Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-11-01 / 44. szám
4 ■« 2009- november i. KERESZTUTAK ■nBMHMa Evangélikus Élet Új LVSZ-főtitkár Latin-Amerikából A Lutheránus Világszövetség (LVSZ) Tanácsa október 22-27. között tartotta éves ülését Genf közelében. A tanács megválasztotta a világszervezet új főtitkárát. Martin Junge lelkész Chilében született 1961-ben. Tanulmányait Németországban végezte, jelenleg az LVSZ Misszió és Fejlődés Osztályának Latin-Amerikáért és a karibi térségért felelős titkára. Martin Junge a jövő évi stuttgarti világgyűlés után veszi át a hivatalt Ishmael Nokótól, aki 1994 óta töltötte be a főtitkári posztot. Az ülésen egyházunkat Gáncs Péter püspök és Wagner-Balicza Klára képviselte. N EvÉlet-infó Cserkészkiállítás nyílt Gödöllőn Hova máshova költözhetett volna a Magyar Cserkészszövetség gyűjteménye, ha nem Gödöllőre? A várost sokan kizárólag Grassalkovich-kastélyáról ismerik, azt azonban már jóval kevesebben tudják, hogy 1933-ban az akkor mindössze tizenegyezres lélekszámú nagyközségben vert sátortábort a negyedik fiúcserkészvilágtalálkozó (dzsembori) mintegy huszonhatezer (!) résztvevője, 1939-ben pedig - néhány héttel a második világháború kitörése előtt - itt rendezték meg a Pax Tingnek, azaz békegyűlésnek nevezett első leánycserkész-világtalálkozót. Ilyen előzmények után nem meglepő tehát, hogy a gyűjte-Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, Dalma asszony is - Gémesi György, a város polgármestere, illetve Buday Barnabás, a Magyar Cserkészszövetség elnöke köszöntötte az alkalmon szép számmal összegyűlt idős, akár még az 1933-as dzsemboriról is személyes emlékeket őrző és a fiatal, ma aktív cserkészeket. A kiállítást - a cserkészmozgalom lényegéről tartott előadásával - Katona Tamás történész, nyugalmazott államtitkár, a Magyar Cserkészszövetség volt elnöke nyitotta me'g (felső képünkön). A bárki számára hozzáférhető és kutatható könyvtári és a levéltári anyagot - már a Gödöllői Városi Könyvtár és ménynek eddig otthont adó budapesti épület felújítása miatt költözni kényszerült - részben tárgyi, részben könyvtári és levéltári - anyagot a hazai cserkészmozgalom fővárosa fogadta be. A zászlók, egyenruhák, jelvények, emlékérmek, igazolványok - és így tovább - egy részéből A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig címmel október 20-án nyűt állandó kiállítás a Gödöllői Városi Múzeumban. Az ünnepélyes ceremónián - melyet jelenlétével megtisztelt az ifjúkorában szintén cserkészkedő Információs Központ épületében - Fülöp Attiláné igazgatóhelyettes mutatta be az érdeklődőknek, a város további cserkészemlékeire pedig Bokody József cserkésztörténeti kutató hívta fel a figyelmet. ■ - vitális -A Gödöllői Városi Múzeum (2100 Gödöllő, Szabadság tér 5.) nyitva tartása: novemberi, és február 28. között keddtől vasárnapig 10-től 16 óráig, március 1. és október 31. között keddtől vasárnapig 10-től 18 óráig. m 1 í\ . * ú- v ifitiL j l _ . \N Az erős bizalom zarándokai ► 3000 fiatal, 28 ország, 27 program, 15 helyszín, 12 gyülekezet, 5 testvér, 45 perc közös csend: ezek adták a keretét A bizalom zarándokútja a földön nevet viselő találkozónak Pécsett október 23. és 25. között. A Taizéi Közösséget Mayer Mihály pécsi megyés püspök hívta meg az egyházmegye ezeréves fennállásának alkalmából. A találkozó előkészítésére szeptember közepén két testvér érkezett Pécsre Taizéből. Az egyre bővülő helyi csapathoz hamarosan külföldi segítők is csatlakoztak. A testvérek személyesen keresték fel a gyülekezeteket, plébániákat, és beszéltek a szállásadás egyszerű feltételeiről: két négyzetméternyi fűtött hely kell, ahová egy hálózsák leteríthető. Péntek délelőtt megtelt a város hátizsákosokkal. A vasútállomáshoz közeli iskolában zajlott a központi regisztráció, majd abba a gyülekezetbe, plébániára mentek a fiatalok, ahol a befogadó családok várták őket. Délután ismerkedéssel, műhelyfoglalkozásokkal, koncerttel kezdődött a program. A hivatalos