Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-08-02 / 31. szám
Evangélikus Élet MOZAIK 2009. augusztus 2. ► 15 Szinte biztosak lehetünk abban, hogy az 1984-es évszám említésekor nem a Los Angeles-i nyári olimpiai játékok jutnak eszünkbe, hanem sokkal inkább George Orwell azonos című műve, amelyből a „Nagy Testvér szemmel tart” szállóige is származik. Ugyanebben a könyvben találkozhatunk a kevésbé ismert emlékezetlyukak elnevezéssel is, amellyel azt a csőpostaszerű rendszert illették, amely a cenzúra által megsemmisítendőnek ítélt dokumentumokat és iratokat szállította el a kemencékig. A New York Times július 18-án kelt cikke éppen ezekre az emlékezetlyukakra utal: Orwell 1984 és Állatfarm című könyvei ugyanis hasonlóképpen tűntek el a világ legnagyobb internetes könyváruházának, az Amazon.com-nak a rendszeréből. Az elektronikus könyvek szükségessége már egy ideje téma világszerte. Hazánkban is egyre többet lehet hallani a könyv méretű eszközökről, amelyek néha csak húszharminc papírlap vastagságúak, de memóriájukban több ezer könyv eltárolására képesek. A legjobbak - közöttük az Amazon Kindle - pedig akár az internetre is képesek csatlakozni, hogy letöltsék onnan a következő olvasmányt. Az elektronikus könyvek új technológiákat is szültek: az e-papírok majdnem ugyanolyan megjelenítést nyújtanak, mint a nyomtatott lapok, az LCD-kijelzőkkel szemben napon is jól olvashatók, és keveset fogyasztanak, mert csak az új oldalkép kirajzolásakor használnak energiát. Ezzel azonban még csak olyanok, mint egy könyv. Bár e bekezdés elején már szerepel, hogy több ezer kötetnyi a memóriája, ez valójában nem lényeges előny, hiszen a legritkább esetben utazik valaki két-három könyvnél többel. Az igazi előnyük az elektronikus könyveknek az, hogy az olvasó beléjük írhat. Mondhatnánk persze, hogy 1984 EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Nagy Bence a rendes könyvek margójára is lehet jegyzetelni, ugyanakkor az e-könyvekbe épített számítógép természetesen olyan funkciókat is elérhetővé tesz, amelyekre a papírkönyv nem képes. A könyvekbe írt jegyzeteket ugyanis akár egyben ki is lehet gyűjteni, de legalábbis keresni lehet bennük. 1 snmiN ' KING . 1 H'l •••!* 1 sr I C Kindle 2- az Amazon legújabb e-könyv-olvasója Visszatérve a jelen cikk elején kezdett történethez a MobileReference kiadó közzétette az Amazon.com könyváruházon keresztül Orwell 1984 és Állatfarm című könyvét, azonban mint később kiderült, erre nem volt engedélye a szerzői jogok tulajdonosától. Az Amazon.com eltávolította a könyvek szövegét az üzlet virtuális polcairól, valamint törölte a vásárlók e-könyolvasó gépeiről is. És ezzel tulajdonképpen olyan lépést tett, amely az 1984 antiutópisztikus világát idézte fel. Az Amazon Kindle felhasználói szerződésében ráadásul nem is szerepel az a lehetőség, hogy az áruház törölheti a könyvet, viszont az igen, hogy engedélyezi a felhasználóknak, hogy „állandó másolatot tároljanak a digitális tartalomról”. Bebizonyosodott, hogy a papírkönyv nem egyenlő a digitális könyvvel. A felhasználói szerződés eddig is tiltotta az utóbbiak másolását vagy eladását, így - a nyomtatott könyvvel ellentétben - nem lehet kölcsönadni vagy éppen egy antikváriumnak értékesíteni. De az Amazon.com lépéséig a felhasználók legalább abban biztosak lehettek, hogy amit egyszer megvásároltak, az a birtokukban marad. Miként a hagyományos könyvek világában: teljesen elképzelhetetlen lenne, hogy éjnek évadján mondjuk a Bookline vagy a Libri alkalmazottjai bejöjjenek a házunkba, magukkal vigyenek egy kötetet, mert kiderült, hogy a könyváruház beszállítója és a könyv szerzőjének örököse között jogi vita támadt. És azzal, hogy az Amazon eltávolította a könyveket, nemcsak az eredeti szövegek tűntek el az e-könyvolvasókból, hanem a hozzájuk fűzött jegyzetek is. Egy diák, Justin Gawronski például arról panaszkodott, hogy ezzel tulajdonképpen az ő munkáját „lopták el” hiszen a nyári házi feladata veszett oda azáltal, hogy a könyvvel együtt törlődtek az 1984- hez írt feljegyzései. A szerzői jogokkal kapcsolatban nem ez az egyetlen eset, amikor több kárt okoztak, mint amekkora értéket megvédtek. A legnagyobb veszteség ebben az esetben azonban az, hogy odalett az embereknek a digitális tartalmak megbízhatóságába vetett hite. Az Amazon bebizonyította, hogy orwelli módon képes szövegeket törölni a felhasználók e-könyvolvasóiról. De ennél is nagyobb bajban leszünk, ha valakik nem törölni akarnak majd egyes tételeket, hanem „csak” megváltoztatni. Csak kicsit átírni a történelmet, csak kicsit eltüntetni múltbéli sötét foltokat, csak kicsit diktatúrát játszani a digitális világban. ■ Nagy Bence Eddig és ne tovább! Gömör-Kishont megye egykori hites földmérőjének, Vass Imrének, a Baradla barlangkutatójának a róla elnevezett Vass-kapunál (a barlang egykori végpontján) falra vésett írása jutott eszembe a minap. Arról mégpedig hogy egyik kollégám ádáz haragra gerjedt, amiért egy olyan számítógépes kimutatás került elé, mely nem volt alkalmas arra, hogy az egymás felett szereplő számokat egy gombnyomásra összeadja. A nagyjából harminc sorból álló, kerek számokat tartalmazó oszlopot így kénytelen volt kézzel, azaz számológép segítségével összegezni, mintegy tizenhat-tizennyolc másodpercet elveszítve így értékes idejéből, egyben - bizonyára jogosan - felháborodva amiatt, hogy a művelet vészesen lecsökkenti amúgy elismert aznapi mérnöki teljesítményét. „Eddig és ne tovább!” - jutott eszembe ekkor. Nos, ez az a szint, ahová nem kellene, nem szabadna már eljutnunk. A számítástechnika tagadhatatlanul hasznos dolog. Sok helyen, sok mindenben megkönnyíti az életünket, gyorsaságot, precizitást garantál, mentesít a monoton, lelketlen munkavégzés alól, néha pedig egyenesen nélkülözhetetlen. Segíti a gyógyítást, az élelmezést, a kommunikációt és még oly sok mindent, hogy lehetetlen felsorolni az összes területet, ahol jó szolgálatot tesznek az „okos gépek”. Azt azonban nem lenne szabad elfogadni, hogy az ember kiszolgáltatottjává, sőt rabjává váljon egy műszaki berendezésnek, legyen az bármilyen jó, hasznos vagy divatos. Urunk a maga képére formálta az embert, s földi léte idejére valamennyi lelket belefoglalta egy különleges, egyedi templomba, a testbe (íKor 3,16), amelyet ki-ki köteles fenntartani, megőrizni, fejleszteni - a reá bízottak szerint. Beleértve ebbe - többek között - a tudás megszerzése iránti vágyat, a józan gondolkodás képességét és a magunkkal szembeni igényességet. Nem jó tehát, ha nem sáfárkodunk helyesen, s lemondunk a gondolkodás lehetőségének ajándékáról a világ pillanatnyilag kedvezőnek tűnő kínálata miatt. ■ Gyarmati Gábor HIRDETÉS_____________________________________________________________________ ____________________________________________________________ „Egy nemzedéknek fogom kezét...” III. alsósági gyülekezetépítő evangélizációs nap Szakály Dezső igazgató halálának 30., valamint felesége, Haiti Ilona tanító halálának 15. évfordulója alkalmából augusztus í-jén, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel emlékezünk meg Alsóság volt evangélikus tanítóiról. Helyszín: az alsósági evangélikus templom és gyülekezeti ház (Celldömölk, Somogyi Béla u. 31.). Az ünnepség Fábián Gábor celldömölki római katolikus kántor orgonahangversenyével kezdődik. Evangélizációs igehirdetést mond Vető István alsósági evangélikus lelkész. Szakály Dezsőre emlékezik Balogh Ernő alsósági evangélikus kántor. Az ünnepség - állófogadás után - koszorúzással végződik az alsósági evangélikus temetőben. A megemlékezés keretében hálát adunk a templom külső felújításának befejezéséért. EVÉL&LEVÉL&LEVÉL Az evangélikus megújulás stratégiájához... „Stratégia: a hadművészet része, a háborús célok és eszközök meghatározása, az erők alkalmazásának egybehangolása. Átvitt értelemben a politikában a munkásosztály forradalmi harcának előkészítése, amelyen belül érvényesül egy-egy konkrét esetben a követendő lépések meghatározása, a taktika” (.Kislexikon, Akadémiai Kiadó). Az evangélikus egyház nem egy harcba induló közösség, hanem a szeretet szaván közelít másokhoz. Ezért szeretnénk, ha a „stratégia” szó helyett megfelelő, más kitételt alkalmaznánk. Magyar nyelvünk gazdag szókincséből választhatunk sok egyebet. Például: evangélikus egyházunk célkitűzései, egyházunk feladatterve, az egyházon belüli megújulás tervezete, az egyház keretén belül előirányzott feladatok, az