Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-12-20 / 51-52. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2009. december 20-27. 13 „Bárcsak mindig karácsony lenne!’’ Két nap a tótkomlósi beosztott lelkész vendégeként tatot tartjuk ebben a teremben, hanem az otthonban meghalt testvérünktől búcsúzunk egy kis elcsendesedés keretében azokkal a lakókkal, akik nem tudnak a temetésre elmenni - mondja Gazdag Zsuzsa. 2008. január í-je óta az állam az ápolási szükséglet megállapítása után csak azoknak az időseknek finanszírozza a szeretetotthonokban történő bentlakásos ellátását, akik legalább napi négyórás gondozásra szorulnak. E szabály alól Tótkomlós sem kivétel, így az itt dolgozó nővérek nemegyszer fekvőbeteg szintű ápolási feladatokat látnak el a fürdetéstől egészen a tisztába tevésig. A mindennapos teendők közepette így jól is esik az a harmincperces bibliaóra, amely A szeretetotthon Az evangélikus gyülekezet, amelynek két éve Szpisák Attila a lelkésze, intézményeivel - óvodájával, szeretetotthonával, az idősek klubjával - a város egyik fontos munkaadója. Az 1998-ban épült, ötven főnek helyet adó szeretetotthonban a főállású lelkész jelenléte nemcsak személyes lelkigondozásra nyújt állandó lehetőséget a lakók számára, hanem a szerdai áhítatok és a nővéreknek tartott bibliaórák a közösségben megélt hit gyakorlását is biztosítják. Az épületbe lépve barátságos kör-Bibliaóra a nővéreknek mogatással köszöntse a lakókat, akik hálásan veszik a megszólítást.- Tudja, nagyon szeretjük a lelkésznőt - fordul hozzám egyikük. - És nagyon szép hangja van! kéthetente csak a számukra van meghirdetve. Ottjártamkor az adventi koszorú meggyújtott gyertyáit körbeülve ki-ki elmesélhette az ünnepvárás otthoni szokásait. És amikor a szeretetotthonban eltöltött szentestei szolgálatokra terelődött a szó, az egyik nővér így fogalmazta meg tapasztalatait:- Olyankor itt is teljesen más hangulat van. Bárcsak mindig karácsony lenne! A gyülekezet Zsuzsa azonban nemcsak a szeretetkörbefutó polcok számos bizonyítékát rejtik az itt folyó szorgos munkának: papírból, üvegből és textilből készült asztali díszek, faliképek és egyéb dekoratív tárgyak sorakoznak. Az utóbbi időben textilkorongokból kézzel varrt babák kerülnek ki a fürge ujjak közül.- Egy-egy babához kilencven korongot varrunk, majd ezeket egymáshoz erősítve hozzátesszük az elkészí► Talán elnézik olvasóink az EvÉlet egyik szerkesztőjének, e sorok írójának, ha lelkészi karunk egyik, szeptemberben „valódi” szolgálatba állt tagját megkülönböztetett figyelemmel kíséri új munkahelyén, és a nála tett kétnapos látogatás során szerzett benyomásait és tapasztalatait megosztja másokkal is. Ugyanis a szóban forgó személy hetilapunk hat éven át hűséges belső munkatársa, korábbi „száguldó riporterünk” Gazdag Zsuzsanna, aki miután tavaly kilépett szerkesztőségünk kötelékéből, eredeti végzettségének megfelelően gyülekezetben találta meg új feladatát: három hónapja a tótkomlósi egyházközség beosztott lelkésze. Advent napjaiban jártam nála. A foglalkoztatóban készülnek a babák nyezet fogad: a világos folyósok nagy üvegablakain szép függönyök, az ablakokban sok virág, körben a falakon az egyik világutazó lakó, Krausz Imre kinagyított fotói láthatók a világ minden tájáról. Az otthonnak úgynevezett foglalkoztató szobája is van. Az alkotni vágyó és még jó szemű lakók itt élhetik ki kreativitásukat. A falakon Az imateremben nemcsak a koszorú emlékeztet az adventre, de Pomucz Mihály né Domanovszki Éva nővér munkáját dicséri az ajtót körbefutó lila színű dekoráció is.