Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)

2009-08-16 / 33. szám

6 -m 2009. augusztus 16. FÓKUSZ Evangélikus Élet SZENT GELLERT A RÁCSOK MÖGÖTT ► A Csillag. Szegeden mindenki tudja, hogy az autóbusz-pályaudvar mögötti objektumról van szó, amely nem csupán egy a napfény városának számos tizenkilencedik századi épülete közül. A „Csillag börtön”-ként emlegetett Szegedi Fegyház és Börtön azonban nemcsak azért különleges intézmény, mert Magyarország legszigorúbb büntetés-végrehajtási intézete, hanem azért is, mert központi folyosóján óriási feszület hirdeti az elítéltek és őrzőik számára a megváltást. Ebben az épületben mutatták be Szent Gellért püspök - egy fogvatartott által színpadi dráma formájában feldolgozott - történetét. A szerzővel és lelkigondozójával a hit erejéről és a börtönfalakon belüli vallásgyakorlásról beszélgetett László Jenő Csaba. Az Istenhez terelő vészfék Beszélgetés Juhász Tibor börtönlelkésszel Vallásos dráma a börtönben Új darabra készül a fogvatartott szerző * „Látta Isten, hogy a szaka­dék felé rohansz. Ezért most meghúzta a vészfé­ket. Használd ki a lehető­séget!” - így biztatja az el­ítélteket Juhász Tibor a Szegedi Fegyház és Bör­tön falai között. A római katolikus börtönlelkész 2006-ban kezdte rács mö­götti szolgálatát, azonban a köztörvényes bűnözők­kel - az akkori rendszer­nek köszönhetően - már sorkatonaként megismer­kedett. A szinte napi rendszerességgel megtar­tott mise és az egyéni lel­kigondozás mellett szí­nes programokat is szer­vez az elítélteknek az atya, aki a szürke falak között sem vesztette el jókedvét: derűvel és lelkesedéssel avat be a börtönlelkész mindennapjaiba.- Már katonaként megis­merkedtem az „elveszett nyáj­jal” A Kádár-rendszerben teo­lógusként Nagyatádra vittek katonának, ahol a börtönből éppen szabadultak közé vezé­nyeltek minket. Kezdetben gúny és megalázás tárgyai vol­tunk, később azonban ők is fo­lyamatosan bekapcsolódtak a közös éneklésbe, imádkozásba, bibliatanulmányozásba. Teoló­giai tanulmányaim végeztével 1984-ben szenteltek pappá a pécsi bazilikában. Korábban egyházközségek plébánosa­ként huszonhárom évig telje­sítettem szolgálatot a Pécsi Egyházmegye területén, váro­sokban és falvakban egyaránt. A szegedi Csillag egykori börtönlelkészének, dr. Maj­­zik Mátyásnak a halálát köve­tően az intézményben helyet­tesítő atyák miséztek. A pécsi püspök engedélyével Gyulay Endre akkori megyés püspök kinevezett börtönlelkésznek Szegedre. 2005 karácsonyán már koncelebrációs éjféli cc N l/V < szentmisét mutattunk be, hi­vatalosan pedig 2006. január í-jén kezdtem meg a munkát az intézetben.- Hogyan zajlanak a bör­tönlelkész mindennapjai a rá­csok mögött?- Van egy méltó kápol­nánk, amelyet a Jézus mellett megfeszített jobb latorról, a hagyomány szerint Diszmász­­ról neveztek el. Itt szinte min­dennap tartok szentmisét, amelyet szépen látogatnak az elítéltek. A kápolnában lévő feszületet egyébként egy fog­vatartott hívünk faragta... Le­hetőségünk van arra is, hogy amikor egy-egy ember gyá­szol, a kápolnában gyertya­­gyújtással, imádsággal emlé­kezzünk az elhunytra. Az is biztosítva van, hogy négy­­szemközt lelki beszélgetést, szentgyónást végezzenek az erre igényt tartó elítéltek. Ezt még azok számára is lehetővé teszi a jogszabály, akik a legszi­gorúbb rezsimben töltik - nem egyszer ténylegesen élet­fogytig tartó - büntetésüket. Próbálom a híveket minél gyakrabban aktívan is bevon­ni a szertartásokba. Például augusztus 20-ára, Szent István ünnepére néhányan ismeret­­terjesztő előadásokkal készül­nek az államalapító király éle­téről, valamint az új kenyérről a kenyérmegáldás keretében. Szorgalmasan készülünk a Ro­­szík Gábor evangélikus bör­tönlelkész által meghirdetett bibliaversenyre is, amelyen a versenyzőknek a versenyki­írás szerint Pál apostol életének és leveleinek ismeretéről kell számot adniuk. Nagy örömöm " az is, hogy aktív hívünk, Bük­­t ros Ferenc fogvatartott már ül négy színdarabot írt, amelyet a katolikus kultúrkör sikerrel mutatott be. Ez utóbbi azért is fontos, mert az előadásra az el­ítéltek mellett meghívást kap­tak a családtagok is.