megnyitásra a Lauber Dezső Sportcsarnokban az esti ima során került sor, ahol Alois testvér, a közösség vezetője köszöntötte a békét és kiengesztelődést kereső fiatalokat. Elmélkedésében a Bibliát az Istent keresők kincsének nevezte, majd arra mutatott rá, hogy az Ige maga Krisztus, és Taizében őt szeretnék megtalálni az énekekben, a csendben és az ikonokban. A nap a Taizében szokásos, kereszt körüli imával zárult. A szombat délelőttöt a fiatalok a vendéglátó gyülekezetekben töltötték, ahol egy rövid ima után csoportokban beszélgettek arról, hogy az evangélium hatására miként születik meg a bizalom és az egység. Délután újabb műhelyfoglalkozások következtek. A szinte folyamatosan érkező zarándokoknak köszönhetően az esti imára megtelt a sportcsarnok. A zarándokokat, a megjelent vendégeket ekkor köszöntötte Mayer Mihály püspök. Vasárnap délelőtt mindenki a vendéglátók istentiszteletén vagy miséjén vett részt. Kora délután már a bazilikában került sor a záró közös imára, ahol Mayer Mihály és Alois testvér búcsúzott a fiataloktól, és elhangzott a meghívás a közösség európai találkozójára, amely Lengyelországban, Poznanban lesz 2009. december 28. és 2010. január 1. között. A találkozónak a pécsi evangélikus gyülekezet helyszínt és programokat biztosított, befogadó családok is szép számmal akadtak. A gyülekezet gospelkórusa koncertet adott a zsúfolásig megtelt templomban, Németh Zoltán lelkész pedig egy műhelyfoglalkozáson tartott előadást. ■ - sramó -„Merjenek beszélni a hitről!” Interjú Alois testvérrel, a Taizéi Közösség vezetőjével A pécsi regionális Taizétalálkozó idején beszélgettünk a francia székhelyű közösség vezetőjével, Alois testvérrel.- Isten hozta Magyarországon és benne Pécsen, a katolikus püspökvárosban, ahol egy kis szigetként az evangélikus gyülekezet is otthont ad a találkozóra érkező fiataloknak. Mi, evangélikusok úgy köszönünk, hogy „Erős vár a mi Istenünk!” Taizéi füllel hallgatva mit jelent Önnek ez a köszöntés?- A fiatalok azt keresik, hogy hol találnak biztonságot. Spontán módon a hitben ezt nem találják meg, és egyre kevesebb fiatal van, aki hinne Istenben. Mi ezzel a találkozóval azt szeretnénk elérni, hogy a fiatalok megértsék, rájöjjenek arra, hogy Istenben biztonságra lelhetnek, és az Istenben való bizalom lehetséges a világunkban. Ez nem naiv, kisded dolog! Örülök annak, hogy olyan fiatalokat láthatok itt, akik elkötelezettek, olyan fiatal családokat, amelyek sok gyereket vállalnak. Mindezek azt jelzik, hogy az Istenbe vetett bizalomban, biztonságban bátorságra lelhetünk.- A pécsi találkozónak köszönhetően reménység szerint sokan tanulják újra közösségük jelmondatát: „A bizalom zarándokútja a földön”. A bizalom szót a kívülállók is értik, és érzik hiányát, de mit jelent zarándoknak lenni a bizalom jegyében úgy, hogy közben részei vagyunk egy családnak, egy munkahelynek, egy lakóhelyi közösségnek?- A hit maga zarándokút. A hit nem olyan dolog, amit birtokolni lehetne, hanem azt jelenti, hogy útra kelünk. Krisztus felé indulunk, és mindig arra kell törekednünk, hogy helyet adjunk neki az életünkben. Krisztus ugyanakkor küld bennünket a világba. Arra biztattam a fiatalokat, hogy tegyenek bizonyságot a hitükről azoknak a társaiknak, akikkel együtt vannak: osztálytársaknak, évfolyamtársaknak, és merjenek beszélni a hitükről. Nyilvánvaló módon fontosnak tartom, hogy a hívőknek legyenek közösségi élményeik. Az a tény, hogy Pécsre ilyen sok zarándok érkezett nemcsak Magyarországról, hanem a környező országokból is, megadja azt az élményt, hogy nincsenek egyedül, hanem egy nagy közösséget képeznek egymással. Ugyanakkor egy ilyen konkrét zarándoklat, mint ez a pécsi is, bátorítást jelent, hogy ezen az úton menjünk tovább életünk minden napján.- Akár a Taizében kínált programokat, akár ezt a mostani találkozót tekintjük, a közösség alapvetően a fiatalokat szólítja meg mondhatnánk azt is, hogy a fiatalok körében sikeres. Milyen feladatot jelent ez a testvérek számára, és hogyan készülnek arra, hogy egy-egy héten vagy akár egy hétvégén fiatalok ezreit szólítsák meg?- Mindig csodálattal tölt el, hogy olyan sok fiatal jön el Taizébe. Most már több évtizede így van, és nagyon örülünk annak is, hogy Roger testvér halála után ez folytatódik. Nem tudjuk igazán, hogy miért. Mi szeretnénk őket támogatni és valamiképpen jelen lenni az életükben, mindennapjaikban, abban a valóságban, amiben ők élnek - eljöttünk Pécsre is, hogy közel legyünk ahhoz a helyzethez, amiben ők vannak. Ezért a találkozóért a fiatalok nagy felelősséget vállaltak, az előkészítésében számos feladatot oldottak meg. Egy másik fontos tényező a fiatalok meghallgatása. Taizében az ima után mi, a testvérek sokáig a templomban maradunk, hogy ha valaki személyesen akar beszélgetni, az odajöhessen hozzánk. A fiataloknak tudniuk kell, hogy találnak valakit a templomban, aki meghallgatja őket. Ez a meghallgatás ma egyre fontosabbá válik, hogy el tudják mondani mindazt, ami a szívükben van.- Közismertek a taizéi jelképek: a narancsszínű drapériák, a mécsesek, az ortodox ihletésű ikonok, és én ide sorolnám a csendet is. Mit jelenthetnek a 21. századi szekularizált világban ezek a jelképek vagy az olyan szimbolikus cselekvések, mint a péntek esti-éjszakai keresztimádás?- A legfontosabb cél, hogy a fiatalokat megérintse a Szentírásnak egy igéje, ezért az ima középpontjában mindig egy bibliai igeszakasz van. Ugyanakkor az is igaz, hogy kellenek más jelek, szimbólumok, hogy a fiatalok valóban tudjanak odafigyelni és hallgatni: ezt szolgálják az ikonok, a fények és a csend. Taizében minden pénteken van kereszt körüli imádság. Mindenki jöhet imádkozni közel a kereszthez, hogy Krisztusra bízhassa fájdalmait, saját és mások szenvedéseit. Isten minden nyelvet, nyelvezetet megért. Azt is megérti, amikor így a kereszthez érintjük homlokunkat. Egy-egy ilyen mozdulat kifejezheti a Krisztusba vetett bizalmat. Ez Jézus szavainak komolyan vétele, amikor azt mondja: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, ... és én megnyugvást adok nektek.” A narancssárga szín azért van, hogy egy Ids melegséget adjon a helyiségnek, hogy ne legyen nagyon hideg a légkör, a hangulat, és mindenki jól érezze magát. A valódi cél, hogy Krisztusra nézzünk, és ezért fontos, hogy a különböző szimbólumokkal ne terheljük túl az imádság helyét. Látjuk, ahogy változik a társadalom, és a szekularizálódó világban a fiatalok apró jeleket, jelképeket keresnek. Ha nincsenek templomainkban ilyen jelképek, a fiatalok elmennek máshová, más vallási csoportokba, ahol megkapják azt az üzenetet, amit ezek a szimbólumok közvetítenek.- Hogyan látja a közösség jövőjét Jézus missziói parancsának tükrében? („Menjetek el, tegyetek tanítvánnyá minden népet..!’, Mt 28,19-20)- Ez 2 kérdés szenvedéllyel tölt el bennünket, és ezt Roger testvértől örököltük, aki át akart lépni minden határon azért, hogy kifejezze: Krisztus egyetlen nagy családban egyesít bennünket. Egészen konkrétan: novemberben két testvérrel Kínába megyek. Kínának sok arca él bennünk, de ebben az országban élnek keresztények is, és mi szeretnénk kifejezni számukra, hogy mellettük, velük vagyunk, és velük együtt imádkozunk. Idén közösségünk egymillió Bibliát tudott kinyomtatni és szétosztani a kínai keresztények között. Hogy eljussunk a világ összes országába az idézett ige szerint, az csak akkor lehetséges, ha a Krisztusban való hitben gyökeredzik az életünk, ha Krisztus lakik a szívünkben. Ahogy a szív ver és megmozgat, életben tart, Krisztus is ugyanúgy küld bennünket. Taizében ezt keressük közösségünk élete által, az imádság által. Ez életünk legfontosabb része. Nagyon örülök, hogy visszajöhettünk Pécsre. Magyarországgal régóta szoros kapcsolatban vagyunk. Nagy örömmel találkoztam a sportcsarnokban régi barátokkal, ugyanakkor felnőtt egy új nemzedék is, és sok érdeklődő fiatal jött el. Isten előkészíti a jövőt az egyház számára: ne féljünk! ■ Dr. Sramó András
