Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-10-25 / 43. szám
Evangélikus Élet MOZAIK 2009. október 25. *• 15 Aki szegény, az a legszegényebb Koppenhágára figyel a világ - 3. rész ► József Attila 1924-ben olyan címet adott versének, amit nehéz elfelejteni. Ez az öt szó pontosan leírja azt is, hogy a globális éghajlatváltozás miként érinti az emberiséget. Ha Andrew C. Revkin, a New York Times című napilap tudósítója ismerte volna József Attila sorait, biztos, hogy 2007-ben megírt cikkében idézte volna. Ez a fájdalmasan szép összefoglalás nem állt rendelkezésére, ezért - miután szinte minden földrészen tanulmányozta a globális éghajlatváltozás hatásait - kicsit hosszabban foglalta össze, amit látott. Azt tapasztalta, hogy azokat az embereket fenyegeti leginkább a globális éghajlatváltozás, akik a legkevesebb szén-dioxidot és más üvegházhatású gázt engedték a légkörbe, tehát a legkevésbé felelősek a folyamatért. És általában az is igaz, hogy a leggazdagabb országokat sújtja majd legkevésbé a felmelegedés. Robert Mendelsohn, az amerikai Yale Egyetem közgazdásza így fogalmaz: „Az eredeti elképzelés az volt, hogy ebben a bajban mind együtt vagyunk, és ezt a gondolatot könnyebb volt elfogadni. De a kutatások ezt nem támasztják alá.” A globális éghajlatváltozás részben földrajzi okokból sújtja kevésbé a gazdagokat, hiszen közülük sokan az egyenlítőtől és a sarkvidékektől távol, viszonylag termékeny talajú, mérsékelt éghajlatú területeken élnek. Ennél is jelentősebb tényező, hogy „légkondicionált” ipari társadalmakban a gazdagok jobban tudnak alkalmazkodni a változásokhoz. Ezt a kérdést én úgy látom, hogy mi, gazdagok, csak időt nyerhetünk. Végső soron összekapcsolódik majd a sorsunk. Ha felgyorsulnak a változások, akkor az északi félteke sem maradhat ki a pusztulásból. Ideigóráig segíthetnek a mesterséges menedékek, de a bajt nem hárítják el. Az, hogy a következő évtizedekben a szegények szenvedései az éghajlatváltozás miatt is fokozódnak, szinte biztosnak látszik. Természetesen sokat segíthet, ha - például éppen a koppenhágai klímacsúcson - határozott lépéseket tesznek az éghajlatváltozás lassítása és persze az anya-ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Kézdy Edit gi javak igazságosabb elosztása érdekében. Hogy mekkora különbség van a gazdagok és a szegények felelőssége között, azt jól mutatja az a vita, amely ezekben a hónapokban Nagy- Britanniában zajlik. Tekintélyes tudósok, köztük Sir David Attenborough természettudós azt állították, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását leghatékonyabban születésszabályozással lehet csökkenteni. Ezt cáfolja egy nemrég megjelent tanulmány. A londoni központú Környezet és Fejlődés Nemzetközi Intézete 1980 és 2005 között elemezte az egyes országok szén-dioxid-kibocsátását, és arra a következtetésre jutott, hogy az éghajlatváltozásban a gazdag országok túlfogyasztásának sokkal nagyobb szerepe van, mint a szegény országok népességnövekedésének. Afrika Szaharától délre eső részén az említett időszakban a népesség 18,5 százalékkal, a szén-dioxid-kibocsátás pedig 2,4 százalékkal nőtt. Ezalatt az Egyesült Államokban a népességnövekedés „csak” 3,4 százalékos volt, a szén-dioxid-kibocsátás viszont 12,6 százalékkal emelkedett. Az idézetek és adatok között nem rejtem el saját véleményemet. Azt gondolom, nagyon nagy szükség lenne arra, hogy a fejlett országok átgondolt és a helyi sajátosságoknak megfelelően felépített családtervezési programokkal komoly segítséget adjanak a harmadik világ népességnövekedésének lassításához, de ez nem helyettesíti túlfogyasztásunk csökkentését. Hogy ki milyen mértékben járul hozzá bolygónk pusztításához? A Princeton Környezetvédelmi Intézet tanulmánya szerint a Föld leggazdagabb félmilliárd embere felelős az emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátás ötven százalékáért. A londoni Új Közgazdaságtan Alapítvány szintén elgondolkoztató adatokat közöl. Megvizsgálták, hogy egy átlagos brit és amerikai polgár mennyi idő alatt termel ugyanannyi szén-dioxidot, mint egy tanzániai. Sejtik a választ? A tanzániai számára rendelkezésre