Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-08-16 / 33. szám
6 -m 2009. augusztus 16. FÓKUSZ Evangélikus Élet SZENT GELLERT A RÁCSOK MÖGÖTT ► A Csillag. Szegeden mindenki tudja, hogy az autóbusz-pályaudvar mögötti objektumról van szó, amely nem csupán egy a napfény városának számos tizenkilencedik századi épülete közül. A „Csillag börtön”-ként emlegetett Szegedi Fegyház és Börtön azonban nemcsak azért különleges intézmény, mert Magyarország legszigorúbb büntetés-végrehajtási intézete, hanem azért is, mert központi folyosóján óriási feszület hirdeti az elítéltek és őrzőik számára a megváltást. Ebben az épületben mutatták be Szent Gellért püspök - egy fogvatartott által színpadi dráma formájában feldolgozott - történetét. A szerzővel és lelkigondozójával a hit erejéről és a börtönfalakon belüli vallásgyakorlásról beszélgetett László Jenő Csaba. Az Istenhez terelő vészfék Beszélgetés Juhász Tibor börtönlelkésszel Vallásos dráma a börtönben Új darabra készül a fogvatartott szerző * „Látta Isten, hogy a szakadék felé rohansz. Ezért most meghúzta a vészféket. Használd ki a lehetőséget!” - így biztatja az elítélteket Juhász Tibor a Szegedi Fegyház és Börtön falai között. A római katolikus börtönlelkész 2006-ban kezdte rács mögötti szolgálatát, azonban a köztörvényes bűnözőkkel - az akkori rendszernek köszönhetően - már sorkatonaként megismerkedett. A szinte napi rendszerességgel megtartott mise és az egyéni lelkigondozás mellett színes programokat is szervez az elítélteknek az atya, aki a szürke falak között sem vesztette el jókedvét: derűvel és lelkesedéssel avat be a börtönlelkész mindennapjaiba.- Már katonaként megismerkedtem az „elveszett nyájjal” A Kádár-rendszerben teológusként Nagyatádra vittek katonának, ahol a börtönből éppen szabadultak közé vezényeltek minket. Kezdetben gúny és megalázás tárgyai voltunk, később azonban ők is folyamatosan bekapcsolódtak a közös éneklésbe, imádkozásba, bibliatanulmányozásba. Teológiai tanulmányaim végeztével 1984-ben szenteltek pappá a pécsi bazilikában. Korábban egyházközségek plébánosaként huszonhárom évig teljesítettem szolgálatot a Pécsi Egyházmegye területén, városokban és falvakban egyaránt. A szegedi Csillag egykori börtönlelkészének, dr. Majzik Mátyásnak a halálát követően az intézményben helyettesítő atyák miséztek. A pécsi püspök engedélyével Gyulay Endre akkori megyés püspök kinevezett börtönlelkésznek Szegedre. 2005 karácsonyán már koncelebrációs éjféli cc N l/V < szentmisét mutattunk be, hivatalosan pedig 2006. január í-jén kezdtem meg a munkát az intézetben.- Hogyan zajlanak a börtönlelkész mindennapjai a rácsok mögött?- Van egy méltó kápolnánk, amelyet a Jézus mellett megfeszített jobb latorról, a hagyomány szerint Diszmászról neveztek el. Itt szinte mindennap tartok szentmisét, amelyet szépen látogatnak az elítéltek. A kápolnában lévő feszületet egyébként egy fogvatartott hívünk faragta... Lehetőségünk van arra is, hogy amikor egy-egy ember gyászol, a kápolnában gyertyagyújtással, imádsággal emlékezzünk az elhunytra. Az is biztosítva van, hogy négyszemközt lelki beszélgetést, szentgyónást végezzenek az erre igényt tartó elítéltek. Ezt még azok számára is lehetővé teszi a jogszabály, akik a legszigorúbb rezsimben töltik - nem egyszer ténylegesen életfogytig tartó - büntetésüket. Próbálom a híveket minél gyakrabban aktívan is bevonni a szertartásokba. Például augusztus 20-ára, Szent István ünnepére néhányan ismeretterjesztő előadásokkal készülnek az államalapító király életéről, valamint az új kenyérről a kenyérmegáldás keretében. Szorgalmasan készülünk a Roszík Gábor evangélikus börtönlelkész által meghirdetett bibliaversenyre is, amelyen a versenyzőknek a versenykiírás szerint Pál apostol életének és leveleinek ismeretéről kell számot adniuk. Nagy örömöm " az is, hogy aktív hívünk, Bükt ros Ferenc fogvatartott már ül négy színdarabot írt, amelyet a katolikus kultúrkör sikerrel mutatott be. Ez utóbbi azért is fontos, mert az előadásra az elítéltek mellett meghívást kaptak a családtagok is.