatikai viták miatt sikertelen volt az első kísérlet az egyházi törvények megalkotására. Thurzó György A következő évben három egyházmegyei előkészítő tanácskozás után ült össze a zsinat, amelyen Thurzó György gróf, az előkészítésben tevékenyen részt vevő, 1609-ben az ország első főméltóságává, nádorrá választott evangélikus főrend elnökölt. A zsinat meghatározó lelkésze Lányi Illés (Elias Láni) biccsei esperes, Thurzó György udvari lelkésze volt. A zsinaton lelkészek mellett a vármegyék világi küldöttei és nyolc evangélikus főrend is részt vett. Thurzó György személyesen terjesztette elő a zsinat tárgyait, melyek közül a legfontosabb az volt, hogy a képviseltetett tíz vármegye (Trencsén, Liptó, Árva, Turóc, Zólyom, Hont, Nógrád, Nyitra, Bars és Pozsony) részére három szuperintendenst válasszanak. A korszakban Az 1610-ben még evangélikus zsolnai templom - a zsinat helyszíne szokatlanul „demokratikus” módon, név szerinti írásbeli szavazással megválasztott szuperintendensek - Lányi Illés, Melik Sámuel (Sámuel Melik) és Abrahamides Izsák (Izák Abrahamides) - feladatait írták le az elfogadott zsinati törvények. A szuperintendensek legfontosabb dolga az egyházak évenkénti látogatása, a tanítás tisztaságának megőrzése, a gyülekezetek jogainak és anyagi javainak védelmezése, a peres ügyekben való bíráskodás volt. A szuperintendensek lelkészeket is szentelhettek, ezzel egyszerűsítve a lelkészi utánpótlás biztosítását (a korábbi időszakban a lelkészjelölteket külföldön szentelték fel). 1610-ben természetes volt, hogy az anyanyelviséget oly fontosnak valló evangélikus egyházban a tisztségviselők megválasztásakor tekintettel voltak az egyháztagok anyanyelvére is. A szuperintendensek mellé választottak három „inspektort” is Heuchelin Simon, Lentfi Pál, illetve Keverti István személyében, az előző kettőt a német, az utóbbit pedig a magyar anyanyelvű gyülekezetek részére. A zsinati kánonok szerint az inspektorok a szuperintendensek alá voltak rendelve, de - a lelkészszentelés kivételével - az övékével megegyező jogosítványokkal rendelkeztek. Nemcsak a nyelvi, hanem a szokásbéli különbségekre is tekintettel volt a zsinat, amikor a magyar lelkészeknek megengedte, hogy az albát (fehér papi inget) ne kelljen használniuk. A fenti rendelkezések megerősítik, hogy a nagy többségében már 1610- ben szlovákok lakta Zsolnán tartott zsinat szlovák anyanyelvű résztvevői, p V ARTICVLI 1VRIS THAVERNI* CAL1S, JOST TR.ISTF.M* AMISSÉ RVDA, OMNIVM. fyic andqvorum luris Thavtriurají* monunfetitorum, cladctn, riniuó colleA, ac nuper perSacr. C«T. RjgjuaA-1__:__2c.:__1___* r B A RT F H iE, Excuticbac lacobut Klifi. Az 1610-ben kinyomtatott zsinati határozatok címlapja törvényeinek megalkotói - a Tranosciusban később megjelent énekszövegei miatt a szlovák irodalomtörténet által méltán számon tartott Lányi Illés szellemi vezetésével - nem szlovák egyház létrehozásán fáradoztak. A zsolnai zsinat a szlovák evangélikus testvéreinkkel közös múltunk része. A zsolnai zsinat törvényei máig meghatározóak egyházunk életében. Megalapozták az evangélikus egyház önállóságát, a püspöki rendszert, valamint a világiak és egyháziak együttműködését az egyházkormányzatban. Az ellenreformáció, majd a szekularizáció és az egyházellenes diktatúrák hatásaitól ugyan ez az egyházszervezet sem tudta teljességgel megvédeni az evangélikus gyülekezeteket, de mindig újra felhasználható mintát adott az újrakezdéshez. Négyszáz éves „alapító okiratunk” alapelveit ma is vállalhatjuk. A szerző történész, az Evangélikus Országos Múzeum munkatársa Régi bort új tömlőbe Elkészült az Evangélikus Országos Múzeum új honlapja ^ A názáreti Jézus képe a régi borról és az új tömlőről marketingszakemberek rémálma lehet. Ismert cégek, termékek, márkák újítják meg öttíz évenként nem kis költségvetéssel megjelenésüket, arculatukat. Az Evangélikus Országos Múzeum munkatársainak fejében is megfordult a gondolat, vajon nem mégis a