Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-12-21 / 51-52. szám
‘Evangélikus ÉletS MOZAIK 2008. december 21-28. 11 Fenntarthatóság a gyülekezetben és a családban ► Lapunk előző számában beszámoltunk róla, hogy egyházunk országos presbitériuma létrehozta az Ararát teremtésvédelmi-ökológiai munkacsoportot. Egyik tagjával, Réz-Nagy Zoltán lelkésszel a szű- kebb-tágabb keresztény közösségeknek a teremtett világ megőrzése iránti felelősségéről beszélgettünk.- Aki ismeri Önt, tudja, hogy fontosnak tartja a teremtett világ védelmének ügyét, és ezt több fórumon is képviseli. Hogyan került kapcsolatba a témával?- Még elsőéves, kezdő segédlelkész voltam, amikor Pécsett Báliké Zoli bácsitól hallottam hírét annak, hogy egy evangélikus diakónus lelkész környezet- védelmi áhítatot tartott. Ez közvetlenül Pécsre költözésem előtt történt; az eset igen kíváncsivá tett, és nagyon sajnáltam, hogy nem voltam ott. Ennek immár tizenhét éve. Korábban már találkoztam a környezetvédelemre figyelő megoldásokkal Németországban, és nagyon emlékezetes volt számomra, amikor egy berlini ifjúsági konferencia alkalmával megfigyelhettem, hogy szelektív módon gyűjtik a szemetet. Ez a berlini fal lebontása után két évvel, 1991-ben volt, mi pedig még ma sem tartunk sehol... Tehát már igen korán érzékenyen érintett a téma, és Széchey Bélával való találkozásom és megismerkedésem - mert ő volt az, aki tizenhét évvel ezelőtt Magyarországon már környezetvédelmi áhítatokat tartott - meghatározó élmény volt számomra. Felnyitotta a szememet, hogy a környezetvédelem lehet keresztény ügy, sőt valójában ez a kereszténységünk lényegét érintő ügy!- Ön szerint egy gyülekezet mennyire jelenthet alternatívát mint fenntartható közösség? Megvalósíthatónak tartja-e ezt a gyakorlatban?- A változás nem kezdhető el, csak alulról, a kisközösségek szintjéről. A gyülekezetek több évszázada működő közösségek, társadalmunk legstabilabb intézményei. Minden történelmi időszakot, válságot, ideológiai krízist, háborút, diktatúrát képesek voltak és képesek lesznek túlélni. Olyan erőt képviselnek, melyre vétek nem alapozniuk azoknak, akik a világ jövőjéről, a fenntarthatóságról gondolkodnak, és felelős döntéseket hoznak. Jó példa lehet a gyakorlati oldalt nézve az az eset, amikor meghirdettem gyülekezetünkben a veszélyes hulladékok gyűjtését. Az emberek hozták a gyógyszereket, a szárazelemeket. Láthatóan sikerült felébreszteni a lelkiismeretüket, és igyekeztek környezettudatosán cselekedni. Biztató kezdet ez, mely arra sarkallja az embert, hogy további lépéseket tegyen, új kezdeményezésekkel álljon elő.- Néhány hete megalakult a Magyarországi Evangélikus Egyház Ararát teremtésvédelmi-ökológiai munkacsoportja, melynek Ön is tagja. Milyen lehetőségeket lát ebben?- Ha egyházunk különböző szintjein, a hittudományi egyetemtől a püspöki hivatalokon és az Országos Irodán át az egyes gyülekezetek vezetéséig születne egy átfogó cselekvési program, annak nagy ereje lehetne. Hangsúlyozom, az egyház olyan intézményi hálózat, melynek sokkal jobbak az esélyei arra, hogy megalkosson egy ilyen közös - a fennÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: jerabek-Cserepes Csilla E-mail: ararat@lutheran.hu tarthatóság érdekében követendő gyakorlatot összefoglaló - programot, mint bármely más eddig ismert közösségi formációnak. A munkacsoporttól ennek a cselekvési tervnek a kialakítását várom, és ebben szeretnék közreműködni a magam szerény tapasztalataival, ismereteivel.- Négygyermekes szülőkként bizonyára mindennapjaik szervezésekor is igyekeznek ökológiai szempontokat figyelembe venni. Melyeket tartja a legfontosabbnak?