Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-11-01 / 44. szám
Evangélikus Élet MOZAIK 2009. november 1. !► 15 m Blogolni márpedig lehet E sorok írója előszeretettel hangoztatja, hogy aki eddig nem blogolt, az már nem is fog. A merészen sarkított megállapítás mögé persze lehet számos szakmai érvet felsorakoztatni, és a rovat rendszeres olvasói bizonyára emlékeznek is, hogy milyen gyakran esik szó a mikroblogolást lehetővé tevő rendszerekről, a Twitterről és a Facebookról, és arról, hogy a stream, azaz a folyam mennyire átalakítja információközlési és -fogadási szokásainkat. Az internet mai arca, a Web2.o azonban nem is létezhetne a jó pár éve létrehozott blogok nélkül, ugyanis ez a fajta személyes megnyilvánulás indította el azt a folyamatot, amely az egyszerű látogatókat tartalomgyártókká alakította át. És minden korszaknak meglehet a maga reneszánsza. Az elmúlt napokban ünnepelte egyéves születésnapját egyházunk központi portálja, a www.evangelikus.hu. Az oldal főszerkesztője, Horváth-Bolla Zsuzsanna rövid értékelésben számolt be arról, hogy ez időszak alatt több ezer, evangélikusok számára érdekesnek tűnő írás került fel a honlapra, a látogatók száma pedig mostanában a heti hétezer közelében mozog. Valószínűleg valamennyi tudományág vagy szakma tud beszélni a saját „mágikus” számairól, elég csak a közgazdászok által Pareto-elvnek nevezett törvényszerűségre gondolni, mely szerint a következmények nyolcvan százalékáért az okok húsz százaléka felelős: ha valaki megpróbálja beosztani a saját idejét, valószínűleg azt fogja tapasztalni, hogy a feladatok kis része viszi el a legtöbb időt. Az internetes tartalomfejlesztésben ez a számkombináció a 90-9-1, amely azt takarja, hogy a látogatók ki-EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Nagy Bence lencven százaléka csak nézelődik, kilenc százalékuk létre is hoz tartalmat, viszont igazán komoly mértékben csak egy százalék járul hozzá az adott oldal fejlődéséhez. E szabály szerint a mostani remek mutatók mellett úgy tűnik, hogy az evangelikus.hu látogatói között még jó pár olyan érdeklődőnek kell lennie, akit érdemes lenne bevonni valamiféleképpen. Az elmúlt hónapokban két új blog is született az evangelikus.hu berkein belül: a Blogtherapy és az Egy s Más már függetlenek az oldal működtetőitől, és immár tényleg rendes webnapló képét öltik magukra. Sajnos azonban az oldal többi tartalmi eleméhez képest igen eldugott helyen találhatók, így csak az oldal tetején található Blog linkre kattintva érhetők el, és a listában az sem látható, hogy melyik mikor frissült utoljára, ezért aztán a látogatónak kellő kitartással kell rendelkeznie, hogy megkeresse az új bejegyzéseket. A blog elsősorban a figyelemről szól. Magyarországon három nagy blogszolgáltató van versenyben: a blog.hu, afreeblog.hu és a blogter.hu. Az Index tulajdonában lévő blog.hu annak köszönheti elsőségét, hogy tulajdonosai - újítóként a hazai hírportálok között - az egyes belső témáikat is biogokba szervezték, továbbá a nem saját biogokat is kiengedték a címlapra. Márpedig a figyelemre kevés jobb példa lehet, mint amikor egy-egy bejegyzés megjelenése után több ezer látogató érkezik. A blog.hu esetén sokszor olyan hatással jár ez, mintha egy tatár horda söpört volna végig az adott blogon: a rengeteg látogató a legtöbb esetben teljesen irreleváns hozzászólásokkal bonyolódik értelmetlen magánháborúkba. Egyházi oldal esetén azonban nem kellene ettől tartani. Ha a születésnapi jókívánságok mellé lehet jó tanáccsal is szolgálni az