Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)

2010-03-28 / 13. szám

Evangélikus Élet MOZAIK 2010. március 28. » 15 Veszítsd el, aranyozd be vagy fesd ki! Bár két héttel ezelőtt e sorok írója úgy vélte, hogy a BarCamp Budapest konferencia eseményeiről a lehető leghamarabb fog beszámolni, ezt most mégsem teszi. Egyrészt azért, mert a két lapszám megjelenése kö­zött derült ki, hogy idén is megren­dezik a hasonló témájú StartUp Un­derground konferenciát, és érdemes a hazai web történéseit mindkét ren­dezvény előadásainak fényében tár­gyalni. Másrészt ez az időszak szá­­irfos olyan könyves eseményt tarto­gat, amelynek internetes vonatkozá­sa is van, sőt valójában a világháló nélkül elképzelhetetlenek lennének. Március 25-ére esik a legnagyobb olvasásnépszerűsítő játék, a Veszíts el egy könyvet! mozgalom évfordulója, így aznapra a kezdeményezést elin­dító orosházi Justh Zsigmond Váro­si Könyvtár munkatársai megszervez­ték a 2. nagy könyvelhagyó napot. A céljuk továbbra is az, hogy legyen egy olyan nap az évben, amikor írók, ki­adók, könyvtárak és könyves blogge­­rek részvételével a lehető legtöbb könyvet „hagyják el” hogy azok aztán új olvasókhoz kerülhessenek. Idén újdonságként Olvasás 2010 címmel egész napos konferenciát is szerveznek, amelynek témája kapcso­lódik a könyvtári közösségi projektek­hez, továbbá már a nagy esemény előtt számos könyves bloggert kértek fel, hogy ajánljanak olyan regényeket, amelyekkel biztosan elégedettek. És amelyeket utána ők is elveszítenek... A játéknak helyet adó http://veszit­­sel.konyvtar.hu/ oldalt minden bi­zonnyal érdemes lesz megtekinteni csütörtök után, remélhetőleg a sok magára hagyott könyvről tájékozta­tó bejegyzés mellett számos olyan is lesz, amely könyvmegtalálásról fog beszámolni. EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Nagy Bence A könyves bloggerek még év elején kaptak egy másik érdekes megbízást is. Mivel 2010 lezár egy évtizedet, Lobo, a Freeblog könyves mellékletének egyik szerkesztője körlevélben kérte fel a hoz­zá hasonló könyvfalókat, hogy állítsa­nak össze egy listát az elmúlt tíz év leg­jobb - újonnan megjelent - könyvei­ről. A http://www.freebbg.hu/konyv/ar­­chives/20io/oi/2s/Az_evtized_kony­­vei_s/címen olvasható top 10 össze­sen 241 könyv ajánlása után alakult ki, és a szervező szerint igen egyér­telmű eredményt hozott. Az Index­közeli Könyvesblog szintén megszer­vezte a maga közvélemény-kutatását, amely a legjobb magyar könyveket gyűjtötte össze a http://köny­ves. bl0g.hu/2010/01/30 /az_evti­­zed_legjobb_magyar_konyvei_s_i címen. És hogy az évtizedről még egy „na­gyobb szabású” bőrt le lehessen húz­ni, a Libri és a Könyvkolónia kezde­ményezéseként megszületett az Aranykönyv-szavazás, amelyben a http://www.libri.hu/aranykonyv ol­dalról elindulva az internetezők sza­vazhatnak a legjobb könyvekre. A leg­jobb ötven kötet kiválasztását célzó ajánlókor április 5-ig tart, a legjobb tíz kötet kiválasztása május 2-án lesz esedékes. Vélhetően ez a játék kapja majd a legnagyobb média­visszhangot, ugyanis már most szá­mos művész és közéleti szereplő ad­ta hozzá az arcát. Azt gondolhatnánk, hogy az alul­ról jövő kezdeményezések viszony­lag nehezen jutnak szélesebb nyilvá­nossághoz. Az alig pár napos BookArt azonban gyorsan az internetezők látókörébe került. A művészet már régen kivonult az utcára, és - többek között a graffitiművészek révén - a streetart irányzat lett. Császár Nor­bert, a Szuperapu néven ismertté vált grafikus mint a BookArt atyja a