Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)

2009-11-15 / 46. szám

14 ◄! 2009- november 15. KRÓNIKA Evangélikus Élet Testük idegen földben nyugszik Bad Deutsch-Altenburg kicsiny bur­genlandi település a Duna-parton, nem messze az osztrák-szlovák­­magyar hármas határtól. Hegytetőn álló templomát első királyunk, Szent István alapította 1028-ban. A templomkertben lévő temetőben van egy szimbolikus sír, mellette egy kopjafa. A sírt az 1956-os menekültek által alapított Bécsi Magyar Egyesü­let tagjai hozták létre, azokra a magya­rokra emlékezve, akik az országhatá­rokon kívül hunytak el, és testük nem pihenhet az anyaföldben. Évek­kel később az egyesület megszűnt, és a sír elhagyatottá, gondozatlanná vált. Hogy nem lett az enyészeté, az a helyi polgármesternek köszönhető, aki vállalta a sír gondozását. Öt évvel ezelőtt aztán a Bécsben élő magyarok egyik fóruma, az Euró­lyi polgármester köszöntötte; az utóbbi büszkeségének adott hangot, amiért István király által alapított temploma van községének. ígéretet tett arra, hogy a következő évi meg­emlékezésre az osztrák település sa­ját költségén felújítja és még szebbé teszi a sírt és környezetét. A templomban tartott ökumeni­kus istentiszteleten Kiss Miklós espe­res, mosonmagyaróvári lelkész hir­dette Isten igéjét Zsid 13,14 alapján. Imádsággal szolgált Karvanszky Mó­nika bécsi református lelkésznő és Herdics György apát, dunaszerdahelyi plébános. A peredi női énekkar szol­gálata, illetve Aba-Nagy Zsuzsanna (Bécs) hárfa-, Fodor Gábor (Sop­ron) fuvola- és Csipkó László (Bécs) orgonajátéka tette még meghittebbé az emlékezést. Dr. Nagy István alpolgármester, Kiss Miklós evangélikus esperes és Karvanszky Mónika református lelkipásztor pa Klub vette gondozásába a sírt. Az­óta minden évben, november első hétvégéjén ökumenikus istentisztele­tet tartanak az idegenben elhunyt ma­gyarok emlékére. Ezeken a megem­lékezéseken részt vesznek az Auszt­ria, Szlovákia és Magyarország határ­közeli területein élő magyarok is. Az elmúlt hét szombatján bu­szokkal és személyautókkal Pozsony­ból, Bécsből, Mosonmagyaróvárról és Sopronból is érkeztek, hogy meg­emlékezzenek az elhunytakról. A résztvevőket dr. Smuk András, az Eu­rópa Klub titkára és Josef Gittel he­Az istentisztelet után a megemlé­kezés a sírnál, illetve a kopjafánál foly­tatódott. Dr. Nagy István, Mosonma­gyaróvár alpolgármestere beszédet mondott, a bécsi magyar iskola diák­jai pedig kulturális műsort adtak. A koszorúk és mécsesek elhelyezése után a Szózat eléneklésével fejeződött be a kegyeletes megemlékezés. Az emlékező gyülekezet ezután a Bad Deutsch-Altenburg-i katolikus egyházközség plébániájára vonult, ahol szeretetvendégséggel zárult az alkalom. ■ K.M. Istentiszteleti rend • 2009« november 15. Szentháromság ünnepe után utolsó előtti (reménység-) vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: 2 Thessz 1,3-10; Jer 8,4-7. Alapige: Jn 5,26-30. Énekek: 502., 526. I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német, úrv.) Johannes Erlbruch; de. II. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (összegyülekezés napja) Donáth László; du. 2. (könyvbemutató); Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; du. 6. (Új találkozás istentisztelet); V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Smidéliusz Gábor; du. 6. (ifjúsági) Grendorf Péter; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX., Gát utcai katolikus templom de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpád; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. (vespera) dr. Joób Máté; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (családbarát istentisztelet) dr. Joób Máté; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) dr. Bácskai Károly; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. dr. Bácskai Károly; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szántó Enikő; Rákospalota, XV, Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. (úrv.) dr. Béres Tamás; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (szuplikáció) Kovács Katalin; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Győri Gábor; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. dr. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (úrv.) dr. Lacknerné Puskás Sára; Soroksár, Otthon Közösségi Ház, Szitás u. 112. du. 4. Győri János Sámuelné; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza. Összeállította: Boda Zsuzsa Mégis a család a legfontosabb Beszélgetés a „csicskásként”fogva tartott Feri bácsival ► Szereplései okán szinte ismerős­ként üdvözlöm őt, mégis másnak képzeltem el. Markáns kézfogás, kérges tenyér, barázdált arc. Ő Feri bácsi, a kimenekített „csics­kás” (Egy internetes lexikon sze­rint a csicskás „börtönben és ne­velőintézetben társai kiszolgálá­sára kényszerített személy”) A médiában több helyen is megje­lent eset főszereplője, akit hat­­vankilenc esztendősen több éven keresztül rabságban tartottak, dolgoztattak, helyi szóhasználat­tal élve „csicskáztattak” Kalan­dos megmenekülését a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársainak köszönheti, akik azóta is vigyáznak rá, gon­dozzák, és eltökélt szándékuk, hogy visszavezetik a normális életbe a megtört, ám szellemileg és fizikailag teljesen egészséges embert. Tartózkodási helyét - biztonsága érdekében - tovább­ra is titkosan kezelik. Nehezen indul a beszélgetés. Az egyszerű életvitelű és gondolkodású, vidéki születésű Ferenc nem a szavak embere. Válaszai rövidek, tömörek.- Feri bácsi! Hogy jutott ebbe a le­hetetlen helyzetbe?- A vejem öccse vitt és adott el, de hogy miért, azt nem tudom. Hogy mondjam: oda lettem víve a cigá­nyokhoz. Azt már a segélyszervezet munka­társaitól tudom meg, hogy negy­venezer forint volt a munkaerő ára, s ez a befektetés többszörösen „meg­térült” hiszen havi harminchétezer forintos nyugdíját mindvégig elvet­ték tőle.- Nem tudott tenni, védekezni ez ellen?- Hát, nem - hangzik a lakonikus válasz.- Családja nem kereste? Nem akarta visszavinni?- Nem.- Mit gondol, miért?- Fogalmam sincs hozzá.- Milyen volt a kapcsolata a csa­ládjával, a feleségével és a lányával?- Jó volt. Nem annyira jó, de jó.- Mit jelent magának ez a szó, hogy csicskás?- Arrafelé így mondják ezt a fajta dolgoztatást.- Tud több ilyen esetről is?- Biztos, hogy van több ilyen is.- Miért nem tesznek feljelentést?- Félnek az emberek.- De magának, aki már biztonság­ban van, nem kellene félnie.- Örülök, hogy megszabadultam, nemhogy még cirkuszoljak velük. Valószínűleg sokakban felmerült már az eset kapcsán a kérdés, hogy miért nem járt, jár el a rendőrség eb­ben az ügyben és a hasonlókban. A válasz viszonylag egyszerű: nincsen feljelentő, vagyis a megfélemlített emberek és hozzátartozóik nem mer­nek hatósági intézkedést kérni, hiszen továbbra is a helyi közösségben kell élniük, ahol a vétkes esetleg sza­badlábon védekezhet. Feljelentés nélkül viszont a rendőrség nem indít eljárást. Jogosnak tűnik tehát az igény a jogalkotók felé, hogy a szük­séges törvényi háttér mihamarabbi kidolgozásával hivatalból, azaz felje­lentő nélkül is üldözhetővé váljék a fogságban tartás minden formája.- Hogy telt egy napja?- Elég rosszul. Kilenc lovat kellet gondoznom, etetni, itatni, trágyázni. Emellett még kizavartak a határba kaszálni is. Mindent egyedül kellett csinálni. Alvás az istállóban volt, enni meg a maradékot kaptam.- Megszökni nem tudott?- Á, pedig akartam, de nem lehe­tett. Ha kimentem az utcára, már az is baj volt.- Hányán éltek abban a családban?- A családfőn kívül volt még a ve­­je, a lánya, három gyerek meg két öreg.- Tanyán éltek?- Nem. Faluban.-Sa szomszédok?- Azok is mind közülük valók.-Miben bízott? Hogy gondolta, ho­gyan lesz egyszer vége ennek?- Bíztam benne.- Hogy képzeli tovább az életét?- Még én magam sem tudom.- Mit szeretne csinálni?- Fogalmam sincs.- Családjához visszamegy, ha lesz rá mód?- Szeretnék.- Nem szokott imádkozni?