- Bizonyára nem könnyű ilyen körülmények között szolgálni...- Mindig azt hangsúlyozom, hogy a bűnt megvetem, de a bűnöst szeretem. Éppen a golgotái lator példázza, hogy az utolsó pillanatban, az ítélet végrehajtása közben sem késő rátalálni Krisztusra. A hit pedig pozitív változást hozhat az elítéltek életében. Többüket sikerült rábeszélni arra, hogy küzdjenek, tanuljanak. Velük sikerült megértetnem, hogy Isten talán nem véletlenül „húzta meg a vészféket” az életükben. Az egyház egyébként segítségükre lehet akkor is, amikor hosszú idő után elhagyják az intézetet. A közelmúltban például kaptam egy képeslapot, egy korábbi fogvatartott küldte. Beszámolt arról, hogy szabadon bocsátását követően szeretettel befogadta egy budapesti egyházközség, részt vesz még a templomi énekkar próbáin is. Ha nem talált volna rá Istenre és az egyházra, talán soha nem sikerült volna talpra állnia.- Említette, hogy együttműködik az evangélikus börtönlelkésszel is.- Büszkén számolhatok be arról, hogy nálunk valóban maradéktalanul megvalósul az ökumené. Nemcsak azért, mert egymás híveit is gondozzuk, és itt, Szegeden én segítem a másik bejáró nyolc felekezet munkáját is, hanem azért is, mert olyan közös programokat szervezünk, mint például a bibliaismereti vetélkedő. Megtisztelő volt számomra, hogy a június 8-i ősbemutatón személyesen részt vett Roszík Gábor, a Börtönlelkészek Magyarországi Szervezetének és a Magyar Testvéri Börtöntársaságnak az elnöke, és a börtönlelkészek legutóbbi tanácskozásán, Szekszárdon én hirdethettem az igét a helyi református templomban az elnök úr felkérésére. ► „A rácsok mögött fogja fel az ember igazán, mit érezhetett Jézus, amikor közvetlenül szenvedése előtt magányosan imádkozott a Gecsemáné-kertben” - vallja Bukros Ferenc. A Szegedi Fegyház és Börtön lakója feldolgozta már többek között Jézus születését és a passiótörténetet is, jelenleg ötödik színdarabjához gyűjti szorgalmasan a forrásokat.- Fontosnak tartottam azt, hogy a börtönben ülő társaim megismerjék: pontosan mit is ünnepiünk karácsonykor, illetve húsvétkor, valamint hogy miként jött létre a keresztény egyház a világban és Magyarországon. Szent Gellértről például nagyon keveset tudnak az emberek, pedig ő volt hazánk tanítója, kiemelkedő szellemi vezetője az államalapítás idején. Arra gondoltam, hogy színdarab formájában közel tudom vinni ezeket a történeteket olyanokhoz is, akik egyébként maguktól nem olvasnák el.- Korábban is írt színdarabot?- Olvasni mindig is szerettem, de írással nem próbálkoztam 2007-ig. Ekkor mutattuk be elítélt társaimmal Jézus szenvedéstörténetét a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódva. Ez még kezdetleges mű volt, bár sok ötlettel próbáltuk színesíteni a darabot: például egyes jeleneteket egy lepedő mögött árnyjátékkal érzékeltettünk. Néhány hónappal később készült el a karácsonyi történet alapján a Csillag Betlehem című darabom, utalva a szegedi büntetés-végrehajtási intézet közismert nevére. A 2008 szeptemberében színre vitt darab a kereszténység történetét beszéli el a feltámadástól Nagy Konstantin uralkodásáig, vagyis a milánói ediktumig. Az idén pedig Szent Gellért püspök életét dolgoztam fel. A történetet eredetileg könyvként írtam meg, és ezt dolgoztam fel dramatizált formában. Több változatban is elkészült a dráma.- Annak érdekében, hogy hitelesek legyenek a színdarabok, bizonyára sok forrásra volt szüksége.- Minden alkalommal törekedtem a történeti hitelességre. Egész életemben sokat olvastam, és itt Szegeden is próbálom értelmesen hasznosítani a rendelkezésemre álló időt. Juhász Tibor atya sok teológiai, egyháztörténeti munkát bocsátott a rendelkezésemre.- Bizonyára sok időt vett igénybe a darab betanulása, a kellékek, díszletek beszerzése.- Hónapokon keresztül készültünk egy-egy előadásra. A Gellért püspök életét bemutató darabban például huszonhárom elítélt vett részt. Eredetileg több mint negyvenen jelentkeztek, de kénytelenek voltunk „létszámstopot” hirdetni. így is eléggé megterhelő volt ennyi emberrel közösen dolgozni, és leginkább az utolsó hetekben igen feszes tempót kellett diktálni a társulatnak. A színdarabhoz jelmezeket kaptunk az alsó- és felsővárosi ferences szerzetesektől, valamint a Szegedi Nemzeti Színháztól is.- Az intézetbe történő bekerülése előtt is volt kapcsolata valamelyik egyházzal?- Igen, vallásosan neveltek. Már hatévesen ministráltam a váci székesegyházban a püspök mellett. Vasárnaponként részt vettem a misén, rendszeresen olvastam a Szentírást. Egy időben az evangélikusokkal is volt kapcsolatom. A börtönben is aktívan részt veszek a Tibor atya által szervezett programokon, lehetőségeimhez mérten segítem az ő munkáját.- Az ember feltételezhetően másként, más szemszögből olvassa a passiót a rácsok mögött, mint szabadlábon...- Igen, sok olyan dolgot fedezek fel a Biblia sorai között, amelyre korábban nem figyeltem fel. Itt talán megérezhetünk valamit abból, milyen érzés volt Jézusnak magányosan, elhagyatottan vállalni a szenvedést. Az árulás, a pénzért eladott élet keserűsége, a magány, a megvetettség sokkal jobban megérinti az embert a rácsok mögött.- Miben segíti a hit az elítélteket?- Számomra leginkább ahhoz nyújt segítséget, hogy türelemmel viseljem az elhagyatottságot, és jobban toleráljam társaim viselkedését.- Készül-e újabb előadásra a szegedi Csillag társulatával?- Igen, már gyűjtöm az anyagot az új darabomhoz. A következő egyházi esztendőt a katolikus egyház a papok éveként hirdette meg, ezért a plébánosok patrónusának, Vianney Szent Jánosnak az életét szeretném feldolgozni. Ő egy csekély értelemmel megáldott ember volt, ezért kezdetben nem is akarták pappá szentelni. Azonban a Szentlélek megsegítette őt: mivel az emberek szívébe látott, sokakat a hit útjára vezetett, és tömegek keresték fel őt, hogy meggyónjanak nála. Szent Gellért püspök (980-1046) lombardiai származású szerzetes, Magyarország egyik első püspöke volt. Öt évig Benedek-rendi kolostorban tanult. Bolognai tanulmányai végeztével apáttá választották. Csak vonakodva fogadta el a tisztséget, s nemsokára le is mondott róla, hogy régi vágya szerint a Szentföldön telepedjék le. A zárai kereskedők egyik hajóján többedmagával 1015. február közepe táján szállt tengerre. Parenzo mellett nagy vihar érte utol. Szent András szigetére vetődött, ahol Razina pannonhalmi főapát rábeszélte, hogy előbb látogassa meg a magyarok államalapító királyát, akinek segítségével folytathatja útját. István király a püspök vonakodása dacára rábízta fiának, Imre hercegnek a nevelését, s időnként diplomáciai küldetésekre is igénybe vette őt. Gellért 1023-ban remeteéletre szánta magát, s Bakonybélbe vonult vissza. 1030-ban azonban István király marosvári (csanádi) püspökké nevezte ki. Gellért a teológia mellett csillagászattal is foglalkozott, magyarul azonban sohasem tanult meg annyira, hogy a nép nyelvén szónokolhatott volna. 1046. szeptember 24-én a pesti révnél (a mai belvárosi templom és a Rudas fürdő közt) megtámadta őt a pogány néptömeg, és a Kelen-hegyre vonva onnan a mélybe taszították. Bebalzsamozott testét Velencében őrzik.
