Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)

2009-02-15 / 7. szám

6 «t 2009. február 15. FÓKUSZ Evangélikus Élet „A hívők fogékonyak az értékekre” Beszélgetés Dobos Menyhérttel az MTV vallási műsorairól Dobos Menyhért, a Magyar Tele­vízió (MTV) közéleti igazgatója négy évtizede dolgozik az intéz­ményben, a klasszikus tévékor­szak egyik utolsó tanúja. Az el­múlt év végétől közvetlenül fel­ügyeli a Vallási és Egyházi Mű­sorok Szerkesztőségének mun­káját. E szerteágazó terület jele­néről és jövőjéről kérdeztük.- Milyen műsorok tartoznak a közéleti igazgató irányítása alá?- Az elnevezés hűen kifejezi a munkánkat. Vallási, egyházi, kisebb­ségi és a határon túl élő magyarság­gal kapcsolatos műsorok tartoznak hozzánk, valamint olyan tematikájú programok, amelyek közéleti, társa­dalmi kérdésekkel foglalkoznak. E te­rület első pillantásra rendkívül szer­teágazó, több évtizedes közös mun­ka során kristályosodtak ki a határai.- Hogyan került közvetlenül Önhöz a vallási terület?- Mindenekelőtt szeretnék meg­emlékezni a szerkesztőség korábbi ve­zetőjéről, Csiszér Ferencről, aki tizen­nyolc évi elkötelezett munka után vo­nult nyugdíjba. A szerkesztőség mun­káját alapvetően meghatározza a tör­ténelmi egyházakkal 1999-ben kötött szerződés. A heti több mint kétszáz perc adásidő alapján az MTV a meg­tisztelő ötödik helyet foglalja el az eu­rópai televíziók sorában. Szeretném hangsúlyozni, hogy ideiglenesen von­tam irányításom alá az egységet, a Magyar Televízió vezetése külön fi­gyelmet szentel e fontos és - valljuk be - érzékeny posztnak, ezért miha­marabb be kívánják tölteni.- Az elmúlt hónapban találkozott a történelmi egyházak vezetőivel. Milyen volta találkozók hangulata?- A vezető egyházi személyekkel való találkozók oldott légköre meg­lepetés volt számomra. Általában meg vannak elégedve a látottakkal, viszont szóvá tették a műsoroknak a struktúrában elfoglalt helyét. A be­szélgetések sorárvfelvetődött a törté­nelmi egyházak gyakoribb megnyi­latkozási igénye közéleti, főleg szoci­ális kérdésekben. Ezt az elvárást - a társadalom mai állapotát szemlélve - jogosnak érzem, hiszen a hívőkön keresztül az egyházak is naponta szembesülnek az anomáliákkal.- Mi a műsorok készítésének alap­­filozófiája?- Ha rászánunk egy esti órát, és végignézzük a csatornák hírkínála­tát, elborzadunk a társadalmunkat átszövő erőszakon, immoralitáson. E változó világban szükség van állan­dóságra, kapaszkodókra. Ehhez a szerkesztőség a maga szerény eszkö­zeivel támpontokat ad. De szögezzük le: egy közszolgálati televízió nem­csak direkt módon szólhat a kereső emberekhez, egész műsorpolitikájá­nak ezt kell szolgálnia. Egy értékes, lélekre ható film bemutatása néha többet jelenthet, mint egy tematikus összeállítás.- Általában az egyházi ünnepek idején kerülnek előtérbe a vallási műsorok...- Ez így is van rendjén, ünnepeink jelentős része a hithez kötődik. Elég bepillantani egy év végi műsorújság­ba, kitűnik, hogy milyen gazdag kí­nálattal jelentkezett mindkét csa­torna. De ez csak a kirakat. Nekünk minden adás ünnep, munkatársaink- Négy történelmi egyház, feleke­zetek, kisegyházak életéről kell számot adni. Hogy lehet ezt megtenni konflik­tusok, súrlódások nélkül?- Az előbb említett szerződések pontosan meghatározzák az arányo­kat is, percre kivetítve az illető egy­ház, felekezet műsoridejét. Ez azon­ban csak száraz statisztika, a munka­társainkon múlik, hogyan töltik meg tartalommal az adásidőt. Példamu­tató a különböző egyházakhoz és fe­lekezetekhez tartozó szerkesztőink együttműködése. Sokat beszélünk manapság az ökumenéről. Ez a val­lási műsorok szerkesztőségében élő valóság és egyben a csapat munka­­módszere. A műsorokban is látható, hogy azt hangsúlyozzák, ami össze­köti, és nem azt, ami szétválasztja a hívőket. tudásuk legjavát adva szerkesztik hétről hétre a műsorokat. A nézői visszajelzések alapján e programok a hívő családok és a kereső emberek életének részévé váltak.- A vallási műsoroknak hol lesz a helyük a jövő televíziózásában?- Mint minden televíziós pro­dukciónak, a vallási műsoroknak is haladniuk kell a korral. A témáknak, a képi világnak, a kamerakezelésnek, a vágástechnikának, a rendezésnek is alkalmazkodnia kell a modern, digi­tális világ megváltozott követelmé­nyeihez. De nem lehet öncélúan, mert a lényeg továbbra is a tartalom. Nem aggódom a jövő miatt, a köz szolgálata mindig értéket teremt, s ta­pasztalatom szerint a hívő emberek fogékonyak ezekre az értékekre. ■ Csermák Zoltán Mondatok- és ami mögöttük van ■ Petri Gábor Egy mondat végső és teljes értelme el­választhatatlan annak a szövegkör­nyezetnek a jelentésétől és átfogó mondanivalójától, amelynek eredeti­leg a része. Zilált honi közéletünkben unásig ismert már az a módszer, amikor egyes mondatoknak a kontex­tusból való kiragadásával gyökeresen eltérő jelentést adnak az eredeti szer­zői szándékhoz képest. Vessünk egy pillantást a következő két mondatra: „A világon eluralkodó gazdasági és morális válság az eredendő bűnben gyökerezik. A válság megoldása Jézus, azaz az új Ádám születése.” E rövid szakaszt Sándor Zsuzsan­na újságíró idézte Ittzés János evan­gélikus püspök karácsonyi igehirde­téséből a 168 Óra című hetilapban megjelent interjújában, amelyet Gá­bor György vallásfilozófussal készített annak okán, hogy a szerzőnek nem­rég jelent meg Az idő nélküli hely cí­mű tanulmánykötete. így önmagában olvasva e néhány szót az olvasó rög­vest elcsodálkozhat: vajon hogyan gondolhat ilyet egy komoly szellemi hagyományokkal és értékekkel bíró történelmi egyház első embere? Az újságíró is kontextusba ágyaz­ta az általa választott idézetet: felhív­ta rá a figyelmet, hogy „több vallási vezető a karácsonyi ünnepet használ­ta fel arra, hogy hangot adjon közéle­ti, politikai nézeteinek”. Ittzés János mondatai után még egy - a reformá­tus egyház lelkészi vezetőjétől szár­mazó - idézet következett, majd pe­dig az interjúalany válaszával sietett értelmezni az elhangzottakat: „Ezek pártpolitikai beszédek. Ittzés püs­pök hihet abban, hogy a válságban Jé­zus a »megoldás«, de tudomásul kel­lene vennie: e földön élnek olyanok is, akik nem Krisztusban hisznek.” Nem érdemes túl sokat elidőznünk annak a rejtélynek a megoldási kísér­letével, hogy a kifogásolt mondatok vajon mitől „pártpolitikai" célzatúak. Sokkal fontosabb azt észrevenni, hogy ebben az esetben az újságíró nem tudta, mert nem értette, hogy az általa hatásosan tálalt mondatok­nak mi a jelentésük. Az Ittzés János igehirdetéséből kiragadott szavaknak - akárcsak a teljes igehirdetésnek - ugyanis semmi közük a pártpolitikai dimenzióhoz, mégpedig azért, mert elsősorban és mindenekelőtt teológi­ai üzenetet és jelentést hordoznak, és csakis a keresztény spiritualitás di­menziójában értelmezhetők helyesen. Az inkriminált mondatok értelme­zése kapcsán a keresztény (és evan­gélikus) teológia tételeinek már a leg­elemibb ismerete is elegendő ah­hoz, hogy szóba se kerülhessen az_az interjú által sugallt, súlyosan leegy­szerűsített és torzított értelmezés, mely szerint íme, egy mai püspök ab­ban hisz, hogy a földre leszálló Jézus fogja megoldani a pénzügyi és gaz­dasági világválságot. A „válság” a keresztény teológiai antropológia egyik alapfogalma, amely a bűnös létállapotban élő föl­di ember Istentől reménytelenül el­távolodott helyzetének leírására szol­gál. Az isteni világrendből önmagát kiszakító ember olyan permanens ontológiai válságban van, amelynek minden egyéb - morális, tudatálla­potbeli, egzisztenciális, pszichológi­ai, közösségi, gazdasági s a többi - krízis már csak következménye. Min­den igehallgató előtt nyilvánvaló, hogy a pénzügyi és gazdasági válság­nak nem Jézus - mint afféle mennyei közgazdász - a megoldása, és főleg nem közvetlenül. Krisztus öröm­üzenete, a szabadítás evangéliuma az ember permanens létválságának megoldását kínálja a lélek újjászüle­tésén keresztül - és ha ez megtörté­nik, akkor minden egyéb válság (a pénzügyi és gazdasági is) az új em­ber újjáteremtett világában az „alap­válság” megszűnésének folyománya­ként — megoldódik. Ha egy teológiai ismeretekkel nem rendelkező újságírótól nem várható is el, hogy a fenti tanítást is­merje, az azonban már elgondolkod­tató, hogy egy vallásfilozófus ne tudná, milyen kontextusból szár­maztatnak egy evangélikus igehir­detés válságra vonatkozó szavai, az pedig megdöbbentő, hogy azonnal „pártpolitikainak” minősíti őket. Bár ez esetben újságíró és interjúalanya egy érezhetően tendenciózus egy­házkritikai összekacsintás révén volt igazságtalan egyházunk elnök-püs­pökével szemben, az azonban nem lenne szerencsés, ha az evangélikus egyháztagok is ugyanezt a hibát kö­vetnék el - a kérdéses példák értel­mezésénél tehát igyekezzünk mi­nél objektívebbek maradni. Finoman szólva nem elegáns és nem tisztességes egy teológiai tar­talmú szövegrészt olyan megnyilat­kozások közé helyezni, amelyek­nek már valóban vannak erőteljesen politizáló vonatkozásaik és utalásaik - amit kétségtelenül el lehet is­merni és éles kritika tárgyává lehet tenni. Gábor György ugyanis egy kalap alá veszi Ittzés püspök mon­datait teljesen más jellegű meg­nyilvánulásokkal. Például annak az egyházmegyei bíróságnak a határo­zatával, amely felmentette ifi. Hege­dűs Lórántot, aki engedélyezte egy holokauszttagadó történésznek, hogy előadást tartson egy reformá­tus egyházközség termében. A val­lásfilozófus gondolatmenetében a fenti igehirdetés egy szintre kerül azzal a jelenséggel, amikor a feleke­zetek lelkészei magánemberként megáldották a Magyar Gárda zász­laját, megint úgy állítva be az ese­ményt, mintha tettükkel egyházuk hivatalos álláspontját hirdették vol­na. (Annak említése kimaradt a cikkből, hogy az evangélikus egyház több sajtóorgánumban fizetett hir­detésben jelentette meg a szélsősé­gektől világos egyértelműséggel el­határolódó