Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)

2009-02-01 / 5. szám

Evangélikus Élet MOZAIK 2009. február 1. » 15 Olvas, beküld, kommentál Az Egyház és világháló rovata keresz­tény témák mellett megkísérel kicsit távolabb tekintem és olyan interne­tes projektekről is beszámolni, ame­lyeknek ugyan nincs egyházi vonatko­zásuk, de használhatók missziós cé­lokra. Vagy egyszerűen csak alapöt­letük és technikai megoldásuk lehet iránymutató azoknak a fejlesztőknek, akik egyházi vagy gyülekezeti honla­pot működtetnek. Az utóbbi időben lett divatos médiakifejezés a link journalism, vagyis amikor egy cikk vagy lap nem átvesz anyagokat, ha­nem csak hivatkozik rájuk. A neten erre az alapelvre több közösségi oldal is épült; ezek közül most az egyik leg­színvonalasabbat mutatjuk be. (N. B.) A Propeller.hu az első magyar közös­ségi hírgyűjtő oldal. A weblap a világ­ra nyitott, érdeklődő olvasóra számít, aki szívesen megosztja élményeit a többi felhasználóval: talál egy cikket bármelyik magyar nyelvű hírportálon EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Nagy Bence ményeként jönnek létre, kiemelve és esetenként képekkel illusztrálva az aktuálisan legfontosabb és legérdeke­sebb tartalmakat. Ki dönti el, mi a fontos? Egy hír vagy cikk kétféle módon ke­rülhet címlapra. Az új amerikai elnök beiktatása vagy a gázkrízis vége tipi­kusan olyan történés, amely súlyával rögtön megugorja a mércét. Ilyenkor - csakúgy, mint a hagyományos szerkesztésű újságok és weblapok esetében - a szerkesztők döntenek, és a címlapra teszik az általuk fontos­nak vélt témát. A címlapra kerülés másik útja az, amikor a felhasználók gondolják egy peller Fordulati Emberrablás miatt nyomoznak Ophélie ügyében a Feljelentés a teljes politikai elit ellen Itt van Bokros Lajos újabb csomagja - Ponttól pontra Kuncze Gábor: "egy konstruktív ellenzék is nyerhet választást" ■ Hamis sremélytv« adlak «I ingatlant A viituaiűido magas.ább toka -.... Bonnit alfák az MSZP új széWázat ■áH i Ösztönöz e ai ösaöndl)? . Eoits totib lakashitot-biikik b» • «tves^ik otthonukat^l «mb»r#k '■ Visszavonul a Bayern Bt győztes védőié -r.. • aazúasúglydlsagtanács átokul Szlovákiában vagy blogon (olvas), amelyet hozzá­ad a Propeller tartalmaihoz (beküld), majd vitaindító hozzászólásként el­mondja róla a véleményét (kom­mentál). A fél éve indult Propel­­ler.hu-t naponta tízezer ember láto­gatja, bár az ünnepi időszakban ez a szám a húszezret is elérte. Az egyszerű recept további össze­tevője a szerkesztői gárda - melynek e sorok írója is tagja -, hiszen a tar­talmak nem ömlesztve, listaszerűen tűnnek fel az oldalon: a rovatoldalak és a címlap is kézi szerkesztés ered­- akár általuk beküldött - témáról, hogy fontos. Amint a szerkesztők meglátják, hogy a közösség tagjai kö­zül sokan szólnak hozzá egy nemrég beküldött anyaghoz, vagy egysze­rűen csak sokan olvassák, akkor rög­tön kiemelt helyre kerül az oldalon. Elvégre hiába nem tűnt először érde­kesnek a szerkesztő szemében, a fel­használókat valamiért nagyon ér­dekli, tehát mégiscsak fontos. Figyelmet érdemlő pedig éppen úgy lehet a nagy újságok valamelyik híre, mint egy kis blog bejegyzése. Egyenlő eséllyel indul a látogatottsá­gért minden beküldött hír, csupán az dönti el, mennyire érdekes, hogy a kö­zösség felfigyel-e rá, vagy nem. A blogok szerzői éppen ezért szeretik a Propellert: akár többezres olvasottsá­got is hozhat egy-egy érdekes bejegy­zésüknek