Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2009-03-15 / 11. szám
Evangélikus Élet PANORÁMA 2009. március 15. » 9 „Csakazértis-hálaadás” ► Jelentős anyagi és fizikai erőt mozgattak meg az elmúlt esztendőben Zalaistvándon az időszerűvé vált templomfelújítás megkezdése érdekében. A közegyháztól igényelt támogatás zsinati elfogadásának tudatában március 8-ra az egyházközség hálaadó napot szervezett, melyre meghívták a pályázat elkészítésében résztvevő szakembereket és a távolabb élő gyülekezeti tagokat is. A szépszámú gyülekezet nagy várakozással tekintett az esemény elé, jóllehet időközben arról érkezett hivatalos értesítés, hogy egyházunk költségvetéséből mégsem futja a tervezett felújítás támogatására... A délelőtt folyamán Roszík Gábor hirdette Isten igéjét Zalaszentgróton és az anyagyülekezet istentiszteletén. A harminc évvel ezelőtt e gyülekezetekben szolgáló lelkész Keresztelő János vallomásából kiindulva helyezte a gyülekezet szívére a ma is aktuális kérdést: „Milyen színben akarod látni a világot, és meglátod-e benne Krisztust, az Isten Bárányát?” Délután került sor az eredetileg eltervezett „felújítás előtti templombúcsúztató istentiszteletre” és azt követően szeretetvendégségre. „Nehéz igét választottam, de nehéz is a helyzet” - kezdte igehirdetését Szemerei János esperes, aki a szőlőmunkások példázata (Mt 20,1-16) alapján prédikált. Mint elmondta, az egyházat is elérte a válság. A néhány napja még biztosnak látszó támogatás ebben az évben elmarad, mert a beruházási támogatásokat át kellett csoportosítani. „Tervünk, vágyunk és imádságunk az volt, hogy átadjuk a templomot a felújító munkásoknak, de most csalódottság van a szívünkben. Nem hiába jöttünk azonban ma össze. Csalódottságunk olyan, mint a szőlőmunkások csalódottsága. Lehetőségünk az, hogy első lépésként fedezzük fel: nem vesztesek vagyunk, hiszen Isten a tenyerén hord bennünket. Ellát annyival, amennyivel élhetünk. A második lépés, hogy hálát tudjunk adni azért, ami van. Van templomunk, megajándékozottak vagyunk az igehirdetéssel és a szentségekkel, és él a gyülekezet! Nem felejtett el Isten, hanem újabb lehetőséget adott, hogy újuljon Zalaistvánd népe belsőleg, Isten iránti szeretetben” - szögezte le prédikációjában az esperes. Koczor György, a gyülekezet lelkésze köszönetét mondott a tervezőknek, kivitelezőknek és a gyülekezet építési bizottságának a kitartó és lelkiismeretes munkáért és a gyülekezetnek az erő feletti adakozásért. Megerősítette, hogy nem adják fel, és keresik az új lehetőségeket. Most azonban a kőműveskalapácsot, melyet az építőmunkásoknak akartak átadni, Isten kezdi használni, hogy a mi életünket újítsa. Végül az énekkar fogalmazta meg a gyülekezet válaszát: „Térj be, Jézus, hozzám! (...) Építsd fel a templomod!” ■ Z. I. D Északi orvostalálkozó ► Immár hagyományosnak mondható, hogy dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke évről évre találkozóra hívja egy-egy hivatás képviselőit az együtt gondolkodás, a kapcsolatépítés céljával. Az evangélikus polgármesterek, művészek és tudósok után az Északi Egyházkerület elnöksége március 5-én a kerület evangélikus orvosait látta vendégül a püspöki hivatalban. A múlt csütörtöki találkozót dr. Fabiny Tamás Kol 4,14 alapján tartott interaktív áhítata nyitotta meg. Igehirdetésében az egyházkerület püspöke felvillantotta az Ó- és az Újszövetség „orvosképeit” A hagyomány szerint Lukács evangélista is orvos volt, és mint orvos Jézus Krisztusban is a gyógyítót látta, aki nem „csak” a testi bajokra hoz gyógyírt, mert „nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek” (Lk 5,31). Ez a szemléletmód határozza meg a teológus és az orvos munkáját is. A nyitóáhítat után dr. Cserháti Péter főorvos, egyházkerületi felügyelőhelyettes tartott előadást az egészségügy mai helyzetéről, összehasonlítva