nyilatkozatát.) Az újságíró azon felvetésére, hogy a keresztény egyházak nem tilta­koztak a kisebbségeket érő erőszak el­len, „holott 2008-at ők a Biblia évé­nek nyilvánították” a vallásfilozófus azzal válaszolt, hogy „a Biblia éve ide­haza a csendes kirekesztés eseményé­vé vált. A nagy keresztény egyházak kisajátították maguknak a rendezvé­nyeket, mintha csak hozzájuk szólna a szöveg.” A „csendes kirekesztés” vádja csendes tűnődést válthat ki so­kunkból: vajon hogyan válhat a kire­kesztés eszközévé egy olyan prog­ramsorozat és médiakampány, amely a Biblia szélesebb társadalmi népsze­rűsítését, az egyházon kívüliekkel való megismertetését tűzte ki céljá­ul, és e téren nem elhanyagolható eredményeket is elért? Az elmúlt években egyre fokozó­dó mértékben vagyunk tanúi a társa­dalmi és politikai közbeszéd minő­ségromlásának, eldurvulásának, a megosztást célzó, a tényeket elferdí­tő, tudatosan csúsztató, manipulativ megnyilatkozásoknak. A vallásfilozó­fussal készült interjú érezhetően ar­ra tesz kísérletet, hogy helyénvalónak látszó, intellektuális stílusban mutas­son rá a közbeszédnek ezekre a tár­sadalmi tudatot romboló, deformált jelenségeire. (A cikk egyébként nem­csak az egyházi, hanem a politikai szférában jelen lévő, kétségkívül vi­tatható közszereplői megnyilatko­zások értékelésére is kitér.) A sok megfontolásra érdemes felvetés mel­lett azonban az nem segítette elő ezt a törekvést, hogy egy olyan teológi­ai tartalmú és motivációjú igehirde­tés mondatait is odasorolták, amely­nek semmi keresnivalója nincs az említett példák között. Napi húsz órában sugároz Kárpátaljáról a Sión Rádió E hónaptól lényegesen megújulva, bővebb műsoridőben és élő adások­kal jelentkezik a Kárpátaljai Reformá­tus Egyházközség interneten is hall­ható Sión Rádiója. A Beregszászból sugárzó rádió február elejétől az előre rögzített műsorok mellett élőben közvetített adásokkal is jelentkezik annak kö­szönhetően, hogy támogatói jóvoltá­ból sikerült beszereznie az ehhez szükséges műszaki eszközöket - nyi­latkozta Bírta Zoltán, a Sión Rádió adásszerkesztője a beregszászi Kár­pátalja című hetilapnak. Bírta elmondta, hogy a technikai berendezés beüzemelésében a mis­kolci Európa Rádió munkatársai se­gítettek berégszászi kollégáiknak, s ennek köszönhetően a csatorna húsz órában lesz hallható a www.refra­­dio.eu internetes honlapon naponta reggel kilenc órától másnap hajnali fél ötig. Ez a műsoridő lehetővé te­szi, hogy - sok hallgató kívánságának eleget téve - az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar közösség is megfelelő időben hallhassa a kár­pátaljai rádiót - tette hozzá a szer­kesztő. Mint kifejtette továbbá, bővült a rádió munkatársi gárdája, több ripor­ter, egy vágó és önkéntesek gyarapí­tották a munkaközösséget. Válto­zott a műsorok tartalma is, így na­ponta friss közéleti és egyházi hírek­kel, magazinjellegű műsorokkal és időjárás-jelentésekkel jelentkezik - részben élő adásban - a stúdió. Új­donságnak számít a naponta - buda­pesti idő szerint - délután fél három­kor jelentkező, élőben közvetített és aznap este fél hétkor megismételt kívánságműsor, amely mobiltelefo­non, e-mailben és skype-on is fogad­ja a hallgatók jelentkezését - közöl­te végül Bírta Zoltán. M MTI

Next

/
Thumbnails
Contents