Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)

2009-11-22 / 47. szám

Evangélikus Élet MOZAIK 2009. november 22. *• 15 Túl a csúcson Koppenhágára figyel a világ - 4. rész A csúcs természetesen a koppenhá­gai klímacsúcsot jelenti. Még mindig fokozódnak az elvárások, de már egyre többször elhangzik a kérdés: mi lesz, ha nem születik áttörést jelen­tő megállapodás? Jósé Manuel Bar­­roso, az Európai Bizottság elnöke nemrég így válaszolt: „Nincs B ter­vünk Koppenhágára, mert nem ren­delkezünk B bolygóval.” A háttérben zajlanak a két- és többoldalú szakértői tárgyalások, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy a koppenhágai egyezmény 2012-től hatékonyan korlátozza az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az európaiak kezdeményezései mel­lett fontos tényező lehet az is, hogy az Egyesült Államok új elnöke hajlan­dó lesz-e a klímaváltozás elleni küz­delem élére állni. Egyáltalán ott lesz­­e Obama Koppenhágában? Az esé­lyek nőttek, hiszen december 10-én Oslóban fogja átvenni a Nobel-béke­­díjat. Márpedig Oslo és Koppenhá­ga igazán nincs messze egymástól. Többen úgy értékelik, ha Obama rá akar szolgálni az „előlegként” kapott Nobel-békedíjra, el kell jutnia Osló­­ból Koppenhágába. Tegyük fel, hogy a végén minden jó szándékú erőfeszítés beérik, és né­hány nappal karácsony előtt megtud­juk, hogy az Európai Unió 2020-ra harminc százalékkal, 2050-re nyolc­van százalékkal csökkenti a szén-di­­oxid kibocsátását, és az európaiakhoz hasonlóan a földgolyó szinte minden államának vezetői aláírásukkal hite­lesítik vállalásaikat. De mi lesz az ün­nepek után? Vízkeresztre átalakul a világgazdaság? Nem az ironizálás kedvéért, ha­nem a probléma érzékeltetése céljá­ból mondom, hogy Bajnai Gordon­ról - Obamával szemben - biztosan tudjuk, hogy ott lesz Koppenhágá­ban. Ám ő egyelőre nem érti, hogy milyen átalakításokra van szükség. Alig két hete egy klímaváltozási kon­ferencián Budapesten járt Dennis Meadows, A növekedés határai című, 1972-ben kiadott környezetvédelmi alapmű egyik szerzője. Meadows Budapesten a magyar kormány vas­úti szárnyvonalak bezárásáról szóló tervét holdkóros ötletnek nevezte. „Egy német tanulmány szerint har­minc év múlva a világ olajkitermelé-ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Kézdy Edit se felére csökken. Ez azt jelenti, hogy az üzemanyag tovább fog drá­gulni. Eközben Magyarországon au­tópályákat építenek, és vis'szafejlesz­­tik az energiatakarékos vasutat”­­nyilatkozta Meadows. Félreértés ne essék, nem pártpo­litikai kérdésről beszélek. Lehet, hogy tavasztól az új kormány más­hogy viszonyül majd a vasúthoz, de egyelőre egyik nagy párt sem érti, hogy az esetleges koppenhágai egyez­mény mit követel az országtól. Kop­penhága nem oldja meg a gondokat, csak egy lépés lehet a túlélés felé ve­zető úton. De van jó hírem is. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács no­vember 13-án elfogadta az ország ál­lapotáról szóló, Jövőkereső című je­lentését, amelyet már be is terjesz­tett az Országgyűlés elé. A százolda­las dokumentum utolsó mondata így hangzik: „Amit ma közösen újra kell teremtenünk - itt, a nemzetben, az országban és az egész világban -, az a hit, a szeretet, a bizalom és a megbecsülés.” De azért nem Pál sze­­retethimnuszának modern változa­tát adták ki. Mikor 2008. október 10-én az Országgyűlés létrehozta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot, azt a célt tűzte maga elé, hogy az egyez­tető, véleményező és javaslattevő testület segítségével azon dolgozik, hogy Magyarország környezeti, gaz­dasági és társadalmi szempontból egyaránt fenntarthatóvá