Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)

2009-04-05 / 14. szám

io -« 2009. április 5. FÓKUSZ Evangélikus Élet Passióra készülve ♦ ♦ ♦ Vitális Judit riportja Passiójáték-próba teológushallgató módra a terepet, a nagyhéten viszont min­dennap más helyszíne(ke)n adják majd elő a darabot. Ráadásul vakve­zető kutyája sem lesz vele. Ha ugyan­is Bors ott sertepertélne a közelében, és esetleg János - Flóri vezetése el­lenére - megbotlana, vagy neki­menne valaminek, az eb rögtön sza­ladna hozzá. Ezért aztán az előadá­sok zavartalansága végett a német ju­hász a kisbuszba zárva várja majd, hogy újra a gazdája mellett lehessen. A próbahétvége „munkás” része gyakorlatilag már az ebéd előtt véget ért; a körútig hátralévő hetekben ki-ki otthon tanulja tovább a szöve­gét, és készül a darabra. A táborhely­re visszatérve még van egy kis idő a mégis mivel készülnek a hajdú-sza­bolcsi körútra (ahol nemcsak temp­lomi környezetben, de börtönben és hajléktalanellátóban is szolgálnak majd), azt - érthető módon - nem akarják idő előtt leleplezni. A harmadévesek passiókörútja - csakúgy, mint a bárkásoké - nem csupán előadások sorozata, hanem komoly missziós és evagélizációs le­hetőség is. Hiszen az előadások előtt igehirdetés hangzik el, amelynek tar­talmát különös módon hangsúlyozza Jézus keresztútjának felidézése. Daninak - a tavalyi mozgássé­rült-passió Kajafásának - amúgy a hosszú haja lett a „végzete” A döntő­en „lányos” évfolyamból eleve csak gőben, de ez a passiókörútig hátra­lévő idő rövidségének számlájára ír­ható. A vidámság ugyanannyira, ha nem jobban jelen van. Most akkor melyikük sokszorozódjék meg?! Hár­man mégsem elegendőek a tömeg­hez... Az is sok nevetésre ad okot, amikor az amúgy méltóságteljes las­súságot követelő részeket - gyorsí­tandó a próbát - tripla tempóban „zavarják le”. Hogy mennyire izgulnak az „éles” .bemutatók miatt? Nem tartanak tőlük - kivéve a teológián tartandó házi premiertől. Mert ott akaratla­nul is mindenki az előző évek pas­siójátékaihoz hasonlítja majd az előadásukat... két-három fiú kívánt részt venni az előadásban, közülük egyszerűen a fri­zurája miatt választották ki őt Jézus­nak. (Érdekesség, hogy tavaly Keve­­házi D. Sámuel is nagyon hasonló mó­don kapta meg a szerepet. Vele az Evangélikus Élet 2008. június 8-ai számában olvashattak interjút. - A szerk.) Pedig ő egyáltalán nem ragasz­kodott volna a dologhoz, sőt.- Nem láttam még olyan Jézus­megformálást, amelyik tetszett vol­na, és szerintem nem is lehet jól el­játszani őt. Én sem tudom - de nem is akarom! Bizonyos értelemben pró­bálok kívülálló maradni. A játékom­mal csak utalni akarok rá. Hogy én egyébként miért lennék képes az életemet adni? A hitemért és a sze­retteimért. Nagyot csalódnék ma­gamban, hogy ha egy olyan helyzet­ben, ahol önmagam feláldozására lenne szükség, gyengének találtatnék és elbuknék. A bukott tanítvány, Júdás szerepe, gondolnánk, nem túl kapós. Ezzel szemben Ritát kifejezetten vonzotta.- Tavaly az egyik választott tan­tárgyam a róla szóló szakszeminári­um volt. A félév során közelebb ke­rült hozzám a személye. Hiszen nem egy kezdettől fogva gonosz emberről van itt szó! Ő ugyanolyan tagja a tanítványok körének, mint a többiek. Aztán valami megváltozik, és ő hagyja magát felőrölni a küzde­lemben... Először nagyon örültem, hogy enyém lett a szerep. Csak mos­tanában kezdem átérezni a drámá­ját. És közben a saját korábbi - ak­kor persze nem annak érzett - áru­lásaimat is átértékelem. Közben lassan szállingóznak a többiek. Amíg szabaddá nem válik a teológia tőszomszédságában lévő zuglói templom, a tényleges próba helyszíne, még itt, a kápolnában