hazánkét számos nyugat-európai ország egészségügyi rendszerével. Az előadó továbbá bemutatta, milyen tervek születtek eddig az evangélikus kórház megalapítására, és felvázolta a mai lehetőségeket. Az előadást követő fórumbeszélgetést dr. Szebik Imre bioetikus vezette. Résztvevői, dr. Kullman Lajos főigazgató főorvos, Cserháti Péter, valamint dr. Münich Béla főorvos, a szolnoki gyülekezet felügyelője az egyház és az egészségügy összefüggéseit vitatták meg. Teret kapott a magyar orvoshiány kérdése, a három fő hivatás (papi, orvosi, tanári) kapcsolata és e pályák mai helyzete. Mintegy felhívásként elhangzott, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház a betegápolásban és a beteglátogatásban nagyobb szerepet vállalhatna. A találkozót kötetlen beszélgetés zárta, melyben személyes eszmecserékre nyílt mód. ■ Czöndör István Az egészség napja Győrött A Péterfy-iskola nyolcadikos lányainak dr. Papp Zsolt szülész-nőgyógyász beszélt a győri tiniambulanciáról ► Ötödik alkalommal rendeztek egészségnapot a győri Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központban. A március 2-i gazdag programmal a helyes életmódválasztásra, életmódváltásra igyekeztek biztatni a diákokat. A már hagyományos nap keretében például az élelmiszer-adalékokról, a légszennyezés egészségügyi következményeiről, a helyes fogápolásról, a masszázs jótékony, továbbá a dohányzás káros hatásairól, az alkoholfogyasztás és a drogozás veszélyeiről, a mentálhigiénéről, a stresszről hallhattak előadást, illetve beszélgethettek a diákok. A helyes életmódválasztást, életmódváltozást szorgalmazó foglalkozásokat - többek között - orvos, pszichiáter, lelkész, kortárs képző, egészségügyben dolgozó egykori péterfys diák tartotta. Természetesen nem csak egyetlen napot szentel az intézmény az egészségnevelésnek, a környezettudatos magatartás megismertetésének. Nemrégiben nyertek ötmillió forintot a környezetvédelmi minisztériumnak a Környezet és energia operatív program keretében kiírt pályázatán. A támogatott, hosszú távú program része - egyebek mellett - a helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, a természet szeretetére nevelés, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása, a környezetetika hatékony fejlesztése az intézményben. A nap megnyitóján Hallgatóné Hajnal Judit igazgató Mózes első könyvét idézte: „Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó minden élőlényen! Azután ezt mondta Isten: Nektek-adok az egész föld színén minden maghozó növényt és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: mindez legyen a ti eledeletek. (...) És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó.” Ezek az igék képezik egyúttal az iskola környezeti nevelési programjának mottóját is. A Biblia szavai után az igazgató a felelős életre hívta fel a figyel rpet.- Luther szerint minden emberi test egyben Isten temploma, otthonának lehetősége, vagyis nem csupán a miénk. Ezt a napot minden évben annak szenteljük, hogy diákjaink szemléletét erről az alapról kiindulva formáljuk, alakítsuk. Végül hozzátette: - Meggyőződésünk, hogy nem létezik környezetetika valláserkölcs nélkül. Ezért még hangsúlyosabbnak érezzük az egyházi iskola nevelési programjában a tapasztalatokon alapuló, kreatív környezeti nevelést, az életminőség fogyasztáson túlra mutató tényezőinek keresését. ■ Gülch Csaba Szövött metaforák Polgár Rózsa művészetéről Pestszentlőrincen „Korán megértettem: nem élek véletlenül. A Teremtőnek célja van azzal, hogy életben maradtam” - mondta Polgár Rózsa Munkácsy- és Kossuth-díjas, nemzetközileg ismert kárpitművész a Lőrinci Értelmiségi Teaház (LÉT) március 3-i alkalmán. Nagy fájdalmára utalt, hiszen gyermekkorában egy bombázás során elveszítette harminckét éves édesanyját s kis híján saját életét is. kereszt hirdeti. A Tisztelet