- Bizonyára nem könnyű ilyen körülmények között szol­gálni...- Mindig azt hangsúlyo­zom, hogy a bűnt megvetem, de a bűnöst szeretem. Éppen a golgotái lator példázza, hogy az utolsó pillanatban, az ítélet végrehajtása közben sem késő rátalálni Krisztusra. A hit pedig pozitív változást hozhat az el­ítéltek életében. Többüket sike­rült rábeszélni arra, hogy küzd­jenek, tanuljanak. Velük sikerült megértetnem, hogy Isten talán nem véletlenül „húzta meg a vészféket” az életükben. Az egyház egyébként se­gítségükre lehet akkor is, ami­kor hosszú idő után elhagyják az intézetet. A közelmúltban például kaptam egy képesla­pot, egy korábbi fogvatartott küldte. Beszámolt arról, hogy szabadon bocsátását követő­en szeretettel befogadta egy budapesti egyházközség, részt vesz még a templomi énekkar próbáin is. Ha nem talált vol­na rá Istenre és az egyházra, talán soha nem sikerült volna talpra állnia.- Említette, hogy együtt­működik az evangélikus bör­tönlelkésszel is.- Büszkén számolhatok be arról, hogy nálunk valóban maradéktalanul megvalósul az ökumené. Nemcsak azért, mert egymás híveit is gondoz­zuk, és itt, Szegeden én segí­tem a másik bejáró nyolc fele­kezet munkáját is, hanem azért is, mert olyan közös programokat szervezünk, mint például a bibliaismereti vetélkedő. Megtisztelő volt számomra, hogy a június 8-i ősbemutatón személyesen részt vett Roszík Gábor, a Börtönlelkészek Magyaror­szági Szervezetének és a Ma­gyar Testvéri Börtöntársaság­nak az elnöke, és a börtönlel­készek legutóbbi tanácskozá­sán, Szekszárdon én hirdethet­tem az igét a helyi református templomban az elnök úr fel­kérésére. ► „A rácsok mögött fogja fel az ember igazán, mit érezhetett Jézus, amikor közvetlenül szenvedése előtt magányosan imád­kozott a Gecsemáné-kert­­ben” - vallja Bukros Fe­renc. A Szegedi Fegyház és Börtön lakója feldol­gozta már többek között Jézus születését és a pas­siótörténetet is, jelenleg ötödik színdarabjához gyűjti szorgalmasan a for­rásokat.- Fontosnak tartottam azt, hogy a börtönben ülő társaim megismerjék: pontosan mit is ünnepiünk karácsonykor, illetve húsvétkor, valamint hogy miként jött létre a ke­resztény egyház a világban és Magyarországon. Szent Gel­­lértről például nagyon keveset tudnak az emberek, pedig ő volt hazánk tanítója, kiemel­kedő szellemi vezetője az ál­lamalapítás idején. Arra gon­doltam, hogy színdarab for­májában közel tudom vinni ezeket a történeteket olya­nokhoz is, akik egyébként ma­guktól nem olvasnák el.- Korábban is írt színda­rabot?- Olvasni mindig is szeret­tem, de írással nem próbál­koztam 2007-ig. Ekkor mu­tattuk be elítélt társaimmal Jézus szenvedéstörténetét a húsvéti ünnepkörhöz kap­csolódva. Ez még kezdetleges mű volt, bár sok ötlettel pró­báltuk színesíteni a darabot: például egyes jeleneteket egy lepedő mögött árnyjátékkal érzékeltettünk. Néhány hó­nappal később készült el a ka­rácsonyi történet alapján a Csillag Betlehem című dara­bom, utalva a szegedi bünte­tés-végrehajtási intézet köz­ismert nevére. A 2008 szep­temberében színre vitt da­rab a kereszténység történe­tét beszéli el a feltámadástól Nagy Konstantin uralkodásá­ig, vagyis a milánói ediktu­­mig. Az idén pedig Szent Gellért püspök életét dolgoz­tam fel. A történetet eredeti­leg könyvként írtam meg, és ezt dolgoztam fel dramatizált formában. Több változatban is elkészült a dráma.- Annak érdekében, hogy hi­telesek legyenek a színdarabok, bizonyára sok forrásra volt szüksége.