Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-09-20 / 38. szám
14 •« 2009- szeptember 20. KRÓNIKA Evangélikus Élet ISTENTISZTELET'KÖZVETÍTÉS A TELEVÍZIÓBAN A teremtés hete Luther Márton a Nagy kátéban, az Apostoli hitvallás magyarázatában így ír a teremtő Istenbe vetett hit fontosságáról: „Azt gondolom és hiszem, hogy Isten teremtménye vagyok, vagyis hogy Ő adta és szüntelenül fenntartja testemet, lelkemet és életemet, kis és nagy tagjaimat, minden érzékemet, eszemet és értelmemet, és így tovább; ételt és italt, ruházatot, megélhetést, feleséget és gyermeket, háznépet, házat és gazdagságot stb.; sőt javam és életszükségleteim szolgálatára rendelte minden teremtményét: a Napot, a Holdat és az égi csillagokat, a nappalt és az éjszakát, levegőt, tüzet, vizet, földet és mindazt, amit az hordoz és terem, madarat, halat és egyéb állatokat, gabonát és mindenféle növényt, amink van, sőt azt is, ami a mennyben és a földön van: bizony tartozunk Neki azzal, hogy ezért szüntelenül szeressük, dicsérjük és áldjuk. (...) Hiszen Isten azért adja és cselekszi velünk mindezt, hogy megérezzük és meglássuk benne atyai szívét és felénk áradó szeretetét.” Erre a hálaadásra és dicséretre, közös elmélkedésre és imádkozásra hirdette meg egyházunk is - a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa közgyűlésének javaslatára - 2009-től a szeptember utolsó és október első vasárnapja közötti időszakot a teremtés ünnepének heteként. Ma, amikor a teremtmények törékenysége és érzékenysége egyre inkább érződik mind közeli, mind távoli világunkban, fontosnak tartjuk, Evangélikus istentisztelet a Magyar Televízióban Szeptember 27-én, a Szentháromság ünnepe utáni tizenhatodik vasárnap 11 órától teremtésünnepi istentiszteletet láthatunk a Magyar Televízió egyes és kettes csatornáján a budapest-zuglói evangélikus templomból. Igét hirdet Gáncs Péter és Szabóné Mátrai Marianna, a Déli Egyházkerület püspöke és püspökhelyettese. mtv továbbá minden más testi és múlandó jót: jó kormányzatot, békét, biztonságot. (...) Mindezt pedig csupa meg nem érdemeit szeretetből és jóságból teszi, olyan szerető atyaként, aki úgy gondoskodik rólunk, hogy semmi baj ne érjen minket. (...) Ebből önként adódik és következik az, hogy mivel Isten adja, tartja fenn és őrzi meg napról napra mindazt, hogy a teremtés fenntartásáért mindennap hálát adjunk Teremtőnknek, s a ránk bízott őrző feladatra felhívjuk a felelősen gondolkodó keresztények és a világ figyelmét. Mindennapi tevékenységeink között szánjunk pár percet reformátorunk bibliai gondolatainak elolvasására, egy-egy imádságra vagy bibliaórai beszélgetésekre. Kerekezés Kávára „Milyen szép is lenne itt a domboldalon egybegyűlni több gyülekezetből, hegyen innen és völgyön túl...” - fogalmazta meg ötletét még a tavasszal Pángyánszky Ágnes pilisi lelkésznő, aki igehirdetéssel szolgált a szép kis kávai templomban... Az álom múlt vasárnap megvalósult: Pilisről mintegy harmincán, Bényéről több mint húszán indultak útnak, hogy középen - a szép kávai templomdombon, illetve a templomkertben - találkozzanak. (Köztük volt a kávai-monori származású Kovács Áron, valamint Irsáról Erdélyi Csaba lelkész, és osztozott a testvéri közösség örömében a pándi református pásztor, Ágoston Géza tiszteletes is.) A festői dombon késő nyári kellemes napsütésben lezajlott szabadtéri istentiszteleten - mintegy tanévnyitóként is - átérezhették a jelenlévők az Úristen egybegyűjtő szeretetét. Az igehirdetés a négyezer megvendégeltről szólt, és - a kávai házigazdák jóvoltából - a bringás csoport is nagyszerű vendéglátásban részesülhetett. Zárásként a templomban is felcsendült még néhány szívből jövő vidám dal, majd a kerékpárosok azzal a meggyőződéssel szálltak ismét nyeregbe, hogy ilyen regionális találkozókat máskor is érdemes volna szervezni. Hiszen..., de ezt a mondatot az olvasó is nyilván be tudná fejezni: a kerekezés megerősíti a testet, az együtt éneklés, imádkozás pedig erősíti a hitet. ■ Buday Zsolt bénye-kávai lelkész Kettős jubileum Schrobenhausenben HIRDETÉS________________________________________________________________________________________ A Duna Televízió Isten kezében című műsora szeptember 19- én 12.05-kor kezdődő adásának címe: Evangélikus presbiterek országos találkozója. A Magyarországi Evangélikus Egyház első alkalommal szervezte meg idén a presbiterek országos találkozóját (EPOT). Ez az első olyan összejövetel, amely kimondottan gyülekezeti presbitereknek szól. A konferencia célja, hogy az evangélikus egyház valóban az élő kövek egyháza lehessen. Szerkesztő-riporter: Erhardt Ágoston. Rendező-operatőr: Horváth Tamás. Istentiszteleti rend • 2009. szeptember 20, Szentháromság ünnepe után 15. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Mt 6,24-34; íMóz 2,4b-g.is. Alapige: íTim 6,6-11. Énekek: 372., 331. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német, úrv.) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) D. Szebik Imre; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Szalay Tamás; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy- Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (összegyülekezés napja) Donáth László; du. 2. Fahídi Éva és barátai beszélgetnek; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv.) Smidéliusz Gábor; du. 6. (ifjúsági) a pasaréti ifjúság előadása; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX. , Gát utcai katolikus templom de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; Kőbánya, X. , Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Joób Máté; de. 11. (úrv.) dr. Joób Máté; du. 6. (vespera) Missura Tibor; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (vespera) Missura Tibor; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) D. Szebik Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Szilvia; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Tóth-Szöllős Mihály; Zugló, XIV. , Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Tamásy Tamásné; Rákospalota, XV. , Régi Fóti út. 73. (nagytemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI. , Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII. , Tessedik tér de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Grendorf Péter; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Grendorf Péter; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. Hulej Enikő; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Hulej Enikő; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budakeszi (református templom) de. fél 9. (úrv.) dr. Lacknerné Puskás Sára; Soroksár, Otthon Közösségi Ház, Szitás u. 112. du. 4. Győri János Sámuelné; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Názáret-templom, Mátraszentimre-Bagolyirtás de. 11. Madocsai Miklós. Összeállította: Boda Zsuzsa A budafiegyvideKi evangélikus gyülekezet immár huszadik éve büszkélkedhet németországi testvérkapcsolattal. Tulajdonképpen mondhatnánk azt is, nem olyan nagy büszkeség ez, hiszen sok gyülekezetnek vannak ma már testvérközösségei Németországban vagy Finnországban, esetleg másutt is. Mégis büszkeséggel tölt el, ha gyülekezetünk állandó alkalmai, programjai közül erre a kapcsolatra gondolok, mert élő, vidám és szeretetteljes minden találkozás. Ilyen volt szeptember első hétvégéje is, melyet gyülekezetünk egy részével Schrobenhausenben töltöttünk. Rendhagyó tanévkezdés volt ez, hiszen míg az itthon maradottak hagyományos keretek között istentisztelettel indították a tanévet, addig mi közel ötvenen német barátaink körében ünnepeltük ugyanezt a hétvégét, a húsz éve kezdődött testvérkapcsolatra és a hetvenöt éve épült templomukra, a Christuskirchére tekintve. Utunk során néhányan megkérdezték tőlem, hány éves is voltam én húsz évvel ezelőtt... Nos, igen, nyilvánvalóan a babáimmal játszottam abban az időben, amikor 1989-ben létrejött az első találkozás a két gyülekezet között. Éppen ezért nem vállalkozom arra, hogy részletesen beszámoljak a kezdetekről, az első évek jelentős eseményeiről, még akkor sem, ha papíron ismerem már mindezt, azonban saját élményekkel, emlékekkel nem tudom gazdagítani a beszámolót. Ez év tavaszán érkezett a kedves meghívás, hogy szeretettel várnak minden testvért, akik húsz évvel ezelőtt az első utazás résztvevői voltak, és várják gyülekezetünk énekkarát, a fiatalokat, akiket természetesen szolgálatra kérnek. így aztán a tízes éveikben járó fiataloktól kezdve a nyolcvanas éveikben járó testvéreinkig minden korosztály jelen volt; ez - érzéseim szerint — nagyon sokban gazdagította ottlétünk szép óráit. Mert voltak régiek, sokadszor utazók - olyan jó volt látni a húsz év után sem szűnő lelkesedést! -, és voltak egészen újak, érdeklődők, akik a „Jövőre találkozunk!” szavakkal búcsúztak, és élményekkel gazdagon tértek haza. A szombati nap a huszadik évforduló jegyében telt. Kétnyelvű, családias hangulatú istentisztelettel kezdtük meg az emlékezést, a közös ünneplést. A 2009. év igéjére figyelve adtunk hálát mindazért, ami embernek lehetetlen, de Istennél és Istennel mégis lehetséges. Délután - két gazdag, bőséges szeretetvendégség között - köszöntések, emlékező szavak hangzottak el mindkét részről. júsági kórusát, melyet Hikisch Zoltár, vezényelt. A mintegy másfél órás program meghatóan szép és méltó lezárása volt a napnak. A hűvös, szeles szombat után vasárnap ragyogó napsütésre ébredtünk. A városka főterén tűzoltózenekar fogadta dr. Johannes Friedrich bajor tartományi püspököt, majd együti vonultunk át a Krisztus-templomba hogy hálaadó istentiszteleten ünne peljük hetvenöt éves fennállását. A száz férőhelyes templom csak £ résztvevők egyharmadát tudta befő gadni, a kint rekedtek sátorban, veti tővásznon követhették az eseménye két. Ebéd után beszélgetésre, rég barátságok ápolására és újak kötésé re nyílt lehetőség, melyet mindannyi an jól kihasználtunk a verőfényes kora őszi délutánon. Az ünnepségso A Magyarországi Evangélikus Egyház nevében D. Szebik Imre nyugalmazott püspök mondott baráti köszöntő szavakat, gyülekezetünk részéről pedig Kézdy Pál felügyelő emlékezett a kezdetekre, és adott hangot a jövő felé tekintő reménységének. Este újra a templomban gyülekeztünk, meghallgattuk a neuburgi Leuchtfeuer kórust és gyülekezetünk ifrozatot a müncheni kantátakórus műsora zárta, majd mindnyájan hazatértünk vendéglátóink otthonába. Reggelre a köszönetmondás és a búcsú szavai maradtak. Mindnyájunkban ott van a reménység, hogy lesznek mindig régiek, akik emlékeznek, és lesznek mindig újak, akik továbbviszik és ápolják a testvérkapcsolatot. ■ Keczkó Szilvia FOTÓ: HIKISCH G Á B O R ___________________________________________________________________________________________________________________________________A SZERZÓ FELVÉTELE