Magyarországnak egy mellényt ábrázol, s egy szép Magyarországot láttat. Az oltárképek is gyönyörűek, melyek a balatonfüredi, a hévízi, illetve a rákoshegyi evangélikus templom számára készültek, és a gyülekezetekkel közös tervezés eredményeként születtek... Hosszasan lehetne még folytatni a művésznő kárpitjainak ismertetését. A művésznő elsőként a szövés történetéről, technikájáról szólt, majd bemutatta azt a portréfilmet, amelyet a Magyar Televízió készített életéről, munkásságáról 2001-ben, amikor elnyerte a Kossuth-díjat. Gazdag művészeti élményt jelentett az egybegyűlteknek, hogy miközben látták az egyes alkotásokat, hallhatták Polgár Rózsa ismertetőjét arról, mit, miért és hogyan dolgozott bele az anyagba - hitét, hazaszeretetét, emberségét, szelídségét ugyanis mind-mind beleszőtte kárpitjaiba. A Gyűrődés például azt fejezi ki, ahogy a textil, amelybe belegyűrjük fájdalmunkat, velünk együtt él. A Babatakaró a gyermekkor szép világát idézi. A család a legnagyobb ajándék, ez jut kifejezésre az Anyaságban - a kiterített karú kismamaruhára dobott gyereking az eggyé olvadást és elszakadást egyaránt magában foglalja. Az Esernyő című alkotás tökéletes térhatású, és sokak csodálkozására az esernyő nem külön kellék, hanem a kárpitba van beleszőve. Az átlőtt, nemzetiszínű csíkkal ellátott, összetekert Katonatakaró figyelmeztet: vigyázni kell a törékeny békére. Férje külföldi szolgálatban töltött évei alatt a művésznő kint élő magyarokkal is találkozott, megismerte a felejteni és beilleszkedni akaró „szerencsétlenebbek” valamint az identitásukat vállaló „boldogulok” sorsát, s ezt több munkájában, közöttük a Vándortarisznyában is megörökítette. Legismertebb műveinek egyike, a Himnusz a millecentenárium évében készült, és a reménységet szólaltatja meg: a haza oltárára terített Magyarország-térkép vörösben ég, az emberek a fényt keresik, a kiutat a A pestszentlőrinci evangélikus gyülekezetben tartott alkalomra Polgár Rózsa férjével, D. dr. Harmati Bélával érkezett (képünkön a művésznő balján). A nyugalmazott püspök elmondta, hogy maga is belenevelődött a textilművészetbe, mivel akkor házasodtak össze, amikor Rózsa elkezdte tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán. Az évek során neki is része volt a munkában - tudhatták meg tőle a jelenlévők -, amikor például a csak Svájcban kapható molyirtott anyagot szállította haza, amikor kalapácsot, létrát ragadott egy-egy kiállítás előkészítésekor, vagy amikor emelte a csöppet sem könnyű szövőszéket. Az est házigazdájának, Korányi András lelkésznek a kérdésére, hogy milyen üzenetet kaphatunk 2009- ben, Polgár Rózsa így válaszolt: „Az elmúlt évszázadok nyomot hagytak rajtunk. Az ember válságban van, hiányoljuk a megértést és a szeretetet. A tehetség parányi lámpás, amely bevilágítja azt a teret, amit elér. Mindenki kapott talentumot, amit használhat a közösség érdekében. Az egyháznak rengeteg tennivalója van, a hitet és a bizalmat kell erősítenie az emberekben.” A Lőrinci Értelmiségi Teaház márciusi alkalma böjti áhítattal zárult. Ebben Harmati Béla Mt 16,21-23 alapján arra mutatott rá, hogy az üdvtörténet titka az isteni kell: az, hogy Krisztusnak szenvednie, meghalnia, feltámadnia kell. Számunkra is van Istennek akarata, amely sokszor különbözik a miénktől, ezt mégis meg kell látnunk. Nem mi irányítjuk az életünket, de Jézus, az isteni kell velünk vándorol utunkon. ■ Hulej Enikő HIRDETÉS A Magyarországi Luther Szövetség budapesti tagozatának tavaszi előadásai sorában dr. Zsugyel János közgazdász, főiskolai docens tart előadást Luther közgazdasági nézetei - a kalmárkodásról és uzsoráról készült iratai alapján címmel a Deák Téri Evangélikus Gimnázium könyvtárában (Budapest V., Sütő u. 1.) március 19-én, csütörtökön 18 óra és 19.30 között. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