- Minden alkalommal töre­kedtem a történeti hiteles­ségre. Egész életemben sokat olvastam, és itt Szegeden is próbálom értelmesen hasz­nosítani a rendelkezésemre álló időt. Juhász Tibor atya sok teológiai, egyháztörténeti munkát bocsátott a rendelke­zésemre.- Bizonyára sok időt vett igénybe a darab betanulása, a kellékek, díszletek beszerzése.- Hónapokon keresztül ké­szültünk egy-egy előadásra. A Gellért püspök életét bemuta­tó darabban például huszon­három elítélt vett részt. Erede­tileg több mint negyvenen je­lentkeztek, de kénytelenek voltunk „létszámstopot” hir­detni. így is eléggé megterhe­lő volt ennyi emberrel közö­sen dolgozni, és leginkább az utolsó hetekben igen feszes tempót kellett diktálni a tár­sulatnak. A színdarabhoz jel­mezeket kaptunk az alsó- és felsővárosi ferences szerze­tesektől, valamint a Szegedi Nemzeti Színháztól is.- Az intézetbe történő beke­rülése előtt is volt kapcsolata valamelyik egyházzal?- Igen, vallásosan neveltek. Már hatévesen ministráltam a váci székesegyházban a püspök mellett. Vasárnaponként részt vettem a misén, rendszeresen olvastam a Szentírást. Egy idő­ben az evangélikusokkal is volt kapcsolatom. A börtönben is aktívan részt veszek a Tibor atya által szervezett progra­mokon, lehetőségeimhez mér­ten segítem az ő munkáját.- Az ember feltételezhetően másként, más szemszögből ol­vassa a passiót a rácsok mö­gött, mint szabadlábon...- Igen, sok olyan dolgot fedezek fel a Biblia sorai kö­zött, amelyre korábban nem figyeltem fel. Itt talán meg­­érezhetünk valamit abból, mi­lyen érzés volt Jézusnak magá­nyosan, elhagyatottan vállalni a szenvedést. Az árulás, a pénzért eladott élet keserűsé­ge, a magány, a megvetettség sokkal jobban megérinti az embert a rácsok mögött.- Miben segíti a hit az elítél­teket?- Számomra leginkább ah­hoz nyújt segítséget, hogy tü­relemmel viseljem az elha­­gyatottságot, és jobban tolerál­jam társaim viselkedését.- Készül-e újabb előadás­ra a szegedi Csillag társula­tával?- Igen, már gyűjtöm az anyagot az új darabomhoz. A következő egyházi eszten­dőt a katolikus egyház a papok éveként hirdette meg, ezért a plébánosok patrónusának, Vi­­anney Szent Jánosnak az éle­tét szeretném feldolgozni. Ő egy csekély értelemmel meg­áldott ember volt, ezért kez­detben nem is akarták pappá szentelni. Azonban a Szentlé­lek megsegítette őt: mivel az emberek szívébe látott, sokakat a hit útjára vezetett, és tömegek keresték fel őt, hogy meggyónjanak nála. Szent Gellért püspök (980-1046) lombardiai származású szerzetes, Magyarország egyik első püspöke volt. Öt évig Benedek-rendi kolostorban tanult. Bolognai tanulmányai végeztével apáttá választották. Csak vonakodva fogadta el a tisztséget, s nemsokára le is mondott róla, hogy régi vá­gya szerint a Szentföldön telepedjék le. A zárai kereskedők egyik hajóján többedmagával 1015. feb­ruár közepe táján szállt tengerre. Parenzo mellett nagy vi­har érte utol. Szent András szigetére vetődött, ahol Razi­­na pannonhalmi főapát rábeszélte, hogy előbb látogassa meg a magyarok államalapító királyát, akinek segítségével foly­tathatja útját. István király a püspök vonakodása dacára rá­bízta fiának, Imre hercegnek a nevelését, s időnként diplo­máciai küldetésekre is igénybe vette őt. Gellért 1023-ban re­meteéletre szánta magát, s Bakonybélbe vonult vissza. 1030-ban azonban István király marosvári (csanádi) püspökké nevezte ki. Gellért a teológia mellett csillagászat­tal is foglalkozott, magyarul azonban sohasem tanult meg annyira, hogy a nép nyelvén szónokolhatott volna. 1046. szeptember 24-én a pesti révnél (a mai belvárosi templom és a Rudas fürdő közt) megtámadta őt a pogány néptömeg, és a Kelen-hegyre vonva onnan a mélybe taszították. Be­balzsamozott testét Velencében őrzik.

Next

/
Thumbnails
Contents