evangelikus.hu fejlesztőinek, akkor mindenképpen azt kellene mondani, hogy viszonyuljanak nyitottabban a lelkes és önkéntes közreműködők által létrehozott tartalmakhoz, és jelenítsék meg a blogbejegyzések ajánlóit a főoldalon. Korántsem kellene ezt kontroll nélkül tenni, viszont az érdekes bejegyzések többeket csábíthatnak arra, hogy hasonlóképpen vegyenek részt az egyház központi oldalának építésében. Vagy akár az is megoldás lenne, ha a már létező, „evangélikus” blogokból emelnének át tartalmakat, ahogyan azt a Miner (http://kereszteny.miner.hu/) keresztény melléklete teszi. A Moly könyves közösségi oldal valamennyi blogot vezető tagjának bejegyzéseit megjeleníti az ismerősei számára, nemcsak azonnali és egyszerű hozzászólási lehetőséget kínálva ezzel, de értékes új látogatókat szerezve is neki. A tapasztalatok alapján az ilyen szimbiózis elégedett felhasználókat jelent, akik még elkötelezettebb webnaplóírók lesznek. Blogot vezetni nehéz. Egyvalami könnyítheti meg nagyon: ha az író tudja azt, hogy valakik biztosan elolvassák. Ehhez viszont előtérbe kell helyezni őket. Evangélikus bloggerek? íme, itt vannak. ■ Nagy Bence HIRDETÉSEK Lelkigondozói hetet szervez a Bibliaszövetség november 16-20. között a berekfürdői Megbékélés Házában. Részvételi díj 21 000 Ft. Jelentkezni 5000 Ft előleg rózsaszínű postai csekken történő befizetésével és az értesítési adatok közlésével november 10-ig lehet a Bibliaszövetség címén: 2119 Pécel, Kálvin tér 2/b. Telefon: 28/452-334. A Keresztény Ökumenikus Baráti Társaság következő rendezvényén, november 2-án 18 órakor a Háló helyiségében (1053 Budapest, Ferenciek tere 7-8. III. lépcsőház II. em-a Kárpátia udvarban) Puskás Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára tart előadást Katolikus témák Kálvin teológiájában címmel. A kelenföldi evangélikus gyülekezet november 7-én, szombaton 16.30-kor tartja tanácstermében (1114 Budapest, Bocskai út 10.) a következő szeretetvendégségét. Vendégünk lesz Lázár Attila, aki Gyújts tüzet a szívemben! címmel tart szerzői-előadói estet. Sztehlo Gábor születésének századik évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartanak Nagytarcsán november 8-án. Az ünnepség vasárnap délután 3 órakor kezdődik a falumúzeumban Az iskolaalapító Sztehlo Gábor című kiállítás megnyitásával (Merényi Zsuzsa, a Sztehlo-alapítvány elnöke) és a Sztehlo-szobor koszorúzásával, majd fél 5-kor folytatódik az evangélikus templomban D. Keveházi László előadásával és a Kalevala kórus műsorával. HIRDETÉS________________________________________________________________________________________ Köszönet az 1 %-okért A Budahegyvidéki Evangélikus Templomépítési Alapítvány köszönetét mond a személyi jövedelemadó egy százalékaként részére felajánlott összegekért. A 2008. évi felajánlásokból 727 526 Ft érkezett az alapítvány részére, mely összeget az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően az ifjúság nevelésére-oktatására, diakóniai tevékenységre és az időskorúak gondozására fordította az alapítvány. Az alapítvány kuratóriuma % % -IV A Pilisi Evangélikusok Erős Vár Alapítványa az szja egy százalékából átutalt 338 280 Ft-ot köszönettel fogadta. A 2008. évben az alapítvány a pilisi gyülekezet fiataljai részére nyújtott támogatást szabadidős programokhoz 320 913 Ft összegben. * % # A Csikvándi Evangélikus Gyülekezetért Alapítvány köszöni támogatóinak adójuk egy százalékát. A befolyt összeget idősek napi rendezvény szervezésére fordítottuk. # £ % A Magyar Bach Társaság Alapítvány a 2008. évre 135 899 Ft-ot kapott az szja-felajánlásokból; ezt az összeget a működés és a budapesti Bachhét költségeire használta fel. Az alapítvány hálásan köszöni az adományozók szeretetét, és kéri, hogy a jövőben is támogassák. HIRDETÉS Isten iránti hálával és örömmel adjuk hírül, hogy október 31-én, a reformáció ünnepén Szabóné Mátrai Marianna püspökhelyettes asszony felszenteli újonnan elkészült parókiánkat és gyülekezeti termünket. A 15 órakor kezdődő ünnepi ökumenikus istentiszteletre és azt követő szeretetvendégségre szeretettel hívja és várja a Bajai Evangélikus Egyházközség presbitériuma. HIRDETÉS_______________________________________________________________ A mennyezet virágai címmel másodszor jelenik meg a könyvpiacon bővített kiadásban Tomcsányiné Szemere Sarolta képes album-könyve. A szerző kézműves mester, aki a régi magyar protestáns templomok festett kazettamotívumait teszi át hímzéssel textíliákra: térítőkre, falikárpitokra. A könyv ismertetésére november 19-én 18 órakor kerül sor az unitárius könyvesboltban (1054 Budapest, Alkotmány u 12.) EVÉL&LEVÉL Sztehlo 1944 Bár az életkori korlátot bevezető egyházi törvény értelmében 2006 őszén befejeztem hivatalos egyházi szolgálatomat, természetesnek találtam, hogy igent mondjak a felkérésre, hogy vegyek részt a 2009-ben létrehozott Sztehlo-bizottság munkájában. Ennek feladata a Sztehlo-centenáriumi év - száz éve született Sztehlo Gábor evangélikus lelkész - eseményeinek megtervezése és lebonyolítása volt. A bizottság adminisztratív értelemben az egyház részéről felelős diakóniai munkaág - Gregersen-Labossa György és Buda Annamária vezetők - segítőjeként működött. A bizottságban egyaránt helyet kaptak az egyház vezetői, a Sztehlo Gábor Gyermek- és Ifjúságsegítő Alapítvány és az úgynevezett Sztehlo-gyermekek képviselői, valamint az ügyért sajátos felelősséget viselő csillaghegybékásmegyeri evangélikus gyülekezet vezetői. A centenáriumi év két kimagasló alkalma a májusi tudományos konferencia és a szeptemberi szoboravatás volt. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy mind az egyházhoz, mind a lelkész emlékéhez méltóan zajlottak le a programok, így a századik születésnapon sorra került szoboravatás. Az eseményről részletesen, híven, sokoldalúan és szakszerűen számolt be az Evangélikus Élet október 4-i száma. Nem lehet mindezt evidenciának tekinteni. A történelmi korban működött történelmi személyiség élete és műve bizony szétfeszíti a hagyományos egyházi kereteket. Nem tekinthető véletlennek, hogy korábban, a rendszerváltozást követően is, kevés szó esett az egyházban Sztehlóról. Magam a bizottság első ülésén elmondtam, a továbbiakban pedig több beszélgetésben hangsúlyoztam: nemcsak elfogadom, hanem erőteljesen helyeslem, hogy az életmű minden mozzanata feltárásra kerül a centenáriumi eseménysorozatban. De nem szabad szem elől téveszteni - helyén kezelve a népfőiskolát alapító, a pedagógus, a korszerű egyházi diakóniai szolgálatot megalapozó lelkészt -, hogy Sztehlo Gábort történelmi személyiséggé az 1944. október 15. és 1945. február 13. közötti tevékenysége avatja. Tudtam, hogy nehéz lecke ez. Erről leginkább D. Keveházi László nyugalmazott esperes, egyháztörténész tudna szólni, aki rendkívül jó ízléssel és teológiai tisztánlátással tett eleget nem könnyű feladatának. Ha kellett, előadott, ha kellett, igét hirdetett. Hadapródként kért befogadást - már a háború után - Sztehlótól, és lett Gaudiopolis lakója, majd társai bizalma alapján a gyermekváros első miniszterelnöke. Jelképezi ez a Krisztust követő Sztehlo evangéliumi gondolkodását - magam is több írásban rámutattam erre -, de nem változtat a tényeken. A vészkorszak után Gaudiopolisban az árván és félárván maradt zsidó és zsidó származású gyerekek számára nyújtottak otthont és segítséget Sztehlo Gábor és munkatársai. Természetesen itt már nem az üldözöttség, hanem a rászorultság elve érvényesült, ezért sem kapcsolható össze a két korszak. Mert 1945 után, ha számos máig is ható probléma jelentkezett is, de sem a zsidó származású, sem a hadapród, sem a csendőrparancsnok családjába tartozó gyereket - ha volt ilyen Gaudiopolisban - nem fenyegette háttere miatt életveszély. Örülnünk kell, hogy az egyházon kívüli sajtóban is kevés volt a disszonáns hang az évforduló kapcsán, de a jövő miatt is, szeretettel és türelemmel, elismerve a jó szándékot, szóvá kell tenni a vezető egyházi személyiségek által el nem került csapdát, a szobor felirata kapcsán, melyet egyoldalúnak véltek. Sztehlo 1944- A felirat a maga tömörségében a lényeget fejezi ki. Az 1944. október 15-i nyilas hatalomátvétel után a Jó Pásztor Misszió keretében végzett tevékenységet, mellyel ezerötszáz zsidó és zsidó származású gyermek és néhány száz felnőtt életét mentette meg Sztehlo Gábor, ez avatja őt történelmi személyiséggé. Nyersen fogalmazva ezért jár a szobor. Bármennyire tiszteletreméltó a pedagógiai, a diakóniai munka, azért nem jár. Ettől még persze üdvözöljük a nagytarcsai fafaragásos szobrot. Az életmentés - saját élete kockáztatásával - és a színvonalas nevelés bizony más műfaj. Erről tudnának szólni a Vörösmarty utcai skót misszióban átmenetileg menedéket talált gyerekek és felnőttek, akiket elhurcoltak és megöltek - remélt védettségük ellenére - a nyilasok, vagy a gettóból és a nemzetközi gettóból elhurcoltak és meggyilkoltak, akikre a Duna-parton létesített emlékhely emlékeztet. A Jó Pásztor-otthonok lakóit megoltalmazta az Úristen. Az ő eszköze volt az evangélikus lelkész. Ezt hirdeti a szobor és felirata. Ez nem gyengíthető valamiféle áltárgyilagosság jegyében. Ezt értették meg - csak gratulálni lehet a nagyszerű ötlethez és Ittzés Szilviának az emlékversenyről beszámoló írásához - a Sztehlo-életművel foglalkozó diákok. „A német katonát alakítva értettem meg igazán” - mondja egyikük. Él a remény, az életmű ma is hat, ellenáll minden felpuhítási kísérletnek. A legsötétebb időkben is volt, voltak az egyházban, akik életük kockáztatásával is - Krisztust követve - azonosultak az üldözöttekkel. Frenkl Róbert (Budapest) A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Közlemény Az Északi Evangélikus Egyházkerület fegyelmi tanácsa eljárást folytatott le Szmolár Attila lelkész ellen. 2009. szeptember 17-én és október 15-én tartott ülésein - az érintettek meghallgatása és a dokumentumok megvizsgálása után - a fegyelmi tanács megállapította, hogy a lelkész, aki egyben a Káldy Zoltán Szeretetotthon igazgató lelkésze is, több esetben elkövette a „szolgálat, illetve tisztség gyakorlásából folyó kötelezettség szándékos megszegése” illetve az „egyházi javak kárt okozó gondatlan kezelése” (2005. IX. 32. § c. és f.) fegyelmi vétségeket, és ezért őt „elbocsátás szolgálati jogviszonyból” (2005. IX. 33§ 1 f.) fegyelmi büntetéssel sújtotta. Ő a döntés ellen nem kívánt keresettel élni. Ezzel Szmolár Attila rendelkezési állományba került, és 2009. október 19-től kezdődően világi munkahelyen helyezkedett el. Benczúr László felügyelő, dr. Fabiny Tamás püspök és dr. Tóth Judit egyházkerületi ügyész, a fegyelmi bizottság tagjai
