Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)

2009-08-16 / 33. szám

EVANGÉLIKUS HETILAP „Szólnom kell, kiáltani szeretnék. A názáreti Jézus ne­„A Gellért püspök életét bemutató darab­„Tudom, hogy a templomok »alapzaja« is megnőtt, fegyel-Melléklet' vében emelem fel szavam, aki zsidó volt, de lehetett ban például huszonhárom elítélt vett részt. mezetlenebbek a hívek, mint gyerekkoromban voltak, Útitárs -volna néger vagy cigány. Mert ő mindig vállalta a kö-Eredetileg több mint negyvenen jelentkez­a külvilág zajai is felerősödtek, de rossz módszernek tar­zösséget a szenvedővel, ő mindig osztozott az üldözőt­tek, de kénytelenek voltunk »létszámsto­tom a zajok túlkiabálására való törekvést...” magyar tek sorsában.” pót« hirdetni.” Vajon mi fér bele nálunk egy evangélikus evangéliumi lap Testvérem, John, Miklós, Mária és Tamás !► 4. oldal Szent Gellért a rácsok mögött 6. oldal templom áhítatába? 9. oldal SEMPER REFORMANDA „Jó cselekedetekkel azonban nem lehet kiérdemelni az örök életet, ke­gyelmet és üdvösséget; ez követke­zik abból, hogy a jó cselekedetek nem azonosak a lelki újjászületéssel, hanem ennek gyümölcsei. Mert nem jó cselekedeteink által leszünk Isten gyermekeivé, örököseivé, iga­zakká, szentekké, keresztyénekké, hanem csak amikor már mind­ezekké lettünk, akkor cselekesszük a jót. Birtokunkban kell lennie az életnek, üdvösségnek, kegyelem­nek, mielőtt cselekesszük a jót. Amint a fa sem gyümölcseivel ér­demli ki, hogy fa legyen, hanem amikor már fává fejlődött, akkor te­rem gyümölcsöt.” M Virág Jenő: Dr. Luther Márton önmagáról Szíwel-lélekkel 13. Napvető országos evangélikus gyerektábor A Magyarországi Evangélikus Egyház Gyermek- és Ifjúsági Osztályának égisze alatt augusztus 2-8. között rendezték meg a 13. országos evan­gélikus gyerektábort Piliscsabán, a Béthel Missziói Otthonban. A tábor ez évtől a Napvető nevet vette fel. Tizennyolc elkötelezett, önkén­tes fiatal ült össze Kelényi Zsolt tábor­vezető irányításával már tél derekán, hogy elképzelje, megszervezze a gye­rekek nyarának várva várt eseményét. Az idén közel hetven, 8-14 éves résztvevővel zajlott tábor egyik fon­tos célja, hogy összefogja az ország minden részéről érkezett gyermekek közösségét, azokét, akiket egyhá­zunk az év során táboraiban, rendez­vényein, istentiszteletein „összegyűj­tött" Nem kevésbé lényeges emellett az sem, hogy az ismerőseiken keresz­tül Piliscsabára érkező, az egyházhoz eddig kevésbé szorosan kötődő gye­rekek is otthonra találjanak e meleg hangulatú közösségben, s így kerül­jenek Isten óvó közelségébe. Azt, hogy kicsik és nagyok e csa­ládias együttlét során valóban talál­kozzanak Jézussal, teológushallgatók által tartott reggeli és esti áhítatok, közös éneklések, a tábori Napvető ze­nekar megalakulása, kreatív és inter­aktív hittanórák, kiscsoportos beszél­getések és bibliaverseny biztosítják napról napra. Külön helyet kap a tá­borban a bibliai történeteket feldol­gozó Láthataüan Színház, mely alkal­mat ad a gyerekeknek a Szentírás ta­nításainak élményszerű megélésé­re. Színes, változatos vetélkedők, közösségépítő játékok, sportprog­ramok, Kézműves Palota és kirándu­lások várják a gyerekeket. Az egész hetet végigkísérő játékon és örö­mön túlmutat azonban a másikra fi­gyelő szeretet, adni vágyás és fárad­hatatlan lelkesedés, mely a gyerekek és vezetők kapcsolatát is jellemzi, s amely ennek a tábornak a megrende­zését immáron tizenharmadik éve te­szi lehetővé. Az idei hét címe Szíwel-lélekkel volt: a résztvevők naponta egy-egy érzést és egy hozzá kapcsolódó bib­liai történetet jártak körül: a félelmet, a haragot, a meglepetést, a szomo­rúságot, végül az örömet. Jézus sze­mével nézve szelídülhettek meg ezek a gyermekek mindennapjait átszövő alapvető érzelmek. Az emberi meg­oldások felett most is diadalmasko­dott Isten szeretete és kegyelme: félelmekre, haragra, bánatra ő adott gyógyírt a reggeli, esti áhítatokban, ő okozott meglepetést jótéteménye­iben, a napközbeni öröm a neki szóló közös éneklésben teljesedett ki igazán. Akik már kinőttek a Napvető tá­bor 8-14 éves korosztályából, azok­nak a fiataloknak szól a minden ta­vasszal megszervezendő Életfonal evangélikus életvezetési tábor. Mind­azokat a gyerekeket pedig, akik most vagy korábban résztvevői voltak a Napvetőnek vagy az Életfonalnak, nagy szeretettel várja az október 2- 4. között tartandó közös Napvető- Életfonal-tábortalálkozó Piliscsabán. ■ Pellionisz Petra 1^ Beszámolók a 12. oldalon Adj esélyt a békének! ■ Laborczi Géza Bizonyára sokan látták A félelem bé­re című filmet. Főszereplői teherau­tó-sofőrök, akik életveszélyes rako­mányt szállítanak: folyékony nitrogli­­cerint, amely ütésre, rázkódásra bár­melyik pillanatban felrobbanhat. Lehetséges, hogy a magyar társa­dalom is a saját félelmeinek bérét fi­zeti meg akkor, amikor tehetetlenül szemléljük, éljük át az erőszak elha­talmasodását. Kisléta, Tiszalök, Tatárszent­­györgy, Nagycsécs: a romák elleni ha­lálos támadások helyszínei - mára szinte biztosan mondhatjuk: egy so­rozatgyilkosság elképesztő láncola­ta. Egyes szakértők szerint csak ar­ra lehet számítani, hogy a gyilkosok egyszer hibáznak, hiszen alapos elő­készítés után hidegvérrel gyilkol­nak. Nem lennék az ügyben nyomo­zó rendőrök helyében... Olaszliszka, Veszprém a másik vo­nulat, itt romák az elkövetők, akik döbbenetes módon végeztek ki em­bereket. Engem most nem is az indítékok és a lehetséges tettesek foglalkoztat­nak. Azt gondolom, hogy a sajtóban rengeteg feltételezés - reális és a va­lóságtól elrugaszkodott - látott már ez ügyben napvilágot. Inkább az ese­tek társadalomra gyakorolt hatását szeretném megvizsgálni abból a szempontból, hogy gyülekezeteink tudnak-e valamit tenni ebben a hely­zetben... Nyilvánvaló, hogy az ilyen esetek a társadalom különböző rétegeiben az „idegenekkel” szembeni félelmet és a bizalmatlanságot erősítik kifelé, a bizonytalanság pedig a csoport, a közösség összetartását erősíti. A tet­tesek kézre kerítésén túl, azt gondo­lom, mindenki számára fontos feladat lehet végiggondolni azt, hogy ebben a feszült társadalmi helyzetben gyü­lekezeteink tudnak-e sóvá és ko­vásszá lenni. A helyi közösségek most a bizal­matlanság és a biztonság mentén kezdenek el szerveződni, létrejönnek gárdák és antigárdák... Jézus egy erőszaktól beárnyékolt világban mégis azt meri állítani, hogy boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet, és azokat is boldog­nak mondja, akik a békességet terem­tik, akik rendelkeznek a „békesség­­csinálás” szakmai feltételeivel... Mit is tehetünk hát Krisztus-köve­tőként? Mindenekelőtt azt, hogy kö­zösségeink változatlanul a megta­pasztalt és közösen megélt isteni szeretet és irgalom mentén „szerve­ződnek” és nem lesznek az előítéle­tek melegágyaivá. Jézus egy erőszaktól beárnyékolt világban mégis azt meri állíta­ni, hogy boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet... Gyülekezeti táborunkban ebben az évben is családok, fiatalok és csalá­di erőszak elől menekülő anyák gyer­mekeik voltak együtt. A hét végére az előítéleteket felváltotta a megértés és a bizalom. Abban a reményben tér­tünk haza, hogy meg tudtuk szakíta­ni a közöny, a gyűlölet, a bizalmatlan­ság évezredes láncolatát. Békét „csi­náltunk” talán Jézusunk szándéka szerint. A Nyíregyházi Evangélikus Álta­lános Iskola befogadja azokat a gye­rekeket, akik kiszakadtak eredeti kö­zösségükből. Ezzel esélyt kapnak ar­ra, hogy a szülői minta helyett a sa­ját, Istentől tanult mintát kövessék: a szeretet és bizalom mintáját. Részt vettem az Olaszliszkán meggyilkolt Szögi Lajos temetésén éppúgy, mint a kislétai áldozatén, Balogh Máriáén, mert úgy gondo­lom, hogy vannak helyzetek, amikor fel kell mutatni, hogy közösségeink melyik oldalon állnak: az Istentől ka­pott élet sérthetetlenségének az ol­dalán. Az Eper és vér című film végén a fiatalok közösen éneklik a dalt: „Give peace a chance!” - Adj esélyt a béké­nek! Döbbenetes képsorok mutatják, ahogy a rendőri erőszak szétveri a tüntetést, és nekik csak egy esélyük marad: az éneké, azé az éneké, amely ott és akkor ugyan úgy tűnt, hogy semmit nem ér. De azért tudjuk, hogy az ehhez hasonló énekek miatt alkalmas még minden típusú társa­dalom arra, hogy emberhez méltóan lehessen benne élni. Nálunk sem kisebb a tét: adj esélyt a békének! Bajorok Bonyhádon ► A bajorországi Erding evangélikus gyülekezete és a bonyhádi egyház­­község között immár több mint tizenöt éve működik a partnerkap­csolat, a bajor és a magyar evangélikus egyház közötti szerződés cik­kelyeihez igazodva. Ennek jegyében évente találkoznak a két gyüle­kezet idősebb tagjai, illetve az ifjúság közös táborozásra, húsvéti ün­neplésre, hol Magyarországon, hol pedig Bajorországban. Idén augusz­tus 9-én este kezdődött az együttes program a Balatonnál. & Folytatás a 4. oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents