Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-09-06 / 36. szám
4 <« 2009- szeptember 6. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Dr. Olav Fykse Tveit norvég evangélikus teológust választották az Egyházak Világtanácsa (World Council of Churches -WCC) hetedik főtitkárának augusztus 27-én Géniben. A leköszönő dr. Sámuel Kobia 48 éves utódja bejárta az egyház sokféle területét gyülekezeti lelkészségtől egészen nemzetközi egyházi pozíciókig. Tveit „ellenfele” a dél-koreai presbiteriánus dr. Park Seong-won volt. Az új főtitkárt megválasztó ülésen a Magyarországi Evangélikus Egyházat Gáncs Péter püspök képviselte. ■ Temploma felszentelésének kétszázhuszonötödik évfordulóját ünnepelte augusztus 16-án, a Szentháromság ünnepe utáni xo. vasárnapon a csallóközi Somorja (szlovák neve: Samorín) evangélikus gyülekezete. Erre az ünnepre - az illetékes Milan Krivda püspök előzetes hozzájárulásával - meghívta a gyülekezet Ittzés János püspököt. Jana Kanuchová, a magyarul szorgalmasan tanuló helyi lelkész két nyelven, szlovákul és magyarul végezte az úrvacsorás istentisztelet liturgiáját, Ittzés János az igehirdetést magyarul tartotta. Igehirdetésének lefordított szövegét kiosztották a csak szlovákul tudóknak. Az istentisztelet kezdetén Balázs Károly gyülekezeti felügyelő és Domsitz Károly polgármester köszöntötte az ünneplő gyülekezetei és a vendég püspököt. Adja Isten, hogy az ilyen testvéri találkozások is hozzájáruljanak a feszült szlovákmagyar kapcsolatok rendezéséhez! ■ IJ Pünkösdváró Európa Szeged, 2009. augusztus 30. ► „Lehet egymással kiengesztelődve letenni a történelem Urának kezébe a múltat: Trianont, az erőszakos kitelepítéseket és lakosságcserét, az erőltetett magyarosítást éppúgy, mint a szlovákosítást, 1968-at, Dunaszerdahelyt és Komáromot...” - fogalmazott Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke a Pünkösdváró Európa címmel megrendezett Kárpát-medencei ökumenikus nagytalálkozón. A Kiss- Rigó László szeged-csanádi megyés püspök és Tőkés László európai parlamenti képviselő által meghirdetett rendezvényre augusztus 30- án került sor a szegedi dómban. A szlovákiai államnyelvtörvénnyel szembeni fellépés, illetve a határon túlra szakadt magyar nemzeti közösségeink melletti kiállás céljával összehívott találkozón számos hazai és határon túli egyházi vezető és közéleti személyiség vett részt. A szentmisét követően ünnepi beszédet mondott többek között Schmitt Pál, az Európai Parlament alelnöke, Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Surján László EP-képviselő, Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke, Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke és Fazekas László, a Szlovákiai Református Egyház püspöke. A találkozó záróakkordjaként a résztvevők a nemzeti panteonban megkoszorúzták Kazinczy Ferenc emléktábláját, valamint Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály szobrát. A nemzeti közösségvállalás és a testvéri szolidaritás jegyében megtartott alkalmon olyan neves művészek is jelen voltak, mint Melocco Miklós szobrászművész és Szőcs Géza költő. Egyházunkat Gáncs Péter és D. Szebiklmre püspökök képviselték. ■ S. A. Gáncs Péter evangélikus püspök Szegeden elhangzott gondolatai LOMOT .'01:& WCHCH eeis whAczi £iiom iiwí rwena ’MSI 8/OTOf 'ctm aim* *TH SffWBfL K ifcS 8f*LD0O5 Ebben az esztendőben Győrben rendezte meg Szent István-napi megemlékezését és ünnepi közgyűlését augusztus 19-én délelőtt a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat. Az evangélikus Öregtemplomban tartott alkalom a történelmi egyházak püspökeinek ökumenikus igeliturgiájával kezdődött, majd ünnepi beszédet mondott Veres András szombathelyi megyés püspök. A megye legrangosabb kitüntető címét, a Kék Szalagot ezúttal Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke vehette át Szakács Imrétől, a közgyűlés elnökétől. ■ Menyes Gyula felvétele Pécsett augusztus 23-án „a legszentebb Szentháromság” tiszteletére tartott szentmisével ünnepelték a Pécsi Egyházmegye alapításának ezredik évfordulóját. Az ünnepre Pécsre érkezett a Szent Jobb. A szentmise főcelebránsa Christoph Schönborn bíboros, pápai legátus, bécsi érsek volt. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, az egyházmegye papsága, a szerzetesrendek képviselői mellett az alkalomnak vendége volt Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke, akik a mise zárórészében hálaadó imádsággal köszöntötték az ünnep résztvevőit. ■ Dr. Sramó András felvétele A pünkösdváró Európában, hála Istennek, olykor átélhetünk már pünkösdközeli élményeket. Egy héttel ezelőtt a Duna Televízió jóvoltából határon innen és túl sokan lehettünk szemtanúi a Pécsi Egyházmegye ezeréves fennállása alkalmából tartott ünnepi misének. Ezen a felemelő alkalmon a pécsi székesegyház előtti téren ünneplő tömeg négy nyelven hallhatta az igét, énekelhetett és imádkozhatott: latinul, németül, horvátul és természetesen magyarul. így vált megtapasztalható valósággá Szent István bölcs tanítása a soknyelvű ország erejéről, gazdagságáról. Ugyanezt élhettem át hat évvel ezelőtt, amikor elindultam a püspöki szolgálatba a békéscsabai Nagytemplomban, ahol szlovákul és németül is hangzott Isten igéje, és ahol azóta is, rendszeres a szlovák nyelvű szolgálat. S ez így természetes, magától értődő. így lenne természetes és magától értődő immár egy évezrede itt, a sokszínű, soknyelvű Kárpát-medencében. Most Isten színe előtt állva valljuk meg őszinte bűnbánattal: történelmünk során időnként mi is megfeledkeztünk első királyunk mindig aktuális intéséről. De napjainkban már semmi sem indokolja, hogy engedjünk a szűk látókörű, gyűlölködő nacionalizmus kísértésének. Immár két évtizede átszakadt a vasfüggöny, leomlottá berlinifal. A határok átjárhatóak, az egyesülő Európa szabad polgárai lehetünk. Egyik ifiúsági énekünkben így vallunk: „Átölel minket jóságod, Teremtőnk, / Átölelsz minket, mint tér, mint idő. (...) És mégis vannak vén falak közöttünk..!’ Tegnap érkeztem haza Genfből, az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának üléséről. Ez az ökumenikus szervezet közel háromszázötven tagegyházból mintegy hatszázmillió ortodox, protestáns és anglikán keresztény nagy családját öleli át. A világszervezet elnöke, Walter Altmann, aki különben a brazil evangélikus egyház lelkésze, jelentésében külön pontban értékelte a húsz évvel ezelőtti közép-európai határnyitás történelmi jelentőségét. De ugyanakkor megjenem az erő, a szeretet és a józanság lelkét”. Ma már semmi sem indokolja azt a félelmet, bizalmatlanságot, amely ott rejlik a nyelvtörvény sorai mögött. A múltat nem lehet eltörölni, nem szabad elfelejteni, de ökumenikus világszervezetekkel együtt évek óta hirdetjük a gyógyító emlékezés („healing of memories”) lehetőségét, isteni ajándékát. Lehet egymással kiengesztelődve letenni a történelem Urának kezébe a múltat: Trianont, az erőszakos kitelepítéseket és lakosságcserét, az erőltetett magyarosítást éppúgy, mint a szlovákosítást, 1968-at, Dunaszerdahelyt és Komáromot... Lehet valóban újat kezdeni az erő, a szeretet és józanság leikével, hiszen a falak valójában már nem országhatárok között emelkednek, hanem bennünk. Ahogy a már idézett ének ezt megfogalmazza: „És mégis vannak vén falak közöttünk, / Rácsokon át méregetjük egymást: / Börtön az énünk, amelyből kitörni / Nem tudunk bűnünk sziklái miatt’.’ A józan diagnózis sorai után megszólal az ének végén a terápia reménysége is: „Adj szabadságot Lelked erejével: / Hirdettesd bűneink bocsánatát! / Add, minden ember szeretetben éljen, / Testvér a testvért hűn ölelje át!’ így legyen, azaz: ámen! gyezte (idézem): „Many other walls are being raised, dividing people..!’, azaz: újabb, népeket megosztó falak emelkednek... Ilyen új vagy inkább nagyon is „vén”fal az a szlovákiai nyelvtörvény, amely újra éket ver olyanok közé, akik évszázadok óta békességben akarnak élni egymás mellett. Bizony, nagy szükségünk van Isten Lelkének, a kommunikáció és a kommunió, a megértés és a közösség lelkének gyógyító kiáradására. Pál apostollal, a népek apostolával együtt valljuk, hogy „nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, haSMIDÉLIUSZ ANDRÁS FELVÉTELEI
