Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)

2009-03-22 / 12. szám

Evangélikus Élet MOZAIK 2009. március 22. » 15 Tavasz van! Gyönyörű! József Attila tizenkilenc éves korában írta tavaszünneplő versét, amely­nek mondanivalója egészen egysze­rű: „Mit beszélsz? korai? Nem volt itt sose tél! / Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel...” Igazán a tizenkilenc évesek tudnak örülni a tavasznak, de idősebbek is átélhetik szépségét. Ar­ra biztatok mindenkit, hogy ha tehe­ti, ünnepeljen a természetben! Egye­dül, párjával, családjával, barátaival, gyülekezeti kiránduláson. Odvas keltikék borítják az erdő alját. Lilák és fehérek, mind ugyanah­hoz a fajhoz tartoznak. Ez a kép Bu­dán, a Normafától nem messze ké­szült, de nagyon sokfelé gyönyör­ködhetünk bennük hegy- és dombvi­déken, néha még az üde síkvidéki er-ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Kézdy Edit a rovatvezető, de nem áruljuk el senkinek.) Virágszedő szokásaink abból a kor­ból valók, mikor mindenki azt hitte, hogy annyi a vadvirág, hogy jut is, ma­rad is, gyűjthet nyugodtan. Tekintélyes biológusunktól hallottam, hogy gim­nazista korában, a második világhábo­rú után barátjával nagyokat kirándult a Budai-hegységben, és sokszor nagy a Börzsöny északi lejtőin. Az előbbi­ek mérete sokszor alig éri el az utób­biak felét. Ennek oka az emberi kont­raszelekció. Míg a természet bepor­zó rovarjai a legfeltűnőbb virágoknak adják a nagyobb esélyt a fennmara­dásra (továbbszaporodásra), az em­ber ennek pontosan az ellenkezőjét teszi. Ezeket szedi le, s csupán a silá­nyabbak érlelhetnek magot. A hóvi­rág-populáció ezzel minőségileg és mennyiségileg is károsodik. Sürgős intézkedésre volna szükség!” (Ennek a virágszedőnek kénytelen vagyok elárulni a nevét: Vida Gábor geneti­kusról, a Magyar Tudományos Aka­démia rendes tagjáról van szó.) 2006 tavaszán az Evangélikus Élet Üzenet az Ararátról című rovata is HIRDETÉS_________________________________________________________________________________________ Meghívó presbiteri csendesnapra „Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges” (Lk 18,27) A Győr-Mosoni Egyházmegye presbiteri csendesnapot tart március 21-én, szombaton Mosonmagyaróváron, az evangélikus templomban (Magyar u. 33.). Program: • 9.00: Nyitóáhítat - Kiss Miklós esperes ♦ 9.30: Az egyetlen meg­oldás - Balczó András olimpikon ♦ 11.00: Az új evangélikus stratégia - Prőhle Gergely országos felügyelő • 12.30: Ebédszünet ♦ 14.00: Fórum - vezeti Prőhle Gergely ♦ 15.00: Záró úrvacsorái istentisztelet - Jánosa Attila lelkész. További információ Koháry Ferenc lébényi lelkésztől, egyházmegyei missziói felelőstől kapható; tel.: 96/360-013, mobil: 20/824-7122, e­­mail: ferenc.kohary@lutheran.hu. Mindenkit szeretettel várunk! Az egyházmegye elnöksége HIRDETÉS_________________________________________________________________________________________ III. evangélikus borfesztivál Március 27-29., Révfülöp, Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ Nagy szeretettel hívunk minden érdeklődő evangélikus borosgazdát és érdeklődőt. Igényes, független zsűri jelenlétével, országos borverseny szint. A találkozó szakmai védnöke dr. Urbán András. Program: ♦ Péntek: borleadás 17 óráig fajta és évjárat megjelölésével; besorolás; előadás és fórum; beszélgetés pohárral a kézben. • Szombat: borbírálat szak- és társadalmi zsűri közreműködésével; előadás; eredmény­­hirdetés, bemutató. ♦ Vasárnap: értékelés, jövőtervezés; istentisztelet. Jelentkezés: 8253 Révfülöp, Füredi út x. vagy revfulop@lutheran.hu. A találkozón való részvétel, amely a verseny nevezési díját, a szállást és a teljes ellátást is magában foglalja: 11 500 forint. A versenyben részt nem vevők számára: 9000 forint. HIRDETÉS Trajtler Gábor orgonaművésznek a Deák téri evangélikus templomban 1985. március 27-én rögzített koncertjéből sugároz részleteket az MR-3 Bar­tók rádió március 28-án 13 óra 30 perctől. Műsoron: Bach: Három korál­­előjáték (Allein Gott in der Höhe BWV. 675., Kyrie Gott Vater BWV. 669., Jesus Christus unsere Heiland BWV. 626.); Sulyok Imre: Orgonaszonáta. Déli harangszó dőkben is. Mikor hasonló látványban van részük, kicsik és nagyok kedvet kapnak hozzá, hogy örömükben csok­rot kössenek, úgy, mint Piroska: „Az­zal letért az útról, és tépegetni kezd­te a sok tarka virágot, egyik szálat a másik után, előbb csak az út mentén, aztán egyre beljebb; mert valahány­szor egyet leszakított, mindig úgy találta, hogy odább az a másik még sokkal szebb.” Jaj ne, baj lesz belőle! Nem azért, mert a farkas kihasz­nálja a helyzetet, hanem azért, mert az erdei virágszedés természetre gyakorolt hatásáról ma már mást gondolunk, mint a 19. század elején a Grimm testvérek. Visszaemlék­­szem egy sok évvel ezelőtti jelenet­re. A templom előtt egy lány (vagy talán már asszony) ragyogó mo­sollyal mutatja a körülötte állóknak a virágokat, amelyeket reggeli kirán­dulásukon kötött csokorba. Megdöb­ben, mikor mondom, hogy ezek le­ánykökörcsinek, védett növények, nem szabad őket leszedni. (A temp­lom és a lány neve a szerkesztőség­ben nincs meg, csak én tudom meg csokrokkal tértek haza. Abban az idő­ben február végétől olyan sűrű volt a hóvirágszőnyeg, szárazabb oldalakban annyi kökörcsin, hérics és tavaszi kankalin virított, és olyan bőségben kí­nálta magát a magyar zergevirág, hogy eszükbe sem jutott, hogy vissza­fogják magukat. Mikor májusban fel­tűntek a Hármashatár-hegyen az or­chideafélék közé tartozó vitézvirág látványos, bíborvörös virágzatai, évről évre visszatértek, hogy kössenek egy­­egy csokrot édesanyjuknak. A két gimnazista lassan a virágok ismerőjévé és védelmezőjévé vált, de ahogy teltek az évtizedek, egyre több lett a kiránduló. Először csak a különlegességeket kellett védetté nyilvánítani, aztán már a gyakori vi­rágok is megritkultak. Mikor a hóvi­rágot kereskedelmi célból nagy mennyiségben gyűjtötték, az egyko­ri gimnazista így fogalmazta meg a probléma lényegét: „Mérjük meg a hóvirág fejecskéinek méreteit a Budai­hegység leglátogatottabb helyein, s hasonlítsuk össze távolabbi, eldu­­gottabb élőhelyek virágaival, például foglalkozott a hóvirággal, tehát lapunk olvasói számára nem újdonság, hogy 2005. szeptember 1. óta a hóvirág Ma­gyarországon védett növény. Sokan mások is megértették, hogy miért kell védeni a hóvirágot, őket a szedéstől és vásárlástól nem csupán a szálanként tízezer forintos bünte­tés veszélye tartja vissza. Mi a helyzet a nem védett vadvi­rágokkal? Védett területen azokat sem szabad szedni. Arról, hogy védett területen kívül mi történik velük, a törvény nem rendelkezik. Én mégis arra biztatom a természetszerető olvasót, hogy adja tovább a hírt: a ter­mészet sokfélesége csodálatos aján­dék. Az emberiség csak akkor tud megmaradni, ha hagyja működni a természetet. Még az erdők alján vi­rító virágokat is. Kirándulásain ne szedjen vadvirágot! Se védett terüle­ten, se azon kívül. Se védettet, se nem védettet. Gyülekezeti kiránduláson aztán végképp ne! Hogy a virágilla­tú erdőkben még sok nemzedék át­élhesse: Tavasz van! Gyönyörű! ■ Gadó György Pál Március 23-án és 28-án az alberti evangélikus templomból szól a dé­li harangszó az MRi - Kossuth rá­dióban. A Duna-Tisza közi települést az oklevelek szerint az 1240-es évektől Istenházának vagy Istvánfalvának hívták, és csak IV. László adomány­levele után lett Alberti. Irsáról 1368- ból találhatók feljegyzések. 1710-ben Váracskay András kuruc ezredes a Nógrád megyei Szalat­­nyáról huszonnégy szekéren szláv aj­kú evangélikusokat költöztetett Al­bertibe. Az új honfoglalók első temp­lomát a földrengés pusztította el. A Mária Teréziától kapott engedéllyel Gesu Zakariás lelkész vezetésével 1774-78 között elkészült a temp­lom. A települést 1950-től Alber­­tirsának nevezik. Az alberti evangélikus templom ti­zennyolc méter magas tornyában három harang lakik. A délidőben megszólaló ötmázsás Szlezák Rafa­el mester öntödéjében készült Rákos­palotán 1949-ben. # S * Március 29-én a szügyi evangélikus templomból szól a harangszó az MRi - Kossuth rádióban. A Balassagyarmatról délre fekvő, fő­ként szlovákok lakta település evan­gélikusai az egyik legrégebbi haran­got mondhatják magukénak. A falu 1620-ban templomával együtt el­pusztult, lassan felépítették mindket­tőt, és új harang került az elveszett helyébe. A rádióban is hallható régi egy hatalmas zivatar után 1920-ban került elő. A teste kissé megnyúlt ala­kú, felirata magyarul így hangzik: „Dicsőség Királya, jöjj el békével!” N Forrás: RTVRészletes Egyházunk is csatlakozik a Föld órája kezdeményezéshez Március 28-án este fél kilenckor a WWF - a Természetvédelmi világ­nap - klímaváltozás elleni akcióján, a Föld óráján Budapesten kívül több megyeszékhely, így Győr, Eger, Tata­bánya és Székesfehérvár fényei is elalszanak. A világméretű akcióhoz idén csatlakozott a Magyarországi Evangélikus Egyház is, regisztrál­tunk a www.earthhour.org webolda­­lon. Szeretnénk, ha ezen a napon gyülekezeti tagjaink is lekapcsolnák otthonukban egy órára a világítást, ezzel is felhívva a figyelmet arra, hogy a keresztény emberek mennyi­re fontosnak tartják a környezetvé­delmet és a teremtés védelmét.- Egy lámpa lekapcsolásának mo­mentuma apró cselekedet - de épp ezért fontos. A teremtéstudatos élet­mód felé vezető utat apró lépésekkel lehet elkezdeni, s egy ilyen alkalom, mint a Föld órája, amelynek során a sok apró cselekedetnek látványos eredménye van, jó motivációval szol­gálhat további ötletek megvalósításá­hoz is - hangsúlyozta Kodácsy-Simon Eszter, egyházunk tecemtésvédelmi munkacsoportjának koordinátora. - A Föld órájában való részvétel nem csupán a Föld energiaforrásai számá­ra jelenthet pillanatnyi lélegzetvé­telt, de saját magunk is megpihenhe­tünk egy nyugodt, csendes este során. Az idei Föld órája akcióra világ­szerte eddig közel ezer város csatla­kozott. Elsötétül Párizs, a fény váro­sa, Sydney, Rio de Janeiro, London, Peking, Róma, Moszkva, Los Ange­les, Hongkong, Dubai, Buenos Aires, Toronto, Mexikóváros, Isztambul, Las Vegas, Brüsszel, Fokváros és Helsinki is.- A Föld órájának üzenete a világ minden tájáról összehozza az embe­reket. Aucklandtől Hawaii-ig, Fokvá­rostól Szentpétervárig mindenki egy­ként a világítás lekapcsolásával szavaz a klímaváltozás ellen - magyarázta Andy Ridley, a Föld órája igazgatója. Magyarországon többek között elsötétül a siófoki víztorony, a zsám­­béki romtemplom, Csömör, Nagykál- Ió, Sándorfalva, Villány, Hercegha­lom, Pilis, de a Fővárosi Állat- és Nö­vénykert is, sőt regisztrált a Magyar Csillagászati Szövetség, és lekap­csolja a kivilágítást a Le Meridien Bu­dapest Hotel is.- Reméljük, hogy egyre több ma­gánszemély is regisztrál a Föld órá­ja akcióra. Minden ember, szervezet és település részvétele számít, hiszen csak közösen, összefogással tudjuk megmutatni, hogy igenis tehetünk az éghajlatváltozás csökkentése érdeké­ben - mondta Csáki Roland, a WWF Magyarország kommunikációs igaz­gatója.- 2009 különösen fontos év a klí­maváltozás szempontjából, hiszen a kiotói egyezmény most kerül hatá­lyon kívülre. A világ vezetői idén de­cemberben ülnek össze az ENSZ éghajlat-változási konferenciáján, Koppenhágában, hogy új megállapo­dást hozzanak létre. A Föld órája ak­cióval mindenkinek megvan a lehe­tősége arra, hogy együtt felhívjuk a figyelmet a klímaváltozás fontossá­gára, és befolyásolhassuk a döntés­hozókat - tette hozzá Csáki Roland. Magánszemélyek is regisztrálhat­nak a www.earthhour.org webo\áa\on a Föld órájára. Sok híresség és köz­szereplő is vállalta az akcióban való részvételt, többek között a Nobel-bé­­kedíjas Desmond Tutu érsek és az Oscar-díjas színésznő, CateBlanchet is. A Barack Obama választási kam­pányához plakátokat készítő She­pard Fairey grafikus pedig művészi munkájával járult hozzá a Föld órá­ja akcióhoz. ■ Ararat munkacsoport

Next

/
Thumbnails
Contents