Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-03-07 / 10. szám
Evangélikus Élet KERESZTUTAK 2010. március 7- «► 7 Újtemplomi megújulás ► Őszinte fohászként szállt az ég felé a szarvas-újtemplomi gyülekezet kórusának éneke böjt második vasárnapján. „Tégy eggyé, Urunk!” - csendültek fel a jól ismert ifjúsági ének szavai a több szempontból is rendhagyó istentisztelet kezdetén. A vártnál jóval többen - mintegy kétszázan - vettek részt az alkalmon, így az eredetileg a gyülekezeti terembe tervezett istentiszteletet hirtelenjében a templomba „költöztették át” az egyházközség vezetői. A szokatlanul nagy érdeklődés hátterében vélhetően Gáncs Péternek, a Déli Egyházkerület lelkészi vezetőjének a látogatása állt. A február 28-ai püspöki vizitáció ugyanis nem pusztán az igehirdetés szolgálatára korlátozódott; az istentiszteletet követően Gáncs Péter a gyülekezet jelenlegi helyzetéről és várható jövőjéről is tájékoztatta a jelenlévőket. (Február 15-én a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Bírósága jogerőre emelte a Déli Egyházkerület Fegyelmi Tanácsának 2009. november 10-én hozott határozatát. Ennek értelmében - hosszú és keserves folyamat végére pontot téve - Derne Zoltánt megfosztották lelkészi hivatalától, Deme Zoltánné Gede Erikát pedig felmentették az újtemplomi lelkészi szolgálat alól.) Prédikációjában Gáncs Péter annak a reménységnek adott hangot, hogy az embert próbáló tél után végre éltető tavasz köszönt az újtemplomi gyülekezetre. Olyan tavasz, amikor - és e ponton a püspök a nyáron esedékes és éppen Szarvason megrendezendő Szélrózsa evangélikus ifjúsági találkozó mottójára utalt- újra a kezdőkörbe állhat a gyülekezet, és a jó néhány éve megosztott, fogyatkozásnak-elerőtlenedésnek indult közösség tagjai újra felfedezhetik az összjáték szépségét-örömét, és megérezhetik a győzelem ízét. Amíg a gyülekezet presbitériuma- melynek tagjai az istentisztelet után rendkívüli presbiteri ülés keretében is találkoztak a püspökkel, valamint Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelővel és Ribár János esperessel - eldönti, milyen úton kívánja betölteni a megüresedett lelkészi állást, addig a püspök - helyettes lelkészként - Zátonyi Jánost bízta meg a hívek pásztorolásával. Nehéz örökséggel kell majd megküzdenie a majdan megválasztandó új lelkésznek, mivel a gyülekezet és intézményei (óvodája, általános iskolája és szeretetotthona) komoly szervezeti, lelki és anyagi krízisbe kerültek... Az egyházközségnek azonban nem egyedül kell megbirkóznia a helyzettel; az egyházkerület és az országos egyház segítsége mellett Szarvas város támogatására is számíthat. Ezt személyesen is megerősítette a népes gyülekezet előtt Babák Mihály polgármester, amikor a február 28- ai istentisztelethez kapcsolódóan ünnepélyesen átadta a város zászlaját Molnár Pál egyházközségi felügyelőnek. ■ V.J. „Kövesd a Bibliát!” - magyarul Ámósz könyve olvasható ► Az adventista Generál Konferencia még 2008-ban elindított egy hatalmas utazó Bibliát a föld körül. E Szentírás a hatvanhat könyve hatvanhat különböző nyelven íródott, köztük Ámósz próféta könyve magyarul. A cinkotai adventista gyülekezetben február 27-én Vető István evangélikus lelkész tartott előadást erről a rövid, ámde fontos könyvről. A „Kövesd a Bibliát!” program a Hetednapi Adventista Egyház kezdeményezése, melynek célja az, hogy a Biblia tanulmányozásának fontossá-. gára irányítsa a figyelmet, hiszen egy felmérés szerint az egyház tagságának kevesebb mint ötven százaléka tanulmányozza rendszeresen a Szentírást. Fontos eleme a hatvanhat nyelven (minden bibliai könyv másmás nyelven) megjelentett, nagyméretű Biblia, amely körbejárja a világot, és ezeken a nagyobb szabású rendezvényeken az egyház tagjai újra elkötelezik magukat Isten szava mellett - írják a kezdeményezésről szóló honlapon. A Szentírás 2008. október 11-én, a Generál Konferencia Fülöp-szigeteken tartott őszi bizottsági ülésén indult útjára, és a program 2010 júliusában, a konferencia atlantai, 59. ülésén éri el csúcspontját. Hazánkban először 2009. szeptember 5-én „járt” a Biblia, amikor Budapesten és Békéscsabán a jelen levő testvérek és lelkészek ünnepélyes keretek között újra elkötelezték magukat az ige mellett. Az adventisták Dunamelléki Egyházterülete azonban elhatározta, hogy folytatja ezt a nemes vállalkozást, és ennek érdekében azóta is úton van náluk egy ilyen többnyelvű Szentírás, amely a hétvégén Cinkotára érkezett el. A gyülekezeti házban rendezett alkalmon Vető István evangélikus lelkész - az adventista gyülekezet képviselőjének, Varró Máriának a felkérésére - beszélt Ámósz könyvéről. (Az előadás szövege az evangelikus.hu teológiai rovatában is elolvasható.) ■ Horváth-Bolla Zsuzsanna A kommunizmus magyar áldozatainak emlékezete A székesfehérvári megyés püspök szerint a feledéssel gyökértelen lehet a társadalom; ha nem emlékezik a saját múltjára, újra bekövetkezhetnek a kommunizmus alatti szenvedések- figyelmeztetett Spányi Antal a kommunizmus áldozatainak emléknapján, február 25-én a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Polgári Magyarországért Alapítvány és az 1956-os Kárpát-medencei Emlékbizottság Győztesekből vesztesek- vesztesekből győztesek - A Kárpátmedencei magyarokat sújtó kommunista diktatúrák: 1919-1989 című rendezvényén a püspök kiemelte: sokáig még emlékezni is tilos volt a kommunizmus áldozataira, aminek következménye feledést is okozhatott volna. Bocsánatkérés nélkül nincs megbocsátás, ennek elhúzódása pedig károsan hathat a társadalomra - hangoztatta a püspök a kommunizmus alatt elkövetett bűnökkel kapcsolatban. Spányi Antal kifejezésre juttatta, hogy áldozatok voltak a családok, amelyeknek a tagjait elszakították egymástól, és azok a gyermekek is, akiknek valamelyik szülőjét elvitték börtönbe vagy internálótáborba. Áldozatok lettek a hittanoktatásból kimaradtak és azok is, akik nem kaptak megfelelő erkölcsi nevelést, és ezért életükben rossz döntést hoztak - vélekedett. Soós Viktor Attila történész-levéltáros megállapította: a kommunista rendszer egyház- és családellenes volt, mert családtagokat vittek Recskre, Kistarcsára, Tiszalökre vagy Kazincbarcikára az internálótáborokba. Ezenkívül kitelepítettek kétszázezer sváb embert, lakásaikat, földjeiket kisajátították, és embertelen körülmények között szállították őket Németországba. Áldozat volt az a több mint százezer magyar ember is, akiket Csehszlovákiából a lakosságcsere-egyezmény értelmében telepítettek át Magyarországra. Aczél Petra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense utalt arra, hogy a kommunizmus egyik legfőbb ellenségének a nőket tekintette, mert ők vallásosabban éltek, mint a férfiak. Az anyákból munkások és traktorosnők lettek, sőt még a politikába is „bevitték” a nőket - világította meg. Székelyhídi Ágoston, az 1956-os Kárpát-medencei Emlékbizottság elnöke előadásában rámutatott: a gyilkosságokat népirtásnak, önkényes megtorlásnak kell értékelni az utókor részéről. Véleménye szerint a kommunizmus saját termékeden rendszerébe bukott bele. M MTI Béri tényfeltárás, avagy Mihályfi Ernő hagyatéka ► Nógrád megye egyik apró, alig félszáz lelket számláló zsákfalujában évtizedek óta a Magyarországi Evangélikus Egyház egyik volt országos felügyelőjéről neveztetik az evangélikus templom körüli térség. A bériek akár még büszkék is lehetnének rá, hogy már a rendszerváltás előtt egyházi személyiség nevét írhatták néhány utcatáblára, csak hát az egyetemes felügyelővé 1952-ben „választott” Mihályfi Ernő tevékenységét a legkevésbé sem egyházias lelkűiét hatotta át. Miután Thuránszky István lelkész erről mindeddig hasztalan győzködte híveit, gondolt egyet, és - a kommunizmus áldozatainak idei emléknapja alkalmából - szakértők meghívásával szervezett meg egy tényfeltáró templomi alkalmat. Noha Isten béri hajléka múlt szombaton zsúfolásig megtelt, a helybéliek közül csak kevesen voltak kíváncsiak az igazságra. Talán mert a vendégek (az egyházmegyei konfirmandustalálkozót is e napon tartották) „messziről” jöttek - Mihályfi Ernő (1898-1972) pedig Béren született... Nagyszerű dolog, hogy a Krisztusba vetett hit együvé tud terelni más-más történelemszemlélettel átitatott keresztényeket. A hitbeli meggyőződés azonban nem lehet gátja annak, hogy a történelmi valóság tényei egy templom terén belül is kimondassanak, hiszen - miként Thuránszky István rámutatott - a lelkész „munkaanyaga” eleve az igazság. A február 27-i megemlékezésre egybegyűlteket Thuránszky István egy Bibó Istvántól kölcsönzött idézettel köszöntötte: „Ha egy közösség a hazugságok rendszerébe beleszorul, és nem lehet és nem is szabad nevén nevezni a dolgokat, az a közösség folyamatosan - erkölcsileg és értelmileg - lezüllik." Nehezíti persze a szembenézést - mondjuk a létezett szocializmus bűneivel -, ha egy adott közösséghez tartozók többsége nem annyira áldozata, sokkal inkább haszonélvezője volt a kárhoztatott eszmének. A Rákosi-, majd a kádári rendszer feltétlen híveként és kiszolgálójaként tán mindegy, hogy ötágú vörös csillag vagy Luther-rózsa.” De érthető az is, hogy e cinikus megjegyzés mélyen megrendítette azt a - máshonnan származó - evangélikus lelkészt, aki történetesen a helybelieknél mélyebben tisztábban van - nemcsak a lutheri szimbólum jelentésével, de a kommunizmus természetrajzával is. A február 27-i megemlékezésre általa meghívott autentikus előadók - D. Szebik Imre nyugalmazott elnökpüspök, dr. Böröcz Enikő egyháztörténész és Prőhle Gergely országos felügyelő - keresztényi szeretettel, ám átfogó tárgyismerettel világítottak rá a nyilvánvaló igazságokra. Egyedül az elsőként szót kapott Szári Norbertét nem kellett, hogy visszafogja a köteles tapintat, így a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről érkezett végzős történészhallgató „Ne légy, fiam, kommunista!” című - elsősorban fiatalok felvilágosítását célzó - előadásában kendőzetlen nyíltsággal szólhatott a kommunista ideológia ördögi lényegéről. „A lelkész úr a parókia faláról már levette az utcanévtáblát” - mutatja Súlyán András egyházközségi felügyelő lényegében töretlen pártállami karriert befutott Mihályfi Ernő jóvoltából pedig éppenséggel még egy vadonatúj traktort is vásárolhatott 1961-ben az akkori termelőszövetkezet... Mint Súlyán András egyházközségi felügyelőtől megtudhattuk, szintúgy az ő közbenjárására indulhatott Bérről már 1953-ban közvetlen autóbuszjárat Budapestre, még előtte pedig 1948-ban ő sürgette a villamos áram bevezetését a településre. (Tette mindezt állítólag hálából azért, mert a háború alatt a falubeliek bújtatták zsidó származású feleségét.) Hogy még érthetőbbé tegyük Mihályfi Ernő helyi megítélésének ellentmondásosságát, áruljuk el végre a legfontosabbat: hogy tudniillik Mihályfi Ernő „mellesleg” papgyerek volt; Mihalovich Sámuel béri evangélikus esperes idősebbik fia... így azután talán érthető, hogy az egyik jelenlegi helyi vezető ajkáról kiszaladhatott a mondat: „Nekem az-Mihályfi Ernőnek a Magyarországi Evangélikus Egyház életében betöltött dicstelen szerepéről dr. Böröcz Enikő egyháztörténész, evangélikus lelkész tartott előadást (ennek szerkesztett változatát az EvÉlet következő számában közöljük), melyet Prőhle Gergely - úgy is, mint egyházunk jogállami körülmények között megválasztott első országos felügyelője - egészített ki értékes gondolatokkal. D. Szebik Imre nyugalmazott elnök-püspök a kommunizmus áldozataira emlékező alkalom nyitányaként tartott délelőtti istentisztelet igehirdetőjeként Mt 12,7 alapján így summázta gondolatait: „Isten nem áldozatokat akar látni, hanem irgalmasságot gyakorló embereket.” A kérdés most már csak az, hogy meddig neveztetik még az evangélikus templom körüli tér - így a parókia épülete - Mihályfi Ernőről, avagy tovább szedi-e még Béren áldozatait a kommunizmus. ■ TPK