ré­gi, értéktelen könyveket egyedi gra­fikával „kidekorálva” mintegy újra­értelmezi, „újrahasznosítja” így azok képzőművészeti alkotásként szület­nek újjá. Elképzelése szerint az így „felturbózott”, életre keltett kötetek aztán az antikváriumok polcain vár­hatnák a könyvszeretőket, és adott esetben antikvár áruk többszörösé­ért kelhetnének el. A BookArt önálló blogként indult (http://bookartfreeblog.hu/), itt pél­daoldalak és inspiráló képek is látha­tók. A projekt Facebook-oldalán egy nap alatt több mint ötszáz rajongó fe­jezte ki szimpátiáját a kezdeményezés iránt. Remélhetőleg ez meghozza az alkotók kedvét, hogy részt vegyenek benne, továbbá az antikváriumok is úgy fognak rá tekinteni, mint olyan le­hetőségre, amely többletforgalmat eredményezhet náluk. Bár különféle könyves kezdemé­nyezésekről volt szó, az jól látható, hogy a siker sokféleképpen elérhető - a kitartó munka, a biztos háttér vagy a közösség ereje egyaránt lehet döntő tényező. Idén nyáron Szélrózsa - a szerve­zők a találkozó honlapján kívül saját blogot és Facebook-oldalt is üzembe állítottak. Remélhetőleg a jó pél­dákból tanulva meggyőző teljesít­ményt fognak nyújtani az on-line kommunikáció terén. ■ Nagy Bence ISTENTISZTELET-KÖZVETÍTÉS A RÁDIÓBAN EVÉL&LEVÉL Hozzászólás Ribár János esperes úr írásához A szabadságfokozatai című vezércikkét örömmel olvastam lapunk márci­us 14-i számában. Csak annak jelzését hiányolom, hogy „a teremtéstörténet­ben kapott imago dei (istenképű) és a kereszten korrigált valóságunkat” kor­rigálni lázadó-bűnös/bűnöző voltunk miatt szükséges, s ezt a korrekciót ré­szünkről a csecsemőkeresztségben még nem fogadtuk el. Tudatos életformáló hit a szabadság útja. A Jézus útján való elindulás bi­zony harcot, kísértést, próbatételt, keresztet is jelent, amelyhez csak a ha­lálon túl teljessé váló, de már most is meg-megtapasztalható üdvösség ad erőt. Jézus nem titkolta, mit jelent őt követni: közönyt, megalkuvást, gúnyt, korlátozást, zaklatást, üldözést a többség részéről. Voltak és vannak, akik megbánták vagy csak félig vállalták. Nekem sem akaródzott folyton fejjel menni a falnak, de a vörös püspökök fekete bárányaként vállalnom kellett a vágójuh és a faltörő kos váltakozó szerepét. Testvéri szeretettel: Dr. Zsigmondy Árpád lelkész-levéltáros (Hatvan) Bach közelében... A Budapesti Vonósok és a Lutheránia énekkar közreműködésével, dr. Kamp Salamon vezetésével és vezénylésével tartott „ifjúsági” koncertsoro­zat ez esztendei, elemző előadással egybekötött harmadik koncertje is saj­nos lezajlott már (). S. Bach: Komm, Jesu, komm BWV229, Der Geist hilft uns­rer Schwachheit auf BWV 226) március 20-án a Deák Téri Evangélikus Gim­názium dísztermében. Aki részt vett ezeken az előadásokon, örülne, ha a so­rozat egész esztendőben folytatódna. Az ifjúsági jelzőt azért tettem idéző­jelbe, mert ezeknek az előadásoknak értéke és élvezete bizony nincs korosz­tályhoz kötve. Sokan vagyunk, akik szeretjük, hallgatjuk, élvezzük a zenét, de itt másról, többről van szó! Minden hangverseny sokszereplős. Az előadás értéke a szerző, a zenekar, a kórus s az e három tényező egységét, harmóniáját megteremtő karmester függvénye. De Pilinszky írja: „...aki csak füllel hallgatja (nem tevékeny szív­vel), nem is hallja e zenét.” {Új Ember, 1965. május 23.) Ezek az elemző elő­adások éppen a „tevékeny szívvel” történő hallgatást segítik elő. És ebben a zenekar és énekkar felbecsülhetetlen helytállása és teljesítése mellett elkerül­hetetlen a karmester, Kamp Salamon szerepét