Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)

2009-06-07 / 23. szám

Evangélikus Élet MOZAIK 2009. június 7. *■ 15 A helyzet fokozódik: a fél ország internetezik ► A Nemzeti Hírközlési Hatóság becslései alapján a széles sávú in­ternet-előfizetések száma 2008 végén meghaladta a 2,2 milliót. A legfrissebb, szintén 2008 végé­re vonatkozó internethasznála­ti kutatások szerint több mint 3,62 millióan kapcsolódnak leg­alább havi rendszerességgel a világhálóra - ez a 15 és 69 év kö­zötti lakosság 49 százalékát je­lenti. A legalább hetente interne­tezők aránya 45 százalék. Az internetet a Magyarországon élőknek csupán 57 százaléka próbál­ta már ki, a lakosság kétötödének te­hát semmilyen személyes tapaszta­lata nincs a világhálóról, így a rajta lé­vő szolgáltatásokról, lehetőségekről sem tud szinte semmit. Havi rendszerességgel 3,62 millió ember internetezik. Bár ez éves szin­ten elég magas, 8 százaléknyi növeke­dés, még mindig messze vagyunk az Európai Unió 61 százalékos átlagától. Főként a városban élő fiatal férfiak médiuma Az internet még mindig főként fia­talok és városiak által használt mé­dium. Ehhez azért hozzá kell ten­nünk, hogy a községeknél fél év alatt közel 10 százalékpontos növekedést mért az NRC piackutató cég - ez csökkentette a legkisebb települése­ken élők leszakadását. A férfiaknak pontosan a fele, míg a nőknek 41 százaléka internetezik rendszeresen. Érdekes adat, hogy az otthoni hozzáféréssel rendelkezők 3 százaléka egyáltalán nem hasz­nálja az internetet. EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Nagy Bence Egyre népszerűbb a mobilinternet Egyre többen választanak mobilhá­lózaton keresztüli internet-hozzá­férést: az otthoni hozzáféréssel ren­delkezők körében már eléri a 3 szá­zalékot azok aránya, akik elsődlege­sen mobilinterneten keresztül kap­csolódnak otthonukban a világháló­ra. (A mobilinternetet kiegészítő technológiaként használók aránya ennél természetesen magasabb.) Levelezünk, informálódunk, telefonálunk A hagyományos internetes tevé­kenységek - e-mailezés, böngészés, informálódás, on-line magazinok olvasása - mellett az internetezők mind nagyobb hányada használja az internet különböző, hasznos vagy éppen szórakoztató funkcióit. A legalább hetente internetező 14-69 évesek 62 százaléka használ­ta már a világhálót álláskeresésre, és ugyanennyien vannak, akik legalább egyszer rendeltek már valamilyen terméket, szolgáltatást a világhá­lón. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta on-line módon intézni. A jelenleg 70 százalék által hasz­nált chatet idővel felválthatja az on­line telefonálás - az internetezőknek már 45 százaléka szokott hangátvitel­lel kommunikálni az interneten. Blogot a netpolgárok 46 százalék szokott olvasni, saját webes naplója viszont csak 9 százalékuknak van. Videómegosztó oldalakat az inter­netezők kétharmada látogat legalább alkalmanként - 20 százalék pedig már legalább egyszer fel is töltött va­lamilyen videót az internetre. Jelen­tős az interneten rádiót hallgató, té­véadást nézők aránya is: rádiót 55 szá­zalék hallgat a neten, a tévézést pe­dig 31 százalék próbálta már ki a vi­lághálón keresztül. Segítség a vásárlás előtt és a vásárláskor Az internetezők több mint kilencti­zedé használja a netet vásárlás előt­ti információgyűjtésre - komolyabb vásárlási döntés meghozatala előtt tá­jékozódik a gyártók, forgalmazók weboldaláról, a különböző ár-össze­­hasonlító honlapokról vagy éppen vá­sárlói fórumokról, ahol a termékek, szolgáltatások fogyasztói megoszt­hatják egymással pozitív, illetve ne­gatív tapasztalataikat. 