álló „kibocsátási keret” a britnek január 4-én este 7-kor, az amerikainak január 2-án délután 4-kor fogyott el. Végül néhány példa arról, hogy a harmadik világot hogyan érinti a gazdag országok „tobzódása”. Arról sokat hallunk, hogy valamennyi kontinens közül Afrikát sújtja legjobban az éghajlatváltozás. A földrészen az átlagos melegedés is jóval nagyobb lesz, mint a bolygó egészén, de itt különösen igaz, hogy sokkal pontosabb éghajlatváltozásról, mint felmelegedésről beszélni. Míg a Szaharát és a kontinens déli részét egyre nagyobb szárazság sújtja, az óceánok partján keleten és nyugaton is tízmilliókat fenyeget az emelkedő vízszint. Ázsiából mostanában a legtöbbet a Maldív-szigetekről hallunk. A közel ezerkétszáz szigetből álló indiai-óceáni köztársaság legmagasabb pontja 2,4 méterrel van a tenger szintje fölött. Bár a turizmus fontos bevételi forrás, a lakosság mégis rendkívül szegény. Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, az ország néhány évtizeden belül lakhatatlanná válik. Érthető, hogy szeretnék magukra felhívni a figyelmet, ezért határozták el, hogy október 17-én hat méterrel a tenger alatt, búvárruhában tartják meg kormányülésüket. A Maldív-szigeteken biztosan egyetértenek az Egyházak Világtanácsa 2000 júniusi dokumentumának címével: The time to act is now. Eljött a cselekvés ideje! Koppenhágában és szerte a világon. ■ Gadó György Pál Male, a Maldív-szigetek fővárosa PQ BÉRES 20 éve az egészséges emberért Télen is lendületben A kellemes, szinte nyári októberi időt viharos széllel váltotta fel a hideg. Ez a gyors időjárás-változás még azok szervezetét is megviseli, akik amúgy semmilyen problémával nem küzdenek. A hirtelen jött hideg időben egyre többen küszködnek náthával, torokfájással, hiszen ilyenkor immunrendszerünk fokozott támadásnak van kitéve. Másrészt az időjárás váratlan változásai mellett meg kell küzdenünk a mindennapok kihívásaival is. Ezért energiánk, lendületünk megtartása érdekében, ha jelentős fizikai és szellemi igénybevételnek vagyunk kitéve munkahelyen, egyetemen vagy otthon, még fokozottabban oda kell figyelnünk szervezetünk tápanyag- és energiaellátására. Hiszen ha tartósan a szükségletünknél kevesebb vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet juttatunk a szervezetünkbe, felborul a belső egyensúlya, és különböző panaszok léphetnek fel (például fáradékonyság, levertség, rossz közérzet, kimerültség, ingerlékenység, csökkent fizikai és szellemi tevékenység). A kiegyensúlyozott étrend mellett segíthetünk szervezetünknek olyan komplex vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmazó készítmények szedésével, mint a speciálisan a hazai igényeknek megfelelően kifejlesztett Actival Max. Az Actival Max komplex étrend-kiegészítő multivitamin ásványi anyagokkal és nyomelemekkel. Az Actival Max fogyasztása hozzájárulhat a szervezet vitamin-, ásványianyag- és nyomelem-szükségletének biztosításához, ezáltal a jó közérzet és teljesítőképesség fenntartásához, az ellenálló képesség megőrzéséhez. Az Actival Max többek között olyan összetevőket is tartalmaz, mint karotinoidok (lutein, likopin, ß-karotin), amelyek antioxidáns tulajdonságuk révén elősegítik a szem egészségének megőrzését, hozzájárulnak a szervezetünkben zajló káros oxidativ folyamatok gátlásához, ezáltal a sejtek, szövetek védelméhez. Mikor ajánlott készítmény szedése? • Jelentős szellemi és fizikai igénybevétel; • kiegyensúlyozatlan táplálkozás (fogyókúra, vegetarianizmus, szigorú diéták fennállásakor); • dohányzás, túlzott kávéfogyasztás; ° • fogamzásgátló tabletta szedése; | • betegség utáni lábadozás esetén. < EVÉL&LEVÉL Köszönet a segítségért... - jótékonysági hangverseny Kőszegen A kőszegi evangélikus templomról legutóbb a nyári időszakban olvashattak hetilapunkban. Akkor arról adtunk hírt, hogy június 24-én a folyamatos esőzések következtében a hegyekből lezúduló ár elöntötte a templomot és a templomparkot. Szeretnék köszönetét mondani egész gyülekezetünk nevében a templomot ért katasztrófa utáni sok segítségért, amelyet a legkülönbözőbb helyekről kaptunk. Igen nagy öröm volt számunkra a nehézségek között