értékelni és megköszönni. Itt ugyanis nemcsak a mű zenei szerkezetének és tartalmi mondanivalójá­nak alapos, szakszerű, mélyen értő elemzéséről, ismertetéséről van szó - ami önmagában is csodálatos teljesítmény, a hallgatóság számára élményszerű aján­dék -, hanem Kamp Salamon briliáns tudásának, elemzőképességének és a Bach-életmű alapos ismeretének sugárzásáról. De Kamp Salamon nemcsak tudja, ismeri és elemzi a zenét és szövegét, hanem „tevékeny szívvel” hiszi és vallja, kimondja és hirdeti a zeneművek forrásának, a bibliai szövegeknek az üzenetét. Egyedül ennek a zenei tudásnak és elkötelezett hitnek a harmóni­ája az, ami megalapozza, megalapozhatja Bach műveinek hiteles előadását. Köszönjük az eddigieket, kérjük a folytatást, és óhajtjuk, hogy minél töb­ben - kortól függetlenül - éljék meg a zene és a hit mély összefüggését, har­móniáját a dr. Kamp Salamon vezette elemző előadásokkal bővített koncert­sorozatok révén. Bella Lászlóné (Budapest) Miklco csángált Barcaságban Bemutatkozik a Csornai Evangélikus Egyházközség Csorna azon kevés rábaközi telepü­lés egyike, amellyel kapcsolatban nem ismeretes egyetlen adat sem 16. századi evangélikus reformátorok működéséről. A városban a 19. szá­zadban jelent meg az evangélikusság, amikor a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan sokan költöztek ide a környékbeli evangélikus falvakból. A gyülekezet építése egyedülálló és példamutató módon nem lelkészi, ha­nem világi szervezésben indult meg. Payr Gusztáv bádogosmester végez­te hosszú évekig a missziói munkát. Ebben Hérints Lajos farádi lelkész, es­peres támogatta őt. 1926. január 26- án keltezett levelében az esperes 31- ére közgyűlést hirdetett meg az álla­mi polgári iskolában. A közgyűlés 49 városi evangélikust számolt össze. A kis gyülekezet elhatározta, hogy harmóniumot vásárol, és megkezdi a rendszeres istentiszteleti életet. A következő közgyűlésen hivatalosan is megalakult a gyülekezet. Az isten­tiszteleteken Hérints Lajoson kí­vül más környékbeli lelkészek is szolgáltak, nemcsak a közeli gyüle­kezetekből, hanem még Szombat­helyről is. A fennmaradt levelezés szerint e szolgálatokat is Payr Gusz­táv szervezte meg. Nem sokkal később a gyülekezet széles körű gyűjtést indított a temp­lom felépítésére. Az egész országból folytak be adományok az új templom­ra. Alapkövét ünnepélyes keretek között 1929. október 6-án helyezték el. A helybéliek maguk is nagy áldo­zatkészséget mutattak a templomépí­tés érdekében. A csornai evangélikus templomot 1930. június 9-én szentel­te fel Kapi Béla püspök. A templomot és belső berendezé­sét ifj. Klemens Antal tervezte. A keresztelőmedence Tászler Gyula, az oltárkép pedig Mosdósi Fekete Jó­zsef munkája. A gyülekezet 1934-ben kapott ön­álló missziói segédlelkészt Rác Ernő személyében. Ebben az évben alakult meg a csorna-kapuvári egyházközség. 1996 óta Tubán /őzse/lelkész pász­­torolja a gyülekezetét. Jelenleg Csor­nán mintegy 450, Kapuváron pedig 120 hívő alkotja az evangélikus közös­séget. Az egyházközség létszámát meghaladó módon igyekszik jelen lenni a város társadalmi, kulturális éle­tében. Az egyházi életet a lelkész mel­lett több világi munkatárs is szervezi. Az elmúlt esztendőben kreatív mun­kaközösség alakult, amelynek tagjai különböző kézműves-foglalkozáso-B Evangélikus istentisztelet a Magyar Rádióban Április 2-án, nagypénteken 10.04-től isten­tiszteletet hall­hatunk az MRi - Kossuth rádió hullámhosszán Csornáról. Igét hirdet Tubán József lelkész. kát tartanak. Nyár óta a gyülekezet tag­jaiból összeállt az egyházi zenét játszó zenekar, a Metamorfózis együttes. A csornai evangélikusok testvéri kapcsolatokat ápolnak a szlovéniai Lendva gyülekezetével, ahol templo­muk néhány évvel később épült pon­tos mása áll. Ifjúsági találkozók és nyári táborok szép emlékei között tartjuk számon a közös énekléseket, akár a tábortűz kö­rül, akár áhítatokon. Keresztény közös­ségekben a Kárpát-medencében is jól ismertek a finn eredetű énekek, ame­lyek sajátos dallamvilágukkal ma­gukkal ragadó hangulatot és közössé­get tudnak teremteni. Nagy várakozás­sal indultam hát március 13-án a hosszúfalu-felszegi Csángó Házba, ahol aMikko Goes to Heaven nevet vi­selő, keresztény zenét játszó finn együttes koncertje volt beharangozva. Az alkalmat szervező ifj. Domokos Jenő ifjúsági lelkésztől megtudtam, hogy az együttesből Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök kezdemé­nyezésének eredményeként jöttek el ketten, és két helyszínen fognak koncertezni, a felszegi Csángó Ház­ban, illetve másnap Zajzonban, az is­tentiszteleten. Az együttesről előzetesen annyit tudtam meg, hogy hattagú, és Brazí­liától Japánig számos helyszínen ze­nélt már - most, a koncert után nyu­godtan feltételezhetem, hogy nagy si­kerrel. A gitárral felszerelt két fiatal már az első akkordtól kezdve teljesen kitöltötte a teret a zenéjével, amely­ből két dolog sugárzott át különösen: a zenei felkészültségük, valamint az énekelt dalok teljes át- és megélése. Számomra érdekes módon a kon­cert csúcspontját az jelentette, amikor - az egyik gitár lehangolódván - az együttes vezetője háttérbe vonult han­golni a hangszerét, közben pedig a tár­sa a lehető legközveüenebb és legter­mészetesebb módon mesélt életéről. Elmesélte a fiatalkori útkereséseit, azokat a zsákutcákat, amelyeket meg­járt, és amelyekből saját bevallása és utólagos felismerése szerint Isten ve­zette ki. Ez a személyes hangvételű be­széde, helyesebben bizonyságtétele volt az a pillanat, amikor a jelen levő több mint hetven fiatal felismerhette, hogy missziós célú és igehirdetői jel­legű koncerten vesznek részt. Az angolul, finnül (és egy refrén erejéig japánul) énekelt dalok lassan, de biztosan oldották a közönséget, amely zömében a hétfalusi ifjúság tagjaiból állt, de jelen voltak a Bras­sóban működő egyetemi ifjúsági csoport tagjai és békéscsabai csere­diákok is. A fiatalok a koncert végé­re teljes átéléssel követték a dalokat, egészen az együtt éneklésig. Legnagyobb örömömre hallhattuk finn nyelven és együtt énekelhettük magyarul az általunk számtalanszor énekelt, Atyám, két kezedben című, rendkívül szép éneket, amely egyér­telműen a koncert feledhetetlen pil­lanata marad sokak számára. Az énekek között elhangzott átve­zető beszédekből megtudtuk, hogy a két zenész ittléte alatt többfelé is ki­rándult, megnézték az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Hétfa­luhoz kötődő emlékhelyeit, több al­kalommal találkoztak a helyi fiatalok­kal, és a két koncert után indulnak vissza Finnországba - a Domokos Je­nő által átadott meghívással és azzal az általuk tett ígérettel, hogy minél hamarabb igyekeznek teljes létszám­ban ismét eljönni Romániába. Hankó Szilamér A hónap könyve - márciusban a Luther Kiadótól 30% kedvezménnyel Philip Melanchthon: Levelek Európának Vásárolja meg a hónap könyvét kedvezményesen! Eredeti ára: 600 forint. http://bolt.lutheran.hu/ ♦ E-mail: kiado@lutheran.hu ♦ Fax: 1/486-1229 • 1085 Budapest, Üllői út 24.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents