Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2009-06-21 / 25. szám
Evangélikus Élet PANORÁMA 2009. június 21. i* 9 Jegyzetlapok (Napló, 2009) Egy fényes nap. 1989. június 16. Nagy Imre és mártírtársainak temetése. Micsoda örök ragyogású pillanat: a Hősök terén több százezer ember. A Műcsarnok magas oszlopait fekete drapériával vonták be, a lépcsőn koporsók feküdtek. Az elsőben a miniszterelnök hamvai pihentek, a másikban a vele együtt kivégzett Maiéter Pálé, majd Gimes Miklósé, Szilágyi Józsefé. A következőben Losonczy Géza teteme nyugodott, aki a per előtt titokzatos körülmények között halt meg. Az üres koporsó 1956 névtelen áldozatait jelképezte. A forró nap még jobban feltüzesítette a búcsúszavakat. Király Béla, aki száműzetéséből jött haza, Rácz Sándor, a Nagy-budapesti Központi Munkástanács volt elnöke emlékezett. A fiatalok nevében Orbán Viktor mondott beszédet, kemény és ostorozó szavai után érezni lehetett, hogy vége a zsarnoki múltnak! Valami új és szabad világ jön. Mindenki ezt remélte. Gyászünnep, a nagy temetés napja volt az a harangszavas dél. A zsúfolt téren ismerősök és ismeretlenek ölelkeztek össze, és hullattak boldog könnyet. Kint a 301-es parcellában a friss sírok előtt a meghajtott zászlók kivágott címerhelyein át fájó-szép arcok ragyogtak. Azt gondoltuk, hogy szabadok lettünk. Jó oldalra állunk, s most kárpótolnak bennünket az ellopott évekért. Nem így lett. Alig történt valami tisztulás. Mégis, talán nem volt hiábavaló ez a húsz év. Vér nélkül megtörtént a rendszerváltás. Felnőtt egy új generáció: tanárok, tudósok és kétkezi emberek, akik közül sokan aggódnak Magyarország jövőjéért. A Magyar írók Szövetségének nevében Cseres Tibor elnök és Nagy Gáspár koszorúz 1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársainak temetésén ■ Lupták György A Pécsett élő idős ember egy este fölhívja Szombathelyen élő fiát:- Fiam, rossz hírt kell közölnöm veled. A fiú megdöbben:- Apa, mi történt? Csak nem anyát érte valami?- Á, nem - így az öreg -, csak tudatom veled, döntöttünk anyáddal, elválunk.- De apa, negyvenöt év házasság után? - hüledezik a fiú Szombathelyen.- Tudod, meguntuk egymást. Naponta ugyanazt az arcot látni már annyi évtizede... Csak élünk egymás mellett, szeretnénk még egy kis változatosságot. így, a végére. A húgodnak nem is merem elmondani, gondolom, majd te elmondod neki. És letette a telefont. A fiú Szombathelyről persze azonnal hívta Nyíregyházán élő húgát.- Te, kapaszkodj meg, apáék el akarnak válni.- Micsoda??? Tán elment az eszük? - kérdi a húg. - Na, majd én beszélek velük, azonnal hívom apáékat. Pécsett csörög a telefon, a másik végén a nyíregyházi lány:- Apa, nehogy valami butaságot csináljatok, holnap azonnal rohanunk haza. A testvérem is Szombathelyről. Várjatok meg minket, mielőtt bármi visszavonhatatlant döntenétek! A pécsi lakásban a két öreg egymásra néz szomorúan:- Na, legalább elértük, hogy hazajöjjenek húsvétra.- De mit fogunk mondani nekik anyák napja előtt? - kérdi az idős asszony. Az egyáltalán nem vicces történet társadalmi nyavalyáink tán legfá-Megszomorodott szívvel vettem tudomásul, hogy az egyneműek regisztrált élettársi kapcsolatáról szóló törvényjavaslatot a parlament többségi szavazással elfogadta. Megszomorodott a szívem, hogy egy politizáló lelkész testvérem is támogatója volt a törvény elfogadásának. S megszomorodott szívvel látom, hogy egyházunk vezetői erről a kérdésről mind a mai napig hivatalosan nem nyilatkoztak meg. Ezért fontosnak érzem egyszemélyes nyilatkozatom közzétételét! Az Isten teremtési rendje érvényes, ennek alapján az ember nemisége teremtettségi ajándék és feladat is egyben, ebből következőleg egy férfi és egy nő közössége a házasság, a családi élet alapja és a társadalom alapsejtje. Én magam is a bibliai kinyilatkoztatáson tájékozódva Isten rendjétől eltérőnek és a bűn következményének tekintem azt, ha egy társadalom lemond az egészséges család védelméről, és az Isten akaratától eltérő formációknak ad törvény által is engedélyezett teret. Isten irgalmazzon azoknak, akik a szabadságra hivatkozva akarják a személyiségi jogokat kiterjeszteni úgy, hogy közben a bűnnek és a romlásnak adnak utat! Isten irgalmazzon azoknak, akik nem tudják, hogy ezzel a törvénnyel mennyit ártottak nemzetünknek és a jövőnek! Isten irgalmazzon azoknak is, akik tudatosan próbálják az Isten teremtési rendjét szétrombolni, hogy egyéni isteneiknek szerezzenek teret! Áldás legyen azokon, akik a széles Lóláb jóbbikára mutat rá. A családok helyzete ma hazánkban igencsak zilált. Mondhatni, e megkergült világban szinte semmi sem kedvez a normális családi közösségeknek. A családok egyre kiszolgáltatottabbak a gazdasági környezetnek. A családfenntartók foggal-körömmel kapaszkodnak állásukba, próbálnak megtenni mindent a család fenn- és összetartása érdekében. Ugyanakkor éppen a munkahely és egyéb okok miatt esnek szét családok, költöznek egymástól távol a családtagok. Lassan már semmi nem segíti a családok gyermekvállalását, ezt mutatja a zuhanó születésszám. Pártunk és kormányunk fokozatosan minden családi kedvezményt megszüntet vagy leépít. Pedig a család minden korban és minden társadalmi berendezkedésben a nemzet közösségének alapsejtje volt. És az is marad, mert egyrészt Isten teremtő akarata hozta létre, másrészt ennél jobbat az emberiség minden gyarló igyekezete ellenére sem talált még ki. Tehát ha a család beteg és bajban van, akkor annak a nemzet is kárát fogja látni. Pártunk és kormányunk mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt az öngyilkos folyamatot még gyorsítsa is. Április 20-án az Országgyűlés elfogadta a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény módosított változatát. Az első változatot korábban az Alkotmánybíróság már megsemmisítette. De ők újra erőlködtek, és a baloldali szavazógép (199 igen szavazat) megint „jól” működött. A törvénymódosítás szerint bejegyzett élettársi kapcsolatot két, tizennyolcadik életévét betöltött személy létesíthet anyakönyvvezető előtt. Részletekbe most nem kívánok belemenni. Jogászok szerint ez a törvény, körű liberális médiakampány ellenére a nemiséget és a szexualitást Isten ajándékának, a férfi és a nő Istentől kapott legbensőségesebb, legszorosabb megélésének, valamint az öröm és az élet forrásának tekintik. Áldás legyen azokon, akik a korszellemmel szembeszállva a gyermekvállalást olyan hivatásként élik meg, amelyre az Isten rendelte együtt a férfit és a nőt. Legyen áldás azokon is, akik a hamis gondolatok terjedésével szembeszállnak, a házasság és a családi élet védelméért kiállnak, és nemcsak szavakkal, hanem hűségben megélt házassággal, egészséges szexualitással, gyermekek vállalásával és értelmes életre neveléssel mutatnak jó példát. Legyen áldás azokon is, akik bár nem élhetnek teljes családban, mégis sokat tesznek a gyermekek és a fiatalok lelki és testi fejlődéséért, s egészséges és kiegyensúlyozott családi életért imádkoznak. Én magam imádságban hordozom azokat a képviselőket, akik nem szavazták meg ezt a törvényt, hogy továbbra is legyen erejük és reményük a családok védelméért tenni. Imádságban hordozom azokat a képviselőket, akik megszavazták ezt a törvényt, hogy belássák tévedésüket, és döbbenjenek rá arra, hogy az élő víz forrását nem helyettesítheti a repedezett falú ciszterna (Jer 2,13). Imádságban hordozom azokat, akik nem kapták meg azt a lehetőséget, hogy harmonikus családban növekedhessenek fel, és szabadosán élő szüleik megfosztották őket attól, ha életbe lép, elsősorban az egyneműek párkapcsolatának kedvez. Kilóg a lóláb. Ugyanis alig tesz különbséget a törvény a házasságkötés és az élettársi kapcsolat között. Jóska és Juliska, ha őszintén szeretik egymást, feltehetőleg már inkább házasságot kötnek, de Jóska és Béla megkapja a lehetőséget, hogy anyakönyvvezető előtt törvényesítse kapcsolatát. Gyereket még nem fogadhatnak örökbe. De ne örüljünk: ha így megy tovább, Jóska és Béla lesznek majd a kis Imruskának a nevelőszülei. Kérdés, melyik lesz az anya... Megható kép: anyák napján Imruska verssel és virággal köszönti Jóska anyut. Szóval itt tartunk. A helyzet fokozódik. Norvégiában és pár hét óta már Svédországban is az evangélikus egyház megesketi templomban, oltár előtt az egynemű párokat. Az illetékes lelkész e kérést megtagadhatja, de akkor felettesei gondoskodnak az aktust vállaló másik lelkészről. Ne feledjük, e két országban a lakosság többsége evangélikus! A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia már megfelelő határozottsággal tiltakozott e törvény ellen. Jól tette. Mert ha ez a törvény életbe lép, az utat nyit a folytatás előtt. Támadást indít a család és a házasság intézménye ellen. Lerombolni készül mindazt, ami még napjainkra megmaradt a családeszményből. Amikor ez a világ eresztékeiben recseg-ropog, akkor minden politikai, társadalmi és egyház erőnek, intézménynek éppen hogy össze kellene fognia, és erősíteni kellene a család intézményét. Egy szakadék felé száguldó vonaton ülünk mindannyian. A mozdonyvezetők vakok, süketek és ráadásul még rosszindulatúak is. hogy az egészséges szexualitást lássák megélhető modellnek. Imádságban hordozom azokat is, akiket társadalmi kitaszítottságuk és más emberek erőszaka fordított el attól a lehetőségtől, hogy boldog házasságban és teljes családban éljék le az életüket. Imádkozom azokért is, akiket az élvezetek hajszolása és fokozása vitt olyan túlfűtött szexualitásba, amelyben a kielégülésen kívül semmi más nem számít. Imádkozom azokért, akik nem láthattak megfelelő apa- és anyaképeket maguk előtt, sőt szüleik által is szexuális zaklatásnak voltak kitéve. Kérem, hogy mindazokat, akik akár döntéshozóként, akár a Istentől eltérő trendek áldozataiként megtévedtek, Jézus szeretetével szeressük, azzal az indulattal, amely nem ítélte el a nyilvánvaló bűnöst, hanem új életre hívta! Kérem, hogy mindazok, akik hitükből és személyes meggyőződésből fakadón tudják, védjék az Isten szerinti házasságot és a teljes, jövőt építő családot. Kérem, hogy tegyünk meg mindent azért, hogy a családromboló folyamatok lelassuljanak és megálljának, és újra legyen tekintélye és értéke az édesanyai hivatásnak, az apai példának, a szülői szeretetnek és a gyermeki engedelmességnek. Isten óvja meg életünket, gyermekeink jövőjét! S formálja úgy a szíveket, hogy az ő rendjéhez igazodva élhessünk a tőle kapott ajándékainkkal! Tisztelettel: ■ Bence Imre esperes % * % Történelem. Nézem a világot, ezt a kis országot, s látom, szinte ugyanazok a történelmi helyzetek. Ugyanaz a gyűlölet és kilátástalanság. Összezavart földrészek. Menekülők, de hiába. Nincs menedék, nincs kivétel. Talán befelé még volna ösvény: a lelkűnkbe. De ez a mostani vegetáló hatalom ezt a láthatatlan búvóhelyet - az egyetlent és utolsót - végleg el akarja pusztítani! # # * Költészet. A költő a légérzékenyebb világantenna. Őrlő részvéttel és sok emlékkel. Mert mindenre emlékezik. „Egy vers évmilliók és élménymilliók párlata” - írta egyik levelében Kosztolányi. Ennél pontosabb megfogalmazást nem ismerek. Néha négy sor csak, tizennégy, a szonett. A régiek sok rímmel megkalapálva. De nem ez a fontos. Az anyag: mennyit csorgat bele véréből a költő. Olykor szó szerint, ahogyan Radnóti Miklós a szenvedés véget nem érő útján. Apró gyöngyszemek az igazán nagy versek, bennük a hétköznapok egyszerűsége és Isten milliárd éves töprengő gondolata. * * * Könyvek. Nézem zsúfolt könyvespolcom: roskadásig megrakva mindegyik. Hat-hétezer, de lehet - a pincében lévőkkel együtt -, nyolcezer kötet. Talán szép házra is futná abból a pénzből, amelyet értük adtam. (Például Ady első kiadású köteteiért.) Mégis jó itt velük a szobában, mint jó barátok hallgatják morgolódásaimat. Verseskötetek, regények, kedves mesék, históriák, rongyosra jegyzetelt filozófiák, nagyszótárak, régi és új térképek. Az emberi világ. A könyvek könyvéből a legkedvesebb, az apámtól kapott öreg Károli-Biblia. Töredékes lexikonok. Ifjan azt hittem, a veszendő élet, a tovatűnő gyors idő titkait tudom meg. Sokat tanultam tőlük, de a legegyszerűbb kérdések megválaszolatlanok maradtak. Az ágyam melletti polcról lassan mindegyik fontos elkerült. Csak egy maradt ott, immár hosszú évtizede: Isten könyve, Isten üzenetei. Türelmesen várnak, hogy kinyissam őket késő éjszaka vagy hajnali fél háromkor, mikor szívem be-beüt sebző fájdalmakat. ■ Fenyvesi Félix Lajos A hónap könyve Sz. Bérezi Margit: Búval teljes esztendeiül - Petrőczy Kata Szidónia életregénye Vásárolja meg a hónap könyvét kedvezményesen! Az evangélikus könyvesboltban történő vásárlás vagy közvetlenül a Luther Kiadótól való megrendelés esetén az adott hónapban 30%-os kedvezményben részesül. Eredeti ára: 1980 forint. http://bolt.lutheran.hu/ • E-mail: kiado@lutheran.hu • Lax: 1/486-1229 1085 Budapest, Üllői út 24. Egyszemélyes nyilatkozat
