Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)

2010-02-28 / 9. szám

Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2010. február 28. » 5 Tehetségkonferencia Bonyhádon Honterus az evangélikusok kolozsvári székházában Látó-vendégeskedéssel egybekötött könyvesboltavató & Folytatás az 1. oldalról A konferencia első előadója dr. Hoffmann Rózsa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem do­cense, a Kereszténydemokra­ta Néppárt (KDNP) szakpoli­tikusa volt. Mint mondta, vá­lasztási időszakban nem le­het úgy beszélni az oktatásról, hogy ennek ne lennének poli­tikai vetületei. Ismertette a KDNP oktatáspolitikáját; mondandójának alappillére az erkölcs és a tehetséggondozás közötti kapcsolat volt. Élmény­szerű előadásában nem a po­litikusi, hanem a tanári énje szólalt meg elsődlegesen, s ezt a konferencia résztvevői na­gyon építő jellegűnek tartották. A hozzá intézett kérdések többsége a költségvetési ol­dalt próbálta feszegetni, de Hoffmann elmondta, hogy je­len pillanatban nem lehet pon­tos választ adni, hogy a költ­ségvetés mire milyen módon fog keretet adni az oktatásban. Dr. Ranschburgjenő pszicho­lógus egészségi okokból nem tudott jelen lenni a konferenci­án, helyette Heimann Ilona, az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem főiskolai docense tar­totta meg eredetileg másnapra tervezett előadását a tovább­képzésekről. Őt dr. Czeizel End­re követte a pulpituson, aki el­bűvölte a jelenlévőket remek előadói stílusával. Az orvos ge­netikus huszonegy magyar köl­tő géniusz tehetségfaktorát vizsgálta - elmondta azt is, miért éppen őket választotta ki az egyetemisták közreműködé­sével. Kevesen gondolnak arra - állapította meg -, hogy kivé­telesnek lenni veszélyes, hi­szen bizonyos hátrányokkal is jár a kiemelkedő tehetség. A költői géniusznak nem feltéte­le a kivételes értelmi képesség, viszont költő géniusz csak az le­het, aki képes „új időknek új da­laival betörni” a költészetbe, vagyis a kreativitás a géniusz meghatározó jellemzője. A bonyhádi tehetségkonfe­rencia második napján dr. Cser­mely Péter egyetemi tanár, a Bölcsek Tanácsának tagja tar­tott előadást. Elsőként a Sólyom László köztársasági elnök által megbízott Bölcsek Tanácsa ál­tal készített, Szárny és teher cí­mű kötetnek az oktatással kap­csolatos legfontosabb megálla­pításait foglalta össze. A szerzők változtatási ja­vaslatai közül a legfontosabbak a pedagógusképzéssel, a pá­lyán lévő pedagógusok sokolda­lú segítésével, az iskolák egysé­ges szakmai értékelésével, a le­szakadó iskolák célzott fejlesz­tésével kapcsolatosak, lénye­gesnek tartják továbbá a legjobb iskolák számára még nagyobb szabadság biztosítását. Mind­ezek együtt tíz-húsz éves folya­matban érvényesülhetnek. Az előadás második részé­ben a tehetség fogalmát és se­gítésének fő formáit ismertet­te Csermely professzor. Szólt a tehetség négy legfontosabb összetevőjéről: az általános ké­pességekről, a kreativitásról, a motivációról és a speciális ké­pességekről. Mint mondta, a tanár sokszor azt keresi, mit nem tud a diák, és nem azt a morzsát, amire építeni lehet. Olyan információkat is meg­osztott az egyetemi tanár hall­gatóságával, hogy a Magyar géniusz program keretében tíz­ezer pedagógus képzésére lesz lehetőség, és hogy ma már százkilencvenhét Tehetség­pont működik hazánkban. Előadását követően Cser­mely Péter a köztársasági elnök ezüstérmét adta át Ónodi Sza­bolcsnak, a konferenciát vendé­gül látó bonyhádi gimnázium igazgatójának a Bölcsek Ta­nácsában végzett munkájáért. A rendezvény szekcióülé­sekkel folytatódott. Tíz téma, illetve tantárgy közül választ­hattak - érdeklődési körüknek megfelelően - a pedagógusok. A kétnapos tehetségkonfe­rencián mindvégig nagyon aktívak voltak a résztvevők, minden előadótól kérdeztek. Bebizonyították, hogy a peda­gógustársadalom készen áll a cselekvésre, melyet egyfajta nemzetmentésként él meg. ■ Máté Réka * „Minden közösség éle­tében szimbolikus jelen­tősége van a tér elfoglalá­sának, fontos, hogy mit építünk egy város köz­ponti tere köré, fontos, hogy milyen szobrot emelünk oda, és fontos, hogy mikor romboljuk le” - kezdte köszöntő­beszédét Koós Ferenc, Kolozsvár legújabb köny­vesboltjának tulajdono­sa. A Kossuth (21 De­­cembrie 1989) utca 2. szám alatti Honterus könyvüzlet február 17. délutáni hivatalos meg­nyitóján a Látó című ma­rosvásárhelyi szépirodal­mi folyóirat szerkesztői vendégeskedtek, bemu­tatva a Látó-nívódíjasok szövegeit tartalmazó, A hibátlanság vágya című antológiát, felolvasással egybekötve. A rendkívül nagyszámú ér­deklődőt vonzó eseményen Koós Ferenc hangsúlyozta: elsősorban a kultúrának, a magyar közösségnek foglaltak teret a város közepén, és re­ményeik szerint sokan láto­gatják majd a könyvesboltot, ahol a tervek szerint a közön­ség, a könyvek felfedezése mellett, találkozhat majd írókkal, tudósokkal, költőkkel, szót Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspöknek.- Úgy vélem, hogy aki a mai világban szellemi teret akar foglalni, az vagy nagyon vak­merő, vagy nagyon bátor. Azt gondolom, Koós Ferencék ez utóbbi kategóriába tartoznak, mert szellemi értékeket te­remteni, könyves üzletet nyit­ni, talán Istent keresni vagy a filozófiáról gondolkodni ma­napság elég veszélyes és rizi­kós talaj. De jó és biztos, úgy érzem - mondta a püspök. Hozzáfűzte: nagyon örül an­nak, hogy a Bagoly könyves­bolt és a Reményik galéria mellett immár a Honterus könyvüzlet is az egyházhoz tartozó épületben működik.- A Honterus név nekünk, evangélikusoknak nagyon so­kat jelent, hiszen ő jelképes re­formátorunk, akiben találko­zik a szász és a magyar kultú­ra, egy személyben képviseli a reformációt és a humaniz­must, a pedagógiát és a könyv­kiadást, illetve könyvnyomta­tást - magyarázta Adorjáni püspök, majd Pál apostol ko­­rinthusbeliekhez írt első le­velének 13. fejezetét, közis­mertebb nevén a szeretethim­­nuszt ajánlotta az írók, irodal­márok, könyvszerető emberek figyelmébe. Ezután a meghívott vendé­gek vették át a szót. Nevükben Kovács András Ferenc, a Látó huszadik évfordulónkra je­lentettük meg, a Bookart Könyvkiadóval közösen, a nívódíjasaink írásaiból szer­kesztett, A hibátlanság vágya című antológiát, amelynek anyagát két kollégám, Vida Gábor és Szabó Róbert Csa­ba válogatta - ajánlotta az ol­vasók figyelmébe a kötetet a főszerkesztő. Vida Gábor ki­fejtette: a Látó-nívódíjakat odaítélni viszonylag egysze­rű feladat, soha semmilyen elméleti okfejtés nem hang­zott el arról, mi az a bizonyos nívó. A szerkesztőségnek év­ről évre megközelítőleg ezer­kétszáz oldal áll a rendelke­zésére, hogy eldöntse, melyek azok a szövegek, amelyek a mára már hagyományosnak számító, de rugalmasan ke­zelt kategóriákban a legjob­baknak minősülnek. A szerkesztésről szólva Sza­bó Róbert Csaba elmondta: négy nagyobb ciklusra osztot­ták a kiválasztott írásokat: Ár­nyéktáncok, Idő ellen, Juta­lomjáték, Alvó Vénusz. Mint mondta, mindegyik ciklus­cím valamelyik szövegben el van rejtve, érdekes játék lehet az olvasó számára felfedezni őket. A vaskos kötet címlapja Birtalan Kölök Zsolt és Hajdú Áron munkája. A rendezvényen felolvasott néhány, a szerkesztőség által meghívott nívódíjas alkotó: Szilágyi Júlia, Selyem Zsuzsa, főszerkesztője üdvözölte a kö-Dr. Csermely Péter átnyújtja a köztársasági elnök ezüstérmét Ónodi Szabolcs igazgatónak Szexuális bűntettek - katolikus iskolákban Az augsburgi püspök szerint nem a cölibátus, azaz a papi nőtlenség, hanem a közélet fo­kozódó szexualizálódása az oka a katolikus iskolákban az elmúlt időszakban feltárt sze­xuális bűncselekményeknek. Walter Mixa az Augsbur­ger Allgemeine című lapnak adott, február 17-én megje­lent interjúban úgy véleke­dett, hogy az úgynevezett szexuális forradalom, a társa­dalom elhatalmasodó szexu­alizálódása jelentős mérték­ben járult hozzá az abnormá­lis szexuális hajlamok erősö­déséhez. A püspök egyúttal iszonytató bűncselekmény­nek nevezte az egyházi sze­mélyek által fiatalokon elkö­vetett szexuális erőszakot. Mixa annak kapcsán nyilat­kozott, hogy a berlini Canisi­­us jezsuita gimnáziumban a közelmúltban kirobbant bot­rány után egyre több német­­országi katolikus iskolából érkezett hír pap tanárok által diákjaik sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények­ről. Eszerint megrontási ese­tek és szexuális bűntettek történtek egy hamburgi, egy bonni és egy fekete-erdei je­zsuita gimnáziumban is. Saj­tójelentések szerint hason­lóra került sor egy evangéli­kus egyházközségben is. Az augsburgi püspök annak a nézetnek adott hangot, hogy nincs összefüggés a cölibátus és a szóban forgó bűntettek között. A nőtlen papok szexu­ális téren általánosságban tel­jes mértékben „normális irá­nyultságúak” de hivatásuk mi­att önkéntesen lemondanak a házasságról, illetve a szexua­litásról - vélte Mixa. A főpap szerint az úgynevezett szexu­ális forradalom - amelyben magukat haladónak nevező erkölcsbírálók egyebek között a felnőttek és kiskorúak közöt­ti szexuális kapcsolat legalizá­lását sürgetik - jelentős mér­tékben hibáztatható a történ­tekért. Mixa elismerte ugyanak­kor, hogy a katolikus egyházon belül egyes vezetők „túlságo­san naivak” voltak a gyerme­kekkel, illetve fiatalokkal szemben elkövetett szexuális bűncselekmények megítélése kapcsán. Szavai szerint felelős egyházi személyek korábban túlságosan is azonosultak a korszellemmel, amely még a büntetőjog területén is a köz­életbe való újbóli beilleszke­dést propagálta a szigorú bün­tetés helyett. M MTI színészekkel, de a gyerekekről sem feledkeznek meg, számos programot szerveznek a ki­sebbek számára is. „Fogadják ezt a könyvesboltot olyan szeretettel, amilyennel mi megpróbáltuk berendezni az önök számára” - ajánlotta Koós Ferenc, majd átadta a zönséget, majd bemutatta a teljes számban jelen lévő szer­kesztőséget: Szabó Róbert Csa­ba főszerkesztő-helyettest, va­lamint a szerkesztőket: Láng Zsoltot (kritika), Demény Pétert (esszé) és Vida Gábort (próza).- Folyóiratunk 1991 óta évente nívódíjakat oszt, a Király László, Balázs Imre Jó­zsef, Demény Péter és Kará­csonyi Zsolt. ■ Köllő Katalin A Szabadság című romániai napilapfebruár 19-i számában megjelent cikk alapján A pápa befogadná a kiábrándult anglikán híveket A pápa védelmébe vette azt a korábbi vatikáni kezdeménye­zést, hogy a római katolikus egyház fogadja be az egyhá­zukból kiábrándult anglikán híveket. XVI. Benedek a Hittani Kongregáció tagjai előtt mon­dott beszédében úgy vélte: az anglikánok esetében az öku­­menizmus, vagyis a világ összes keresztény egyházá­nak együttműködésére irá­nyuló mozgalom lehet a vég­ső cél. A Vatikán tavaly október­ben kezdeményezte: szervezeti keretet kínálnak az egyházuk­ban csalódott anglikán hívek­nek arra, hogy akár egyénileg, akár csoportosan csatlakoz­zanak a katolikus egyházhoz, miközben egyes vallási hagyo­mányaikat megőrizhetik. A világ 77 millió fős anglikán közösségének számos tagja je­lezte, hogy vissza óhajt térni a katolikus egyház kebelébe. Ezek a főként tradicionalista hívek elégededenek azzal, hogy az anglikán egyházban újabban nőket is pappá szentelnek, va­lamint megáldják a homosze­xuális párok házasságát. XVI. Benedek a Hittani Kongregáció előtt - amelynek negyedszázadon át a vezetője volt - úgy fogalmazott: a va­tikáni kezdeményezés nem ellenkezik az ökumenizmus­­sal, amely segít abban, hogy az anglikán hívek teljes hitkö­zösséget vállalhassanak a ka­tolikus egyházzal. M MTI

Next

/
Thumbnails
Contents