Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)

2009-04-19 / 16. szám

14 ◄! 2009- április 19. KRÓNIKA Evangélikus Élet ERŐS VÁRAK A lévai vár Dobó István várkapitány az évszáza­dok alatt nemzeti, majd regényhős­sé nemesült. Ez a hírnév - sajnos azt kell mondanunk, meglepő módon - napjaink deheroizált világában is él, gondoljunk csak a 2005-ös A nagy könyv szavazásra, melynek győztese Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye lett. kezébe. A kiskirály halálát követően ismét törvényes koronás fők, Károly Róbert, később Zsigmond birtokolta. Az erődítmény hadászati jelentő­sége születésétől egészen pusztulásá­ig változatlan: a Felvidék ásványkin­csekben, aranyban és ezüstben gaz­dag, polgárosult, a korabeli civil lét bástyáinak tekinthető bányavárosa-Dobó közismert egri emlékhelyei mellett a Felvidéken is találunk éle­téhez és hadászati tevékenységéhez szorosan kapcsolódó látnivalókat. A tavalyi év egyik régészeti szenzá­cióját az jelentette, hogy Dobórusz­­kán (Ruská) kétéves munka után si­keresen azonosították, majd újrate­mették a várkapitány földi maradvá­nyait. Másik felvidéki emlékhelye az egykori Bars vármegyei Léván (Levice) található, a lévai vár, mely­nek 1558-ban lett kapitánya, illetve a várossal egyetemben birtokosa. A lévai erődítmény a tatárjárást követően, a 13. század második felé­ben épült a település mongol hordák által elpusztított föld-palánk várának helyébe. IV Béla király ugyanis eze­ket az igencsak sebezhető erődítése­ket, a tatárok esetleges újbóli dúlását megelőzendő, kővárakkal helyettesí­tette. Az uralkodó tulajdonában le­vő vár a 14. század elején került a nagyhatalmú oligarcha, Csák Máté inak védelme. A sárkányos király adományozta Sárai Lászlónak, aki­nek leszármazottai a felvett Lévai csa­ládnéven másfél évszázadon át bir­tokolták, majd ismét az uralkodó, utóbb a Dobó família kezébe került. Mind a török, mind a Rákóczi-sza­­badságharc idejében kulcsszerepet játszott, a hadiesemények többször is jelentős megpróbálták falait, fegyver­zetét, védőit. A kurucok pusztították el, 1709-ben erődítményeit felgyújtot­ták, lőporraktárát felrobbantották, kútját és várárkát betemették, nehogy császári kezekben magyarok ellen szolgáljon. A napjainkban is impozáns lát­ványt nyújtó, viszonylagos épség­ben ránk maradt romok ingyenesen, nyitvatartási időtől függetlenül te­kinthetőek meg, míg az erődítmény­hez kapcsolódó Dobó-kastély és ka­pitányi épület a Barsi Múzeum kiál­lítóhelyeként várja látogatóit. ■ Rezsabek Nándor Istentiszteleti rend ♦ 2009. április 19. Húsvét ünnepe után 1. vasárnap (Quasi modo geniti). Liturgikus szín: fehér. Lekció: íjn s,4-ioa; Ézs 40,25-31. Alapige: Jn 5,24-25. Énekek: 388., 214. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Hokker Zsolt; de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Balicza Iván; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (összegyülekezés napja) Kovács László Attila; du. 2. vendég a 80 éves Kányádi Sándor író; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (szuplikáció) Jorsits Attila; Újpest, IV., Lebstiick M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V, Deák tér 4. de. 9. (úrv., liturgikus) Gerőfi Gyuláné; de. 11. (úrv., kantátazenés) Smidéliusz Gábor; du. 6. (úrv., ifjúsági) Kovács Áron; VII. , Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, kétnyelvű családi) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII. , Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; VIII., Bláthy Ottó u. 10. (Betánia Szeretetszolgálat) de. 9. Benkóczy Péter; IX., Gát utcai katolikus templom de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. (úrv.) Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Czöndör István; de. 11. (úrv.) Czöndör István; du. 6. dr. Blázy Árpádné; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv., családi) dr. Blázy Árpádné; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) dr. Szabó Lajos; Rákospalota, XV, Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Fekete Gy. Viktor; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Eszlényi Ákos; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Eszlényi Ákos; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Nagyné Szeker Éva; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Budakeszi (református templom) de. fél 9. (úrv.) Lacknerné Puskás Sára; Soroksár, Otthon Közösségi Ház, Szitás u. 112. du. 4. Győri János Sámuelné. Összeállította: Boda Zsuzsa Kercaszomor, a legbátrabb falu Bizony hősök voltak a kercaszomo­­riak, ezt sose feledjük! Fegyverrel tet­tek tanúbizonyságot hazánk iránti hűségükről akkor, amikor már min­den veszni látszott. Ők azonban nem adták fel. Éppúgy, mint Sopron, Balassagyarmat vagy Somoskőújfa­lu lakosai, az apró kis őrségi telepü­lés is harccal vívta ki a jogot, hogy Magyarországhoz tartozzon. Mél­tón viselik tehát a Communitas For­­tissima, vagyis a legbátrabb falu cí­met, amelyet az Országgyűlés ado­mányozott a Vas megyei községnek. De mi is történt annak idején a manapság mindössze kétszázhat­van lakosú Kercaszomoron? A vá­laszhoz az első világháború végéig kell visszautazni az időben. A szerb haderő ugyanis akkortájt lassan, de biztosan nyomult be Magyarország területére. No persze ebben nem volt egyedül, a csehek és a románok is pontosan ugyanígy cselekedtek Észak- és Kelet-Magyarország terü­letén. A franciák pedig a térnyerésü­ket azzal segítették, hogy egyre előnytelenebb demarkációs vona­lakat erőltettek ránk. A szerb katonaság 1919. augusztus 12-én érte el Szomorócot, amelyet rögvest saját országa részeként kezelt. Egy ideig úgy tűnt, hogy ebben nem is csalatkoznak, hiszen az 1920. júni­us 4-én aláírt gyászos emlékű triano­ni békedekrétum ezt a kis Vas megyei községet is kikanyarintotta Magyar­­országból. A francia fővárosban ugyanis hazánk államhatárát éppen Kerca és Szomoróc község között húzták meg. Előbbi a határ innenső, utóbbi pedig a túlsó oldalára került. És ez így is maradt egészen augusz­tus elsejéig, amikor is a két község férfinépe, no meg néhány magyar ka­tona ki nem űzte a szerbeket Szomo­­rócról, így a település átmenetileg is­mét a magyaroké lett. Éjszaka, tizenegy órakor a Kerca községben állomásozó határőr-ki­rendeltséget vezető Ránki főhad­nagy és tizenhét katonája és a hozzá­juk csatlakozó falusiak meglepetés­szerű támadást indítottak a náluk jó­val nagyobb katonai erőt képviselő szerb csapatok ellen. Az akció siker­rel járt: a megszállókat egészen Do­monkosfáig, vagyis jóval a trianoni határon túlra kergették. A szerbek azonban nem sokkal később vissza­jöttek, mégpedig egy jóval nagyobb alakulattal, és elűzték Ránki főhad­nagy katonáit. Első tettük az volt, hogy a szomoróci templom tornyá­ra ismét felhúzták a szerb zászlót, majd rögvest összeszedték azokat a falusiakat, akik rész vettek a felkelés­ben. Ezért tudjuk ma is, kik ragadtak fegyvert ebből a faluból. Hajtsunk fe­jet előttük: Ábrahám Lajos, Császár Antal Horváth Sándor, Ingiszi Ferenc, Kulcsár Antal, Papp József, Papp Sándor, Pongrácz Sándor, ifi. Pong­­rácz Antal, Pongrácz Ferenc, Pongrácz Dániel. A szerb katonák a szomoróci fér­fiakat először is rettenetesen elverték, majd erős felügyelet mellett Mura­szombatra kísérték. Az ottani váro­si börtönbe zárták valamennyit. Több napon keresztül éheztették őket. Muraszombat magyar ajkú lakossá­ga szót emelt ugyan értük a város szerb prefektusánál, ő mégsem gon­doskodott a hadifoglyok élelmezésé­ről. Végül néhány, a városban élő ma­gyar ember megvesztegette az őrö­ket, hogy titokban élelmiszert csem­pészhessenek be a foglyok celláiba. A szomoróci férfiak amúgy nagy­jából egy évig maradtak a börtönben, csak ekkor érkezett meg az ügyükhöz kirendelt belgrádi bíró. Ő azonban néhány nyaklevesből álló penitencia kiosztása után valamennyit hazaen­gedte. Azt nem tudni, hogy ez pon­tosan mikor történt. Fennmaradt azonban egy levél, amelyet Horváth Ferenc kercai plébános 1921. július 24- én írt a Vas megyei alispánnak. A le­vélből kiderül, hogy aláírásakor a foglyokat még Muraszombaton őriz­ték. Érdemes idézni belőle: „A gyalá­zatos vérlázító Trianoni szerződés a franczia parlamentben jóvá hagyva érvénybe lép. Minden elzárás, levél és lapok elkobzása daczára a községek lakói szívfájdalommal jajdulnak fel, hogy a drága édes Magyar hazától el­­szakíttatnak, de különösen a nálam si­ránkozva panaszkodó Szomorócz községiek tettek panaszt, és plébáni­ám még más nyolc község lakosai is ugyanúgy, arra kérvén, hogy megke­ressem és kérjem a nevökben méltó­ságod közbenjárását, hogy őket Jugo­szláviához ne csatoltassák.” Nem maradt azonban hatástalan a felkelés. A Magyarország új déli ál­lamhatárát a helyszínen kijelölő úgy­nevezett határmegállapító bizottság 1922-ben ért erre a területre, és feb­ruár 8-án úgy döntött, hogy Szomo­róc újra Magyarországhoz csatla­kozhat. Egy évvel később az 1919 és 1922 között álló határvonalon a ker­­caiak és a szomoróciak közösen em­lékoszlopot állítottak, és emlékfát ül­tettek Tisza István tiszteletére. Aztán egy nemzedékkel később megint nagyot fordult a világ. A kommunista hatalomátvétel után, vagyis 1949-ben párttitkári ukázra az emlékfát is, az emlékoszlopot is ledó­­zerolták. Ettől kezdve évtizedeken át tabunak számított mindaz, ami itt történt. ■ Jezsó Ákos HIRDETÉS_________________________________________________________________________________________ Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Doktori és Habilitációs Taná­csa tisztelettel meghív minden érdeklődőt Gerőfi Gyuláné Brebovszky Éva evangélikus lelkész Verbum Domini manet in aeternum -Az Ószö­vetség recepciójának vizsgálata a Zsidókhoz írt levélben az intertextu­­ális módszer segítségével című doktori értekezésének nyilvános megvi­tatására április 29-én, szerdán 14.30-ra az Evangélikus Hittudományi Egye­tem (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.) 10-es számú tantermébe. A dok­tori értekezés egy példánya megtekinthető az egyetem könyvtárában. Dr. Reuss András, a Doktori és Habilitációs Tanács elnöke HIRDETÉS_________________________________________________________________________________________ A Páratlanklub következő alkalmát április 29-én, szerdán 18 órai kez­dettel tartjuk a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának földszinti termében (1085 Budapest, Üllői út 24.). Vendégünk, Polgár Ró­zsa Munkácsy- és Kossuth-díjas kárpitművész Kárpitba szőtt remény­ség címmel beszél művészetéről, hitvallásáról. Minden 25 és 50 év kö­zötti egyedülállót - nemre, felekezetre való tekintet nélkül - sok szere­tettel várunk. Az alkalomról érdeklődni a 20/824-2791-es mobilszámon, valamint a marta.pinter@lutheran.hu e-mail címen lehet. A Páratlanklub ötletgazdái és a Magyarországi Evangélikus Egyház Női Missziója HIRDETÉS_________________________________________________________________________________________ Pályázat egyetemi lelkészi állásra Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) pályázatot hirdet egye­temi lelkészi állás betöltésére a Magyarországi Evangélikus Egyház 2005. évi VIII. törvénye 47. § (4) alapján a 2009/2010-es tanévtől. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó eddigi pályafutásának le­írását, valamint a munkakör betöltésére vonatkozó részletes elképzelé­seit. A pályázat mellékleteként csatolandó dokumentumok: lelkészi ok­levél; esetleges egyéb végzettség(ek) igazolása; választhatósági igazolás. A pályázat beadási határideje: május 15. További felvilágosítás az EHE rektori hivatalában kérhető. Dr. Csepregi Zoltán rektor HIRDETÉS____________________________________ Szavalóverseny A budafoki evangélikus temp­lomban április 24-én, pénteken délután 4-kor rendezik meg a VIII. magyar istenes versek sza­valóversenyt. Kerületünk felső tagozatos diákjai és a gimnazis­ták vetélkednek Szabolcs Attila polgármester különdíjáért, vala­mint a Benedek György szobrász­­művész által készített értékes, kétoldalas bronzplakettét. A zsű­ri elnöke Bánffy György, aki egyenként értékeli a résztvevők teljesítményét. Szeretettel várjuk az érdeklődőket. A szervezők HIRDETÉS____________________________________ Meghívó Házaspári csendesnap lesz a Bibliai Házassággondozó Szolgá­lat és a csillaghegyi református gyülekezet szervezésében a csil­laghegyi református templom­ban (1039 Budapest, Vörösmarty u. 2.) április 25-én, szombaton 10-től 15 óráig. Előadók: Battyá­­nyi Géza lelkész, dr. Bajtsi Mik­lós, dr. Tolnay Lajos. Információ: www.bhsz.hu; e-mail cím: csillag­­hegyiref@t-online.hu; telefon: 30/400-9807, Battyányi Géza lelkész.

Next

/
Thumbnails
Contents