Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-02-24 / 8. szám
‘Evangélikus Élet^ 2008. február 24. )*► 5 KULTÚRKÖRÖK Régi kincsek újra a líceumban Felbecsülhetetlen értékű könyvritkaságokat, középkori eredetű kódexlapot és -töredéket kapott vissza nemrégiben a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) és az Evangélikus Konvent Könyvtára és Levéltára a Frag- menta Codicum akadémiai kutatócsoport restaurátori műhelyéből. A líceum Sopron legrégebbi, ma is működő iskolája, amelynek első épületét a Hummel Kristóf akkori polgármester által 1557-ben adományozott telekre emelték. Érdekességként említhető, hogy a helyi evangélikus gyülekezet hivatalosan csak néhány évvel később, 1565-ben jött létre. Csaknem negyed évszázados békés fejlődés után az újjáéledő ellenreformáció arra kényszerítette a városi tanácsot, hogy váljék meg az evangélikus vallású tanároktól, akik csak az 1606-ban kötött bécsi békével térhettek vissza. A városi tanács ekkor mint presbitérium az egyházközség élére állt, s a rendelkezésére bocsátotta az iskola fenntartásához szükséges eszközöket. A 17. század végét Sopron már úgy élte meg, hogy két virágzó evangélikus gimnáziuma is volt. Az ellenreformáció azonban csaknem minden joguktól megfosztotta az evangélikusokat. 1681-ig még protestáns házi nevelőket sem alkalmazhattak! Ezt az állapotot az ugyanabban az évben megtartott soproni országgyűlés szüntette meg, s a következő esztendőben újra megnyílt az evangélikus gimnázium, amely a hazai tanintézmények között kiemelkedően sokat tett a magyar nyelv ápolása érdekében. Az evangélikus konventet és az iskola könyvtárát 1824-ben egyesítették. Az állomány jelenleg negyvenezer kötetből áll, negyvennégy ősnyomtatvány mellett számos könyvritkasággal is büszkélkedhet. A most Sopronba került kódextöredékeket az mentette meg az enyészettől, hogy Gutenberg követői igen takarékos mesterek voltak, és a nyomtatott könyvek, illetve levéltári akták könyvkötő anyagaként a korábbi könyvtöredékek hasznosíthatónak ítélt darabjait is felhasználták. így számos középkori kódextöredéket az új könyvek táblaborításába raktak. (Érdekességként említem: Spanyolországban a minap ennek a „spórolós” nyomdásztechnikának köszönhetően találták meg VI. Sándor pápa 1473-ban írt bulláját, amelyben meghirdette, hogy akik anyagilag hozzájárulnak az Oszmán Birodalom elleni keresztes hadjárathoz, néhány főbenjáró bűn kivételével teljes bocsánatot nyernek.) A takarékoskodást amúgy a papír magas ára indokolta, noha papírmalmok hazánkban is működtek; az elsőt Lőcsén létesítették. Alapításának dátuma ismeretlen, csupán azt tudjuk, hogy 1530-ban leégett. Abban az időben a papírmalmok alapításához uralkodói engedély kellett. Báthory István fejedelem 1573. március 12-én az erdélyi Szeben város papírgyártó műhelyének alapítási engedélyében ezt a napjainknak is szóló megjegyzést írta: „A tisztségviselők feladatához legméltóbb és leginkább illő dolognak tartjuk elméjüket minden buzgalommal és igyekezettel arra irányítani, hogy a köz ügyét a magánosé felett állónak tekintsék, s inkábba társadalom közös szükségleteiről gondoskodjanak, mint a magukéiról.” De térjünk vissza Sopronba - ahol minden bizonnyal vannak olyan könyvek, amelyek a szebeni vagy a lőcsei papírból készültek. A líceum könyveiben rejtőzködő kódextöredékek felkutatása már az 1940-es években elkezdődött, és 1947-ig több mint háromszáz töredéket restauráltak is az Országos Széchényi Könyvtárban. Ez a munka az 1970-es években folytatódott, amely során a törékeny kódexlapokat restaurátor választotta le a nyomtatott könyv kötéséről vagy az aktáról. A megfelelő tartósítás után az írás alapján meghatározták a töredékeken olvasható mű szerzőjének nevét, a kódex címét és a töredék keletkezési helyét. A felbecsülhetetlen értékű, kézzel írott művekből származó töredékek egyebek mellett Arisztotelész, Vergilius, Suetonius és Szent Bemát műveiből származnak, de egy eredeti Gutenberg-töre- dék is akadt, amely egy 1647-ben készített számadáskönyv kötéséből került elő. A kutatás több Biblia- és bibliakom- mentár-töredéket is