Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)

2009-02-01 / 5. szám

Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2009- február 1. ► 3 HIRDETÉS_______________________________________________________________________________________ Február 4-én, szerdán 20 órakor a Magyar Katolikus Rádió hullámhosszán jelentkezik A hit öröme című műsor. Az adás témája: Az ökumené evan­gélikus szemmel. Kendeh K. Péter evangélikus lelkésszel, a Luther Kiadó igazgatójával Török Csaba beszélget. A rádió Budapesten és környékén a 810 kHz-es, az ország más részeiben az 1341 kHz-es középhullámon fógható. A műsor elérhető a www.katradio.hu internetes oldalon is. Szeptember végén folytatjuk? Újra Kölcsey-verseny a Himnusz születésnapján Trajtler Gábor kitüntetése Belváros-Lipótváros Önkormányzatának kulturális, emberi jogi és kisebbsé­gi bizottsága a kerületben végzett kimagasló kulturális tevékenysége elisme­réseként Kölcsey Ferenc-díjat adományozott Trajtler Gábor orgonaművész­nek, aki idén tölti be nyolcvanadik életévét, és immár ötvenedik éve szolgál a Deák téri gyülekezetben. A kitüntetés ünnepélyes átadására január 22-én, a magyar kultúra napján került sor a Pilinszky János irodalmi kávéházban. Túl vagyunk az imahéten. Bizonyá­ra akadnak, akik valóban úgy érzik: szép volt, jó volt, elég volt... Ha Is­ten engedi és élünk, jövőre majd is­mét találkozunk. Pedig 2009 új lehe­tőséget kínál. Attól tartok, nem mindenki fi­gyelt fel a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) de­cemberi közgyűlésének ajánlására, amely lapunkban is megjelent. Em­lékeztetőül a lényeg: „A MEÖT köz­gyűlése ajánlja tagegyházainak, hogy a Teremtő iránti hálánk és hódola­tunk kifejezése, a teremtett világ tu­datos megőrzése és felelős védelme, ökumenikus együtt munkálkodásunk kiszélesítése és megerősítése érdekében 2009-től a szeptember utolsó és októ­ber első vasárnapja közötti időszakot teremtésvédelmi hétként hirdessük meg és ünnepeljük a MEÖT tagegy­házaihoz tartozó gyülekezetekben és intézményekben” Ezzel végre csatlakozhatunk a 2007-ben Nagyszebenben tartott harmadik európai ökumenikus nagy­gyűlés felhívásához, amelyet az öreg kontinens katolikus, ortodox és pro­testáns vezetői így fogalmaztak meg: „Javasoljuk, hogy a szeptember í-je és októberbe közti időszakot szenteljük a teremtés védelméért és a fenntart­ható életstílusok elterjedéséért való imádkozásnak, hogy ezáltal ellensú­lyozzuk tetteinket, amelyek a klíma­­változáshoz vezettek’.’ A cél, hogy újra felismerjük: a vi­lág, amelyben élünk, nem csupán natúra, hanem első renden: kreatúra! A felvilágosodás félrevezető jelszava helyett - „Vissza a természetbe!” - hirdessük: „Vissza a Teremtőhöz!” Mindenek Ura, Alkotója és Fenntar­tója felelős gazdaként helyez minket a teremtett világba, hogy őrizzük és műveljük az ő jó rendje és akarata sze­rint, együtt teremtménytársainkkal, együtt teremtménytársaink javára. Mindez csak annak a számára tűn­het üres jelszónak, aki világunk olyan rejtett oázisában él, ahol nem fenye­geti a szennyezett levegő, víz és élel­miszer veszélye. De vajon akadhat-e még ilyen steril „óvóhely” az ember által megmérgezett földgolyón?! Az imaheti textusok között több­ször is előkerült a teremtéstan Mag­na Chartájaként emlegetett páli ige­szakasz: „...a teremtett világ sóvárog­va várja az Isten fiainak megjelené­sét’.’ (Róm 8,19) Nyilvánvaló, hogy az apostol kétezer évvel ezelőtt még nem az ökológiai krízisre gondolva vetette papírra ezeket a drámai soro­kat, de ma bátran aktualizálhatjuk üzenetét ebben a kontextusban is. A teremtett világ végső soron az embertől, az ember gátlástalan, fele­lőtlen önzése miatt szenved. Emiatt hangzik a pusztuló erdők, kihaló ál­latfajok gyakran néma segélykiáltása. De paradox módon maga az ember is szenved mindettől. Szenvedünk má­sok és önmagunk mohó önzésétől. Rá kellene döbbennünk végre, hogy mi Az Isten Fiától jó ízt kapott „Isten­­fiák” a Mester kreatív szeretetétől „zamatos” tanítványok megjelenésé­re sóvárog a világ. Azokra vár, akik évente nemcsak egy hétig képesek együtt imádkozni és egymásra figyel­ni, hanem készek a folyamatos és fe­lelős együtt gondolkozásra és cselek­vésre. Nemcsak kiemelt célokat szol­gáló kampányidőszakokban, mint amilyen a Biblia éve vagy a Város­misszió volt, hanem az úgynevezett szürke hétköznapokban is, hogy egy élhetőbb világot adhassunk tovább gyermekeinknek, unokáinknak. Hála Istennek, valami elindult: apró jelek, kis lépések. Ilyen a szep­tember végére meghirdetett terem­tésvédelmi hét, melynek előkészíté­se érdekében értékes kiadványok sora jelent meg. Elsőként a Luther Ki­adó tette asztalunkra A teremtés ün­nepe című, lapunkban már ismerte­tett könyvet, amely a témával kapcso­latos teológiai tanulmányok, fotók, li­turgikus szövegek gazdag tárháza. Katolikus testvéreink sem marad­tak le a nemes versenyben. Sőt a kö­zelmúltban egyszerre négy, az egész témakört átfogó kiadványt jelentet­tek meg a Szent István Társulat gon­dozásában, remekül átgondolt kon­cepció szerint. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelet adott ki a teremtett világ védelméről, az eb­ben foglaltak kézzelfoghatóvá tételé­hez pedig három kísérő füzet is meg­jelent. Az első egy tanulmánygyűjte­Az Orosházi Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium im­már hetedik alkalommal rendezte meg január 23-án a magyar kultúra napja előtt tisztelegve a Kölcsey versmondó és népdaléneklési ver­senyt az ország összes evangélikus di­ákja, valamint az orosházi és kör­nyékbeli tanulók számára. A verseny­hez kapcsolódóan - a hagyomá­nyokhoz híven - rajzpályázatot is meghirdettek. A szavalóversenyre és a rajzpályázatra a 7-12. osztályo­sok, az énekversenyre pedig az 5-12. osztályosok jelentkezését várták. A szavalóversenyen a kötelező vers Kölcsey Ferenc Himnusza volt. A szabadon választott verssel a szer­vezők a Kazinczy-évhez igyekeztek kapcsolódni, így egy anyanyelvről szóló vers tolmácsolása volt a tanu­lók feladata. Az énekesek kötelező dala az I. kategóriában (5-6. o.) a Re­pülj madár, repülj; a Il.-ban (7-8. o.) az Az hol én élmények; a III. kategó­Pápai példa ÉGTÁJOLÓ is szerves, integráns részei vagyunk a teremtett világnak: vele együtt szen­vedünk, és vele együtt sóvárgunk. Talán ebben az összefüggésben rövid említést érdemel, hogy mi­lyen látványos sóvárgást, szinte mes­siásváró reménységet figyelhettünk meg emberek tömegének az arcán az új amerikai elnök beiktatási ünnep­ségén. De reálisan gondolkodva tud­nunk kell: egyetlen ember, még ha amerikai elnök is, még ha valóban újat és mást remélhetünk is tőle, mint leköszönt elődjétől, egymagá­ban nem tud csodákat tenni megseb­zett, beteg világunkban... A sóvárgás anyanyelvűnk szemlé­letes, sokatmondó, gyönyörű kifeje­zése: a sóra váró ember vágyakozá­sa, reménysége rejlik benne. Azt várjuk, ami, aki újra zamatot hoz ízet­len, kiégett életünkbe, és gátat szab a romlásnak, megőrizve értékeinket. Nem véletlen, hogy az, aki életét ál­dozta a világért, hogy legyőzze a bűn, a halál pusztító hatalmát, így ha­tározta meg tanítványai identitását, küldetését: „Ti vagytok a föld sója’.’ (Mt 5,13) mény, amely a környezettudatos gondolkodást igyekszik elősegíteni. A második a teremtésvédelemről szól lelkipásztoroknak, közösségek­nek. A harmadik pedig katechetikai óravázlatokat kínál, a legkülönbö­zőbb korcsoportokban segítve a kör­nyezeti nevelést. Említést érdemel még, hogy a MEÖT - egyházunk Ararát munka­­csoportjával együttműködve - az imahéthez kiadott füzethez hasonló segédanyagot készít elő a szeptembe­ri teremtésvédelmi hétre. Mindezeket nagyszerűen hasz­nálhatjuk mi is gyülekezeti közössé­gekben éppúgy, mint oktatási in­tézményeinkben. Bőséges a kínálat, van muníció a közös gondolkodás­hoz, ökumenikus együtt munkálko­dáshoz. Nem kell jövő januárig, de még ez év szeptemberéig se vár­nunk. Ne feledjük az apostol éb­resztő szavát: „...a teremtett világ só­várogva várja az Isten fiainak meg­jelenését” - akik mi is lehetünk! Gáncs Péter püspök Déli Egyházkerület riában (9-12. o.) a Bús a kis gerlice madár volt. A rajzpályázaton a tanu­lók egy Himnusz-illusztrációval vagy egy Kazinczy-évhez kapcsolódó pia­kát tervezésével indulhattak. A bekül­dött munkákat az iskola dísztermé­ben tekinthették meg az érdeklődők. Az ének- és szavalóversenyre összesen ötvenhét diák jelentkezett, a rajzpályázatra hatvanegy tanuló küldte el munkáját. A verseny - az iskola igazgatójá­nak, Jantos Istvánnénak a köszön­tő szavai után - igen felemelő pil­Példaértékű együttműködés valósult meg Pápán a Biblia évében a város ve­zetése, az egyházak helyi képviselői és a városi múzeumok, gyűjtemények között - hangzott el január 24-én az evangélikus gyülekezeti házban tartott sajtótájékoztatón. Az eseményre a Biblia-év zárásaként került sor a városi kulturális intézmények vezetőinek, illetve a lelkészeknek a részvételével. lanatokat tartogatott a hallgató­ságnak. A szép szavalatok és ének­lések után az eredményhirdetés iz­galmas percei következtek. A ver­senyzők teljesítményét a zsűrielnö­kök minősítették. A szavalókét a 7- 8. osztályosok kategóriájában Veté­siné Petrányi Erzsébet, a Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény nyu­galmazott magyartanára; a 9-12. osztályosokét Varga Zoltán, a Ma­gyar Rádió munkatársa; az ének­lőkét Kákay István, a Magyarorszá­gi Evangélikus Egyház Országos Irodájának igazgatója értékelte. A képzőművészeti alkotásokat Celus­­káné Csepregi Alícia, az intézmény tanára minősítette. ■ Oláh Rita Dr. Áldozó Tamás alpolgármester kijelentette, hogy az együttműködésben részt vevők gazdagíthatják egymást, rácsodálkozhatnak egymás értékeire. Pél­dául olyan könyvtári érdekességekre is sikerült felhívni a figyelmet, amelyek rit­kán kerülhetnek a látogatók szeme elé - mondották a gyűjtemények képvise­lői. Az együttműködés másik gyümölcse az a füzet volt, amelyben az egész Bib­lia-év pápai programjai olvashatók. ■ P.S.

Next

/
Thumbnails
Contents