az, ha valaki beküldi az ol­dalra. Csak az ajtót mutatja meg, belépnünk nekünk kell rajta A Propellerre nem kerül be az egész cikk. A cím mellett csak néhány fi­gyelemfelkeltő mondat - mely sok­szor az írás első pár sora - olvasha­tó az oldalon, illetve egy hivatkozás az eredeti forrásra. A felhasználók je­lentős része továbbkattint erre, elol­vassa a teljes cikket, majd visszatér a Propellerre, hogy ott vitassa meg a té­mát. És éppen ez utóbbi jelenség az, ami miatt néhány nagyobb oldal nem kedveli a hírgyűjtőket. Nicsak, ki beszél! Mivel a közösségi hírgyűjtő egyik erőssége nevéből adódóan éppen a közösség, kiemelten hangsúlyos a hozzászólások minősége. A dest­ruktív, közösségromboló, netán gyű­lölködő hozzászólásoknak nem sok helyük van a Propelleren - ezekre kü­lönösen figyel a szerkesztőcsapat. Az építő jellegű kommentárok kö­zött viszont az utóbbi időben pár ér­dekesebb név is felbukkant, a Sztár- Komment keretében ugyanis egy-egy hétig ismert emberek is szemlézik és kommentálják a beküldött híreket. A sort a tévés-rádiós Jáksó László nyitot­ta, majd - éppen e lapszám megjele­nésekor - Kuncze Gábor folytatja. Ják­só egyébként jó véleménnyel volt a Propelleren kialakult közösségről, mert bár sok helyen azt tapasztalta, hogy a hozzászólók félnek a cikkíró vagy éppen más hozzászólók válasza­itól (tehát vitatkozni nem szeretnek, csak a saját véleményüket elmonda­ni), addig ezen az oldalon értelmes párbeszédekkel találkozott. ■ Balogh Csaba ERŐS VÁRAK A dunaföldvári vár Talán nem mindenki tudja, hogy a Tolna megyei város nevében sze­replő földvár nem az írásunk tárgyát képező, központi építészeti eleméről Török-toronynak nevezett erődítés­re, hanem az egykor a Kálvária-he­gyen emelt, azóta elpusztult Árpád­kori várra utal. A ma is álló, a Duna alföldi olda­láról festői látványt nyújtó erődítmény a folyó két partját összekötő hídhoz közel, a korábbi századokban is fontos révátkelőt és kereskedelmi utak kereszteződését őrizve, a parti lösz­fal tetején nyug­szik. Az 1500-as évek elején, a Mo­hácsnál odaveszett II. Lajos király ural­kodásának idősza­kában épült. Az oszmán hódítás nyomán török kéz­re került: szultáni nászbirtok lett, fa­lai között katonai helyőrség állomásozott. Első írásos említése ebből a korszakból, 1543-ból származik. Felszabadulására 1686- ban kerül sor. Fontos katonai szerepe volt a Rákó­­czi-szabadságharc idején: 1705-ben a vár sikeres ostromával vette kezdetét a Vak Bottyán vezette dunántúli had­járat. A szabadságharc hadászati ese­ményei később is gyakran érintették, hol kuruc, hol labanc kézre került. Rá­kóczi bukását követően, a 18-19. szá­zadban börtönként használták. A négyszögletes alaprajzú, rene­szánsz stílusban fogant Török-tor­nyot a 19. század elején egy ma is ál­ló toldaléképülettel egészítették ki. Sorsának beteljesedéseként - sok más társához hasonlóan - magtár­ként működött. Felújítására 1975- ben került sor, múzeuma a rá követ­kező évben nyitotta meg kapuit. Középkori, részben magyarok, részben törökök által emelt falszaka­szai mellett legfőbb látnivalója a to­rony kiállítása, föld alatti zárkájával, súlyos záraival, egykori foglyainak és őreinek bevéséseivel megjelölt masszív ajtóival, a raboknak a bör­tönfalra saját vérükkel festett ábrá­ival. A várudvaron - ahova népi iparművész alkotta, kézzel faragott várkapu-rekonstrukcióján át léphe­tünk be - éttermet, turisztikai iro­dát, fafaragó galériát és fazekasmű­helyt