62 százalék azok aránya, akik kipróbálták már az on-line vásár­lást. Több-kevesebb rendszeres­séggel 38 százalékuk rendel ter­mékeket, szolgáltatásokat az in­ternetről, vagyis a vásárláshoz az in­ternetet is aktívan használók száma ma már Magyarországon is megha­ladja az 1,38 milliót. Az on-line vásárlás, rendelés azon­ban természetesen nem jár mindig együtt on-line fizetéssel: a legfrissebb adatok szerint a legalább hetente internetezők mindössze 17 százalé­ka szokta a weben vásárolt áruk el­lenértékét kiegyenlíteni bankkártya­száma megadásával, az interneten ke­resztül. ■ Összeállította: Balogh Csaba A nők ma - Szent Erzsébet nyomában Kiállítás Kiskőrösön Árpád-házi Szent Erzsébet nyolc­­százkét éve született, és az akkori eu­rópai világ egyik legkimagaslóbb nő­alakja volt. Nevének említése még mindig pozitív fogadtatásra talál. Különösen német nyelvterületen, ahol felnőtt éveit töltötte. Mit is kell tudnunk Árpád-házi Szent Erzsébetről? II. András király lánya 1207-ben Sárospatakon szü­letett. Még gyerekkorában férjhez adták Lajos türingiai őrgrófhoz, aki aztán egy hadjáratban életét vesztette. így Erzsébet magára ma­radt, és életének további éveit a be­tegek gyógyításának és az elesettek segítésének szentelte. Marburgban, az ottani kolostorban végezte áldá­sos tevékenységét - 1231-ben (hu­szonnégy évesen) itt is halt meg. Hatását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy néhány évvel később, 1235-ben szentté avatta IX. Ger­gely pápa. Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek magyarázata a következő le­genda. Férje halála után Erzsébet to­vábbra is gondoskodott a szegé­nyekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorá­val, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosará­ban, Erzsébet - tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jóté­konykodást - így válaszolt: rózsákat. Mikor meg kellett mutatnia, a ke­nyerek helyett valóban illatos rózsák voltak kosarában. Isten nem akarta, hogy a szent asszony meghazudtol­­tassék. Vajon mit üzen nekünk ma, 2009- ben egy középkori nőideál? Vajon ho­gyan lehet közvetíteni a felebaráti szeretetet, az önfeláldozást és a női szerepvállalást? Különösen akkor izgalmas kérdés ez, amikor a szebbik nem képviselői is átveszik a férfias stí­lust, megjelennek a menedzser szak­mában, a vezető posztokon... S hogy miért is hoztuk szóba a szent életű királylányt? Mert Kiskő­rösön, a tiszti klubban fotókiállítás nyílt A nők szerepe napjainkban címmel. A képek Ausztriában, Szlo­vákiában és Magyarországon ké­szültek különböző beosztású asszo­nyokról, lányokról, akik életük „mot­tóját” is elmondták a fotóriporternek. A kiállítás több tucat képe arról be­szél, mit is gondolnak a nők a mai tár­sadalomról, és hogyan akarnak ben­ne érvényesülni. A június 15-éig látható tárlatot a Kiskőrösi Helyőrségi Nyugállomá­­nyúak Klubja és a Művészetet Ked­velők Klubja rendezte, és a városala­pítók napja alkalmából nyitották meg május 21-én. ■ Ifj. Káposzta Lajos Mindennapok választása A kereszténység meghívás, s mint ilyen, felelősség is. Felelősség, mert akinek füle van, annak hallania is kell vele, sőt nemcsak hallania, hanem a hallottak szerint cselekednie, dönte­nie is. Életünk pedig folyamatos döntés: Isten mellett vagy ellen. Ki­csi és nagy dolgokban egyaránt. Ar­ra pedig csak törekednünk lehet, hogy döntésünk helyes legyen... Ez a döntésfolyam - az élet - küz­delem, hogy legyőzzük önmagun­kat, hibáinkat. A tökéletességre törek­szünk, de a cél mellett legalább olyan fontos a szándék is, az út, amelyet be­járunk. Választásainkkal közeledünk Isten­hez, vagy távolodunk tőle, felelőssé­günk pedig szabad akaratunkból ered. Szabadság és teher. Sajnos azonban, ha elodázzuk vagy megta­gadjuk a választást, már azzal is döntöttünk. Valószínűleg rosszul. Személy szerint sosem értettem egyet azokkal, akik szerint a vallás a magánszférára korlátozódik, a vasár­napokra, az egyéni életre. A keresz­tény erkölcs, szellemiség kijelöli a keskeny utat, hiába van esetenként a széles is jó szándékkal kikövezve. Ez is egyfajta predestináció, még ha a he­lyes választás nem is mindig egyér­telmű. Ezért is lehet - és kell is, hogy legyen - vita az egyházon belül, hogy lehetőleg jól döntsünk, jó útra térjünk. Vita, vélemény persze lehet az egyházon, valláson kívül is, mivel nem burokban élünk. Hitünk, világ­nézetünk azonban befolyásolja hoz­záállásunkat a világhoz is. Választanunk kell a választásokon is, négyévente, néha hamarabb. Dönt­hetünk itt is jól vagy rosszul, de a leg­rosszabb az, ha nem döntünk sehogy, ha nem megyünk el választani. Aki (még) figyel a politikára, az könnyen (és jogosan) kiábrándulhat, netalán felháborodhat. A választás azonban ritka lehetőséget ad a kezünkbe, ami­kor kivételesen beleszólhatunk nem­csak saját életünk alakulásába, hanem embertársainkéba, az egész országé­ba. A választás pedig jog, felelősség és keresztényként kötelesség is. „...a ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem.." Ezzel a tu­datossággal, következetességgel kell választanunk, mert Isten előtt nincs semleges terep. ■ Puchard Balázs SZERETETVENDÉGSÉGRE Almás krémes Hozzávalók a tésztához: 60 dkg liszt, 20 dkg zsír, 20 dkg cukor, 2 tojás, 1 cso­magsütőpor, 2 csomag vaníliás cukor, 3-4 evőkanál tejföl. A krémhez: 2 to­jás, 1/2 liter tej, 2 csomag vaníliás pu­ding 15 dkg cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 25 dkg margarin. A töltelékhez: i,S kg alma, 2 evőkanál vaj, 10 dkg cu­kor, fél mokkáskanál fahéj. A tészta elkészítéséhez az alap­anyagokat összegyúrjuk, három rész­re osztjuk, és vékony lapokat sütünk belőle. A krém elkészítéséhez a puding­porba két evőkanál cukrot keve­rünk, fokozatosan hozzáadjuk a te­jet, sűrűre főzzük, és még a gázon kevergetve beleverjük a tojásokat. Kihűtjük. A margarint habosra kever­jük a cukorral, majd hozzáadjuk a ki­hűlt pudinghoz. A töltelék elkészítéséhez az al­mát megreszeljük, és vajon addig pá­roljuk, amíg elfő a leve. Cukorral, fa­héjjal ízesítjük. Amikor mindegyik alkotórész ki­hűlt, egy tésztalapot visszateszünk a tepsibe. Rákenjük a krémet, rátesszük a második lapot, ráhalmozzuk az almatölteléket, és befedjük a harma­dik lappal. Egy napig állni hagyjuk, hogy megpuhuljon. Tálalás előtt meghint­jük porcukorral, és négyszögletes szeletekre vágjuk. HIRDETÉS____________________________________________________________________________ Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Doktori és Habilitációs Taná­csa tisztelettel meghív minden érdeklődőt Hafenscher Károly evangé­likus lelkész Agenda - tradíció és a jelen kihívásai című doktori érteke­zésének nyilvános megvitatására június 12-én, pénteken 14 órakor az Evan­gélikus Hittudományi Egyetem (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.) 10. számú tantermében. A doktori értekezés egy példánya megtekinthető az egyetem könyvtárában. HIRDETÉS Dolgozni az ige terjedéséért Keressük azt a testvérünket, aki a Wycliffe Bibliafordítók Egyesületének munkáját ismerve vagy az iránt tájékozódva kész lenne Isten országá­ért és az evangélium terjedéséért egyesületünk szolgálatában igazgatói feladatot betölteni. Felekezetközi szervezetünk küldetése, „hogy Istennek dicsőséget adjon azáltal, hogy a bibliafordítás révén hozzájárul és részt vállal az egy­háznak abban a törekvésében, hogy tanítvánnyá tegyen minden népet”. - Minden más meghatározó, gyakorlati és teológiai kérdésre személyes találkozásunk alkalmával fogunk visszatérni. A jelentkezőt tájékoztatjuk, hogy fizetése - a Wycliffe minden más munkásához és misszionáriusához hasonlóan - adományok útján gyű­lik egybe, melynek kialakítása és összegyűjtése is a vállalt feladat része. Mindezekben testvéri és szakmai segítséget és gyakorlati útmutatást fo­gunk nyújtani. Ha egyetért céljainkkal, várjuk e-mailes jelentkezését szeptember 30- ig a wo_hungary@wycliffe.org címre. Wycliffe Bibliafordítók Egyesülete F0ToTviTAUS JUDIT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents