Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-10-25 / 43. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2009. október 25. *• 5 Szólj, boldog hálaének! Kerületi egyházzenei találkozó Kiskőrösön ► Első ízben rendezett egyházzenei találkozót a Déli Egyházkerület. Az október 17-én Kiskőrösön megtartott fesztiválon - melynek mottója az Evangélikus énekeskönyv 69. számú énekének e tudósítás címében szereplő első verssora volt - a klasszikus egyházzenét művelő gyülekezeti és iskolai énekkarok mellett számos keresztény könnyűzenei együttes is bemutatkozott. A rendezvény művész vendégei Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos voltak. Az egyházkerület minden szegletéből érkezett résztvevőket a házigazda kiskőrösi gyülekezet fúvószenekarának muzsikája fogadta a templomban. Lupták György esperes Jel 15,1-4 alapján elmondott nyitóáhítatában a győztesek mennyei énekéről zenei Tanszékének adjunktusa Harmóniába foglalt hálaadás címmel tartott előadást. A nyitóalkalom után a találkozó programja párhuzamosan két helyszínen folytatódott: a templomban a gyülekezeti kórusok, a művelődési házban pedig a könnyűzenei együttesek koncertjeire került sor. A fellépőket Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelő, illetve Laczi Roland kiskőrösi másodlelkész mutatta be a hallgatóságnak. Az együttesek igényesen összeállított műsorait tovább színesítette a zenei formációk változatossága: a vegyes karokon kívül megszólaltak női és férfikarok éppúgy, mint ahogyan a könnyűzenei színpadon is hallható volt „Új ének”-feldoIgozásokat előadó gyermekkar, gospel-énekegyüttes, musicalénekes és saját szerzeményekkel érkező hangszeres kamaraegyüttes is. beszélt, utalva a latin közmondásra: „Musica est praeludium vitae aeternae” - A zene az örök élet előjátéka. Dr. Kinczler Zsuzsanna, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyház-Az ebédszünetben a házigazdák ízletes gulyáslevessel várták vendégeiket a gyülekezeti házban, majd további koncertekkel folytatódott a délutáni program. A záró istentiszteleten - mely keretet adott a találkozó gálájának is - Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke a 148. zsoltár sorai alapján hirdette Isten igéjét. Mint mondta: az ének nem dekoráció az istentisztelet menetében, hanem szerves része annak. Az ének nem csupán imádság, hiszen énekeink szövege evangélium, ige. Amikor kisebb-nagyobb közösségeinkben együtt énekelünk, akkor Isten-tiszteletet tartunk, és evangéliumot hirdetünk. „E nap csodálatos élménye, hogy kicsik és nagyok különböző hangszínnel megáldva és különböző hangszerekkel, eszközökkel, különböző stílusban együtt magasztaljuk az Urat. így születik újjá ez a zsoltár a 21. században” - fogalmazott az igehirdető. A gálán a részt vevő kórusok közös kara is megszólalt, Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos pedig korái- és zsoltárfeldolgozásokat adott elő, ezek egyikét a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola tanulóival közösen (képünkön). Az alkalom különleges színfoltjának számított, amikor Zoltai Sándor, a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanulója a Jézus Krisztus szupersztár című rockopera egyik legszebb áriáját, Jézus Gecsemáné-kertbeli imáját énekelte el. A záróalkalmon felcsendülő kórusművek orgonakíséretét, valamint Johann Sebastian Bach Jöjj, népek megváltója című korálfeldolgozását és G-dúr prelúdium és fúgáját Mekis Péter szólaltatta meg. A gála hangfelvételének részletei a Déli Egyházkerület honlapján (http:// del.lutheran.hu) meghallgathatók, a találkozóról október 25-én összeállítást sugároz a Magyar Televízió. ■ S. A. A Magyar Örökség Díjjal kitüntetett EVANGÉLIUM SZÍNHÁZ november 6-án 19 órakor bemutatja Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményét három részben a Duna Palotában (Budapest V, Zrínyi u. 5.) SZEREPLŐK Az Úr Bánffy György Kossuth-díjas kiváló művész Ádám Lénárt László Éva Buzogány Márta Lucifer Kárpáti Tibor Továbbá Mucsi Sándor, Tóth János István, Farkas Tamás, Rékai Nándor, Veress Előd, Kriszt László, Gyurin Zsolt, Medgyessy Pál, Borbáth Ottilia, Geszty Glória, Tódor Réka A kísérő, aláfestő zene Haydn halálának 200. évfordulója tiszteletére A teremtés oratóriumból hangzik fel Díszlet- és jelmeztervező Dalszövegek zenéje Rendezőasszisztens, koreográfus Koreográfusasszisztens Rendező Húros Anna Mária Huzella Péter Kriszt László Fantoly Nikolett Udvaros Béla További előadások: november 8., 15., 22., 29. és december 6.: 16 óra; november 20. és december 4., 12., 13.: 19 óra Jegyelővétel a Duna Palota pénztárában (tel.: 1/235-5500) hétfőn, szerdán és pénteken 14 és 18 óra között. Jegyárak: 3000, 2500, 2000 forint. Az Evangélium Színház több mint ötszáz előadás után, a 20. évad őszi indulásán harmincadik bemutatójaként egy rendkívüli drámát, Madách halhatatlan remekművét, Az ember tragédiáját viszi színre. Előadásunk tanulsága az legyen: örök kétkedés és remény között az emberiség csak Isten kegyelmében bízva találja meg az élet értelmét, értékét és szépségét! Udvaros Béla rendező A hónap könyve - októberben a Luther Kiadótól 30% kedvezménnyel „Együtt az ország népével” - Evangélikusok 1956-ban Vásárolja meg a hónap könyvét kedvezményesen! Eredeti ára: 1700 forint. http://bolt.lutheran.hu/ ♦ E-mail: kiado@lutheran.hu ♦ Fax: 1/486-1229 ♦ 1085 Budapest, Üllői út 24. Szonettek a visszalopott időről Fecske Csaba verseskötete A szerző, Fecske Csaba sokadik könyve e mostani; felnőttekhez szóló versesköteteinek sorában a nyolcadik. Több műfajban gyakorlott író lírai művével szembesülünk ezúttal, irodalmi érdemeit legutóbb József Attila-díjjal ismerték el. Fecske-műveket sokszor és sokfelé lelhetünk a lapok, irodalmi folyóiratok hasábjain, rádiók műsoraiban, és antológiáknak is gyakori szereplői munkái. Új kötetében ötvenkét szonettet ad közre, tagolatlanul egybegyűjtve. Bakos Katalin egyéni művészeti ízléssel áldott grafikái társulnak a versekhez, s az ő elegáns borítója öleli a könyv lapjait is. Az első emberpár című vers áll a kötet élén, aztán a folytatás: Ábrahám, Mózes, Zsuzsanna és a vének, Dávid, Gábriel, Péter, Háromkirályok - e verscímek jelzik legkivált a témák bibliai eredetét, „mint kéz a sebet úgy érinti meg / mindannyiónk szívét az Isten / felénk azért nyúl hogy segítsen” - írja a Közelítésben. Szelíd szerénység jellemzi a kisdedet váró Máriát a Várakozásban, az ismeretlen folyamat érzelmi elfogadása, amely kizárólag hitbeli élmény, majd cselekedet. S következik a kötet egyik legszebben sikerült szonettje, a Jó hírt hozott című: kinn voltunk akkor éjjel a mezőn ültünk a tűz körül a nyáj aludt botom szorongattam zsivány ha jön vérengző ordas hát ebsorsra jut lassan kihunyt a tűz a pásztorok már a lóbőrt húzták jó hangosan ekkor láttam meg azt a csillagot fejem fölött a fénye színarany bolondul verni kezdett a szívem atyám ütött a vég órája tán remegve féltünk valamennyien s akkor hirtelen angyal szállt közénk csodálkoztunk és néztünk csak bután jó hírt hozott és ontotta a fényt Fecske versei életünk lelki eseményeihez idomulnak, s hűen követik a psziché hullámzásait. Egyik sorában így vall: „kételkedem de lelkem énekel”. A másikban „a gyönyör bányásza” kifejezéssel él. S a Fű alatt című szonettje végén ez áll: „a semmi étke lesz a gondolat / mintföldre hullt rothadó alma / rejtőzik rozsdás őszi fű alatt”. Továbbá sorolja mind a veszteségeket, mindazt, mit álmainkból s létünkből itt hagyunk, vállalva az útközben dúdolok énekét: „ez