Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-02-03 / 5. szám

6 -4t 2008. február 3. PANORÁMA Evangélikus ÉletS ► Lapunk méltán népszerű publicisztikai rovatában, az Égtájolóban a Ma­gyarországi Evangélikus Egyház kerületeinek lelkészi vezetői időn­ként kifejezetten egyházkerületüket érintő eseményekkel is foglalkoz­nak. Legközelebbi munkatársaik - a kerületi felügyelők - viszonylag ritkán jelentkeznek saját írással az Evangélikus Élet hasábjain, jóllehet nevükkel, tevékeny szolgálatukkal szintén hétről hétre találkozhatnak olvasóink a különböző alkalmakról tudósító cikkekben. Minderre figyelemmel indokoltnak véltük, hogy közvetlenül is megkérdezzük őket, miként értékelik egyházkerületük elmúlt évét, s milyen tervek­kel indultak neki a 2008. esztendőnek. A kerületi fel Radosné Lengyel Anna - Dél Szabó Gyö- Másfél évvel ezelőtt kezdte meg szolgálatát. Ön az első nő a kerületi felügyelői tisztségben. Eddigi tapasz­talatai alapján női mivolta inkább előny vagy hátrány ebben a feladat­körben?- Amint arra a kecskeméti evangélikus templomban 2006. szeptember 16-án tartott szék­foglaló beszédemben is utaltam, templomainkban sok asszony ül; ők könnyebben szólítanak meg egy velük azonos neműt, könnyebben nyílnak meg előtte.- Kerületében netalán speciális női kérdésekkel" is foglalkoznia kell?- Létezik egy olyan, nem csu­pán a Déli Egyházkerületet, de az egész egyházat érintő „női ügy”, amelyet nagyon a szívemen vise­lek, ez a lelkésznők helyzetének rendezése. Itt konkrétan a gyes és a gyed kérdésére gondolok. Most már előrébb vagyunk, mint mond­juk három évvel ezelőtt, de még mindig van intéznivaló. Ezenkívül van egy másik - a nőket is érintő - „vesszőpari­pám”: a beosztott lelkészek hely­zete. Úgy vélem, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne legyenek kitéve lelkészi felet­tesük kényének-kedvének, ne le­hessen néha akár a végletekig is kihasználni őket.- Ha bárkinek kérdése van ezekkel az ügyekkel kapcsolatban vagy bár­mely más témában, az irhát Önnek le­velet, felhívhatja telefonon, vagy meg­keresheti személyesen - nemcsak egy- egy gyülekezeti eseményen, hanem a fogadóóráján is.- Ami a fogadóórákat illeti: az első kettőre senki nem jött el, így azt hittem, hogy ez mégsem volt olyan jó ötlet a részemről, le kell, hogy mondjak róla. De aztán be­indult a dolog, ma már annyian jönnek, hogy az érdeklődőknek időpontot kell kérniük egy-egy beszélgetéshez.- E találkozások során, ha jól tu­dom, néhanap „nehéz esetekkel", sze­mélyi problémákkal is szembesülnie kellett...- A ferencvárosi, illetve a kis­kunhalasi gyülekezetét illetően kerültünk szembe - a többes szám itt most Gáncs Pétert, a Déli Egyházkerület püspökét, illetve jómagámat jelöli - olyan nehéz­ségekkel, amelyeket meg kellett és mindenki megelégedésére meg is tudtunk oldani. A főváros kilencedik kerületi evangélikus gyülekezetében tavaly tavasz óta Koczor Tamás lelkész végez kiváló munkát, Kiskunhalason pedig idén Honti Irén lelkész iktatását tervezzük, aki a helyi kórházban a kórházlelkészi feladatokat is el­látja. Szolgálatát Hegyi Emőke hit­tantanárként segíti. •- Gáncs Pétert említette. Jól együtt tud működni a kerület lelkészi vezető­jével, illetve megyei és gyülekezeti fel­ügyelőtársaival?- Ami Gáncs Péter püspököt illeti, elmondhatom, hogy reme­kül tudunk együtt dolgozni, kapcsolatunk bizalmon alapuló, szeretetteljes viszony. Ezt fon­tosnak tartom, enélkül szerin­tem nemcsak hogy nem tud­nánk, de nem is lehetne együtt­működni. A kerületben szolgáló felügyelőkről is csak jót tudok mondani, mindnyájan fantaszti­kus emberek, akik kiválóan vég­zik a feladatukat. Ebben már csak azért is biztos vagyok, mert jól ismerem őket az országos fel­ügyelői konferenciának, illetve a déli kerületi regionális egyház- megyei felügyelői konferenciák­nak köszönhetően.- Az utóbbi újdonság egyházunk­ban. Mikor és milyen apropóból került sor az első ilyen alkalomra?- A 2007 tavaszán rendezett - a kerületi felügyelők számára meghirdetett - találkozó résztve­vői adtak hangot azon igényük­nek, hogy legyen egy olyan fó­rum is, ahol kisebb körben, lelké­szek részvétele nélkül beszélhe­tik, beszélhetjük meg a felmerülő kérdéseket, problémákat. így született meg az elképzelés: szer­vezzünk regionális, egyházme­gyéket érintő felügyelői konfe­renciát. A gondolatot azután tett követte, tavaly ősszel, egészen pontosan szeptember 29-én Orosházán zajlott le az első ilyen — nagy sikerű - tanácskozás, amely lehetőséget kínált a talál­kozásra, a hasznos ötletek és ta­pasztalatok cseréjére. Külön kö­szönet illeti a szervezésben nyúj­tott segítségéért Koszorús Oszkár, Andorka Árpád, Léránt István, Rück András és Ambrus András egyház- megyei felügyelőt. Ennek a kezdeményezésnek az idén folytatása lesz: szeptem­ber 20-án tartjuk majd a Kelet­békési, a Nyugat-békési, vala­mint a Bács-Kiskun Egyházme­gye regionális felügyelői konfe­renciáját Szarvason, szeptember 27-én pedig a Tolna-Baranyai és a Pesti Egyházmegye felügyelői találkoznak Szekszárdon. Ezen­kívül gyülekezetvezetői konfe­renciát rendezünk március 7-én és 8-án Bonyhádon, a Petőfi Sán­dor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban; ide az egyház- községek szűkebb vezetőségi körének tagjait várjuk: lelkésze­ket, felügyelőket, másodfelügye­lőket, gondnokokat.- Mielőtt rátérnénk az idei esemé­nyekre, kérem, tekintsünk még vissza röviden az elmúlt esztendőre!- Egyházkerületünkben rend­re lezajlottak a „megszokott” ese­mények. El kell, hogy mondjam: sajnálatosan csak egyetlen lel­készavatás volt; Kiskőrösön kezd­hette meg szolgálatát június 30- án Ponicsán Erzsébet végzett teoló­gushallgató. Azt már csak záró­jelben teszem hozzá, hogy az idén viszont egyetlen avatás sem várható a kerületben... De visszatérve a féltett kérdés­re: tavaly iktatták be kerületünk­ben Rozs-Nagy Szilvia iskolalel­készt (Budapest-Deák tér), illetve gyülekezeti lelkészként Laczi Ro- landot (Kiskőrös), Homoki Pált (Soltvadkert), Szabó Szilárdot (Dombóvár-Kaposszekcső-Csi- kóstőttős), Németh Zoltánt (Pécs), Benkóczy Pétert (Budapest-Kőbá­nya) és Szpisdk Attilát (Tótkom­lós). És természetesen meg kell említenünk a különféle, gyüleke­zeti hálaadásra okot adó ünnepe­ket, mint amilyen például a templomszentelési emlékünnep vagy a toronyszentelés. Itt - a tel­jesség igénye nélkül - csupán né­hány eseményt említenék: Be- lecskát, ahol a templom felszen­telésének századik évfordulójára emlékeztünk; Gerendást, ahol a templom külső és részleges belső felújításáért, valamint azért ad­tak hálát, hogy a templomot het­ven évvel ezelőtt szentelték fel; és Dunaegyházát, ahol a temp­lomtorony szépülhetett meg.