felszínre hozott. A ritkaságokat a Biblia éve alkalmából a soproni lábas ház kiállítótermeiben mutatják be. ■ Jezsó Ákos Könyvmissziói nap harmadszor „Elmélyülés és a magamra találás gyönyörűsége”: az olvasás lelki titkairól Extrovertált, a világra és a külső eseményekre figyelő, ingeréhes fogyasztói kultúrában élünk. Minden „jót” kívülről várunk, lehetőleg gyorsan és erőfeszítések nélkül. Hiányzik a késleltetési és kivárási képesség, az azonnaliság mohó követelménye sürgeti a friss élményeket. Ez a hedonista attitűd úgy „fogyaszt”, hogy nem „emészt”, mert a feldolgozó belső folyamatokra már nincs ideje. Az óriáscsecsemővé degradálódó konzumem- ber enni, venni akar, mindent megszerezni, bevenni, megenni, elfogyasztani. Mohóságát kiszolgálja a vizuális infor- mációdömping, mely automatikusan az agy mélyére szállítja az információkat, gondolkodni sem kell, csak befogadni, bevenni, bármiről is legyen szó. A megemésztő feldolgozás lelki szintű beépítő folyamatát ezernyi akadály nehezíti. Komputeromorf világunk a számítógépek csodálatos kapacitását kínálja játékul, kapcsolatpótlékul, munkaeszköz gyanánt. A személyesség és közvetlenség az emberi kapcsolatokban már-már zavaró kényelmetlenségként tűnik fel, jobb, „praktikusabb” a személytelen találkozás védelmébe bújni, érzelmi sebektől védetten kommunikálni. Ebben a világban szükségszerű ellenpontok, mintegy kiegyenlítő erők gyanánt élnek azok az ingerforrások, amelyek nem kifelé, hanem saját belső, kimeríthetetlenül gazdag belvilágunk felé nyitnak szabad utat, introvertálnak, elmélyülést kívánnak, saját alkotó és újrateremtő lelki „izomzatúnkat” edzik, megvédenék a szellemi eltunyulástól és az előcsócsált gondolatok kényszerű „henyélésétől”, a külső manipulációktól. Ezek a lélek-men- tő-övek a könyvek, mentálhigiénés gondozó útjuk pedig az olvasás. Száz pszichológusjelöltet kérdeztem meg arról, miben látják az olvasás szerepét napjainkban a vizuális kultúra csábításának vonzásában, és hogy melyek voltak számukra a nagy hatású olvasmányélmények. Megrendítő válaszok tanúskodnak arról, milyen nagy szükségünk van a befelé fordulásra, elmélyülésre, önreflektív lelki munkára, szellemi aktivitásra. Mindezt az olvasás indíthatja el, amely újrateremtő képzeletünket aktivitásra gerjeszti, érzelmi tudatunkat azonosulásra mozdítja, beleérző átélésen alapuló élményeinket katarzishoz juttathatja. A számos értékes eredményről az előadás ad árnyalatos képet, reménységre nyitva értelmiségi mivoltunk lankadó erőit, bizonyítva azt, hogy a könyv és az olvasás a szellemi autonómia megőrzésének fontos eszköze, mely megvéd a tu- nyuló tudat konzumista renyheségeitől, és felelős állásfoglalásra képes, edzett lelket segít életben tartani bennünk. Személyesen is szólnom kell az örök írásnak, a Bibliának a lelki erőtöltő, megtartó szerepéről. Az Újtestamentum példázatainak nyelvében mindnyájunknak fel kell ismernünk a „jobb agyfélteke” érzelmi tudatához szóló üzeneteinek hatalmát, a „kozmikus tudat” mindennapi kenyerét, a spirituális intelligencia folyamatainak nélkülözhetetlen táplálékát. Az agyműködéstől a legmagasabb szintű spirituális élményekig terjedően követhetjük azt az utat, amelyet az örök írás nyit meg szellemünk mozgásterében, megerősítve bennünk az életben tartó „szent hármast”, a hit, remény, szeretet triádját. Ha olvasunk, belvilágunk felé indulunk, belemerülünk az időtlen tudat alkotó folyamataiba, katarzishoz jutunk, erőt merítünk, és megújulunk. Sok egyéb mellett ezért is szükségünk van könyvekre és olvasásra. Ez lehet a pszichológia friss üzenete, mely a könyvek szeretetére, az olvasás gyönyörűségére világít rá. ■ Prof. dr. Bagdy Emőke Előzetes a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézete tanszékvezető egyetemi tanárának a Könyv a családban, könyv a családért című, a Könyvmisszió - gyülekezeti iratterjesztők és keresztyén könyvesboltosok harmadik szakmai napja keretében elhangzó előadásából. További előadások: Galsi Árpád: 2008 a Biblia éve; Miklya Luzsányi Mónika: Biblia és játék. Kiscsoportos műhelytémák: Szervezz programot a Biblia évében!; Biblia