megtapasztalni, hogy milyen sokan mozdultak meg gyülekezetünkben és országszerte, hogy adományukkal segítsék a helyreállítási munkákat. Az elmúlt vasárnap összefogott a városban néhány jóérzésű ember azért, hogy jótékonysági hangversenyt szervezzenek templomunkért a Hotel írottkő aulájában. A koncertet Ittzés János püspök nyitotta meg, aki mint egykori kőszegi lelkész nagyon szívén viseli a templom ügyét. Az alkalmon nagy nevű művészek énekeltek. Itt volt Kováts Kolos, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, illetve Fekete Valéria, Hertelendy Rita, Kovács Irma, Szilágyi Imre, ugyancsak az Operaház művészei. Rajtuk kívül fellépett még Kőszeg jubiláló énekkara, a százötven éve alakult Concordia- Barátság Énekegyesület kórusa is. Az együttes 1859. októberben mint evangélikus férfikar kezdte meg működését, és csak később alakult át városi énekkarrá. A hangverseny végén pedig a jelenlegi evangélikus gyülekezeti énekkar köszönte meg záróénekével a fellépő művészeknek és résztvevőknek, valamint minden szervezőnek ezt az estét, melynek teljes bevétele a templom felújítását szolgálja. Terveink szerint néhány hét múlva újra birtokba vesszük majd a jelenleg romos templomot, igaz, csak néhány hónapra. Adventtői húsvétig ugyanis az istentiszteleteket a templomban fogjuk tartani, ezután azonban ismét vissza kell költöznünk a gyülekezeti terembe. Ezekben a napokban fejeződik be a padok felújítása, a templom belső és külső rendbetétele azonban csak tavasszal kezdődhet meg, mivel a falaknak még száradniuk kell addig. Reménységünk szerint a nyár folyamán aztán sokakkal együtt adhatunk majd hálát a megújult templomért és templomparkért Urunknak, aki minden rosszat jóra tud fordítani... Baranyay Csaba lelkész (Kőszeg) Közös közlemény Félrevezeti a közvéleményt a kormány, amikor azt állítja, hogy megállapodott az egyházakkal. A kormánytagok és kormánypárti politikusok közelmúltban tett nyilatkozatai csupán a megtévesztő kormányzati kommunikáció eszközei, mert azt sugallják, hogy alapvetően rendben van az állam és az egyházak viszonya. Az egyházak tudomásul veszik, hogy az ország rossz gazdasági állapotában nekik is számolni kell a megszorításokkal, azt azonban nem, hogy - bár a legutóbbi találkozón a miniszterelnök erre határozott ígéretet tett - továbbra sincs párbeszéd, amely megoldást hozna például a közoktatási feladatok egyenlegrendezésére. A párbeszéd megcsúfolásának és a tárgyalópartner semmibevételének tekintjük, amikor legutóbb a 2008. évi közoktatási feladatok zárszámadásáról szóló megbeszélésen a kormány képviselői zavaros tájékoztatást adtak az érdemi tárgyalás lehetősége nélkül. Elfogadhatatlan, hogy az elmúlt három hét leforgása alatt három új számsort közöltek az egyházakkal a közoktatást érintő kérdésekben. A 2009. szeptember 24-i állapot szerint 366 millió forinttal az egyházak voltak adósak az államnak. Néhány nappal később fordult a kocka, ekkor úgy számoltak, hogy csaknem 900 millió forinttal az állam tartozik az egyházaknak. Mára ez a szám nulla lett. (Miközben az Állami Számvevőszék adataira támaszkodó számítás szerint az egyházaknak járó egyenleg 4,6 milliárd forint.) Hogyan tűnhet el 900 millió forint egy hét alatt? Kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy az államnak nincs pénze. Erre hivatkozva önkényes jogértelmezéssel törvénytelenséget követnek el, hiszen a kormány szerint az egyházi iskolákba járó gyerekek szüleit arra kellene kötelezni, hogy 2008-ra visszamenőleg többet fizessenek az iskolai étkeztetésért. Ez véleményünk szerint nemcsak törvénytelen, hanem erkölcstelen is. Elképzelhető, hogy a kormány „elment a falig” de koppanni újra azoknak a feje fog, akik kiszolgáltatva várják, hogy döntsenek róluk, nélkülük. Mindezek tudatában kérdéses számunkra, hogy van-e bármi értelme ilyen körülmények között érdemi tárgyalásokban reménykedni. Budapest, 2009. október 15. Ittzés János elnök-püspök Prőhle Gergely országos felügyelő Magyarországi Evangélikus Egyház Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke Dr. Huszár Pál főgondnok, a zsinat világi elnöke Magyarországi Református Egyház
