Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-25 / 4. szám

Evangélikus Élet MOZAIK 2009. január 25. » 15 Tiszta vizet a kancsóba! Szüléinknél, a vasárnapi, ünnepi ebé­deken rendszeresen ismétlődik egy jelenet. Mikor innivalót kínálnak, a többiek osztoznak az ásványvízen, én pedig kimegyek a konyhába, hogy csapvizet töltsék a poharamba. A lát­szat ellenére nem lételemem, hogy a vasárnapi ebéd közben is demonst­rációt szervezzek, de sokat rontana az ünnepi hangulatomon, ha eldob­ható műanyag palackból kellene vi­zet tölteni a poharamba. Szüleim és feleségem szülei alapvetően türelmes emberek, néha már az is előfordul, hogy a kedvemért csapvíz is kerül az asztalra. Hálás vagyok az Evangélikus Életnek, hogy most végre részleteseb­ben is elmagyarázhatom, hogy mi az oka különc viselkedésemnek. Szóval mi a baj a boltokban kapha­tó ásványvízzel? Elsősorban a csoma­golás. Magyarországon az ásványvi­zeket ma már szinte kizárólag el­dobható műanyag csomagolásban, úgynevezett PÉT palackokban forgal­mazzák. A PET a polietilén-tereftalát rövidítése. Ezt az anyagot kőolajból ál­lítják elő. Magyarországon évente körülbelül 1,3 milliárd pillepalackot töltenek meg, előállításuk irdatlan mennyiségű kőolaj felhasználásával jár. Az ásványvíz felszínre hozása és palackozása is sok energiát igényel, de az igazán nagy tétel a szállítása. Mi­közben a palackok eljutnak az üzle­tekbe, majd onnan az otthonokba, hi­­heteden mennyiségű benzin ég el. Az őrület akkor válik teljessé, ha az ás­ványvizeket bolygónkon keresztül-ka­­sul szállítják. Szerencsére az új-zélandi ásvány­víz - Angliától eltérően - nálunk nem elterjedt, de a százötven hazai ásvány­víz mellett az ínyenceknek majdnem ugyanannyi fajtát importálunk, mi­közben nagy mennyiségű palackozott vizet szállítunk külföldre. Magyarországon az egy főre eső ás­ványvízfogyasztás évente nyolcvan­öt liter, ezzel elértük az európai közép­mezőnyt. A következmény, hogy minden évben fél Gellért-hegynyi pillepalackot dobunk ki. Igen ám, de ma már szelektív gyűj­tés is van a világon! - hallom gyakran az ellenérvet. Sajnos Magyarországon a legkedvezőbb becslés szerint is csak a pillepalackok tizenöt százalé­kát dobják szelektív gyűjtőedények­be. A többi a vegyes szeméttel hulla­déklerakóba vagy hulladékégetőbe kerül. Ezek környezeti hatását most nem részletezem. Valóban kedvezőbb, ha a szétválo­gatott műanyagot újrahasznosítják, de ez sem problémátlan folyamat. Eddig a pillepalackok nagy részét ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Kézdy Edit több mint hétezer (!) kilométerre, Kí­nába szállították, ott került sor a fel­dolgozásukra. A szállítás súlyos kör­nyezetszennyezéssel járt. Azért a múlt idő, mert 2008 végén a szelek­tíven gyűjtött másodnyersanyagok a telepeken halmozódnak, nem lehet őket eladni. Munkács vára - „alulnézetből” Hát nem egyszerűbb, ha kinyitjuk a csapot? Igen ám, mondják sokan, de az ásványvíz sokkal egészségesebb, mint a csapvíz. Vannak a Földnek olyan helyei, ahol ez igaz, de Budapes­ten aligha. A csapból folyó víz ellen szólhat, hogy az íze sokszor nem olyan finom, mint az ásványvizeké, néha a fertőtlenítésre használt klór íze is érződik rajta. Ám egészségügyileg kifogásolható víz nem kerül a veze­tékekbe! Minőségét sokkal komo­lyabb ellenőrzési rendszer garantál­ja, mint az ásványvizekét. A palackozott vizek sokszor túl sok fluort tartalmaznak, ami azért baj, mert a fluor túladagolása számos szervrendszert károsít, a magas nát­riumtartalom pedig vérnyomás-növe­kedést okozhat. Ráadásul a flakonból antimon kerülhet a vízbe. Ezért a szakemberek rendszeres fogyasztás­ra csak azokat az ásványvizeket ajánl­ják, amelyek összetétele nagyjából olyan, mint a csapvízé. Világszerte vannak olyan cégek, amelyek - külön­böző fantázianeveken - gyakorlatilag palackozott csapvizet árulnak. De ezt meg minek vegyük meg? Miköz­ben a környezetünket pusztítjuk, még anyagilag is csúnyán átvernek. Azt nem szabad elhallgatni, hogy az evangélikus szempontból is jelen­tős Békés megyében néhány éve a víz arzéntartalma több mint hatvan te­lepülésen többszöröse volt az Euró­pai Unió által megengedett egészség­­ügyi határértéknek. A helyzet az el­múlt években javult, Brüsszel a meg­oldásra 2009-ig adott határidőt. A problémát Magyarországon és az egész Földön az okozza, hogy nem ott isznak palackozott ásvány­vizet, ahol ez valóban indokolt len­ne. Az ásványvízfogyasztók többsé­ge a csapvíz árának ezerszeresét is megfizeti, fuvarozik, cipekedik, pe­dig ha kinyitná a csapot, egészsége­sebb vizet ihatna, és a jövő nemzedé­kek életesélyeit sem rontaná. Tévedés ne essék, erről a kér­désről nem egyedül gondolkodom így. San Francisco polgármestere az önkormányzathoz tartozó munka­helyeknek megtiltotta, hogy 2007. július 1. után palackozott vizet vásá­roljanak. New York előkelő étterme­inek egész sorában gyönyörűen for­matervezett vizeskancsókban szol­gálják fel a helyben szűrt csapvizet. Egy Stockholmhoz közeli konfe­rencia-központban 2003 előtt éven­te tízezer liter palackozott ásvány­vizet fogyasztottak, ma kizárólag csapvizet szolgálnak fel kancsóban. Nagy-Britanniában 2008 nyarától a minisztériumi rendezvények részt­vevői csak csapvizet ihatnak. A pénzügyminiszter 2008 tavaszán a költségvetési tervezet felolvasása közben már vezetékes vizet kor­tyolgatott. Kevesebb hírügynökség számolt be róla, de 2007 szeptemberében a Ke­lenföldi Evangélikus Egyházközség­ben a presbitériumi ülés résztvevőit kancsóba töltött csapvíz várta. Van­nak, akik meghallják az idők szavát... ■ Gadó György Pál Disznótort ültek „Sok pap disznót győz” - így lehet röviden összefoglalni azt a lelkészcsalád-találkozót, amelynek január 17-én, szomba­ton adott otthont az alberti gyülekezet. Ez alkalommal nem a megszokott piknikezésen vehettek részt a Dél-Pest Megyei Egyházmegye lelkészei: az egyházközség néhány presbitere és a helyi lelkipásztor, Szmolár Attila a régi disznóvágási szo­kásokba vezette be a hívást elfogadó fiatal lelkészcsaládokat. A találkozó eseményei az evangélikus templom mögöt­ti szabad területen, illetve az erre a célra berendezett gyü­lekezeti teremben zajlottak. Huszonkét gyermek és harminc­­három felnőtt ismerkedhetett meg ennek az összetett, sok odafigyeléssel és fáradozással járó munkának a szakmai fo­gásaival. A kora reggeltől talpaló Krámer György esperest délután, a hurka- és kolbásztöltés igényes munkálataiban dr. Fabi­­ny Tamás püspök váltotta fel. Este a résztvevők a jól végzett közös munka örömével ültek a vacsorához. A találkozó - bár nem a megszokott, „papos” körülmé­nyek között zajlott - minden résztvevőt tanított az össze­hangolt, egymásra figyelő szolgálatra. ■ Kustra Csaba felvétele EVÉL&LEVÉL Különleges karácsonyi ajándék Felemelem a telefont. Egy női hang jelentkezik be Budakesziről. Nyolcéves korában nagyapja vitte el Alsóságon bibliaórára, ahol a tisztelendő bácsi kéz­zel írott imádságát kapta. Őrzi azóta is. Férjhez ment, két gyermeke van. Fér­je meghalt, új lakóhelyén is benne él a gyülekezetben. És a Balázs lelkész­család emlékeit sorolgatja nekem a telefonba... „...a ti munkátok nem hiá­bavaló az Úrban” - jut eszembe az ige (íKor 15,58). Balázs Béláné, Balázs Béla lelkész özvegye (Kozármisleny) HIRDETÉS ______________________________________________________________________________________ Megjelent CD-n a 2008. március 30-án a madárdombi katolikus temp­lomban elhangzott koncert felvétele, amelyen a Lutheránia énekkar Kamp Salamon vezényletével J. S. Bach János-passióját énekli. A CD megvá­sárolható a Huszár Gál könyvesboltban (1052 Budapest, Deák tér 4.). HIRDETÉS A leprások világnapján, január 25-én 16 órakor ünnepi jótékonysági ren­dezvényt tart a Lepramisszió