gyakorolják a zenei betéteket. Oda­át természetesen a szöveges-párbe­szédes részeket sem hagyják ki. Időn­ként érezni némi feszültséget a leve­áruló tanítványról élő kép hogyan ol­vad össze.” Közben a többiek már elindultak a csárda felé, a bejáratnál érjük őket utol. Andrea int, üljek hozzájuk. Ő és Szandra segítőként van jelen, másik három asztaltársa a sérültek közül ke­rül ki. Míg a többiek a gyümölcsle­vest kanalazzák, Erzsóval beszélge­tünk. Az ő életéből a passiózás eddig még - résztvevőként csakúgy, mint nézőként - kimaradt. „De csak ed­dig!” - hangsúlyozza lelkesen. Lelkesedésből Eszternél sincs hi­ány; már harmadszor szerepel. Elő­ször Aíán'áf-alakította, aztán szolgát játszott, most pedig ő az egyik fari­zeus. „Nincs ennél nagyobb összetar­tás, ezért vagyok itt. A passióhét olyan, mint egy terápia. Arra a hét­re az ember kikapcsol, másik di­menzióba kerül” - áradozik. Néminemű félelem a körúttal kap­csolatban csak Jánosban, a darab egyetlen nem mozgás-, hanem látás­sérült közreműködőjében munkálko­dik. Lakóhelyén már hat éve passió­zik a fiatalokkal - de otthon ismeri hazaindulásig. A csomagolással min­denki végzett, az étkezőhelyiségben beszélgetünk. Korábbi katarzisél­ményeikről mesélnek. A kérdés, hogy mit jelent életükben a szenve­dés, megválaszolatlan marad. Mint ahogy az is: vajon a mozgássérült­passiók nézői a történet vagy a sze­replők miatt tekintik-e meg az elő­adásokat...? * $ £ Hétköznap kora este. Három nap telt el a csákvári „kukucskálás” óta. A helyszín ezúttal az Evangélikus Hit­­tudományi Egyetem (EHE) teoló­gusotthonának kápolnája, az apropó pedig az egyetem harmadéveseinek passiópróbája. A passiójátékban részt vevő ti­­zen-egynéhány fiatalt - a lelkész szakosok mellett hittanár és kántor szakosok is vannak - összefogni igyekező Judit szavaiból hamar kide­rül: ami a próbák szervezését, össze­hangolását illeti, csak látszólag van könnyebb dolguk, mint az egymás­tól több száz kilométerre élő bárká­­soknak. A kreditrendszernek „kö­szönhetően” szinte nem is találkoz­nak, alig van közös előadásuk-szemi­náriumuk, ezért majdhogynem lehe­tetlenség olyan időpontot találni, amelyik - ha nem is mindenkinek, de - a nagy többségnek megfelel. Négyesben beszélgetünk. Juditon kívül Dani és Rita tudott kicsit ko­rábban érkezni. Felidéződik a bő másfél hónappal ezelőtti balassa­gyarmati évfolyamhétvége. Ott kezd­ték el - Orosz Gábor Viktornak, az EHE lelkészének „útra indítása” mel­lett, de egyébként maximálisan sza­bad kezet kapva - összerakni a da­rabot. Szemük előtt lebegett a tava­lyi „nagyon zenés” és a két évvel ko­rábbi „nagyon prózai” mű. A kettő között próbáltak „lavírozni” illetve ezekhez képest szerettek volna - ter­mészetesen az evangéliumokból ki­indulva - valami újat kitalálni. Hogy ► Kulisszatitok és kíváncsiság - kukucskálásra inspiráló párosí­tás. A Mevisz-Bárka, illetve a teológushallgatók passiójáték­­próbájáról szóló írásunk anyag­­gyűjtéséhez mégsem a kulcs­lyukon át történő leskelődést választottuk. Egyszerűen beké­redzkedtünk. „Jó neked, ha így feszítünk kereszt­re?” - tudakolják a Jézust alakító Vin­cétől, talán a kérdés morbiditását ellensúlyozandóan némi derültség­gel a hangjukban. Előző nap nélkü­le próbáltak; most van lehetőségük egyeztetni vele, hogy ő is így képzel­te-e el a jelenetet, illetve „kényelmes­­e” neki a „módszer”, és egyáltalán el tudja-e játszani. Bármilyen társulatról lenne is szó, egy passiójáték próbája során minden­hol felmerülne a kérdés. Csak talán egy picit kisebb súlya lenne. Mint ahogy annak is, hogy ki mikor hova álljon. Akarom mondani: guruljon... Március 15-e van, a Magyarorszá­gi Evangélikus Ifjúsági Szövetség (Mevisz) Bárka szakcsoportja szűk kétnapos passiópróbájának utolsó óráiban járunk. A csákvári tábor­hely faházában vagyunk. A mozgás­­sérült és ép fiatalokból álló, közel ti­zenöt fős csapatnak hamarosan át kell engednie a termet a helyi gyülekezet számára, de addig még legalább egy­szer végig szeretnék próbálni a dara­bot, különösen tekintettel a mozgá­sokra és a térformákra. Mert még ha előre nem tudják is pontosan, hogy a majdani előadások helyszínein lesz­­e, mondjuk, keresztelőkút a „színpad” közepén, a kerekes székekkel való „tö­meges manőverezéseket” azért gya­korolni kell. Az énekeket aztán már a nem túl tágas étkezőben veszik át újra, és a szövegkönyv közös értelme­zése, a karakterek kidolgozása, a gesztusok, hanglejtések - és így to­vább - megbeszélése is itt zajlik. A bárkások - a néhai evangélikus lelkésznő, Andorka Eszter kezdemé­nyezésére - 2003 óta járják, mindig ■változó összetételben, virágvasár­naptól nagypéntekig az országot (idén a Somogy-Zalai Egyházme­gyét), és mutatják be Jézus szenvedés­történetét, nem titkoltan azzal a szándékkal is, hogy elősegítsék a sé­rült emberek elfogadtatását. Azért is különösen fontos a szervezet életében a „passiózás”, mert ez a Mevisz-Bár­ka egyetlen olyan tevékenysége, A 2008-as Bárka-passió záróképe amellyel - ahogy Anna, a szakcsoport témafelelőse elmondja - „megmutat­juk magunkat a világnak”. Az első években a körutat néhány héttel megelőző próbahétvégén kö­zösen „találták ki” a darabot, tavaly aztán Lilla ötlete nyomán a celldö­­mölki ifjúság passiójátékából indul­tak ki, azt formálták a maguk képé­re, illetve igazították a saját lehető­ségeikhez. Idén a témafelelős Vincét kérte fel a szövegkönyv megírására. „Régóta foglalkoztat a Júdás-prob­­léma, és a színház világa is nagyon ér­dekel” - meséli már az ebédhez va­ló készülődés közben a tizennyolc éves fiatalember, aki középiskolája színjátszó körének is tagja. Négy évvel ezelőtt találkozott elő­ször a mozgássérült-passióval, és akkor - beugróként - rögtön Jézus szerepét alakította. „Amikor az egyik előadás után megkérdezték tőlem, mégis milyen érzés, ösztönösen azt feleltem: » Isteni!«” - emlékszik vissza. Két évvel később Júdás bőré­be bújt. „Akkor, bevallom, kevéssé a figura, mint inkább az izgatott, vajon tudom-e még egyszer annyira él­vezni a körutat, mint első alkalom­mal. De különlegesen jó csapat jött össze” - idézi fel 2007-et. A döntés, hogy idén ismét ő lesz Jézus, nem érte teljesen váratlanul. „Jó lett volna kívülről nézni a dara­bot, de nem bánom, hogy végül így alakult. De Júdás semmiképpen nem szerettem volna lenni!” - mondja, majd magyarázatként hozzáteszi: „Akkor pont az maradt volna ki, hogy az én Júdás-elképzelésem, illet­ve az őt játszó társamban a Jézust el­A Bárka-passió előadásainak időpontjai és helyszínei Április 5., virágvasárnap, 17.00: Nagykanizsa Április 6., hétfő, 17.00: Zalaegerszeg Április 7., kedd, 18.00: Iharosberény Április 8., szerda, 17.00: Kaposvár Április 9., nagycsütörtök, 10.30: Csurgó, 18.00: Porrogszentkirály Április 10., nagypéntek, 18.00: Budapest, Deák tér A teológushallgatók passió játékának időpontjai és helyszínei ♦ Április 7., kedd: 10.00: Nyíregyháza, evangélikus általános iskola; 14.00: Nyíregyháza, Oltalom Szeretetszolgálat, hajléktalanellátó; 18.00: Nyíregyháza, Kertváros ♦ Április 8., szerda: 11.00 Nyregyháza, Emmaus; 15.00: Tiszalök, börtön; 18.00: Nyírtelek ♦ Április 9., nagycsütörtök: 11.00: Nyíregyháza, börtön; 16.30: Nagycserkesz; 18.30: Nyírszőlős ♦ Április 10., nagypéntek: 14.00: Kölese; 18.00: Nyíregyháza, nagytemplom

Next

/
Thumbnails
Contents