jézusi bölcsességhez kellene-e tartanunk magunkat, amikor a múzeum tervezett megújulása előtt néhány évvel teljesen új honlappal jelenünk meg a „virtuális nyilvánosság” előtt. Az új honlap azonban reménységeink szerint nem egyszerűen „új tömlő” lesz - hiszen a mai világban már senki sem tart bort tömlőben -, hanem inkább arról beszélhetünk, hogy áttértünk a „palackozásra” Az Evangélikus Országos Múzeum régi honlapját akkor készítette el Léránt István, amikor a múzeumnak még internetelérhetősége sem volt. Nem lehetünk eléggé hálásak neki, ben az ismeretterjesztés, az „élethosszig tartó tanulás” egyik legfontosabb helyszíne is lett. Ez az új megközelítés érvényesül az Evangélikus Országos Múzeum honlapján is. hogy ezt a munkát annak idején kérés nélkül, ingyen, egyház- és kultúraszeretettől indíttatva elvégezte számunkra. A régi honlap elkészítése óta eltelt majd egy évtized azonban internetes időszámítással évezrednyi időnek számít. Mivel egyre többeknek első és legfontosabb tájékozódási eszköze az internet, új honlap megalkotásához kellett fognunk. Egy múzeumi honlaphoz alapvetően elegendő az intézmény címe, telefonszáma, nyitvatartási ideje. Ezeken az alapinformációkon kívül új honlapunk bemutatja állandó és időszaki kiállításunkat, beszámolunk rendezvényeinkről, a múzeum megtalálását pedig interaktív térkép is segíti. A „régi bor” megújulását jelzi, hogy a szolgáltatások között már nemcsak a kutatási lehetőségekről, a csoportos tárlatvezetésekről vagy a múzeum anyagainak felhasználásáról tájékoztatunk, hanem hangsúlyosan ajánljuk múzeumpedagógiai foglalkozásainkat iskolai és más ifjúsági csoportoknak. A honlapon bemutatjuk a múzeum történetét, az eltelt három évtized időszaki kiállításait (2001-től kezdődően rövid leírással és képekkel is illusztrálva), és igyekeztünk összegyűjteni a múzeumról megjelent korábbi írásokat is. A múzeum és a gyűjtemények kiadványainak címei is felkerültek a honlapra. A gyermekekről sem feledkezik meg az intézmény - a hónap műtárgyáról számukra is készül leírás, ezen kívül játékokat is kínálunk a legfiatalabb korosztálynak. A legfontosabb információk angol és német nyelven is olvashatók a honlapon. A 21. század múzeuma kinyílt a világ felé. Továbbra is fontos feladata a múlt tárgyi értékeinek feltárása és megőrzése, de az utóbbi évtizedek„Evangélikus örökség” cím alatt egyházunk történelméről, kultúrájáról is sokat megtudhat az érdeklődő látogató. Valamennyi evangélikus templomunk fényképe ég legfontosabb adatai mellett a Deák téri Insula Lutherana története, illetve Budapest nem kisszámú evangélikus vonatkozású emléke - szobrok, emléktáblák, épületek - is felkerült a honlapra. Történelmi „közösségi oldalt” is készítettünk Eviw néven, ahová folyamatosan fogjuk feltölteni egyházunk története legfontosabb szereplőinek életrajzi adatait. A többi közösségi portálhoz hasonlóan természetesen itt is az „ismerősök” és közös „klubok” mazsolázgatása lehet a legizgalmasabb elfoglaltság. Rácsodálkozhatunk arra, hogy a közös hit mellett milyen kapcsolati hálók erősítették egyházunkat a múltban (is). A honlap informatikai részét a Zero-Labs Kft. (Krasser Dóra), grafikai világát pedig Tordai Róbert alkotta meg, a tartalmat a múzeum munkatársai készítették. A honlap tartalmai folyamatosan bővülni és frissülni fognak. Új honlapunkról szeretnénk kérni az informatika iránt legfogékonyabb, középiskolás korosztály véleményét. A legalaposabb kritikák beküldőit hasznos „kütyük” mellett a nyári múzeumok éjszakája tiszteletjegyeivel jutalmazzuk. Az elemzéseket május 10-ig e-mail címünkre kérjük elküldeni, amelyet most nem árulunk el, de honlapunkon megtalálható: http://evangelikusmuzeum.hu/, http://lutheranmuseum.hu/ és http://lutheranmuseum.eu. Bízunk benne, hogy múzeumunk régi és új látogatói egyaránt örömmel fogják „fogyasztani” a megújult virtuális és a megszokott valós térben is múzeumunk „régi ízeit”. ■ - KB -www.evangehkusmuzeum.hu