- Nem. Nem szoktam. Ferenc jelenleg részleges gond­nokság alatt van, ami annyit jelent, hogy az őt érintő kérdésekben neki magának, illetve a gondnoknak is van döntési jogosultsága, nagyjából fele­fele arányban. A nyugdíjáról való rendelkezés is hasonlóan történik - tudom meg a segélyszervezet mun­katársaitól. Elmondják azt is, hogy el­tökélt szándékuk a rehabilitáció. Ennek első jele, hogy segítségük­kel Feri bácsinak sikerült beilleszked­nie az itteni közösségbe, s a kezdet­ben félénk, még egy gyors mozdulat­tól is összerezzenő férfi ma már ismét tud nevetni. Azonban - korát és a kü­lönleges helyzetet tekintve - Feri bácsi talpra állítása meglehetősen bonyolult és hosszadalmas folya­matnak ígérkezik. De van remény, hi­szen egészségi állapota jó, s úgy tű­nik, a legfontosabb feltétel fennáll: ő is akarja a változást. Mélyen beleivó­dott a munka, a természet, a gazda­ság és az állatok szeretete. Naponta többször megnézi a telep egyetlen szürke marháját, s látni, ahogy a gondos gazda szemével ellenőrzi a szalmakazlat, jól van-e letakarva, nehogy megromoljon a takarmány. Szakemberek számára felmérhető a lehetséges kibontakozás. Munkát, el­foglaltságot szándékoznak szerezni, és természetesen tisztességes, emberi életkörülményeket kívánnak teremte­ni neki. Ugyanakkor mindenképpen indokolt továbbra is a felügyelet, egy­fajta háttér biztosítása, nehogy ismét a korábbihoz hasonló helyzetbe kerül­jön. A családjával való kapcsolat felvé­tele is napirendre került, ennek sem adminisztratív, sem gyakorlati akadá­lya nincsen, de Feri bácsi kifejezett ké­résére még várnak ezzel a lépéssel. Végezetül arra kérem Feri bácsit, játsszunk egyet.- Ha egy mesebeli jó tündér felke­resné, és teljesítené három kívánsá­gát, mit kérne tőle? Hosszú csend következik, majd:- Azt, hogy visszakerüljek a csa­ládomhoz - hangzik a válasz a szo­kott tömörséggel. De másik két kí­vánságot hosszas unszolásomra sem sikerült találnia. ■ Gyarmati Gábor HALÁLOZÁS Az élet és halál Urának döntésében megnyugodva v. Magassy Sándor és id. Magassy Sándorné szolgálatával kísértük utolsó földi útjára novem­ber 7-én Veszprémvarsányban a nyolcvanöt éves korában elhunyt Németh Imréné született Balogh Ilona testvérünket, aki a gyülekezet hű­séges presbitere-gondnoka volt évtizedeken keresztül. HIRDETÉS__________________________________________________________________________________________ Találkozót szervezünk a nyugdíjban lévő lelkészek számára december 4-én, pénteken 9.30-kor a budapesti evangélikus kollégium dísztermé­ben (1077 Budapest, Rózsák tere 1.). Tervezett program: 9.30: Reggeli áhítat - Gáncs Péter püspök • 10.30: Fáj a nyugdíj? - Kráhling Dániel lelkész beszámolója egy bajorországi kon­ferenciáról • 12.00: Családlátogatás Jeruzsálemben - Bence Imre lelkész vetített képei • 13.00: Közös ebéd a kollégium ebédlőjében. A programok között - terveink szerint - a kollégium lakóinak és egy fiatalokból álló kórusnak a műsora gazdagítja majd a délelőttünket. Az ebédre való jelentkezés megkönnyíti a szervezést. Kérjük, hogy az ebédre november 30-ig jelentkezzenek az érdeklődők a Budai Egyház­megye telefonján (1/356-9736 vagy 20/824-4037) vagy az esperesi.hiva­­tal.buda@lutheran.hu e-mail címen. A találkozóra szeretettel várja a területén élő nyugdíjas lelkészeket és lelkészözvegyeket a szervező Budai és a Pesti Egyházmegye, valamint a Déli Egyházkerület elnöksége. Erős vár mi Istenünk! Gáncs Péter püspök, Bence Imre esperes, Győri Gábor esperes Az evangélikus könyvesbolt adventi nyitva tartása Az adventi időszakban meg­hosszabbított nyitva tartással, karácsonyi újdonságokkal és ked­vezményekkel várjuk kedves vá­sárlóinkat Üllői út 24. szám alat­ti könyvesboltunkban. November 30-tól december 23- ig, hétfőtől péntekig 9-től 18 óráig. • November 28-án, szom­baton 9-től 13 óráig. ♦ December 5-én, szombaton 9-től 16 óráig a Lónyay utcai keresztény könyv­vásáron kaphatóak kiadványaink. • December 12-én, szombaton 9- től 13 óráig. ♦ December 19-én, szombaton 9-től 17 óráig. December 24-től zárva tartunk. Nyitás január 18-án, hétfőn. LUTHER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents