Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-08-02 / 31. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2009. augusztus 2. » 7 Fa- és kőfaragók emléke A Kapoli Múzeum és Galéria Balatonlellén ► Az 1790-ben épített, hosszú, fehér parasztház utcai homlokzata már messziről hívogatja az arra járókat. Szökőkúttal és szobrokkal díszített udvarán lusta, fekete macska köszönti a betérőket, a múzeumba lépve pedig kellemes hűvös fogadja a látogatókat. A Ligeti Gábor bérelte Kossuth utcai kiállítóhely igazi kincsekkel várja május elejétől október közepéig a magyar tenger déli partján kirándulókat Balatonlellén. A huszonhat éve létrehozott múzeum egyik terme id. Kapoli Antal (1867-1957) Kossuth-díjas somogyi pásztornak, fafaragó művésznek és fiának, ifjabb Kapoli Antalnak (1893- 1971), a népművészet mesterének" állít emléket, nemcsak életükbe engedve betekintést, de néhány remekművüket is kiállítva. A másik földszinti helyiségben a neves impresszionista szobrász - az egykor Rodin-tanítvány -, Ligeti Miklós (1871-1944) állandó kiállítása látható. A századforduló pezsgő kulturális életében aktívan részt vevő alkotó készítette például a párizsi világkiállítás magyar pavilonjának - díjjal is jutalmazott - bejárati kompozícióját. Később már mint sikeres szobrász komponálta meg 1911-ben a torinói pavilont, amely a szecesszió egyik csúcsának számít. Portréit és zsánerszobrait az 1890-es években rendszeresen kiállította a Nemzeti Szalonban, és az arisztokrácia is felfedezte őt. Az Andrássy, Széchenyi, Apponyi, Orczy család szinte valamennyi akkor élő tagját megmintázta. Több munkája a mai napig látható; gondoljunk csak Erzsébet királyné fehér márvány szobrára Szegeden, a Kerepesi úti temető néhány síremlékművére Budapesten vagy Rudolf trónörökös városligeti szobrára (Evangélikus Élet, 2008/33-34. szám). Ligeti Miklós legismertebb alkotása talán a miniszterelnöki parancsra 1900-ban elkezdett Anonymus-szobor, amely a Vajdahunyadvár udvarán látható. A szoborállítás előzménye az, hogy Vilmos német császár egy pesti látogatása során sivárnak találta a várost. Válaszul Ferenc József tíz szobor elkészítésére biztosított fedezetet. A megvalósítás azonban nem volt egyszerű feladat. Tíz olyan személyt kellett ugyanis találni, akiknek úgy lehetett emléket állítani, hogy a mű se a magyarok, se a Habsburg-ház érzelmeit ne sértse. így született meg az ötlet, hogy - többek között - a Geste Hungarorum {A magyarok cselekedetei) írójának, Anonymusnak is készüljön el a szobra. Bár a honorárium igen jelentős összeg volt, nem tolongtak a jelentkező művészek. Hiszen olyasvalakit kellett megmintázni, aki úgy intézte, hogy személye homályban maradjon. Még a nevét sem lehet tudni, az utókor nevezte el Anonymusnak (vagyis „Névtelennek”). Ekkor bízták meg a feladattal a huszonkilenc éves Ligeti Miklóst. A kámzsa alatt rejtőző írnok bravúrosan megoldott szoboralakja nem mindenkinek nyerte el tetszését, de a művész sok elismerő szót is kapott, például a kortárs Bródy Sándor írótól is. E két állandó kiállítás mellett a Kapoli-múzeum padlásterében kialakított galériahelyiség ’94 óta időszaki tárlatoknak ad otthont. Az érdeklődők augusztus 14-ig a Munkácsy-díjas Somogyi Győző festőművész A magyar hősök arcképcsarnoka című kiállításának válogatását láthatják. A magyar honfoglalás ezeregyszázadik évfordulója tiszteletére tíz éven át készített, száz arcképből álló festménysorozat negyven darabja látható most Balatonlellén. A képek a magyar történelem vitéz katonáit ábrázolják Attilától egészen Maiéter Pálig. ■ - bzs -Kapoli Múzeum és Galéria, 8638 Balatonlelle, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 85/354-468.; honlap: www.kapoli-muzeum.hu, Nyitva tartás: május 1. és október 15. között hétfőtől szombatig 9-től 18 óráig vasárnap 9-től 12-ig. A belépőjegy árafelnőtteknek 380 forint, diákoknak és nyugdíjasoknak 250 forint. HHnman Közös ima Madonna koncertje ellen Tovább folyik a „keresztes hadjárat” Madonna varsói koncertje ellen; radikális katolikusok közös imára szólítottak fel az énekesnő vallási ünneppel egybeeső fellépésének megakadályozására. A lengyel katolikus egyház azonban nem állt a kezdeményezés mellé. A pop „koronázatlan királynője” augusztus 15-én ad koncertet Varsóban, ám lengyel katolikus szervezetek tiltakozást szerveznek az énekesnő fellépése ellen. Ennek oka, hogy augusztus 15. fontos dátum a katolikus vallás számára, ez Nagyboldogasszony napja, azaz Mária mennybemenetelének ünnepe, így nem tartják alkalmasnak a napot a provokatív előadó koncertjére. Több katolikus szervezet, köztük a nemzeti tradíciók védelmében fellépő Pro Polonia mozgalom Varsóban közös imádságra invitálja híveit a fellépés napjára. A szervezetek eredetileg misét akartak tartani, a lengyel egyház azonban annak ellenére sem támogatja a kezdeményezést, hogy a Pro Polonia vezetője, Marian Brudzynski minden lengyel papot arra szólított fel, hogy támogassa őket a popdíva elleni harcban. Az énekeső fellépésének dátuma egybeesik egy másik lengyel ünneppel is, ezért más közösségek is kérték a popsztárt - aki önjelölt követe a kabbalizmusnak -, hogy válasszon másik időpontot, és kerülje el a botrányt egy olyan országban, ahol ilyen erős a katolikus vallás befolyása a társadalomra. Egyes radikális katolikus szervezetek egyenesen azzal vádolják a popdívát, hogy kifejezett provokációról van szó, hiszen Madonna híres „keresztényellenes” megnyilvánulásairól. Persze nemcsak támadói, hanem rajongói is vannak Lengyelországban az énekesnőnek -a húszezer koncertjegy kevesebb mint egy óra alatt fogyott el. A Sticky and Sweet címet viselő turnénak Budapesten is lesz állomása, az énekesnő augusztus 22-én lép színpadra a Puskás Ferenc Stadionban. M MTI Szívközeli átkelések Akár egy szuszra is ki lehet olvasni Márton Gyöngyvér köteteit. Mégis azt javasolom leendő olvasóinak, ne így tegyenek. Ugyanis a szerző novellái, vallomásai, történetei, pillanatfelvételei olyan szépen festett, élvezetes stílusban, gondolatban, mondanivalóban gazdag írások, hogy világukban érdemes időzni. Érzékeny lelkű íróember, anyanyelvének igazi szerelmese Márton Gyöngyvér. író és olvasó lélek, aki apró rezdüléseket is érzékel a világból, nem megy el a részletek mellett, ugyanakkor a nagy összefüggéseket is átlátja és láttatja olvasóival. Művészi eszközökkel ábrázol egy sorsot, amely a maga valójában természetesen egyedi, mégis, a kor, a történelem által kimérten sokaké. De talán nem mindenki képes rögvest megérteni, megérezni, ezért jó, hogy van, aki - talán az írások születésekor nem is tudatosan, mégis, kötetté formáltam egymásra rímelően, részletgazdagon kifejtve - sorsközösségbe von. Miről beszélek? Márton Gyöngyvér Marosvásárhelyen született, fiatal felnőttként jött át Magyarországra, és évtizedek óta Budapesten él családjával, itt van hivatása, az Evangélikus Hittudományi Egyetem könyvtárosaként dolgozik. Van szülőföldje, van hazája, anyaországa. Van állampolgársága, anyanyelve, nemzetisége. Megfogalmazza önmagát, az otthon és az itthon - mi csak hisszük, hogy olyan egyszerű és egyértelmű - képletét, vall a kisebbségi lét adta, egy életen át megválaszolandó kérdésről. Határokon átkelni nem könnyű, mert a határok nem is annyira kívül vannak. Képet kap az olvasó a vámosok packázásairól, a hivatalok megalázó procedúráiról, a „Magyarba” menő zsúfolt vonatokról, az utazás méltatlan körülményeiről, de a belső folyamatok, a belül bejárt utak az igazán izgalmasak. A szerző ezekről is hitelesen „tudósít”. S miről még? Avagy; miért is ajánlom én olvasásra Márton Gyöngyvér köteteit? Roppant egyszerű a recenzens dolga. Mert jó témákat jó stílusban vet papírra. Személyesen, mindvégig, önmagát vállalva; az írások címei zárójelben állnak, de korántsem mellékes-zárójeles történetek ezek. Az író megengedi, hogy ismerősök legyünk. Boldog, szeretetben megélt gyerekkor világa bontakozik ki a kötetekből, Nagy játszadozások a gyereksereggel, önfeledt hancúrozások a testvérekkel, régi nyarak színe, íze, illata. Imádkozás a Mamával. Erdély szépséges tájai, a sós vizű tavak, megannyi kaland... Mindez persze a „szocreál” - erről is szól egy figyelemre méltó írás - éveiben, a gyermeki emlékezet számára azonban ezek varázslatos, csodaszép idők, hiszen: szeretve gyermeknek lenni jó. Utazások, átszállások krónikája az egyik történet, a másik kötet címadója, az Átkelő pedig torokszorítóan szép: anyáról és anyaországról, hazatérésről, példamutató emberi tartásról. Megkapóan kedves a szerző „gyónása” is, apró-cseprő gyerekbűneinkre emlékeztet vele: de jó is volt, amikor a kísértést csupán néhány színes ceruza, pár gramm plasztilin jelentette, s a „megtérő bűnös” hamar visszatalált a becsület ösvényére... Vagy amikor gondtalanul szabad volt belefeledkezni egy jó könyvbe a kertben, a diófa ágai között ülve. Végére hagytam a kedvenceimet. A Hóbetyárok címet viselő írás pillanatfelvétel az irdatlan hóban elrekedt busz utasairól és váratlan „látogatóiról” külső-belső félelmeink, kiszolgáltatottságaink tükre. Jót derülhetünk egy furcsa pincekiállítás történetén, egy kis fintor, amelyen utólag jó együtt nevetni, mert ezen élmények nélkül sem teljes az élet. A szépírás (az igényes betűvetés és annak minden kelléke) iránt érzett lelkesedésről, de kiváltképp a könyvigézetről, azaz az olvasás, a könyv, a vers, a dráma, a mese, a regény iránti szenvedélyes szeretetről olvasva pedig igazi lelki rokonságban érzi magát az ember a szerzővel. Hogy is mondja? „A jó szövegtől valósággal szárnyakat kapok.” Nos, ehhez csak annyit tehetünk hozzá: reméljük, szintén Márton Gyöngyvért idézve, a második kötet megjelenése óta gyűlik, s tolla alá kívánkozik újabb, a „torkomat is szorongató, bennem lüktető mondanivaló” ■ Kőháti Dóra Márton Gyöngyvér: Távol (Antológia Kiadó, Lakitelek, 2002); Átkelő'(Antológia Kiadó, Lakitelek, 2006).
