Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-09-06 / 36. szám
io -m 2009. szeptember 6. FÓKUSZ Evangélikus Élet Szeretet az igazságban XVI. Benedek pápa Caritas in verdate kezdetű enciklikájáról HIRDETÉS____________________________________ Luther-út Október 21-25. között biztosan induló utunkra, melyen végigjárjuk a reformáció emlékhelyeit, még van néhány hely. Jelentkezés és információ: Sándor Frigyes (20/824-3222), Baksa László utazásszervező (46/506-088 vagy 46/506-089). HIRDETÉS____________________________________ Kedves Testvérem! Szeptembertől új csoportok indulnak Budapesten (VIII., XI., XVIII., XXII. kér.) és vidéken (pl. Szigetszentmiklós) a keresztény elváltak felkarolása és gondozása céljából. A kezdeményezés elnevezése: VálóHáló. Ha szeretnél többet megtudni, hívd a 20/770-3390-es telefonszámon Endreffy Juditot. Áldjon meg az Úr! HIRDETÉS____________________________________ Az Alsósági Evangélikus Egyházközség pályázatot ír ki a 2009. szeptember í-jén megüresedő lelkészi állásra. A lelkész jövedelme az országos átlagnak megfelelő. (A díjlevél megtekinthető az esperesi hivatalban.) Rendelkezésére áll a közelmúltban felújított háromszobás lelkészlakás egyedi gázfűtéssel, kerttel, két garázzsal, valamint egy külön bejáratú, modern, felszerelt lelkészi iroda. A szolgálatok ellátásához gépkocsi biztosítva van. Egyházközségünk gyülekezetükhöz ragaszkodó, lelkészüket megbecsülő hívekből áll. A pályázatokat részletes szakmai önéletrajzzal 2009. szeptember 30-ig a Vasi Egyházmegye Esperesi Hivatalába (9542 Boba, József Attila u. 24.) kérjük eljuttatni. HIRDETÉS___________________________________ Városmissziói napot szerveznek Budapesten a XVI. kerületi gyülekezetek szeptember 12-én, szombaton 9 órától 22 óráig az önkormányzat épülete előtt (1163 Budapest, Havashalom u. 41.) Információ: http://gyertyafeny.lutheran.hu. HIRDETÉS Zarándokút Rómába Az Ökumenikus Tanulmányi Központ ez évi utolsó bibliai zarándokúba Rómába vezet (november 8-12. között), amely a keresztények számára hitük és vallásuk világközpontja. Abba a városba, ahol Jézus Krisztusnak két legkiemelkedőbb apostola, Péter és Pál fogságot és mártírhalált szenvedett. Külön jelentőséget ad az útnak, hogy ebben az évben fedezték fel Pál apostol sírját az Örök Városban. A gazdag úti programban más híres római bibliai történeti helyek is szerepelnek. A csoportban még van hely, jelentkezni szeptember 30-ig lehet. A programról és egyéb részletekről a tanulmányi központ (Bp. XI. kér., Bocskai út 15. III. 3.; tel./fax: 466-4790), illetve Gimesi Zsuzsa, a bibliai közösséget vezető szervező lelkész (70/508-7624) szívesen ad részletes tájékoztatást. ► Többször elolvasván a hetvenkilenc pontból álló körlevelet, az utolsó bekezdésében található Pál apostoli igét tartom kulcsmondatnak: „Hisz minden a tietek: (...) a világ, az élet, a halál, a jelen valók, az eljövendök: minden a tietek. Ti azonban Krisztuséi vagytok, Krisztus pedig az Istené!’ (lKor 3,22-23; katolikus fordítás) Valóban, az enciklika mindarról szól, ami az emberi élethez, korunk emberének az életéhez hozzátartozik, ugyanakkor meghirdeti a szeretet mai himnuszát. Hogy XVI. Benedek pápa mit ért szereteten, azt már a 2005 karácsonyán kiadott, Az Isten szeretet című enciklikájában meghatározta. Pontosan leírta, hogy Isten irgalmas szeretete különbözik a baráti szeretettől, az emberi vonzódástól, és hogy a Szentírás újszövetségi részében külön szó, az agapé kifejezés jelöli a fogalmat. Az érászban a mámort látták a görög gondolkodók, az értelmet meghaladó „isteni őrületet” a barátságra a filia szó volt használatos, az agapé azonban Isten szeretetét és az abból áradó emberszeretetet fejezi ki. Teológiai érdekesség, hogy ez az értelmezés pontosan megfelel Anders Nygren (1890-1978) svéd evangélikus teológus meghatározásának. Nygren - aki egyébként az 1947-ben alakult Lutheránus Világszövetség első elnöke volt - már 1924-ben foglalkozott a vallásról szóló értekezésében e témával, majd 1930-36-ban jelentette meg az Erósz és agapé című, igen jelentős, kétkötetes művét svédül és németül. „Integrált fejlődés” Hogy a pápa milyen komolyan veszi világunkat, azt az enciklikájában érintett következő témák jelzik: szegénység, éhezés, küzdelem az erőszak ellen, béke, leszerelés, környezetvédelem, éghajlatváltozás, felelősség a teremtettség iránt, az emberi élet védelme... Ezek a jelenségek a mai valósághoz tartoznak (ezt jelenti az enciklika címében a veritas = igazság kifejezés). A római katolikus egyházfő azonban nem elégszik meg a mai világ diagnózisával, hanem utat akar mutatni a szeretethez, a személyes megtéréshez. Vagyis nem egyszerűen közgazdasági, pénzügyi jelenségeket tár fel, hanem ennél többről beszél. Szavaival „integrált fejlődésről” tanúskodik. Álláspontja szerint a ma emberének élete nem határozható meg pusztán a gazdasági vagy erkölcsi, bizalmi válsággal, reménytelenséggel - van kiút a jelenlegi helyzetből is. Az enciklika ezt ajánlja fel olvasóinak. Természetesen nem utolsó szó vagy vélemény az, amit ezzel az enciklikával kapcsolatban most írok, hiszen lehetetlen hetilapunkban összefoglalni mindazt, amit ez az enciklika jelent, ahogy az eddigi bőséges visszhang is utal erre. Lehet véleményünk Róma püspökéről, akár kritikát is megfogalmazhatunk a szavairól, csak egyet nem lehet: figyelmen kívül hagyni, amit a római egyház feje mai világunkkal kapcsolatban mond, tekintetbe véve az emberiség helyzetét és meghirdetve a reménység evangéliumát. Hetvenkilenc tétel 2009. június 27-én írta alá a pápa az enciklikát, és a L'Osservatore Romano július 8-án hozta nyilvánosságra. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola titkárságának jóvoltából először angolul ismerhettem meg a teljes szöveget, mivel még nem készült el a hivatalos magyar fordítás. E helyütt az enciklika formájáról, tartalmáról, visszhangjáról, célkitűzéséről írok. A Caritas in verdate kezdetű enciklika hetvenkilenc tételből áll, bevezetéssel és összefoglalással, valamint bő irodalmi hivatkozással. A múltra utal, és a jövőbe tekint már maga a beosztás is. A Populorum Progressio üzenete alapként V7. Pál 1967- ben megjelent szociális enciklikájára utal. A második fejezetben az emberi fejlődés témája kerül elő. Ebben XVI. Benedek leszögezi, hogy a gazdaságot mozgató profit szétrombolhatja a jólétet, és szegénységet teremt; ehelyett új, „emberséges szintet” ajánl. Veszélyesnek tartja a kulturális egyformaságot és a kulturális közömbösséget. A harmadik fejezet - a testvériség, a gazdasági fejlődés és a polgári társadalom leírása után - az adakozó életstílust állítja szembe a haszonelvű korszellemmel, a negyedik fejezet pedig az egyén szerepének túlhangsúlyozásával foglalkozik. Ez kiterjed az ötödik fejezet mondanivalójára is, amelyben az enciklika az emberi család világméretű közösségéről szól. Itt olvasható a legélesebb kritika is: „Ha Istennek nem adunk helyet á közéletben, a politika elnyomóvá, agresszorrá válhat.” Végül a hatodik fejezetben a népek, illetve a technika fejlődéséről szól a római egyházfő, kijelentve, hogy sem a technikának, sem a tudománynak (például a biológiának) nem lehet abszolút szabadsága az ember morális fejlődése nélkül. Az olvasó, ismervén a teljes szöveget, úgy értékelheti, hogy - a Biblia szavával - egy bölcs ember szólal meg, aki ót és újat egyaránt hoz elő. XVI. Benedek pápa nem csupán saját egyházához vagyis püspökeihez, papjaihoz, egyháza népéhez, klerikusokhoz és laikusokhoz fordult körlevelében, hanem minden egyes emberhez, aki a mai válságban kínlódik. Témája, az integrált emberi fejlődés valóban új lépés a római egyház tanításában. A visszhang Talán nemcsak az Olaszországban egy nappal a körlevél megjelenése után kezdődött G8-csúcstalálkozó adott aktualitást az enciklikának, hanem a világgazdasági kérdések komolyan vétele és rajtuk felülemelkedő mondanivalója is. A pápa a szeretet evangéliuma jegyében reflektált csaknem valamennyi problémára, amely korunk emberét foglalkoztatja. Mély analízise több mint egyházi felajánlás egy vallásos megoldásra, inkább az ember méltóságának és hivatásának a komolyan vétele. Nem véletlen, hogy az enciklika megjelenése óta egyházi és nem egyházi sajtóorgánumok állandóan foglalkoznak a szeretet és az igazság problematikájával. Míg a Szentszék teológusai korábban a hit és az értelem (fides et ratio) kérdését tartották a modern világ problémájának, addig XVI. Benedek eddigi enciklikáiban a szeretet mondanivalóját és hatását hangsúlyozza. A legerősebb visszhangot először Olaszországban, majd Amerikában kapta az enciklika; később felekezetre, vallásra való tekintet nélkül anglikánok, protestánsok, szabadegyháziak, de más világvallások képviselői is ismertették, és véleményt nyilvánítottak e modern, sok tekintetben új lépést jelentő pápai iratról. Míg XVI. Benedek előző enciklikájában az igazságnak a szeretetben való meghirdetése volt a téma, most a pápát a szeretetnek az igazságban (vagyis a valóságban) megjelenő hatása foglalkoztatja. Az egyetlen negatív kritikai megjegyzést a távozóban lévő berlini evangélikus püspöktől, Wolfgang Hubertől olvastam. Egy nyilatkozatában (Heilbronner Stimme) megemlítette, hogy az olvasóban azt a benyomást keltheti a pápai irat, hogy Róma még mindig világi hatalmasságnak tartja magát, noha a világ kormányzása nem a katolikus egyházfő kezében van a 21. században, így erősen utópiajellegű, de legalábbis idealista beállítású az egyébként szerinte is nagyon jelentős enciklika. A mai világ nem fogadja el tanítóhivatalnak, abszolút tekintélynek a pápaságot. A világi államokat nem ellenőrizheti a pápa, és a világi határozatokat sem szankcionálhatja. Nem biztos, hogy minden felvetődő kérdést az egyháznak kell megoldania, hiszen nem is képes erre. Inkább talán az emberek mellé kellene állnia, hogy segítséget kaphassanak a mai bonyolult világban való eligazodáshoz - fogalmazta meg magánvéleményét Huber püspök. Az bizonyos, hogy a múltat összefoglaló, a jelent ismerő és a jövőbe reménységgel tekintő enciklikával még nekünk is indokolt lesz foglalkoznunk a későbbiekben is. ■ Hafenscher Károly (id.) Benedetto XVI CARITAS IN VE RITÁTE Enciclica Sociale SAN MOLO