és játék, gyakorlati kérdések; A gyülekezeti könyvterjesztés könyvelési, számviteli kérdései; Kis helyen nagy lehetőségek - könyvasztal elrendezése, kirakatrendezés. Közreműködik a Szövetség zenekar. Helyszín: Lónyay Utcai Református Gimnázium (Budapest IX., Kinizsi u. 1-7.) Időpont: 2008. március 1., szombat, 9.20 és 17 óra között. A helyszínen számos keresztény könyvkiadó 20% engedménnyel kínálja kiadványait. A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Jelentkezni lehet a http://www.konyv- misszio.hu/ honlapcímen vagy a szervező kiadóktól kapott jelentkezési lapon. Harmat Kiadó Kálvin Kiadó Luther Kiadó Egyesületet alapítottak az egyházi muzeológusok Evangélikus kezdeményezésre - dr. Harmati Béla Lászlónak, az Evangélikus Országos Múzeum igazgatójának és dr. Kertész Botond tudományos munkatársnak a meghívására - muzeológusok és múzeumi szakmunkatársak gyűltek össze az ország legkülönbözőbb részeiből február 12-én a Deák téri evangélikus gyülekezet nagytermében. mélyként érdek-képviseleti szerv jött létre. A megalakulás előzményeként említhető, hogy korábban református indíttatásra Debrecenben az egyházi levéltárosok, katolikus kezdeményezésre, pannonhalmi bejegyzéssel pedig az egyházi könyvtárosok alakították meg egyesületüket. Az újonnan alakult szervezet célja A katolikus, református, evangélikus és szerb ortodox egyházi múzeumok képviseletében megjelent szakemberek közgyűlésükön megalakították az Egyházi Muzeológusok Egyesületét. Az elfogadott alapszabály értelmében budapesti székhellyel bejegyezve jogi szea magyarországi és a határon túli egyházi múzeumokban dolgozók szakmai együttműködésének elősegítése, a tudományos és a gyűjtőköri munka támogatása. A közeljövőben a tervek szerint közhasznú egyesületté alakulnak. ■ Kőháti Dóra Díjazták a bonyhádi minőséget A Dél-dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége tavaly hét kategóriában hirdetett pályázatot a Dél-dunántúli Minőségi Díj elnyeréséért. A 2002 óta kiosztott kitüntetésre éveken át nagy- és középvállalatok pályáztak, 2007-ben azonban a szövetség nonprofit szervezetek előtt is kinyitotta a kaput. Dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy fogalmazott, hogy „nem elég a szellemi terméket létrehozni, azt a piacra is ki kell vinni, ehhez pedig az oktatás alapvető kérdés”. 2007-ben a díj úgynevezett „közszolgáltatási, közigazgatási és oktatási, mérettől független” kategóriájának nyertese - négy pályázó közül - a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium lett. A kitüntetést Ónodi Szabolcs, az intézmény igazgatója (balra) vette át dr. Béréti Zsolttól, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkárától február 15-én Pécsett. ■ MátéR. FEBRUÁR 28.: A FINN KULTÚRA NAPJA Az ezer tó országából Az immár több mint két évtizede működő Kalevala Baráti Kör tavaly év végén Millió tűlevél erdeje címmel kortárs finn szerzők műveiből összeállított antológiát jelentetett meg. Finnország 2007-ben ünnepelte függetlenné válásának 90. évfordulóját: ez jó alkalom volt arra is, hogy a baráti kör országos műfordítói versenyt hirdessen. Ezen kortól, foglalkozástól és lakóhelytől függetlenül bárki részt vehetett, aki kedvet és tehetséget érzett a fordításhoz. A pályázatra beérkezett jeligés munkákat szakavatott zsűri bírálta el, majd a megbízott szerkesztők egy kötetre valót válogattak belőlük. Az antológiában felváltva követik egymást a novellák és a versek - ez utóbbiak közül néhány két fordításban is olvasható. „A szürreálistól az átélhető valóságig, a természet szinte tapintható közelségéig sokféle hangulatot varázsolnak elénk e művek, s reméljük, bepillantást nyújthatunk a mai finn próza és líra világába e kis válogatáson keresztül” - írják a szerkesztők a könyv előszavában. A szervezők a pályázat kiírásával egyben tisztelegni is kívántak a 2005-ben elhunyt Szopori Nagy Lajos emléke előtt, aki számos finn irodalmi alkotás kiváló magyar fordítója is volt. ■ Bodazs A kiadvány beszerezhető a Kalevala Baráti Kör elnökétől, Outi Karanko-Paptól az 1/316-8845- ös telefonszámon. FOTÓ: MÁTÉ RÉKA FOTÓ: REZESSY SZABOLCS
