Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-18 / 3. szám
EVANGÉLIKUS HETILAP 74. évfolyam, 3. szám ■ 2009. január 18. ■ Vízkereszt ünnepe után 2. vasárnap Ára: 250 Ft „A gázzal és a Gázával kapcsolatos hírekben mégis sok a közös vonás. Mindkét esetben arról lehet szó, hogy a politikai hatalom meg akarja mutatni, ki az úr a háznál. Erőt kíván demonstrálni. Elrettenteni akar.” Gáz és Gáza !► 3. oldal „A filmrendező nem tudhatja, hogy az adott gyerek számára milyen például a sárkány, ő csak a saját sárkányát keltheti életre. A gyönyörű királylány mindenkinek másképpen szép, és igazán mély közünk csak a saját képeinkhez lehet.” A mese: az emberi szó mágiája !► 5. oldal „Miért van az, hogy az ember a csábító, ígérgető hangoknak olyan gépiesen engedelmeskedik, mint Öveges professzor Hecki kutyája a normál A hangnak? S vajon el lehet-e hangolni az embert a halálos frekvenciáról?” Váljtjság van! 11. oldal A gyönyörű parancsolat !► 2. oldal Jegyzetlapok 2008-ból !► 6. oldal Interjú Békés Márton történésszel W 7■ oldal Valami Amerika w- 8-9. oldal Testvérportrék !► 10. oldal Napos oldal - gyermekmelléklet üt- 12. oldal A prófétai könyvek Luther által fordított kiadása - Dániel prófétát négy állat képében ábrázoló fametszet. Fent: Benczédi Székely István zsoltárfordításának pirossal szedett címlapja. »...LEGYENEK EGGYÉ KEZEDBEN« (EZ 37,17) Imahét a Krisztushívők egységéért 2009 - a Biblia évének záró istentisztelete Az ez évi ökumenikus imahét megnyitó istentiszteletére - amely egyben a Biblia éve 2008 ökumenikus záró istentisztelete is - január 18-án, vasárnap 19 órakor kerül sor a budapesti Szent Istvánbazilikában. Szentbeszédet mond dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Igét hirdet dr. Bölcskei Gusztáv református püspök. A Biblia évét D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a Magyar Bibliatársulat elnöke zárja be. Az istentisztelet liturgiájában a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tagegyházainak püspökei, vezető lelkipásztorai vesznek részt. Dr. Bóna Zoltán főtitkár (Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa) Dr. Pécsük Ottó főtitkár {Magyar Bibliatársulat) Egy kiállítás margójára „A Biblia a kereszténység hitelvi alapja és éltetője, évszázadokon át az oktatás egész rendszerének »alfája és ómegája«, a nemzeti kultúrák megtermékenyítője volt. Részese »Európa születésének«, mert különböző népeknek adott azonos vallási, művelődési, erkölcsi, nyelvi, mentalitásformáló és egyéb ösztönzéseket. A magyarság már az államalapítás előtt találkozott a kereszténység szimbólumaival és üzenetével, de a Biblia szövegének hatása (írott forrásokkal igazolhatóan) ezer esztendeje vált állandó részévé életünknek. Szakrális értelemben a középpontba került, ahogyan a templomok is falvak és városok szívében épültek, vagy ők maguk váltak települések létrejöttét segítő erővé. Magyarországon Szent István első törvénykönyve rendelkezett a vasárnapi templomjárásról. A templomi szertartások az evangéliumi olvasmányokkal együtt (a reformáció koráig) latin nyelvűek voltak, de a Szentírást a prédikáció keretében magyarázhatták a híveknek. A magyar bibliafordítás tehát a szóbeliségben született” - írja Gáborjául Szabó Botond kiállításrendező a Biblia Sacra Hungarica - a könyv, „mely örök életet ád” című, március 29-ig nyitva tartó kiállítás katalógusában. Aki ellátogat az Országos Széchényi Könyvtárba, nemcsak a Szentírásnak szebbnél szebb, kéziratos és nyomtatott, héber és görög nyelvű - sőt többnyelvű - kiadásait, illetve különböző magyar fordításait csodálhatja meg, hanem magyar kultúrtörténeti szempontból is igazi kincseket láthat. Sőt hazai lutheránusként is sok értéket nézhetnek meg az érdeklődők, ugyanis az Evangélikus Országos Könyvtár és az Evangélikus Országos Múzeum jóvoltából nyolc kiállított tárggyal gazdagodhatott a három teremben elhelyezett tárlat. Könyvtárunk tulajdonában van például egy példány a prófétai könyveknek Luther által fordított kiadásából, amely 1532-ben jelent meg Wormsban. A bőrkötésű könyvben három fametszet is található. A kiállított kötet Dániel próféta könyvénél van nyitva, az illusztráción a próféta négy állat képében - szárnyas oroszlán, medve, négyfejű párduc és vasfogú állat - látja a négy nagy világbirodalom sorsát és Isten országának eljövetelét. A kötet érdekessége, hogy sokáig úgy hitték, ebből a kiadásból már csak a Stuttgartban őrzött példány maradt meg. 1* Folytatás 4 3. oldalon „...és eggyé lesznek a kezemben” ■ Dr. Bóna Zoltán „...és eggyé lesznek a kezemben” - hangzik Isten biztató szava Ezékiel prófétán keresztül a megosztottság és meghasonlás sokféle nyomorúsága alatt reményvesztetten roskadozó néphez (Ez 37,19). Ezékiel korában Izrael népe már hosszú generációk óta kettészakadt, északi és déli országban, sokszor ádáz feszültségek között élt. A bálványimádás újabb és újabb divatos formái ölték a lelkeket; ennek Jósiás király vallási és politikai reformjai talán határt szabtak, de véget nem vetettek. Jeruzsálemet a templommal együtt lerombolták, földúlták a babiloni hódítók. A nép elöljáróit, előkelőit sokakkal együtt fogságba hurcolták. Az otthon maradottakat - ahogy azt Jeremiás siralmaiból, jajkiáltásaiból tudjuk - sokszorosan megalázták és sanyargatták. Izraelnek ebben a kilátástalan és halálosan legyengült állapotában, tragikus nemzeti és vallási megosztottsága közepette szólal meg a próféta - akinek neve is azt jelenti, hogy „Isten erőssé tesz” -, és az Isten erőt adó, egyesítő, mindent megoldó tervéről beszél. Kétezer-ötszáz esztendővel később, a 21. század sajnálatos aktualitásai közepette e prófétai ígéretre talán sosem látott mértékben van szükségünk. Nem az Isten tervének kudarca vagy késlekedése miatt aktuális az ígéret, hanem az ember megátalkodott engedetlensége miatt aktuális a nyomorúság. A világ ma is politikai és gazdasági érdekek feszültségében él, ennek következtében immáron a természet ökológiai rendje is felborult. Az élet és olyan alapvető feltételei is, mint a víz, a levegő, a klíma és az energiaforrások, végveszélybe kerültek. Az újkori bálványimádás is súlyos következményekkel járt globálisan is, és hazánk sorsát illetően is. Országunk nagy részét más államokhoz csatolták, s nemzetünk sokdimenziós megosztottságban él a határokon belül, .a Kárpát-medencében és a nagyvilágban. Nekünk is szükségünk van arra a prófétai szóra, amely egyrészt erőt és reményt ad, másrészt pedig meggyőzően mutatja a gyógyulás útját. A koreai keresztények az idei ökumenikus imahét vezérigéjéül a fenti ezékieli próféciát választották. Saját évtizedes élményeik, tapasztalataik és vágyaik tették őket érzékennyé erre az igére. Ők is egyszerre érzik a politikai, gazdasági és ideológiai érdekkülönbségek okozta megosztottságot, amely fájdalmas minden koreai számára, és sebként ég a koreai nemzet testén. A gyógyulás útját pedig abban látják, hogy a Krisztust követő közösségek egységben figyelnek Isten ígéretes szavára, és egységben hirdetik meg azt a saját népük és a világ minden kereszténye számára. A bűneset óta a bálványimádás különböző formái viszik tragédiából tragédiába az emberiséget. Krisztus egyetlen és egyetemes egyházának az ember általi megosztottsága, mint Krisztus imádságos akarata elleni bűn, oka bizonyságtételünk erőtlenségének, hitelességünk és hatékonyságunk gyöngeségének. A keresztényeknek, Krisztus valós és lehetőség szerinti tanítványainak a megosztottsága - túl azon, hogy ellentétes Krisztus főpapi imádságának igényével - botránkozást jelent a mai világban. Természetesen a krisztusiak egysége nem formai, nem felszíni, hanem tartalmi kell, hogy legyen, de úgy, hogy mindenki lássa, és ennek alapján lássa be, hogy az egyéni és közösségi bajokból van gyógyulás. Ha pedig ezekből nem lesz gyógyulás, akkor a halál diadalmaskodik. E gyógyulás azonban nem a hamis próféták ígérgetéseiben, szépítgetéseiben és összekacsintásaiban, hanem egyedül a mindenható Isten iránti hűségben keresendő és található. Nem a bálványimádó, egymással ellenségeskedő idegen kultúrák, népek és hatalmasságok felé reménységgel tekingető népnek ígéri az Úr a gyógyulást, hanem az általa megbocsátott, megtisztított és magával megbékített népnek. A megbocsátást, a megtisztítást és a megbékéltetést azonban el lehet utasítani és el lehet fogadni. Ez utóbbi esetében teljesülhet be a prófécia: „Nem teszik magukat többé tisztátalanná förtelmes bálványszobraikkal és sok vétkükkel. Megszabadítom őket minden vétküktől, mert elpártoltak tőlem, és megtisztítom őket. Az én népem lesznek, én pedig Istenük leszek'.’ (Ez 37.23) Ez a nép, az ilyen nép az Isten egységes népe e hazában, a Kárpát-medencében, Koreában és a nagyvilágban. Ez a nép, az ilyen nép, amely eggyé lesz az Isten kezében, a reménység jelévé válik az egész világ számára. Ez az egység nem mennyiségi növekedés csupán, nem a közösségek formális szövetsége, hanem az új élet az Isten kezében. Új, reményteljes élet. Új életszemlélet. Új törvény a szeretet jegyében. Új gazdaság a szolidaritás jegyében. Új társadalom a testvériség jegyében. Új környezetvédelem a felelősség jegyében. Mindez előképe annak az új teremtésnek, amelyet Krisztus szerzett a kereszten. A próféta „két fadarabja” keresztté formálódott. És e megbékéltető kereszt alatt eggyé lett keresztényekből az egységben és harmóniában élő emberiség sója és kovásza lehet. Az imahét felemelő istentiszteletein erre vezessen mindnyájunkat a kereszten kitárt kezével bennünket eggyé formáló, megváltó Urunk, Jézus Krisztus. Középen a nemescsói szószékoltár pontos másolata