egyház jövőbeni munkaterve, evangélikus egyházunkban tervezett fejlesztések stb. Szomorúan tapasztaltuk, hogy magyar nyelvünk egyházunkon belül sem kapja meg az elvárható védelmet. Teret engedünk nyelvünk torzításának. Gazdag szókincsünket mellőzve értelemzavart sem vetünk meg, hogy zengzetes nyomatékot adjunk egyházunk tevékenységének. Annak idején az aszódi evangélikus iskolánkban nyelvőr felügyelte a magyartalan szavakat és helyesbítette. Hol tartunk most? A lexikon elavult? Vagy megkopott a magyar öntudatunk? Rajtunk múlik, hogy magyar nyelvünket megőrizzük a maga szépségében, gazdagságában. Ez lenne a feladatunk. Talán azt is írhatnánk, hogy kötelességünk. Egyházunk célkitűzése, hogy széles néprétegnek is érthető nyelven szóljon. írásainkban használjunk mindenki által értelmezhető magyar kifejezéseket. Az egyház megújulásának alapfeladatait a Biblia tartalmazza. A jó Isten segítségét kell kérnünk a jézusi tanítások követéséhez. Dr. Erdődy Tiborné (Budapest-Kelenföld) Confessio Tisztelt Szerkesztő Úr! Érdeklődéssel olvastam az evangélikus honlapon, illetve az Evangélikus Életben közölt Balog Zoltán-interjút a húsz évvel ezelőtt az NDK-menekültek között Csillebércen történtekről. Ugyancsak hallottam az evangélikus rádióadásban elhangzott interjút az elnökkel. Örülök, hogy húsz év elmúltával ilyen elevenen tartják a témát. Ez szükséges is. De úgy gondolom, hogy legalább ennyire szükséges az újságírói körültekintés és objektivitás is. Ezt azért írom, mert akkoriban Lehel László, az ökumenikus tanács főtitkára hivatalosan - tudomásom szerint - négy lelkészt kért fel a menekültek közötti szolgálatra: Hecker Frigyes metodista lelkészt, dr. Zsigmondy Árpád és Cséry Ágnes evangélikus lelkészeket és Békefi Lajos református lelkészt. Az erre vonatkozó hiteles történetet meg a menekültek közötti szolgálatról szóló emlékező publicisztikát a Confessio 1990/1. száma a 71-74. oldalon tette közzé NDK-menekültek között címmel toliamból. Később az mtv2 Pálffy István szerkesztésében filmet forgatott a táborban töltött időről, helyszínekről velem, majd lelkészi naplómat németre fordítva megküldtem azt a német Staatsarchivnak a tizedik évfordulón. Az Evangelische Verantwortung című CDU-lap (Német Kereszténydemokrata Unió) úgyszintén a tizedik évfordulóra közölt részletet lelkészi naplómból. Úgy gondolom, nem haszontalan fellapozni a Confessio idézett számát, s rájönni arra, mi az, amiben az események lendületében hasonlóan éreztünk Balog Zoltánnal, s mi az, amiben a történelem ura sajátos igei látásokat adott, s amiben talán az egyéni hit látása élesebben megfogalmazódott és differenciáltan jelentkezett. Ez is megtalálható ebben a cikkben, mivelhogy annak a feledhetetlen tizennégy napnak megvolt már akkor a sajátos „teológiája”, illetve teológiai olvasata, egyfajta kelet-közép-európai felszabadítási teológia. Amely aztán tovább folytatódott... és arról is meg vagyok győződve, hogy az a szeptember 10. nagyon sokaké... akik még emlékeznek pontosan a történtekre... Kollegiális üdvözlettel: Dr. PhD Békefy Lajos református teológus, publicista, felelős szerkesztő SZERETETVENDÉGSÉGRE Krémes-gyümölcsös csoda Hozzávalók a tésztához: 30 dkg liszt, 10 dkg Rama margarin, 2 evőkanál tejföl, egy csipetnyi só, 1 evőkanál kristálycukor, 1 csomag vaníliás cukor, 5 g élesztő, fél bögre tej. A krémhez: 25 dkg kristálycukor, 3 db tojás, 3 dl tejföl, 2 dl tej, 2 evőkanál liszt, bármilyen gyümölcs. A tészta elkészítéséhez futtassuk fel az élesztőt a langyosított, cukros tejben. Gyúrjuk össze a többi hozzávalóval, és letakarva kelesszük meg a tésztát. A krém elkészítéséhez a lisztet keverjük össze a tejjel és a tejföllel, majd állandó kevergetés mellett főzzük meg, és hagyjuk kihűlni. A tojássárgákat a cukorral jól keverjük ki, adjuk hozzá a lisztes masszát, legvégül a kemény habbá vert tojásfehérjéket. A tésztát sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük, megszórjuk darált dióval vagy zsemlemorzsával, egyenletesen elosztjuk rajta a megmosott és darabokra vágott gyümölcsöt - ízlés szerint ezt is megszórhatjuk még cukorral -, majd leöntjük a krémmel. 160 fokra előmelegített sütőben körülbelül húsz perc alatt megsütjük.