az emlékezés-szerű lét/mint tó vizén körre kört rovó /hattyú tollán holdfény szűrt ködét// csillantja meg egy más tér fényeit / ahonnét az üzenet érkezik”. Fecske nem szabvány szonetteket ír, az azonos szótagszám szabta formától mentesít, eltér a megszabott soroktól. Újabb verseit ugyan nem új mintára alakítja, hagyományos kereteit megőrizve módosít néhol, például az Elhasznált időben az oktáva négy-négy és a tercina három-három sorú versszakait megtöri négy-három négy-háromra. Az imént említett verse végén jelenti ki: „elmédről mint gyertyáról a viasz / csorog lefelé az elhasznált idő / az utolsó cseppig a fény vigasz”. Következő versében pedig hűtlen szeretőként jeleníti meg az időt, amikor „a gyertyák szarván fönnakad az éj", és „kormozva lobban el a szenvedély". Felemelően reális gondolattal indítja ezt a verset: „irónia az én komornyikom /szolgálatomra van ráillő szerep / amikor szükségem van rá hívom /s teszi amit kell és amit lehet”. Az idő a ki nem játszható tényező az életünkben. Az elmúlás ellenében jelenünk jelenik meg Fecske szonettjeiben szinte végig e kötet lapjain, mint a Miért van? vagy a Nagy ár címűben. mondd csak magadba szállni kész vagy-e dolgozni csöndben mint vakond ha túr az ember hol kő hol gordonkahúr monokli lesz belőle vagy zene a szív forró kemence volt kihűlt jégcsipkét hímez rá a játszi tél az én-sötétben aranypor szitál aszalt gyümölcsként édesül a múlt időnk fut mint vadász elől a nyúl láttad már hogy bucskázikföl szegény még meg se virradt máris alkonyul az életünk ó izgalmas regény végiglapozni minden pénzt megér de mindezért a halál tán nagy ár Hiteles nyomat című szonettjében felmutatja a hűség hitelét: „mígkészül T't'Cókc Cj-MlfjH ■ Ís SjímJcpc tt ícfc a legvégső változat/ az összes többin mindig áttűnő / egyetlen arc a hiteles nyomat”. A költő saját kifejezésével élve magába gyömöszöli a világot, és öröm figyelni, ahogy „valaki játszik szíve húrjain”. A kötet vége felé egy-két pajzánba hajló szonett hangulatábanmodorában mintha Villonra utalna, a többi érvényének-hitelének gyökere inkább Shakespeare irányába hajlónak vélhető. A Rómeó és Rómeó cím enyhén furcsának érzik, bár e verse végén fogalmazza meg az eleve gondoskodás értelmét: „érzem Isten a kezét rám teszi /nem bánt inkább boldogít a boldog/ a másik örömét is élvezi”. Petrarca találmányának-felfedezésének hála, Kazinczyt követően szinte minden jelentősebb magyar költő írt szonettet. Leginkább magától értetődő közvedenséggel József Attilát, de rajta kívül is klasszikus és kortárs költők regimentjét lehetne említeni e tekintetben. Remek hétköznapi lelemény a Naponta című vallomás a családi összetartozás felelősségéről. S a kötetzáró Egy nyár szintén az egyszerűség nagyszerűségében leledző boldog pillanat: „szépségén kívül semmit sem adott / más nyárból hozta tán a mosolyát / is oly sokatmondóan hallgatott//az esti ég sejlett a lombon át/ szél hozta a tóról a vízszagot / elmúlt a nyár az élet megy tovább”. Nem hivalkodóak, de szeretni valóak e kötet szonettformába zárt rímei, ritmusai. Szókimondása többnyire a halk beletörődésé, a szelíd rácsodálkozásé. A hétköznapokban megismert témák, történések, érzelmek irányítója a bölcsesség szerény filozófiája, amely támasz lehet és térkép földi utunk során, hiszen fontos kísérőnk a hangulat, tulajdonképpen: belső napsütés. Amíg az létezik, éltetőnk bármilyen borús, esős, viharos időben. Vannak bocsánatos bűnök is, mint például az idő visszalopása úgy, ahogy Fecske Csaba teszi nosztalgiára éhezőn, s minden személyes kétkedése ellenére is határozottan-szilárdan megalapozott, egyetemes iránymutatók szerint. ■ Zsirai László Fecske Csaba: Visszalopott idő. Szonettek. Napkút Kiadó, Budapest, 2008. Ára 1290 forint.