- A tavalyi év minden bizonnyal tartogatott még újdonságokat az előbb már említett regionális felügye­lői konferencián kívül is.- Megjelent a kerület egyház­megyéit és gyülekezeteit bemuta­tó Déli panoráma című kiadvány, a kerületek között egyedüliként, 2005-ben létrehozott hűségérem után 2006-ban megalapítottuk a Tessedik Sámuel-dijat. Ezt 2007- től évente egyszer ítélik oda az esztendő déli kerületi lelkészének, pedagógusának és diakóniai mun­kásának. Első ízben Káposzta Lajos soltvadkerti lelkész, Urban Ágnes, a Deák téri gimnázium tanára és Szabó Istvánná kiskőrösi diakóniai munkás kapta az elismerést. Kerületünk öröme és büszke­sége volt, hogy lelkészeink közül kettő világi elismerésben is ré­szesült: 2007 januárjában Lázár Zsolt, a szarvas-újtemplomi gyü­lekezet lelkésze a Habitat for Hu­manity szervezet Arany Kalapács Díját kapta mint a 2006. év ön­kéntese; Kása László lelkész pedig augusztusban a Rákoskeresztúrért díjat vehette át.- Ha már a lelkészeket említette, semmiképp sefeledkezzünk el Lipták- né Gajdács Máriáról, aki kórházlel­készi szolgálata mellett új, missziói feladatot kapott.- A lelkésznő szeptember má- sodika óta szolgál Telekgerendá­son, abban a közösségben, ame­lyet eddig Békéscsabáról kijáró lelkészek gondoztak. Remekül végzi a munkáját, a gyülekezet szépen gyarapszik.- És gyarapodott a hódmezővásár­helyi közösség is...- Mégpedig egy újonnan szer­veződött kisdedóvóval. Az Égből Pottyant Óvodát ünnepi isten- tisztelet keretében szeptember 30-án avatta fel Gáncs Péter püs­pök. Ennek az intézménynek a létrejötte nagy öröm számomra, mert példát ad arra, hogy nincs igazuk azoknak, akik elítélően nyilatkoznak az egyházról. Igenis akarunk és tudunk is tenni az ok­tatómunka színvonalának eme­lése, a gyermekek értékközpontú nevelése érdekében.- Idekapcsolódva említtessék meg, hogy a kerület Puskin utcai székhazá­ban beszélgetünk, amely az elmúlt év őszéig otthont adott a Magyar Népfő­iskolái Társaság irodájának is...- Délen két népfőiskola is mű­ködött, illetve működik, a szar­vasi és a sárszentlőrinci, és már Kiskőrösön is tettek lépéseket egy ilyen intézmény elindítása érdekében. Az idei Evangélikus naptár Krónika című fejezetét la­pozgatva pedig az is kiderül, hogy egyházunk vezetőiben fel­merült egy országos evangélikus felnőttképzési munkaág létreho­zásának a gondolata. Ennek az elképzelésnek a megvalósítása folyamatban van.- Az összegzés után folytassuk a beszélgetést előretekintéssel: jelent­keznek-e az idén is valamilyen újdon­sággal?