váljék. A fenntartható szót sokszor rosszul használják, vezető politikusok a té­vében fenntartható gazdasági növe­kedésről beszélnek, ami teljes képte­lenség. A tanács szeretné megmagya­rázni és Magyarország fő céljává tenni a fenntarthatóság gondolatát, abban az értelemben, ahogy Herman Daily közgazdász használta: „A fenn­tartható fejlődés a folytonos szociá­lis jól-lét megvalósítása, anélkül hogy a környezet eltartóképességét ve­szélyeztetnénk.” A fenntartható fejlődési tanácshoz hasonló összetételű testület máshol nincs Európában. A harmincegy tag sokféle társadalmi csoportot képvi­sel. A politikai pártokon kívül tago­kat delegált többek között a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, a szakszerveze­tek, a gazdasági kamarák, az ön­­kormányzati szövetségek, a nemze­ti és etnikai kisebbségek, a különfé­le civil szervezetek és természetesen az egyházak is. Az egyházakat Kar­sai Eszter református lelkész és dr. Be­rn n Ferenc plébános képviseli, mind­ketten egyetemi oktatók. A tanács első igazán fontos doku­mentuma helyzetfelmérés, inkább csak irányt mutat a későbbi stratégi­ák készítéséhez. Gondolatébresztő, adatokban gazdag, felelősségteljes munka, talán ez magyarázza, hogy olvasása közben erőt vett rajtam a bi­zakodás. Érdemes tanulmányozni! A negatív jövőképek helyett a jelentés a glokalizáció fogalmát ajánlja a ma­gyar társadalom figyelmébe. Ez azt jelenti, hogy az emberiség közös ügyeiben globális kormányzás való­sul meg, de lokális szinten megma­rad a döntési szabadság. Értékalapon működik mind a globális, mind a he­lyi társadalom. A tervezett menetrend szerint idén december 15-ig az Országgyű­lés elfogadja a Jövőkereső alapján ké­szült határozati javaslatot. Aztán megkezdődhet a társadalmi vita, melynek során 2010 decemberéig kialakulhat az ország 2035-ig szóló fenntartható fejlődési stratégiájának részletes koncepciója. Aztán már „csak” annyit kell elérni, hogy 2010- től a mindenkori kormányok mun­káját ez a stratégia határozza meg. ■ Gadó György Pál E BÉRES 20 éve az egészséges emberért Téli betegségek A téli-tavaszi hónapokban mindig ak­tuális téma a kisebb-nagyobb járványok formájában jelentkező megbetegedés, a nátha és az influenza. Ez idén sincsen másképp. Számtalan információ hang­zik el manapság is. De mikor beszélünk nátháról, és mikor influenzáról? Mivel nagyon hasonlóak a tüneteik, ezért sokan hajlamosak a két betegsé­get egynek tekinteni. Annyi hasonló­ság van, hogy a nátha és az influenza is vírusbetegség, a tüneteik azonban különböznek. A nátha tünetei a pár na­pig tartó bő orrfolyás, orrdugulás, hő­emelkedés, fejfájás, köhögés, tüsszögés, torokfájás, mely általában néhány nap alatt kezelés nélkül elmúlik. Az influ­enza tünetei azonban'sokkal komo­lyabbak. Jellemző rá egyrészt az egyik pillanatról a másikra kialakuló magas láz, izom- és ízületi fájdalom, végtag­gyengeség, levertség, másrészt szélső­séges esetekben olyan súlyos szövőd­mények is kialakulhatnak, mint példá­ul a tüdőgyulladás. A legtöbb, amit a két betegség ellen tehetünk, a megelőzés. Egyrészt fontos, hogy járványos időszakban lehetőleg kerüljük a zárt, zsúfolt helyeket, ha pe­dig ezt nem tehetjük meg, például azért, mert rendszeresen kell használ­nunk a tömegközlekedési eszközöket, akkor segíthet a gyakori kézmosás. Másrészt az ősztől tavaszig terjedő időszakban kiemelkedő szerepe van im­munrendszerünk megerősítésének. Ezért fontos többek között a vitamin­­pótlás, vagyis táplálkozzunk kiegyensú­lyozottan, és lehetőség szerint fo­gyasszunk minél több zöldséget, gyü­mölcsöt, valamint tartózkodjunk minél többet a szabad levegőn, mozogjunk. Immunrendszerünk támogatásá­ban segítségünkre lehet a Béres Csepp is, amely már több évtizede bevált ma­gyar készítmény. A Béres Csepp olyan arányban tartalmaz ásványi anyagokat és nyomelemeket, ahogyan azt a szer­vezet igényli, így hozzájárul szerveze­tünk erősítéséhez, az immunrendsze­rünk támogatásával. Napi 2 x 20 Béres Csepp és a felszívódásához nélkülöz­hetetlen C-vitamin szedésével lehető­ségünk van arra, hogy támogassuk immunrendszerünket. A Béres Csepp ® vény nélkül kapható roboráló gyógyszer. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét. § U Szövetségi Érdemkereszttel tüntették ki Prőhle Gergelyt A lapunk nyomdába küldése előtti percekben, kedden este zajlott Né­metország budapesti nagyköveté­nek rezidenciáján az a bensőséges Egyház országos felügyelőjének. Prőhle Gergely korábbi berlini nagy­követet 2009. november 17-én a Né­met Szövetségi Köztársaságért vég­ünnepség, amelyen Dorothee Janetz­­ke-Wenzel nagykövet asszony - Horst Köhler szövetségi elnök megbízásá­ból - a külföldieknek adható legma­gasabb német állami elismerést nyúj­totta át a Magyarországi Evangélikus zett különleges tevékenysége elisme­réséül az első osztályú Szövetségi Ér­demkereszttel (Bundesverdienstkreuz) tüntették ki. ■ Horváth-Bolla Zsuzsanna felvétele „A szeretet a lényeg, kedveském...” lőttem. Egyszóval hasznosan töltöm az időmet, soha nem unatkozom. Úgy egy évvel ezelőttig még sütöt­­tem-főztem is. Főleg sütöttem, mert azt nagyon szerettem, de ez most már sajnos nem megy, ezért ezt a munkát át kellett adnom. Nincs már annyi erőm, hogy kimenjek a házból, de sétálgatok a szobában, és a régi dolgokon elmélkedem. Daduska voltam, tudja, még ma is akadnak néhányan, akik meglátogat­nak az akkori gyerekek közül. Mi né­gyen voltunk testvérek, de már csak én vagyok életben. A katolikus isko­lával szemben laktunk, én is oda jártam. Nagyon szegények voltunk, ezért az édesanyám sajnos nem tu­dott tovább taníttatni. Férjhez men­tem, de 1933-ban megözvegyültem, azóta egyedül vagyok... Miután nyugdíjba mentem, sokat utaztam, elmentem Erdélybe, néhai férjem rokonaihoz, és többször voltam láto­gatóban Szlovákiában is. Született egy fiam, ő most nyolc­vanhárom éves, meg van egy most ► „Rendszeresen eljártam a temp­lomba, és figyeltem a lelkész szavait. De ha gondom volt, ak­kor is mindig hozzá mentem, és megfogadtam a tanácsait...” A Tótkomlóson 1931 és 1953 között szolgáló evangélikus lelkipász­torra, Zeman Mihályra a telepü­lésen született és ma is ott lakó Csete Imréné született Havran Mária emlékezett, aki száznégy évvel ezelőtt, 1905. július 22-én látta meg a napvilágot...- Ő tanított meg arra - folytatja a visszatekintést Mária néni -, hogy helyesen cselekedjem, és mindig ügyeljek arra, hogy a keskeny úton járjak... Azóta is olvasom Isten igé­jét mindennap a mosakodás és a reggeli után. Nemrég kaptam egy új Bibliát is, de én már csak ezt a régit (1936-os kiadás - G. Zs.) szeretem... Imádkozom is mindennap, hol ma­gyarul, hol szlovákul. Aztán meg - habár a szemem és a hallásom azért már nem a régi - so­kat olvasok, meg rejtvényt is fejtek. Ez sok örömet szerez. Ha valami nem jut az eszembe, kikeressük a megol­dást a rejtvényfejtő lexikonban. Rend­szeresen forgatom az Evangélikus Életet és persze a világi sajtót is, mert érdekel, hogy mi történik körü­nyolcvanegy éves lányom is, vele élek. Négy unokám és nyolc déduno­kám van. Nagyon szeretem őket. Amikor eljönnek meglátogatni, meg­simogatom a fejüket, és megcsóko­lom a homlokukat. Mert a szeretet a lényeg, kedveském... ■ Lejegyezte: Gazdag Zsuzsanna

Next

/
Thumbnails
Contents