Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-04 / 1. szám
6 -m 2009. január 4. FÓKUSZ Evangélikus Élet 2009 a csillagászat nemzetközi éve Lelkész, csillagász, helytörténész, mineralógus A kétszázötven éve született Genersich Keresztély emlékezete AZ UNIVERZUM BENNE ÉLSZ, FEDEZD FEL! + + A CSILLAGASZAT NEMZETKÖZI EVE 2009 A napóráktól kezdve a kvadránsokon át a Jákob-botig a 17. századot megelőzően is számtalan csillagászati eszközt használtak a Nap járásának és az égitestek mozgásának a megfigyelésére. A távcső feltalálása - a közvélekedéssel ellentétben - németalföldi, holland származású szemüvegkészítő optikusmestereknek volt köszönhető. A csillagászat igazi forradalmát azonban - Nikolaus Kopernikusz heliocentrikus világképének magyarázatával, valamint 1609-ben tett első távcsöves megfigyelésével - az itáliai tudós, Galileo Galilei indította útjára. Ő pillantotta meg elsőként a Hold krátereit, a Nap foltjait és a Jupiter holdjait. E jeles esemény kerek, 400. évfordulója adja az apropóját az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által meghirdetett, a csillagászat nemzetközi éve 2009 elnevezésű eseménysorozatnak. A programot az asztronómusok szakmai világszervezete, a Nemzetközi Csillagászati Unió és a UNESCO kezdeményezte, a határozattervezetet Galilei szülőhazája, Olaszország nyújtotta be, és az ENSZ 2007. december 19-i 62. közgyűlése hagyta jóvá. A nemzetközi év alapgondolata, hogy eseményeivel elsősorban nem a csillagászokat célozza meg. Az egyetemes emberiséget, a Föld bolygó lakóit kívánja megszólítani, egyrészt emlékeztetve mindenkit a tudományos és technikai fejlődés szempontjából mérföldkőnek számító eseményre, másrészt - nemzetközi jellegénél fogva - erősítve az egyes nemzetek közti kapcsolatot, a csillagászat minden ember számára megmutatkozó szépsége és egyetemessége révén felülemelkedve a meglevő etnikai és politikai megosztottságon. A szervezők nemzetközi programokat hirdetnek meg, az egyes nemzeti szervezőbizottságok pedig a saját országaik szintjén rendeznek eseményeket. A magyarországi szervezőbizottság elnöke Oláh Katalin, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Űrfizikai Bizottságának elnöke, az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa. A hazai események koordinálásában a kutatóintézet munkatársai mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Csillagászati Tanszékének, a Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézetének (Baja), a szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumnak, a debreceni Napfizikai Obszervatóriumnak, a Szegedi Csillagvizsgálónak, a Magyar Csillagászati Egyesületnek és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Planetáriumának szakemberei vállalnak főszerepet. A 2009. esztendőt végigkísérő, az egész országot behálózó, várhatóan igen érdekes és értékes természettudományos ismeretterjesztő programok időpontjairól és helyszíneiről a csillagászat nemzetközi éve 2009 magyarországi hivatalos internetes portálján, a http://www.csillagaszat- 2009.elte.hu/címen lehet tájékozódni. ■ - REZSABEK -A természet megismerésének vágya, illetve az egyes tudományágak műveléséhez való érzék, úgy tűnik, gyakran családon belül, akár nemzedékről nemzedékre is öröklődhet - mint számos magyar tudósdinasztia tagjai, így a kétszázötven esztendeje született Genersich Keresztély és a Genersich família esetében is jól látható. Jómódú lutheránus cipszer kereskedő, Genersich Keresztély és Royko Anna Zsuzsanna gyermekeként 1759. január 4-én született Késmárkon. (Keresztnevét a szlovák nyelvű források Krisnánként említik, a német és egyéb idegen nyelvű forrásokban pedig Christianként szerepel.) Északi szomszédaink német nemzetiségéről és magyar állampolgárságáról általában megfeledkezve szlovákként emlékeznek meg róla, viszont életművét a másik két nemzethez képest sokkal inkább magukénak érzik. Petzval Ottó Boldizsár 1809. január 6-án a felvidéki Szepesbélán született Petzval János Frigyes és Kreutzman Zsuzsanna fiaként, lutheránus családban. Apja Morvaföldről származó tanítócsalád sarja volt, evangélikus elemi iskolai kántortanítóként, karnagyként és zeneszerzőként működött, találmányok fűződnek a nevéhez, de dolgozott városi földmérőként is. Cipszer származású feleségétől, a szepesbélai tanító lányától, Kreutzman Zsuzsannától hét gyermeke született. A család nevével találkozhatunk Petzvál formában is is, Ottó keresztneve a szlovák forrásokban Petrol Baltazár, a német és angol hivatkozásokban Otto. A család tipikus közép-európai beágyazottságára jól jellemző, hogy az apai ági felmenők morvaországi kapcsolódása miatt a csehek, Ottó és József felvidéki születése miatt a szlovákok, az anyai ág cipszer gyökerei miatt a németek, Jó-Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd a szepességi németeknél megszokott módon a magyar nyelv elsajátítása végett Debrecenben taníttatták. Szűkebb pátriájába visszatérve Felsősajón, az ottani lelkésznél folytatta tanulmányait, a régió harmadik nyelvével, a szlovákkal pedig Felsőszalókon ismerkedett. Aztán ismét Késmárkon, majd Pozsonyban képezte magát. 1778-ban beiratkozott a jénai egyetemre, majd a göttingeni, illetve az utrechti univerzitást látogatta. 1784-ben tért vissza szülőhazájába. Először a sajógömöri gimnáziumnak lett tanára. Utána Késmárkra hívták. 1786- ban egyrészt az ottani evangélikus líceumnak lett konrektora - többek között teológiát, egyházi jogot, homiletikát, filozófiát oktatott -, másrészt 1789-től a város gyülekezetének lelkészi posztját is betöltötte. Hivatali beosztásai mellett nemzsef bécsi működése miatt pedig az osztrákok is magukénak vallják a Petzvalokat, akik közül Józsefről köztudott, hogy mindig is magyarnak vallotta magát. Petzval Ottó gimnáziumi tanulmányait Lőcsén végezte, majd bölcsészeti ismereteit Kassán szerezte. Kezdetben orvosnak készült, de bátyja hatására 1828-tól a pesti egyetem Mérnökképző Intézetében tanult, és 1835-ben mérnöki oklevelet szerzett. 1840-ben a bölcsészdoktori címet is elnyerte. A kitűnő előadókészséggel rendelkező fiatalember a tanári pályát választotta. 1835-től a Mérnökképző Intézet vízépítéstani korrepetitora, 1837-től 1846-ig helyettes oktatója; 1851-től 1857-ig a József Ipartanoda (mely egyesült a Mérnökképző Intézettel) mértani és vízépítéstani helyettes tanára. 1839-től egészen 1883- ig az egyetem felsőbb mennyiségtani tanszékének oktatója, 1848-ban csak szülővárosa polgári és egyházi vonatkozású helytörténetével, hanem az egész Szepesség múltjával is behatóan foglalkozott, illetve publikált ezzel kapcsolatosan. Genersich Keresztélyt a természettudományok lelkes híveként és művelőjeként is számon tartják. Többször bejárta a Tátra hegységet, kutatta és több kötetben leírta földrajzi és természetrajzi jellegzetességeit. Mineralógusként jelentős ásványgyűjteményt tudhatott magáénak, a jénai mineralógiai társaság levelező tagjának választotta. Mind a sajógömöri középiskolában, mind a késmárki líceumban a fizika oktatása is rá hárult. Ezekre vonatkozóan több kézirat is fennmaradt, így megtudhatjuk, hogy a fizikai földrajz, a testek általános tulajdonságainak leírása, a mechanika, a statika, a hidrosztatika, az akusztika és az elektromosságtan mellett csillagászati kérdésekkel is foglalkozott (meteorokkal, égitestek holdjaival). * £ * A Genersich családtagok közül Mihállyal találkozunk 1720-ban mint a késmárki líceum egyik fizikai témájú dolgozatát eredetiből másoló tanárral. Genersich Keresztély öccse, János (1761-1823) történész, irodalmár, a késmárki líceum rektora és a bécsi protestáns teológiai intézet professzora; másik testvére, Sámuel (1768-1844) késmárki gyógyító, Lőcse város főorvosa és botanikus volt. János fia, az iíjabbik Genersich János keresett ügyvédként, Deák Ferenc barátjaként ismert. János unokája, mechanikát és mértant is tanít. 