Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)

2010-03-28 / 13. szám

8 •« 2010. március 28. PANORÁMA Evangélikus Élet A NAGYHETI ESEh ► Nagyszerű vállalkozásba fogott az Alexandra Kiadó 2008-ban, ami­kor megjelentette Christa Pöppelmann A Biblia - A kultúra látké­pei, 100 kép - 100 tény című könyvét. A kiadvány a keresztény kép­zőművészet mesterművei segítségével veszi sorra a Szentírás törté­neteit a Mózes első könyvében olvasható teremtéstörténettől egészen a Jelenések könyvében leírt apokalipszisig. A festmények mellett nem­csak a vonatkozó bibliai szöveg kivonata található, de a műről, az al­kotóról vagy épp az alkotás történeti hátteréről is található rövid in­formáció. A kiadvány ezenkívül bemutat néhány bibliatörté­neti ritkaságot, vala­mint a kötet végén egy remekül áttekint­hető - a festmények­kel illusztrált - idő­rendi táblázatot is kö­zöl. Az alábbiakban - ízelítőül - a nagyheti eseményeket eleve­níthetjük fel a könyv segítségével. I A kultúra látképei A Biblia Christa Pöppelmann mm 100 kép • 100 tény Christa Pöppelmann: A Biblia - A kultúra látképei, 100 kép - 100 tény. Alexandra, Pécs, 2008. Ára 2999 Ft. El Greco: Jézus kiűzi a kufárokat a templomból (1610 k.) Domenikos Theotokopoulos, aki El Greco néven vált híres festővé, komor képeiről ismert. A kufárok kiűzését a templomból többször is megfestette. Képeiben valószínűleg a korának egyházi intézményei elleni támadás esz­közét látta, ezért választott mindig templomi hátteret festményei számára. Utolsó művén az eseményt a templom előtere helyett a templom belsejébe helyezte. Itt azonban nem láthatók vallási jelképek, csupán egy műalkotás, valószínűleg sír egy meztelen ifjú szobrával és alatta egy relieffel, mely a ku­fárok kiűzésével analógiát alkotva az első emberpár paradicsomi kiűzetését jeleníti meg. A templom őrzői A templomot Jézus idején egy vallási-politikai csoport, a szadduceusok ural­ták, akik a felsőbb társadalmi rétegekből kerültek ki. A templomi szolgálat és Mózes törvényeinek betartása volt a legfontosabb számukra a zsidó val­lásban. A szadduceusok közül került ki a Szanhedrin (a legfőbb törvényszék) tagjainak többsége. A 71 papból, vénből és írástudóból álló testület volt a ró­mai megszállás előtt a legfőbb döntéshozatali szerv mind vallási, mind jo­gi kérdésekben, de Jézus életében is nagy befolyással bírt. A Szanhedrin élén a rómaiak által kinevezett főpap állt. El Greco (1541-1614) utolsó képe a templomi kiűzésről (olaj, vászon) a mad­ridi San Gines templomban látható. Korábbi művei a londoni National Gal­lery, a New York-i Frick Collection, a minneapolisi Institute of Arts és a wa­shingtoni National Gallery of Art épületében találhatók. Szent Márton temploma Ziilisben: A lábmosás (1109-1114) Egészen különleges újtestamentu­­mi képsor látható a svájci Graubün­­den kantonbéli Zillis Szent Márton­­templomában. Egy XII. századi isme­retlen festő a fakazettás mennyeze­ten Jézus életének és tevékenységé­nek jeleneteit ábrázolta. A153 tábla­kép elegendő térrel szolgált, hogy ne csak a legfontosabb állomásait jele­nítse meg Jézus életének, hanem a ke­vésbé jelentőseket is, így például az utolsó vacsora előtti lábmosást. Szent Márton és Szent Mihály Nem tudjuk, hogy ki festette a Szent Márton-templom mennyezetét, de a grafikus ábrázolás alapján azt feltéte­lezzük, hogy a művész professzioná­lis könyvfestő lehetett. Továbbá a regionális és népművészeti motívu­mok alkalmazása arra enged követ­keztetni, hogy az alkotó Graubünden­­ből származott. A Szent Márton­templom festett famennyezetén kívül Közép-Európában csak egyetlen román kori templom szí­nes famennyezete maradt fenn: a hildesheimi Szent Mi­­hály-templomé. Itt az ugyancsak ismeretlen művész 1200 körül Jézus előfutáraiként számon tartott ótestamen­­tumi alakokat örökített meg. A153 bibliai jelenetet Ziilisben a XII. század elején gipsszel alapozottfenyőfadeszkákra festették. A legtöbb kazettán szereplő ábra, mint a lábmosást ábrázoló is, újtestamen­­tumi jelenetet elevenít meg. Leonardo da Vinci: Az utol­só vacsora (1495-1497/98) Az itáliai művész, Le­onardo da Vinci Cena­­colo című, 40 négy­zetméteres festményét, mely Jézust ábrázolja tanítványaival az utol­só vacsorán, Milánó­ban, az egykori Santa Maria déllé Grazie ko­lostor számára festet­te. Megbízója Ludovi­co Sforza, a város her­cege volt, aki a kolos­tort családja temetke­zési helyéül építtette. Leonardo, aki 1483-tól művészként és mérnökként a herceg szolgálatában állt, az utolsó vacsorát ábrázoló képén a józan, szigorú reneszánsz­ra jellemző perspektivikus mélységet az asztal körül zaj­ló, különösen élénk jelenet ábrázolásával kombinálta. A tanítványok Leonardo képén Mivel a Biblia olyan szűkszavúan jellemzi a tanítványok reakcióit, Leonardo a fantáziáját megmozgatva ábrázol­ta a jelenetet. Áz emberek kendőzetlen érzelmeit állítot­ta a középpontba. Az asztal bal szélén Bertalan, az ifjabb Jakab és András hitetlenkedve ugranak fel helyükről. A jobb szélen Máté és Tádé Zelóta Simont győzködik, mintha ma­gyarázatot tudna nekik adni a jelzett árulásra. Középen jobbra Tamás, az idősebb Jakab és Fülöp magát Jézust un­szolják. Ugyanakkor János, a Jézustól balra ülő kedvenc ta­nítvány az ájulás szélén áll. Mellette a haragos Péter figyel­mét teljes egészében Jézusra irányítja. Nem veszi észre, hogy a leleplezett áruló, Júdás Iskariotes a kenyér után nyúl­va megmerevedik. Leonardo da Vinci (1452-1519) Az utolsó vacsora címűfest­ményét temperafestékkel festette a szerzetesek egykori étke­zőjének északifalára. A festmény rossz állapota többek kö­zött arra vezethető vissza, hogy a festéket a már száraz va­kolatra vitték fel, ami kedvezett a festékrétegek leválásának. Giovanni Bellini: Krisztus az Olajfák hegyén (1459 k.) Az imádkozó Krisztus az Olajfák hegyén Giovanni Bellini (1430- 1516) reneszánsz festő egyik legko­rábbi munkája. Valószínűleg egy gazdag polgár, név szerint Giacomo Marcello számára festette kegy­képként. Az efféle kegyképek jelen­tették Bellini munkásságának a portrék mellett a másik súlypontját. Ezek elsősorban nem egy esemény illusztrálására vagy egy helyiség dí­szítésére szolgáltak, hanem elmél­kedésre és imádkozásra ösztönöz­tek. Ebben az esetben a szemlélő a halála előtt álló Jézus magányát és kétségbeesését érzékelheti, de az an­gyal vigaszát és az örök élet rémé-

Next

/
Thumbnails
Contents