Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-09-27 / 39. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2009. szeptember 27. » 3 Tanévnyitó az Evangélikus Hittudományi Egyetemen Folytatás az 1. oldalról Az istentisztelet keretében került sor az új egyetemi lelkész, Zsíros András beiktatására és a hatodévesek kibocsátására. Tizenhat hallgató kezdte meg idén a gyakorlati éve', melyet mentorok vezetésével, gyülekezetekben töltenek. Az istentisztelet után következett az ünnepi ülés. Dr. Csepregi Zoltán rektor beszéde után huszonhárom elsőéves hallgató tett fogadalmat. A rektor átnyújtotta a mentoroknak megbízólevelüket, dr. Reuss Andrásnak a professor emeritusi kinevezéséről szóló okiratot, dr. Béres Tamásnak pedig a megbízást a Rendszeres Teológiai Tanszék vezetésére. Az új egyetemi lelkész köszöntése után kihirdették az ösztöndíjak Az elsőévesek fogadalomtétele nyerteseit: köztársasági ösztöndíjban részesül idén Koch Szilvia, a Dr. Sólyom Jenő Alapítvány Csonka Albert-ösztöndíját pedig idén Sterczer Rita nyerte el. Az alkalmon Kinczler Zsuzsanna vezetésével az egyetem énekkara, valamint az EHE Finta Gergely vezette liturgikusének-szemináriuma szolgált, Johann Gyula pedig/. Pachelbel kánonját játszotta euphoniumon. ■ Darvas Anikó A „keresztfához mentek” Révfülöpön A teremtésvédelem volt a témája a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület területén élő gyülekezetek elnökségei és munkatársai számára szervezett múlt hét végi révfülöpi konferenciának. Bár a programban nem szerepelt, péntek este Ittzés János püspök egy csendes imádsággal megáldotta az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ bejárata melletti keresztet, amelyet nemrégiben helyezett el az intézmény vezetősége. A családias jellegű együttlét résztvevői megtekintették Al Gore korábbi amerikai alelnök Kellemetlen igazság című filmjét. Szombat délelőtt dr. Kodácsy-Simon Eszter egyetemi tanársegéd tartott előadást Kiáltás az Ararátról címmel. Szarka István esperes bemutatta azt a nemrégiben megvalósult bakonycsernyei projektet, amelynek keretében - A tisztább Bakonyért címmel beadott pályázati anyaggal elnyert támogatás révén - korszerűsíthették, megújuló energiaforrásokat használó rendszerre cserélhették az esperesi hivatal, a templom és a gyülekezeti ház fűtési rendszerét. Ebéd után a kerületi elnökség fórumbeszélgetést tartott időszerű kérdésekről, majd úrvacsorái istentisztelettel zárult a dunántúliak idei elnökségi konferenciája és munkatársképző napja. ■ Menyes Gyula Dr. Csepregi Zoltán rektor megnyitja a tanévet Hatodévesek és mentorok névsora a 2009/2010-es tanévben Asztalos Richárd - Réz-Nagy Zoltán (Debrecen) Boldizsár Beáta - Fehér Attila (Kolozsvár) Chikán Katalin - Szabó András (Vanyarc) Györgyi Zsolt - Gyarmati István (Sárvár) Jorsits Attila - Bence Imre (Budavár) Kálit Esztér - Krámer György és Pángyánszky Ágnes (Pilis) Khaled-Abdó László - Csernák István (szolnoki metodista gyülekezet) Korodi Levente - Fehér Attila (Kolozsvár) Malik Péter - Györfi Mihály (Nyírtelek) Nagy Gábor - Szarka István (Bakonycsernye) Papp Judit - Baranyay Csaba és Baranyayné Rohn Erzsébet (Kőszeg) Pongrácz Máté - Szemerei János (Kaposvár) Ribárszki Ákos - Deák László (Orosháza) Unyi Anikó - Szabó Szilárd (Dombóvár) Vladika Zsófia - Kis János (Kecskemét) Weltler Gábor - Gregersen-Labossa György (Szombathely) Elsőévesek 2009 szeptemberében Nappali tagozat Teológus-lelkész szak: Ciliké Eszter Dóra (Balatonszárszó), Farkas Ervin (Győr), Halasi András József (Celldömölk), Horváth Éva (Orosháza), Juhász Dénes (Tatabánya), Komáromi Benedek (Budapest), Kruchió Márta Kinga (Békéscsaba), Lőrincz Andrea Katalin (Budapest), Móricz Nikolett (Farád), Németh Gábor (Budapest), Sinkó Gábor Vilmos (Zebegény), Szöllősi István Sándor (Orosháza), Zaharia Annamária Júlia (Tatrang - Románia) Katekéta-lelkipásztori munkatárs szak: Bedecs András (Győr), Ferenczi Ágnes (Tótkomlós), Kárnyáczki Eszter (Dabas), Saffarik Boglárka (Vác), Trincsi Andrea Éva (Monor), Zalai Tamás (Pusztaföldvár) Kántor szak: Bartos Mónika (Egyházasdengeleg), Horváth Noémi (Nyíregyháza), Takács Dóra (Budapest) Hittanár-nevelő mesterszak: Hamza Kinga Dalma (Öskü) Levelező tagozat Katekéta-lelkipásztori munkatárs szak: Máthé Mónika Szilvia (Hévízgyörk), Piros Krisztina (Budapest) PhD-hallgatók Gáncs Tamás. (Budapest), Kovács Zoltán (Szekszárd), Rónay Péter Tamás (Budapest), Szalai András (Budapest), Szávay László (Soltvadkert) A nyugalom ígérete Verdi Don Carlos című operájából Fiilöp király híres áriájának szövegét gyakran idézik kortársaink is nehéz élethelyzetekben. A testi-lelki próbát, fárasztó, időnként akár erőnket is meghaladó feladatot jelentő nehéz időben még indokoltnak is érezheti az ember ezt a mondatot. Nem tagadom, félig komolyan, félig tréfásan én magam is feleltem már az ária kezdő szavaival annak, aki életem, szolgálatom egy-egy különösen is nehéz, erőt, energiát igénybe vevő szakasza idején aggódó kérdésével fordult hozzám: „Majd alszom én, ha véget ér a kín...” Ezekben a napokban, amikor a parlamenti vitára benyújtott állami költségvetés egyházakat is hátrányosan érintő számairól hallunk nyugtalanító híreket, még az a gondolat is megkísértheti az embert, hogy jó lenne ezt átaludni, és majd csak akkor felébredni, amikor túl leszünk ezen az egészen. A tehetetlenségnek, a kiszolgáltatottságnak ez az érzése valóban csüggesztő, erőtartalékainkat felemésztő lehet. De az is megtörténhet, hogy éppen ez vezet el bennünket arra, hogy hamis reménységektől, illúzióktól megszabadulva, józanul felmérjük helyzetünket, állapotunkat, és így keressük a megoldást gondjainkra. Bármi legyen is egy ilyen helyzetelemzésnek, felmérésnek az eredménye, afelől nincs kétségem, hogy az Istenbe vetett bizalom, az ő ígéreteire építő reménység és az ebből fakadó elkötelezett tanítványi élet megmaradásunk egyetlen biztosítéka. Ezért olyan fontos, hogy a diagnóziskészítés és jövőkép formálása közben ne feledkezzünk el arról, amit Isten mond nekünk. Bibliaolvasó Útmutatónk múlt heti útravalóját olvasom ismét: „Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok’.’ (íPt 5,7) Először a Krisztus utáni első század második felének kezdetén biztatta és vigasztalta kortársait a levél szerzője ezzel az üzenettel. Szükségük is volt rá, hiszen nemrég ismerték meg az evangélium tanítását - akár úgy is fogalmazhatunk, hogy még kezdő keresztények voltak. Helyüket keresik, és olykor még bizonytalanok, miként is kell élniük egy olyan világban, ahol kereszténységük miatt környezetük megveti, üldözi őket. S ami közel kétezer évvel ezelőtt vigasztaló és megőrzésre méltó üzenetnek bizonyult, az ma sem vesztett aktualitásából, és ma is fontos Jézus tanítványai számára. Mindenekelőtt a rajongó elképzeléseket és tévtanításokat leplezi le ez az ige. Egyértelműen és világosan tudomásunkra hozza, hogy a keresztény embernek is lehetnek, vannak is gondjai. Ezzel hamisnak mondja ÉGTÁJOLÓ azokat a félrevezető, kanosaiul festett egeket ígérgető hazug szövegeket, amelyekkel gondtalan életet, próbáktól és nehézségektől mentes életet ígértek a hamis próféták a hiszékeny embereknek. Az utóbbi időben mi is oly gyakran találkozhattunk ezzel a lélekvadászok globális szabadpiacán: Csatlakozz hozzánk, s nem lesz gondod többé, sikereidet garantáljuk, karriered töretlen lesz... Hogy kinek csökkennek így a gondjai, s kinek nem, arról néhány drámai beszámoló is megjelent már. Egy percig sem állítom, hogy könnyű erről a kérdésről beszélni. Életünk nehéz, olykor tragikus eseményei, a bűn - magunkon és körülöttünk is tapasztalható - életet és közösséget romboló hatalma, de még mindennapos gondjaink is súlyos kérdéseket ébreszthetnek bennünk. Könnyen Isten ellen lázad ilyenkor az ember, és gyakran őt teszi mindenért felelőssé. Nagy kísértés ez! Nem véletlenül olvassuk ezt a Biblia következő mondatában: „Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el: álljatok ellene a hitben szilárdan. .’.’De hogyan juthat el az ember erre az oltalmazó józanságra? Megismerheti-e ennek titkát, megtanulhatja-e művészetét? Itt nem segít a régiek bölcsessége! Ne csak a történelem hatalmas képeskönyvét tanulmányozza az, áld aggodalmaitól, félelmeitől és gondjaitól meg akar szabadulni! Nem az élet tanítómesterének nevezett történelem ismerete vezet el erre a sokak által vágyott nyugalomra, szabadságra. Ehhez az evangéliumra - Jézus Krisztus Urunk biztató, vigasztaló szavára - van szükségünk. Aki valóságos emberként mindenben megkísértetett hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt (Zsid 4,15), ismerte emberlétünk napi gondjait és végső sorskérdéseit; de valóságos Istenként hatalmával és szeretetével hatékonyan segíthet rajtunk. Ha tőle halljuk: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és megvagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek” (Mt 11,28), akkor hallgatnunk kell szavára, mert ő méltó a bizalmunkra, és ha ő hív, tudhatjuk: nemcsak ígér, hanem be is tartja szavát. Tudja azt is, mennyire megterhelnek bennünket napi gondjaink. Az örök érvényű Hegyi beszédben is ezért óvja tanítványait az aggodalmaskodástól. És túl azon, hogy a teremtő és gondviselő Isten jóságáról is tanít - mennyei Atyátok tudja, hogy szükségetek van minderre (Mt 6,32) -, egyértelmű útmutatást ad számunkra következő szavával: „Keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek’.’ (Mt 6,33) Én ezt a jézusi tanítást nem tudom másként érteni, csak így: Mindaddig, amíg az ember Isten törvénye és rendje nélkül, akarata ellenére él, csak újratermeli a válságokat, bajt okoz magának s másoknak is. De ha belátja, hogy az ő akarata szent és jó, és javunkra van, ha engedelmeskedünk neki, akkor megismerhetjük az életnek azt a páratían biztonságát, amelyről heti útravalónk második fele így tanúskodik: „...nekigondja van rátok!” Ittzés János püspök Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