- Feleségem mind a mai napig mosható pelenkát használ az esetek kilencvenöt százalékában. A mosógépből gyűjtjük a vizet, és azzal öntjük le a WC-t. A mosáshoz mosógolyót használunk, mely legtöbbször feleslegessé teszi vagy minimálisra csökkenti a mosópor használatát, így alig szennyezzük a vizet. A lakásban energiatakarékos izzókat használunk. Igyekszünk mindent használtan beszerezni, ha lehetséges. Amíg az időjárás engedi, kerékpárral hordjuk óvodába a gyerekeket. Most hirtelen ennyi jut eszembe a mindennapokról... Valamennyit fontosnak tartom, a vízhasználat minimalizálását, a károsanyag-kibo- csátás és az energiafelhasználás csökkentését egyaránt.- Néhány nap múlva karácsony, a körülöttünk lévő'világ azonban - több értelemben véve is - ezer sebből vérzik. Mivel tudná biztatni olvasóinkat?- Csak annak a közösségnek van jövője, amelyiknek van jövőképe. A jelenlegi nyugati életforma nem tartható fenn; több Földre lenne szükség ahhoz, hogy a jelen igényeket ki tudjuk elégíteni! Egyházunknak mindent meg kell tennie azért, hogy a világot fenntartó Krisztus tanától a fenntartható világ gyakorlati lépéseiig eljussunk, és másokat is erre az útra vezessünk. Nem kis feladat, de biztosak lehetünk benne, hogy ilyen irányú erőfeszítéseink nem maradnak áldás és isteni segítség nélkül. ■ -JCsCsEBERES Az egészséges emberért A bélflóra egyensúlyáért és az emésztőrendszer egészségéért Régen elmúlt már az az idő, amikor azt gondoltuk, hogy a környezetünkben élő baktériumok mindegyike ártalmas az egészségünkre. Ma már valószínűleg mindenki hallott azokról a jótékony baktériumokról, melyek óriási számban a bélflóránkat alkotják, és jelentős segítséget nyújtanak az egészségünk megőrzéséhez. Az utóbbi években jelentősen megváltozott életvitelünk, és átalakultak táplálkozási szokásaink. Az állandó rohanás, a nagyfokú stressz, a káros szenvedélyek többek között a bélrendszerünk normál flórájára is káros hatással vannak. Napjainkban az egészségtudatos táplálkozással kapcsolatban közkedvelt és gyakran használt szó a probiotikum. De mik is azok a probiotikumok? A probiotikumok az emberi szervezet egészsége szempontjából jótékony hatással bíró, élő mikroorganizmusok, például tejsavbaktériumok és bifido- baktériumok, amelyek egyébként az emberi bél mikroflórájának természetes alkotóelemei. Az emberi béltraktusnak jótékony és ártalmas baktériumfajok sokaságából álló hatalmas és változatos mikroflórá- ja van. Normál esetben a jótékony és a káros baktériumok egyensúlyban vannak a bélrendszerben, ami alapvetően meghatározza egészségi állapotunkat. Ez a mikrobiális egyensúly azonban könnyen felborulhat. Negatív hatással lehetnek rá • a különböző fertőzésekre szedett antibiotikumok, • a gyomorsavkötő gyógyszerek, • a szteroidot tartalmazó gyulladásgátló szerek és • a hormontartalmú készítmények. Az egyensúlyi állapotot befolyásolhatjuk étkezésünkkel is, így a rostban szegény, vörös húsokban és zsírban gazdag táplálkozás szintén elősegíti a jótékony hatású baktériumok arányának csökkenését. Károsító hatása van még a dohányzásnak, a túlzott alkoholfogyasztásnak, valamint a tartós székrekedés vagy hasmenés állapotának. Ha valamilyen tényező miatt az egyensúly felborul, akkor előfordulhat puffadás, hasmenés, szelesség, székrekedés, emésztési zavar. A Béres Egészségtár — ProBio 6 kapszula károsodott bélflóra esetén (például antibiotikumos kezelés vagy gyomor- és bélrendszeri fertőzés után) a bélflóra egyensúlyának helyreállításához szükséges különleges táplálkozási igényhez igazított összetételű, jótékony probiotikus baktériumokat