- A 2008. esztendő Szélrózsa­év. Egy fontos dologgal készü­lünk a július 16. és 20. között tar­tandó országos evangélikus ifjú­sági találkozóra: egyházkerületi ifjúsági zarándoklatot szerve­zünk. A csapat július 15-én indul­ja na Kiskőrösről Kőszegre. A munkaévkezdő lelkészkon­ferencia megrendezése már ha­gyomány, idén azonban ennek keretében egy fórumot is terve­zünk, lehetőséget adva a lelki- pásztoroknak arra, hogy nyilvá­nosan szóljanak személyes prob­lémáikról. Teológiai és fotópályá­zatot is kiírtunk 2008-ban az első hitágazattal - „Hiszek Istenben, a mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében” - kap­csolatos témákból. A beküldési határidő március 31. Bővebb in­formációt egyházunk honlapján találhat minden érdeklődő. Fo­lyamatosan törekszünk arra, hogy időről időre valami újdon­sággal álljunk elő, hogy kerüle­tünkben pezsgő élet legyen. ■ Gazdag Zsuzsanna- Talán olvasóink emlékezetében is élénken él még karácsonyi lapszá­munk szilveszterre hangoló összeállí­tásából az a fénykép, amelyen Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Egy­házkerület püspöke egy kifeszített íjjal a kezében látható. A képaláírás sze­rint a fotó az esperesi vizitációkra való felkészülésének egyik pillanatát örökí­ti meg...- Nagy szeretettel, hangsúlyo­zottan nem mindenáron hibákat keresve, hanem segítő szándék­kal jártuk végig az elmúlt évben a püspök úrral egyházkerüle­tünk mind a hat esperesi székhe­lyét - szögezi le rögtön beszél­getésünk elején Szabó György, akit 2006 nyarán választottak meg az egyházkerület felügyelő­jévé. - Hasznos volt megismerni a helyi adottságokat, az örömö­ket, gondokat, terveket. Nem volt olyan hivatal, ahol műkö­dést gátló problémát, ellehetet­lenülést okozó szabálytalansá­got találtunk volna. Viszont mindenhol volt kisebb-nagyobb észrevételünk, javaslatunk a to­vábbi munka ésszerűsítésére, a hivatali nyilvántartások egysze­rűsítésére vagy pontosítására, kiegészítésére. Próbáltuk mindenhol tudato­sítani, hogy a gyülekezeteknek és az egyházmegyéknek nemcsak az éves terveiket és a költségveté­süket kellene elkészíteniük, ha­nem a hosszú távú - tíz, húsz, harminc évre előremutató - el­gondolásaikat is meg kellene fo­galmazniuk, mert csak így tud­nak folyamatosan fejlődni vagy egyáltalán fennmaradni. Ugyan­így nem elég évente egyszer vé­giglátogatniuk az egyháztagokat és adakozásra kérniük őket, mert ez önmagában nem erősíti a kö­zösséget, nem teszi élővé a gyü­lekezetét. Olyan alkalmakat kell szervezniük, amelyeken min­denki részt tud venni, és amelye­ken mindenki jól és hasznosnak érzi magát - legyen az egy ünne­pi esemény vagy akár a közösen végzett temetőtakarítás.- Vegzettsege szerint Ön építész üzemmérnök, ezenkívül épületfelújítá­si szaküzemmémöki diplomája is van. jól sejtem, hogy az egyházkerületet járva - akár az esperesi vizilációk so­rán, akár más alkalmakkor - ilyen szemmel is figyelt?-A legtöbb helyen felmentem a templomtoronyba is, és ez bi­zony a legtöbbször meglepte a vendéglátóinkat. Őszintén szól­va az volt a ritkább, hogy rend és tisztaság fogadott odafent... Kérdésére válaszolva: mivel épü­letállomány-kezeléssel, -fenntar­tással, -megóvással is foglalko­zom, ösztönösen mindenhol megfigyelem az épületeket. Mi­nél előbb észreveszünk egy kis hibát, annál olcsóbban lehet kija­vítani; ha késlekedünk, a kár egy­re nagyobb lesz. Ezért ahol csak tudtam, végigjártam az összes ingatlant. Nagy többségükben jó állapotban találtam őket. Termé­szetesen vannak felújításra váró­szoruló épületek a kerületben - néhány helyen most is zajlanak ilyen jellegű munkálatok de azért, mert életveszélyes lenne, egyiket sem kell bezárni. A püspök úrral egyébként számos olyan megbeszélésen voltunk, amelynek a témája egy- egy templom vagy közösségi épület építése, illetve felújítása volt, és jó néhány átadási és fel- szentelési ünnepségen is részt vettünk. Kamondon és Nagyalá- sonyban gyülekezeti házat, Cell- dömölkön parókiát, Kőszegen új szeretetotthonszámyat szen­teltünk. Befejeződött a templom külső és/vagy belső felújítása Ba- konytamásiban, Bokodon, Dab- ronyban, Csurgón, Kemenesmi- hályfán, Taliándörögdön és Za­laegerszegen, és pont került a fo- nyódi közös református-evan­gélikus templom renoválásának végére is. Megható volt látni a gyüleke­zetek örömét egy-egy munka be­fejezése után. A maga erejéből a legtöbb egyházközség képtelen ilyen nagy beruházást végrehaj­tani, de a különböző pályázatok révén, az adott település, vala­mint az országos egyház anyagi támogatásával sok helyütt meg­újultak épületek. Sőt előfordult, hogy lelkek is: a közös munka örömének, illetve Isten végtelen és kimeríthetetlen szeretetének megtapasztalása többeket meg­érintett, néhányan hitre jutottak, és rendszeres templomba járók­ká váltak. Volt, akit az Isten gyer­mekáldással ajándékozott meg a munkájáért.-Ha a kerületben található oktatá­si intézmények közül csak a középis­kolákat nézzük, láthatjuk, ezen a terü­leten is mozgalmas volt az elmúlt év. A soproni líceum fennállásának négy­százötvenedik évfordulóját ünnepelte. Győrött az oktatási központ tizenöt évvel ezelőtti újraindítására emlékez­tek. A soproni egészségügyi szakkö­zépiskola új épületrésszel bővült, és bár a kőszegi szakközépiskola új kollé­giumi szárnyát még 2006 őszén szen­telték fel, azért ez az intézmény sem maradt különleges esemény nélkül: akárcsak a soproni líceumban, itt is is­kolalelkészt iktattak. És akkor a szom­bathelyi új evangélikus általános isko­láról még nem is beszéltünk...- Szombathelyre az új intéz­ménybe még nem tudtam eljutni, de nagyon kíváncsi vagyok rá. A Jóisten segítségét látom abban, hogy tavaly szeptemberben újabb iskolával gyarapodott nemcsak egyházkerületünk, de egész egy­házunk. Ha sok óvodánk, isko­lánk van, az azt jelenti: van után­pótlás. Jó kezekben érzem az ifjúsá­gunk nevelését. Intézményveze­tőink, pedagógusaink, iskolalel­készeink rendelkeznek azzal az elhivatottsággal, amely garancia arra, hogy az egyház iránt elköte­lezett gyerekeket-felnőtteket ne­velnek. Az oktatási és nevelési bi­zottság tagjaként belelátok a jog­szabályok és bürokratikus eljárá­sok szövevényébe; úgy tapaszta­lom, az államigazgatás nem min­den esetben segíti kellő mérték­ben az egyházi iskolákban folyó munkát. Hit nélkül az itt dolgo­zók talán nem is tudnák tartósan végezni a feladataikat. Összességében hiányolom, hogy a templomba járók példa- mutatásának az iskolákban nincs igazán visszhangja. Pedig jó len­ne, ha a hétfő reggeli áhítatokon kívül a vasárnapi istentisztelete­ken is együtt vennének részt a di­ákok és a tanárok; ha nem is az egész iskola, a teljes osztály, de legalább egy része. Ez is egy olyan találkozási alkalom lehet­A majosi templom tornyának a felújításáért hálát adó istentisztelet utáni közgyűlésen

Next

/
Thumbnails
Contents