1843 és 1846 között, majd 1860-tól 1863- ig a bölcsészkar dékánja. Gimnáziumi, majd középiskolai tanfelügyelő, az országos középiskolai tanáregyesület tiszteletbeli tagja; a „gőzkazánok és gőzgépek vizsgáló-bizottságának szakértője” több műszaki találmány alkotója, kéttucatnyi magyar és német nyelvű szak- és tankönyv szerzője; jelentős a szerepe a magyar nyelvű matematikai szakkifejezések megalkotásában. Asztronómiai ismereteit Tittel Pál mellett a Gellért-hegyi csillagvizsgáló gyakornokaként sajátította el, de tanult Bécsben, Joseph Littrow mellett is. 1872 és 1883 között a tudományegyetemen a csillagászat he-Antal (1842-1918) kórboncnok, a Szent István Kórház főorvosa, a kolozsvári egyetem tanára, a budapesti tudományegyetem tanszékvezetője, akadémikus. Antal gyermekei közül hárman is atyjuk pályáját választották: Vilmos (1872-1916), aki általános orvosként praktizált; az ifjabbik Antal (1876-1944), aki a hódmezővásárhelyi kórház főorvosa, majd igazgatója volt; valamint Adél (1878- ?) aki szemorvosként dolgozott. A leszármazottak között kell megemliteni az 1812-ben született lőcsei orvost, Jenőt; Gusztávot (1865- 1921), a Kolozsváron gyógyító orvost, egyetemi tanárt, gyermekmenhelyigazgatót; Andort, a mátrai tüdőszanatóriumot 1932-ben megalapító igazgató főorvost, valamint az egykori Magyarországi Kárpát Egyesület, illetve Magyar Turista Egylet keretében a 19. század végén és a 20. század elején a Tátra hegyeit járó Aladárt, a kereskedő Emilt, a gyógyszerész Józsefet és Károlyt, Sándort és a nagykereskedő Tivadart. * % % Genersich Keresztély 1825. március 9- én Késmárkon hunyt el. Emlékét a Tátra Tarpatak-völgyében található Hosszú-tó további elnevezései - Genersich-tó, Genersich See - őrzik. A Magyarországi Kárpát Egyesület 1902- ben a régi Tátra-kutatók emlékére a hegység látogatottabb pontjain fekete márványból készült — azóta elpusztult - emléktáblákat állított fel, Genersich Keresztélyét Barlangligeten felavatva. Emlékét mi is megőrizzük. ■ R.N. lyettes tanára, az akkori Mennyiségtani Földrajzi és Csillagászati Tanszék tulajdonképpeni tanszékvezetője, bár hivatalosan ez a poszt nem volt betöltve. Oktatóként elsősorban szférikus csillagászattal és égi mechanikával foglalkozott. Tevékenysége nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy működése alatt nőtt az asztronómiából vizsgázó diákok száma, és megszületett egy igen tehetséges új magyar csillagászgeneráció. Publikációi közül meg kell említeni az 1875- ben az Akadémia által kiadott, A csillagászatelemei különös tekintettel a mathematikai földrajzra tanárjelöltek és magántanulók számára című, az oktatás magas színvonalát alapvetően meghatározó kötetét. 1858-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja - székfoglalóját a gőzgépek feltalálásáról és szerkezetéről tartotta. 1858-ban egy matematikai, 1865-ben pedig egy mechanikai művéért kapott akadémiai nagyjutalmat. 1877-ben Ferenc József a Vaskorona-rend III. osztályú jelvényével tüntette ki. Ugyanezen esztendőben a magyar tudományos irodalom és oktatás terén elért érdemeit elismerve a tudományegyetem bölcsészeti kara elismerésben részesítette. A szerénységéről közismert polihisztor 1883-ban vonult nyugállományba, és még abban az esztendőben, augusztus 28-án Budapesten hunyt el. ■ Rezsabek Nándor Kétszáz esztendeje született Petzval Ottó ► Petzval József, az elsősorban a Petzval-objektívről híres matematikus, fizikus, mérnök és tanár a tudománytörténet nemzetközileg is elismert alakjai közé tartozik. Budapesten emléktáblája, Bécsben mellszobra áll; fővárosunkban, Szepesbélán, Bécsben és Braunschweigben utca, a Holdon kráter viseli nevét. Hazánkban és Ausztriában emlékérmet adnak ki tiszteletére; felvidéki szülőháza emlékmúzeumként funkcionál. Mindezek árnyékában kevésbé ismert, de hasonlóan jelentős testvéröccse, a kétszáz esztendeje született polihisztor, Petzval Ottó mérnök, matematikus, csillagász és tanár munkássága.