találhatunk, középkori hangu­latát várjátékok idézik meg a 21. század embere számára. ■ Rezsabek Nándor NEM MI ÍRTUK... Hogyan lesz az evangélikus lelkészből református püspök? Légy szabad és állhatatos! beiktatás Rácz József a tolnai egy házmegye új esperese í nwpehes fcrmefc Iímób hetit mtexitMuerr vwfénef en «* jrtm erwwfc a teirmsé^rsek hammcexv gvóirttwf kép* lse-UtUk s ft**« rvthávmr** 1* nfW+iHt mHlerr .. pm letétjelrnCk Vnaivon MWWOÄ. A fcwelfcew hí* «/■ w»taomáwvf tér Imw ivói. ni. mHuammiM i»lbir«~ „Szabó István dunamelléki püspök iktatta be Rácz József esperest ünnepélyes keretek között szombaton Dunaszentgyörgyön” - Természetesen nem a Tol­nai Népújságnál dolgozó kollégák „égetésének” céljával másodközöljük a lap január 12-ei számának 16. oldalán megjelent képet, illetve képaláírást, az vi­szont tény, hogy nem minden hátsó szándék nélkül helyeztük saját „sajtó­hibánk” beismerése fölé... A fotón egyébként valójában Füller Mihály ten­­gelici evangélikus lelkész kér áldást a református esperesre... A szerk. Pontosítás. Lapunk múlt heti számában Lupták György Hiányzó gye­rekek című írásának egyik mondata értelemzavaró hibával jelent meg. A mondat helyesen: „S megdöbbentő, ha fellapozzuk például a 19. szá­zad végének keresztelési anyakönyveit: akkoriban háromszázötven-négy­­száz gyermeket is kereszteltünk egy év alatt!” A hibáért a szerzőtől és olvasóinktól elnézést kérünk. A szerk. SZERETETVENDÉGSÉGRE Farsangi legyező Hozzávalók a tésztához: 5c dkg liszt, 15 dkgRama margarin, 1 csomag va­níliás cukor, 1 tojás, 2,5 dkg élesztő, 3 dkg kristálycukor, 1 csipet só, langyos tej, a megkenéshez 1 tojás. A diós vagy mákos töltelékhez: 20 dkg darált dió vagy mák, 3 dkg zsem­lemorzsa, 1 csomag vaníliás cukor, íz­lés szerint reszelt citrom- vagy na­rancshéj. Elkészítés: az élesztőt felfuttatjuk öt deciliternyi kristálycukros langyos tejben, majd hozzáadjuk a többi tésztaalapanyaghoz. Lágy tésztát gyúrunk belőle, és hagyjuk megkel­ni. A megkelt tésztát cipókra osztjuk, amelyeket egyenként négy millimé­ter vastagságú téglalapokra nyúj­tunk. A lapokat olvasztott vajjal megkenjük, majd egyenletesen el­osztjuk rajtuk a tölteléket. A tésztát szorosan feltekerjük - egy-egy hen­ger körülbelül csak három tekerés­ből álljon. A rudakat tálcán tizenöt percre fagyasztóba tesszük, majd a tojással átkenjük. Körülbelül tíz cen­timéteres darabokra szeleteljük, amelyeket egyenként négy helyen bevágunk. Sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük és 170 fokra előmelegített sü­tőben tizenöt perc alatt megsütjük. A tepsiből még forrón vegyük ki. A süteményt készíthetjük lekvárral, al­mával, kakaóval is. HIRDETÉS________________________________________________________________________________________ Február 5-én, csütörtökön 16 óra 35 perctől a PAX Tv műsorán Hét szó az emberért címmel a pestszentlőrinci evangélikus ifjúsági kör tagjai­nak sajátos műfajú passió-előadását mutatják be. Győri Gábor multimé­diás passiója bibliai szövegek és dalok ihletett gyűjteménye, melynek emel­kedett hangulatát az élő zene, a dinamikus, mélyen átélt előadásmód és a templomi helyszín adja. HIRDETÉS Február 7-én, szombaton a Duna Tv Isten kezében című val­lási műsorában a nagyváradi evangélikusokkal találkozha­tunk. A közösség óvodát is üzemeltet, amely az egyetlen a térségben. A Partium lutheránusainak feladatai sokasodnak, s egyre érdekesebbek is.

Next

/
Thumbnails
Contents