a budahegyvidéki evangélikus templomban. Filmvetítéssel és beszámolókkal mutatják be a misszió szolgálatát. Köz­reműködik Dorman Aliz énekművész és Solymári Tímea gitárművész. Áhítatot dr. Kiss Ferenc baptista lelkipásztor tart. Minden támogatót és érdeklődőt szeretettel várnak. (A Budapest XII., Kék Golyó u. 17. alatti, a Kék Golyó utca és az Istenhegyi út találkozásánál álló templom meg­közelíthető a Déli pályaudvartól az 59-es villamossal - egy megálló -, il­letve gyalog.) HIRDETÉS Pályázat rektori megbízatásra A Károli Gáspár Református Egyetem fenntartójának nevében - a szená­tus felkérése alapján - eljárva a Magyarországi Református Egyház Zsina­tának elnöksége a felsőoktatásról szóló többször módosított 2005. évi CXX­­XIX. törvény 96. § (6) bekezdése, valamint a Károli Gáspár Református Egye­tem alapító okiratában, szervezeti és működési rendjében és foglalkozta­tási követelményrendszerében foglaltak alapján pályázatot hirdet a Káro­li Gáspár Református Egyetemen rektori megbízatás ellátására. A megbízatás 4 (azaz négy-) éves határozott időtartamra szól. A megbízás feltételei, a pályázóval szemben támasztott követelmények: A pályázónak meg kell felelnie azoknak a követelményeknek, és alkal­masnak kell lennie azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyeket a fel­sőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény, valamint a Károli Gás­pár Református Egyetem szervezeti és működési rendje a rektor számá­ra meghatároz. A pályázónak vezetési, szervezési és gazdálkodási ismeretekkel és ugyan­ezen a területeken többéves tapasztalattal és gyakorlattal kell rendelkez­nie. A rektor feladata a Károli Gáspár Református Egyetem szakmai és gaz­dasági irányítása oly módon, hogy megvalósuljon a református hagyo­mányoknak megfelelő, differenciált, többszintű, széles bázisú, magas szín­vonalú oktatás. A pályázónak angol és/vagy német nyelvből tárgyalóképes nyelvtudás­sal és legalább C típusú középfokú nyelvvizsgával kell rendelkeznie. A pályázatnak az alábbiakat kell minimálisan tartalmaznia: ♦ a pályázó oktatói, tudományos, szakmai munkája és eredményei, va­lamint vezetői, szervezési tevékenységei és ismeretei; ♦ a pályázó programja a Károli Gáspár Református Egyetem működé­sére, működésének és gazdálkodásának az átláthatóvá tételére, a kép­zési és kutatási tevékenységre vonatkozóan; ♦ a Károli Gáspár Református Egyetem vezetésével kapcsolatos tervei és megvalósításukra vonatkozó elképzelései. A pályázathoz az alábbi dokumentumokat kell mellékelni: ♦ szakmai önéletrajz; ♦ egyetemi diploma, tudományos minősítő oklevél; ♦ nyelvvizsga igazolása; ♦ a fontosabb publikációk és tudományos munkák jegyzéke; ♦ a pályázó egyházzal való kapcsolatának rövid ismertetése. A pályázat benyújtásának a helye: Magyarországi Református Egyház Zsi­nati Hivatal, 1146 Budapest, Abonyi utca 21. A pályázat benyújtásának határideje: a pályázat Oktatási Közlönyben történő megjelenésétől számított 45 (azaz negyvenöt) nap.* A borítékon fel kell tüntetni: „Pályázat a Károli Gáspár Református Egyetem rektori megbízatására” A pályázat elbírálásának határideje: a benyújtási határidő leteltétől szá­mított 60 (azaz hatvan) nap. A pályázati eljárás lefolytatása és az elbírálás módja a felsőoktatási tör­vény, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem alapító okirata, szer­vezeti és működési rendje és foglalkoztatási követelményrendszere szerint történik. A benyújtott pályázatokat a Károli Gáspár Református Egyetem szer­vezeti és működési rendjében megjelölt személyek és testületek jogosul­tak megismerni. A fenntartó képviseletében: Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke és dr. Nagy Sándor főgondnok, a zsinat világi elnöke ♦ A pályázat az Oktatási Közlöny 2008. december 29. napján megjelent, LII/36. számában lett közzétéve.

Next

/
Thumbnails
Contents