tartalmazó speciális — gyógyászati célra szánt — tápszer. A Béres Egészségtár — ProBio 6 kapszula megfelelő csíraszámban tartalmaz hatféle baktériumtörzset, amelyek hozzájárulnak a bélflóra egyensúlyának helyreállításához. A készítmény hatóanyagai kedvező hatással lehetnek az emésztőrendszer működésére. Mikor ajánlott a Béres Egészségtár — ProBio 6 kapszula szedése? Egyes tényezők hatására kialakult, károsodott bélflóra esetén: • helytelen táplálkozás, stresszes életmód, környezeti ártalmak hatása esetén, • bizonyos gyógyszerek, például antibiotikumok szedése során, • gyomor- és bélrendszeri fertőzések után a bélflóra egyensúlyának helyreállításához. EVÉL&LEVÉL&EVÉL & L E V ÉI. Emlékezz meg az útról... Nagy örömben volt része november 30-án a kelet-szlovákiai Rozsnyó evangélikus közösségének. Ekkor emlékezett meg az ünneplő gyülekezet temploma építésének és fölszentelésének kétszázhuszonkettedik, valamint az oltár fölszentelésének kétszázhuszadik évfordulójáról. Már hagyománnyá vált, hogy advent első vasárnapja minden évben a hála és magasztalás napja a helyi evangélikus gyülekezetben. A reformáció hatására nagyon korán, már 1526-ban találunk Rozsnyón evangélikusokat. Az akkori német nyelvű bányász lakosság zömével elfogadta a lutheri tanokat, sőt a mai római katolikus székesegyház is evangélikus templommá vált. Sajnos a rá következő időszak erőszakos ellenreformációja majd több mint két évszázadra kiűzte Rozsnyóról az evangélikus hitélet nyilvános gyakorlását, és csak II. József császár 1781-ben kiadott türelmi rendelete után adatott meg számunkra a szabad vallásgyakorlat és a templomépítés lehetősége. Isten iránti hálával emlékeztünk meg a múltról, amelyet nagytiszteletű Slavomír Gallo varannói (vranovi) lelkész is felvázolt Ezs 2,1-5 alapján elhangzott igehirdetésében a jövőbe is utat mutató prófétai igék által. A prédikáció után Mgr. Edita Kusniero- vá történész asszony adott részletes áttekintést a történelmi háttérről. Megkülönböztetett szeretettel és tisztelettel fogadtuk a Magyarországról hozzánk érkező gödöllői partnergyülekezet küldöttségét nagytiszteletű Albert Gábor vezetésével. O volt az igehirdetője az ezt követő úrvacsorái istentiszteletnek (Fii 1,8-10 alapján), amelyen a helyi és vendég szlovákiai lelkészekkel együtt végezte a liturgiái szolgálatot. Az ünnepi hangulatot emelték a helyi és vendég énekkarok szolgálatai is. A méltóságteljes eseményt az „Erős vár a mi Istenünk” szlovák és magyar nyelven való eléneklése zárta. Ezután a helyi gyülekezet minden résztvevőt szeretetvendégségre hívott meg a történelmi városháza nagytermébe. Az ízletes ebéd és finom sütemények mellett alkalom adódott a baráti és testvéri kapcsolatok további elmélyítésére. Adná a mindenható Isten, hogy ebben a forrongó időben, amikor a két nemzet közti viszony pattanásig feszült, ez a szerény - talán jelentéktelennek tűnő - találkozó is fölhívná a figyelmünket az evangélium és az ősi zsoltár egybefonódó üzenetére: „Boldogok, akik békét teremtenek...”, „...mert ajövő a béke emberéé!" (Mt 5,9; Zsolt 37,37) Rákai László Paks-Gyula: 2 : 2 Első olvasatra valami sportesemény végeredményét juttatja eszünkbe a cím, pedig a valóság nem ez. Igazából két adventi szolgálat összegzését jelenti. Hosszú évek lelké- szi barátsága áll az adventi szószékcsere mögött. Advent első hétvégéjén e sorok írója látogatott el családjával együtt Paksra. Szombat délután a paksi gyülekezet ötletes kezdeményezésének lehettünk a tanúi: az első zenés adventi áhítatnak. A november végi esős, hideg időjárás nem szegte a gyülekezet kedvét, a gyönyörű templom megtelt, nagyon sok fiatal házas jött el gyermekeivel együtt. Klasszikus zene, irodalmi összeállítás és igei áhítat után két, angyalnak öltözött gyermek gyújtotta meg a hatalmas, az egyik gyülekezeti tag által készített adventi koszorún az első gyertyát. Az áhítat végén a templomból távozókat a szervezők szeretetvendégségre hívták. A gyülekezeti termet a hívek által készített finomságok töltötték meg. Az udvaron kolbászsütés volt, mellé finom forralt bort kínáltak. A vendégszerető gyülekezet és lelkészi család körében gyorsan telt el az este. Másnap reggel e sorok írója hirdethette az igét a két advent között élő gyülekezet számára. A következő hét végén Szabó Vilmos Béla esperes-lelkész úr érkezett feleségével és legkisebb fiával Gyulára. (Hihetetlennek tűnhet, de a távolság a két gyülekezet között megegyező.) Szombat délután a gyülekezetünk által szervezett első Ige-fórumon vett részt vendégünk. Nagy vágyam, hogy a helyi lelkészek és gyülekezetek az ökumenikus imahét „kötelező” alkalmán kívül is találkozzanak. Az első találkozó témája ez volt: Karácsony, de hogyan? Jó volt hallgatni a lelkészek karácsonyi készülődésének kulisszatitkait, történeteit és bizonyságtételeit. A protestáns kórus adventi és karácsonyi énekei tették még emlékezetesebbé együttlétünket. Vasárnap vendégünk hirdette az igét, és a gyülekezet lelkészével együtt osztotta az úrvacsorát. Kettős örömben lehetett így részünk, ugyanis egy kis létszámú gyülekezetbe ritkán érkezik vendég lelkész, és még ritkábban osztják ketten is az úrvacsorát. Lelkészként bevallom, nehéz a gyülekezettől vasárnap távol lenni, mintha félteném a helyettesítőtől vagy a hiányomtól a híveimet. Ez a két hétvége cáfolta félelmeimet, megérte utazni, vendégnek és házigazdának lenni. Feltöltődve és lélekben gazdagon búcsúztunk el vendégeinktől - a viszontlátás reménységével. Jakab Béla lelkész (Gyula) Köszöntés Isten iránti hálával köszöntöm sokunk nevében Szemerei Zoltánt, az országos presbitérium tagját és a Magyarországi Evangélikus Egyház korábbi „pénzügyminiszterét” abból az alkalomból, hogy immár negyven éve, 1968. december elseje óta teljesít közöttünk szolgálatot. Ajtaja mindig nyitva állt lelkészek és gyülekezeti tagok, presbiterek előtt, őszinte empátiával hallgatta meg problémáinkat. Tudtuk, hogy ha anyagilag bajban vagyunk, segítségére mindig számíthatunk. Nyugdíjba vonulása után a Déli Egyház- kerület felügyelője lett, élvezve á gyülekezetek bizalmát. Őszintesége, fanyar humora és szerénysége tette egyházunk meghatározó egyéniségévé. Többször említette már, hogy a napok, évek nem múlnak el nyomtalanul fölötte, egészségi állapota jobb nem lesz, mi azonban mégis reménykedünk, hogy még sokáig képviseli a gyülekezetek érdekét az országos presbitériumban. Isten áldását kívánjuk életére és szolgálatára, Pál apostol szavait idézve: „Mert megbánha- tatlanok az Isten ajándékai és az ő elhívása.” Dr. Száraz Csenge (Orosháza) SZERETETVENDÉGSÉGRE... Karácsonyi kuglóf Hozzávalók: 50 dkg liszt, 3 tojássárgája, 6 evőkanál kristálycukor, 15 dkg Rama margarin, 5 dkg élesztő, pici só, tej. Elkészítés: tegyünk egy evőkanál cukrot 2 dl langyos tejbe, majd ebben futtassuk fel az élesztőt. A lisztet, a tojássárgákat, a maradék 5 evőkanál cukrot, a margarint és a sót gyúrjuk össze a felfuttatott élesztővel, és az így kapott tésztát kétszer kelesszük meg. Amikor egyszer megkelt, kicsit újra összegyúrva még egyszer hagyjuk megkelni. Egy kizsírozott, huszonöt centiméter átmérőjű kuglófformába beletéve 170 Celsius-fokra előmelegített sütőben körülbelül huszonöt perc alatt megsütjük. Jól megporcukrozva tálaljuk.
