Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)

2009-10-11 / 41. szám

Evangélikus Élet MOZAIK 2009. október 11. » 15 A hülyeség kora Koppenhágára figyel a világ - 2. rész Remélem, unokahúgaimnak nem kerül a kezükbe ez a cikk. Ha valaki kiejti a címben szereplő szót, Luca, Bori és Juditka azonnal kórusban ki­abálják: nem beszélünk csúnyán! Nekik és minden kritikusnak iga­zuk van, de mit csináljak, ha ez an­nak a filmnek a címe, amiről írni aka­rok? Mert magát a filmet - ha kisgye­rekeknek nem is - konzervatív és „modern felfogású” felnőtteknek egy­aránt jó szívvel ajánlom. A fiatalok­ról nem is beszélve... A film angol nyelvű honlapján - sok más interne­tes oldalhoz hasonlóan - peregnek a napok. A koppenhágai klímacsú­csig ötvenhat nap maradt. Az Age of Stupid című film pedig nyilvánvaló­an azért (is) született, hogy a döntés­hozókat meggyőzze: a késlekedés végzetes lehet. A cselekmény 2055-ben játszó­dik. Bolygónkat elárasztotta a víz, de a katasztrófa képeit nem látjuk, csak Norvégiától északra egy furcsa tor­nyot. Ez a Globális Archívum, ahol, úgy látszik, még idejében összegyűj­töttek rengeteg tárgyat, kitömött ál­latot és az elpusztult civilizáció mil­liónyi dokumentumát. A központi számítógéphez kerékpáron érkezik egy karakteres arcú öregember, fáj­dalmat tükröző szemeivel ránk néz, és felteszi a kérdést: „Miért nem mentettük meg a Földet, amíg még megtehettük volna?” Azután elkez­di nézni a régi filmeket, amelyek a 2005 és 2008 közötti időszak doku­mentumait, az akkor élt emberek küzdelmeit mutatják. A szereplők nem színészek, hanem valóságos emberek, a történetek hi­­hetőek, ha nem is mind hétköznapi­ak. A már nem fiatal, de életerős New Orleans-i férfi elmeséli, hogy a Katri­na hurrikán tombolása idején hogyan mentette motorcsónakján az elárasz­tott házak lakóit. Csak később tud­juk meg, hogy aktív éveit olajkutatás­sal töltötte. Az iraki testvérpár visszaemlékezé­se alulnézetből mutatja meg az iraki háború történetét. A nigériai fiatal nő­nek nagy álmai vannak, de a pénzszer­zésre kell koncentrálnia, hogy kitör­hessen az olajszennyezéssel sújtott vi­dékről. Az indiai milliomos üzlet­ember fapados légitársaságot alakít, hogy ezzel küzdjön a szegénység fel­számolásáért. A brit szélerőmű-épí-ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Kézdy Edit tő szakember munkáját a kényelmü­ket féltő lakosok tiltakozása nehezíti. Feleségével együtt életmódjukon is hajlandók változtatni, hogy csökkent­sék szén-dioxid-kibocsátásukat. És ott a nyolcvankét éves, francia hegyi vezető, akinek érzéseit legjobban át tu­dom élni. Élete során legalább száz­ötven méterrel rövidültek az Alpok gleccserei, látja, hogy minden megvál­tozik a hegyekben. Háza mellett dü­börögnek a teherautók, hogy az alag­­úton át krumplit szállítsanak Olasz­országba, aztán hozzák vissza a krumplipürét. A krumpli a hegy lábá­nál lévő kertben is megterem. Ezek a hús-vér emberek hivatot­tak arra, hogy a fogyasztói társada­lomhoz fűződő ellentmondásos vi­szonyunkat érzékeltessék. Lehet vi­tatkozni róla, hogy egyik-másik sze­replő helyett nem kellett volna-e inkább mást választani, nem kellett volna-e más problémákra koncent­rálni. A Shell olajtársaság bűneinek bémutatása talán túl hangsúlyos, amit valószínűleg az magyaráz, hogy öt évvel ezelőtt a rendezőnő nem a globális felmelegedésről, hanem az olaj kitermelés által okozott károkról akart filmet készíteni. A filmben az emberi sorsok vázlatosak. Ám az mindenképpen nagy erény, hogy látjuk, a globális éghajlatváltozás nemcsak a szén-dioxid-kvóták adás­vételéről, de a feldúlt bolygó meg­nyomorított és kiváltságos embere­inek életéről is szól. A film alapfeltételezése elég egy­szerű. Ha a globális felmelegedés az ipari korszak előtti átlaghőmérséklet­hez képest több mint két Celsius fok lesz, akkor elszabadulnak a folyama­tok, nincs remény megálljt parancsol­ni. Ez a tétel megegyezik a kérdéssel foglalkozó tudósok többségének vé­leményével, mára számos nemzetkö­zi politikai szervezet is magáévá tet­te. Ha 2020-ig nem csökkentjük drasztikusan az üvegházhatású gázok kibocsátását, akkor félő, hogy a film­beli forgatókönyv valósul meg. Zárójelben jegyzem meg: újra és újra hallunk olyan szakértői vélemé­nyeket, hogy az emberi eredetű szén­dioxid-kibocsátás további növelése nem fogja emelni bolygónk átlaghő­mérsékletét. Az ilyen publikációk egy részét az olaj lobbi finanszírozza, de lehetnek hiteles tudósok is, akik azt hangsúlyozzák, hogy a bonyolult éghajlati rendszerek nehezen kiszá­míthatók. Ám mégis érdemes az elővigyázatosság elve alapján csele­kedni. A fosszilis tüzelőanyagok használatára alapozott pazarló és igazságtalan világunk hosszú távon semmiképpen nem fenntartható. Franny Armstrong harminchét éves rendezőnő és csapata meggyőződés­sel küzd egy jobb világért. „Ha nem ja­vítasz a világon, akkor elvesztegeted az életedet.” Ezt a mondatot nem egy katolikus szent, hanem a rendezőnő nyilatkozta. A film bevételét a 10:10 kampányra fordítják, személyes pél­dájukkal is azt akarják segíteni, hogy Nagy-Britannia 2010-ben tíz százalék­kal csökkentse szén-dioxid-kibocsá­­tását. Nincs idő a halogatásra. Az ál­talam egyébként nagyra becsült Ba­rack Obama amerikai elnök az éghaj­latváltozás ügyében egyelőre komoly­talan álláspontot képvisel. Az igaz, hogy 2050-re az 1990-es szint nyolc­van százalékára akarja csökkenteni az USA szén-dioxid-kibocsátását, de úgy, hogy 2020-ig csak annyi a cél, hogy a kibocsátás ne legyen nagyobb, mint 1990-ben volt. A film szerint nem okos döntés a változtatást a kö­vetkező nemzedékre hagyni. (A hülyeség kora című film egyelő­re csak Budapesten, a Kossuth mo­ziban látható, de a kampányt szer­vező környezetvédő szervezetek szí­vesen elviszik vidéki iskolai vetíté­sekre is.) ■ Gadó György Pál A TEREMTÉS ÜNNEPÉNEK HETÉBEN... Fasori „űrutazás” Röpke másfél óra alatt nemcsak a Holdra szálltak le a szeptember 29- ei fasori együttlét résztvevői, de fényévnyi távolságokra, messzi ga­laxisokba is eljuthattak - legalább­is képzeletben. A teremtés hetének alkalmából rendezett esten ugyan­is a gyülekezet vendége Rezsabek Nándor csillagászati ismeretterjesz­tő volt. itáliai Galileo Galileiről (az ő nevé­hez fűződnek a négyszáz évvel ezelőt­ti első távcsöves megfigyelések), csakúgy, mint az égbolt néhány evan­gélikus vallású kémlelőjéről: a dán Ty­cho Brahéról és a német Johannes Keplerről. Az Evangélikus énekes­könyv csillagászati vonatkozással bí­ró illusztrációiból-ábráiból kiindul­va a betlehemi csillag „kilétének” Az Evangélikus Életben is rendsze­resen publikáló előadó elképesztő fel­vételekkel kápráztatta el a - sajnála­tosan csekély számban megjelent - érdeklődőket, akik a sajátos planetá­riummá változott gyülekezeti te­remben - egyebek mellett - „köze­lebbről” is megismerkedhettek Nap­rendszerünk bolygóival és holdjaival, és hallhattak a csillagok születéséről és haláláról is. 2009 a csillagászat nemzetközi éve, így természetesen szó esett az kérdése is előkerült. (Ez utóbbi témá­ról az előadó korábban Ponori Thew­­rewk Auréllal készített interjút, mely az Evangélikus Élet 2005. december 25-ei számának 14. oldalán jelent meg. - A szerk.) A Csillagoknak alkotója című es­te Aradi György lelkész áhítatával zá­rult, emlékeztetve mindenkit arra, hogy végső soron minden - így a csil­lagok is - az Úr által és az Úrra néz­ve teremtettek (vö. Kol 1,16). ■ V.J. Vonalkód a növényekhez Növények gyors azonosítására képes DNS-vonalkódot készít egy nemzet­közi kutatócsoport. Ez a „vonalkód” a botanikusokat segíti majd a növé­nyek gyors meghatározásában, de al­kalmazható lesz az illegális növényke­reskedelem visszaszorításában is. A tudósok azt remélik, hogy létre tudnak hozni egy szakemberek szá­mára elérhető DNS-könyvtárat. Az eredményekről és a tervekről a Pro­ceedings of the National Academy of Sciences of the United States of Ame­rica című szaklapban számoltak be. A DNS-vonalkóddal lehetőség nyí­lik majd arra, hogy pillanatok alatt ki­derítsék a növényről, hogy védett-e vagy sem, mérgező-e vagy sem. Míg a jelenlegi vizsgálatokhoz a növényeket le kell vágni és laborató­riumba kell küldeni, a kidolgozás alatt álló módszerrel a növények megha­tározása sokkal egyszerűbben és gyorsabban végezhető majd el. Mind­ez nagyon fontos a veszélyeztetett fa­jok védelme szempontjából. A genetikai vizsgálatnál az sem számít, hogy a növény mely részét mely növekedési stádiumban anali­zálják. Jelenleg az illegális kereskede­lem megfékezésének ez a legna­gyobb problémája, hiszen a határo­kon nehezen tudják egy magból megállapítani, hogy az védett vagy épp tiltott növény magja-e. M www.greenfo.hu Pillanatkép Rákoskeresztúrról HIRDETÉS Meghívó 1928-2009 ze” a problémát. Asszonyok és fér­fiak, idősek és fiatalok az egyházköz­ség mind a négy templomából: Rá­koscsabáról, -hegyről, -ligetről és - keresztúrról. Nem hiányoztak a szer­számok sem: fűrészek, ágvágók, metszőollók, balták. Volt is felada­tuk bőven, hiszen alaposan és kemé­nyen megdolgoztatták „őket” a jó­kedvű férfiak. A nem kevésbé jókedvű asszonyok közben kínálták a süteményeket, rakták a tüzet a bogrács alá: készült az ízletes paprikás krumpli. Délidő­ben azután jól esett az étek is, a pi­henés is. A délutáni búcsúzásnál örömmel állapította meg Nagy né Szeker Éva, a gyülekezet lelkésze: jó volt megta­pasztalni, hogy a négy templom „küldöttei” együtt, testvéri közösség­ben végezték a munkát, töltötték el a napot. ■ W. A. A fák nem nőnek az égig, de az orgo­nabokrok, néha úgy tűnik, igen. Leg­alábbis a rákoskeresztúri gyülekezet rá­­kosligéti templomkertjében, ahol mintegy nyolcvan méter hosszan bur­jánzott a sűrű bozót a kerítés mentén. Tegyük rendbe, mégpedig saját erővel - szólt a presbiteri verdikt -, köszöntsük ily módon is a teremtés ünnepének hetét. Szeptember 26-án össze is jött egy húsztagú társaság, hogy „rendez­„Szeretetben szolgáljatok egymásnak” (Gál 5.13b) A Budapest-Kelenföldi Evangélikus Egyházközség (1114 Budapest, Bocs­kai út 10.) szeretettel meghívja Önt és kedves családját temploma felszen­telésének 81. évfordulója alkalmából október 16-18-án tartandó őszi gyü­lekezeti hétvégéjének ünnepi istentiszteletére és alkalmaira. Az istentisz­telet igehirdetői szolgálatát sepsiszentgyörgyi testvérgyülekezetünk es­peres-lelkésze, Zelenák József végzi. Az egyházközség elnöksége A GYÜLEKEZETI HÉTVÉGE PROGRAMJA Október 16. péntek ♦ 17.30: Szolgáljatok szeretettel egymásnak (Gál 5,13b) - Béres Tamás egyetemi docens előadása. Majd Norvégiában jártunk cím­mel kamarakiállítás énekkarunk nyári útjáról. Rendezte: Schermann Ákos. Helyszín: tanácsterem. Október 17. szombat ♦ 16.00: Egy más világ megismerése - a fogyaték­kal élő emberek életének interaktív bemutatása gyerekeknek. Házigáz­­da: Joób Máté. Helyszín: tanácsterem. ♦ 18.00: Egyházzenei hangverseny a templomban. Közreműködik a kelenföldi gyülekezet ének- és zeneka­ra. Vezényel: Bence Gábor. Áhítat: Blázy Árpád. Október 18. vasárnap • 10.30: A mögöttünk lévő esztendő képes beszá­molójával egybekötött ünnepi istentisztelet. Igét hirdet: Zelenák József. Képes beszámoló: Ittzés András. • 12.30: Közös ebéd a tanácsteremben.

Next

/
Thumbnails
Contents