- Sajnos, néha nem a szokásos áhíotthonban végez szolgálatokat, hanem a gyülekezet beosztott lelkésze is. Ez jó apropó volt számomra, hogy bepillantást nyerjek a tótkomlósiak mindennapjaiba. Ellátogathattam például az Evangélikus Egyházi Óvodába is, amely 1992 szeptemberében - még Gyekiczky János idén májusban elhunyt lelkész szolgálata idején - indult. A hetvenöt kisgyermek jó reménységet jelenthet a gyülekezet jövőjét illetően, de sajnos a tapasztalatok még mindig azt mutatják, hogy a közismert történelmi tények miatt kialakult úgynevezett „Viharsarok” még Tóttett fejet - avatnak be a babakészítés rejtelmeibe. - Ha ügyesek vagyunk, akkor egy nap alatt öten el tudunk készíteni egy babát. A négyzet alaprajzú épület foglal-A szeretetotthon lakóinak áhítata Tótkomlós a Nyugat-békési Egyházmegye legnagyobb szlovák gyökerű gyülekezete. Ahogyan neve mutatja, az 1993-ban városi rangra emelkedett, hatezer-ötszáz fős település lakossága szlovák gyökerű: a mai tótkomlósiak között vannak annak a nyolcvan evangélikus szlovák családnak a leszármazottai is, akik a 1746-ban költöztek Komlós-pusztára. Fontosnak tartották, hogy minél előbb legyen templomuk is - az 1795-ben elkészült, kétezer-ötszáz főt befogadó, impozáns hajlék nem véletlenül lett a település jelképe. koztató szobájával épp átellenben van az otthon imaterme. Vendéglátómmal ezek után oda indulunk, miközben a folyóson meg-megállunk, hogy egy mosollyal, kedves szóval vagy sikomlóson is erősen érezteti a hatását. Hiába hát az óvónők munkája, a hittanórái színes foglalkozások vagy a családi napok vidámsága, a szülők sok tam a lehetőséget, és rákérdeztem az Evangélikus Élettel kapcsolatos tapasztalataikra is. Ismeretes, hogy a tótkomlósi presbitérium minden Karácsonyi műsorukat próbálják az ovisok esetben nem tartják fontosnak, hogy tagja előfizetett 2009-ben hetilaaz iskolai hittanórákon is folytatód- púnkra, kihasználva a felajánlott jón gyermekük vallási nevelése. csoportos kedvezményt. Éranciszti Jánosné, Sovány Zoltán és Lestyán Györgyné presbiterek- Pedig emellett nagyon sokféle gyülekezeti alkalmat is szervezünk, és jobbnál jobb programokra hívjuk az embereket - meséli kicsit elkeseredetten az a három presbiter, akikkel az idén nyáron felszentelt idősek klubjában beszélgetünk. Franciszti Jánosné, Lestyán Györgyné és Sovány Zoltán azon a délelőttön meséltek örömeikről és bánataikról, amikor az aznapi presbiteri ülésen épp a jövő évi munkatervet vitatták meg. Széles a skála: baba-mama kör, apaklub, nőegylet, ifjúsági bibliaórák, testvérgyülekezeti látogatások és itthoni kirándulások, irodalmi kávéház állandó időpontjai és az intézmények saját programjai csakúgy színesítik a naptárt, mint a 2010-re tervezett események. Például a templom felszentelésének 215. évfordulója alkalmából tartandó novemberi ünnepség.- Nem könnyű rávenni az embereket, hogy mozduljanak, és éljenek a lehetőségekkel - összegzik tapasztalataikat. - Ezért is örülünk minden országos rendezvénynek, ahol találkozhatunk hasonló kérdésekkel szembesülő testvérekkel. A gyülekezetből eddig ketten vettünk részt a piliscsabai munkatársképzőn, amelynek Szebik Imre püspök úr az egyik szervezője. Mi főleg a látogatásokban szeretnénk segíteni lelkészünknek, mert azt gondoljuk, a személyes kapcsolattartás nagyon fontos. Nagy élményt jelentett a presbiterek országos találkozója is szeptemberben, ahol az a gondolat, hogy csak az vállaljon presbiterséget, aki aktívan végez valamilyen feladatot is a gyülekezetben, nagyon megragadott. Beszélgetésünk végén kihasznál- Pozitív tapasztalataink vannak ezzel kapcsolatban. Amikor lelkészünk az év elején felvetette a javaslatot, volt, aki kicsit aggódva nyúlt a pénztárcája után. Attól tartottak, hogy vagy nem lesz idejük a lapot olvasni, vagy pedig - mivel addig nem ismerték az EvÉletet - nem is tudták pontosan, mi érkezik majd hetente a nevükre a lelkészi hivatalba. Egy év tapasztalata alapján általában elmondhatjuk, hogy nem bántuk meg az egy évvel ezelőtti döntésünket, és 2010-ben is járatni fogjuk az Evangélikus Életet. ■ Boda Zsuzsa Gazdag Zsuzsanna a tótkomlósi nőegylet által készített Mózestáblával
