Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-10-26 / 43. szám
PANORÁMA "Evangélikus Éltó 6 4K 2008. október 26. Szentháromság ünnepe után 23. vasárnap Tizenegy évvel ezelőtt, december 4-én Miskolcon szörnyen indult a nap: hajnali három óra körül a református deszkatemplom környékén lakók arra riadtak, hogy ég a templom. Egy elborult elméjű férfi a nyugati oldalfalnál több liter hígítót és benzint öntött ki és gyújtott meg - percek alatt lángba borult a barnára pácolt gerendákból és deszkából épült, zsindelytetős istenháza. „Ezen deszkatemplom tartassák fenn a legjobb karban időről-időre mindaddig, míg Miskolcz városában helvét- hitvallású protestáns egyházi tagok és egyház leendenek (...), ha megégne is az, az alapjából deszkából és fából építtessék fel” - hagyta meg végrendeletében 1882-ben Bató István kereskedő és neje, akik jelentős pénzösszeget adományoztak az 1698-ban épült fatemplom karbantartására. Csoda az üszkös romhalmaz alatt Százötven év múlva a tető és a számtalanszor beázott faszerkezetek már nem bírtak sokat, összeomlással fenyegettek. A gyülekezet 1937-ben úgy döntött, hogy elbontják, és - a régi templom eredeti jellegét megőrizve - újat építenek. Ezt a következő év szeptemberében szentelték fel. A Szeghalmi Bálint főépítész tervezte épület tizenkét méter hosszú fő tartóelemeit a Kárpátok havasain nőtt lucfenyőkből vágták. A belső iparművészeti munkákban erdélyi fafaragók is részt vettek. Mindez másfél óra alatt vált üszkös rommá és hamuvá 1997-ben azon a decemberi hajnalon. A lángra kapott és lehulló zsindelydarabok és gerendák a templomtérben is szörnyű pusztítást végeztek: megsemmisültek a díszesen faragott padok, szétégett a szószék, tönkrement az orgona. A csodálatos módon megmenekült Szentírás, egy szék üszkös támlamaradványa és a részben elégett úrasztali terítő A nagy hőtől felforrósodott harang ugyan nem szakadt le a helyéről, de az oltás során megrepedt, használhatatlanná vált. A füst és a megmaradt gerendaszerkezet életveszélyes állapota miatt a templomba napokig senkit sem engedtek be a tűzoltók. Az üszkös romhalmaz alatt azonban csoda lapult. A leégett úrasztalában a Biblia szinte sértetlen maradt. Megfeketedett ugyan a borítója, lapjainak a széle megpörkölődött, ám ezt leszámítva nagyobb kár nem érte. Biztosan lehet erre a csodára is magyarázatot találni, de a hívő ember nem szorul rá. Elég, ha csak felnyitja a Bibliát az evangéliumokban található jézusi szavaknál: „Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el." (Mt 24,35; Mk 13,31: Lk 21,33) ■ B. Zs. Milyen a jó Szentírás-fordítás? Beszélgetés Pécsük Ottóval a Magyar Bibliatársulat Alapítvány főtitkárával ► Az idei esztendő, a Biblia éve után sem marad kihívás nélkül a Magyar Bibliatársulat Alapítvány. 2010- ben szeretné megjelentetni a protestáns új fordítású Biblia új, revideált kiadását. Az előkészületekről, illetve általában a bibliafordításról Pécsük Ottót, a szervezet főtitkárát kérdeztük.- Fordítás, revízió, új kiadás... Mit takarnak pontosan ezek a kifejezések?- Revízióról akkor beszélünk, amikor nincs szükség a teljes Szentírásnak a héber és görög alapszövegekből való újra- szövegezésére, de bizonyos okokból mégis át kell nézni az adott bibliafordítást. Ilyen ok lehet például, amikor olyan kéziratok kerülnek elő, amelyek új, addig nem ismert információval, adalékokkal szolgálnak bizonyos bibliai részek értelmezésével kapcsolatban. Erre jó példa a holt-tengeri tekercsek megtalálása. Előfordulhat az is, hogy jelentősebb változások mennek végbe az adott nyelv használatában, vagy módosul a helyesírási rendszer, és az új szabályokat a bibliai szöveg esetében is alkalmazni kell. Ez történt például néhány éve Németországban. Alaposabb revízióra van szükség akkor is, ha felismerjük, hogy a meglévő fordításunk túl archaikussá vált, vagy a mai bibliafordítói megoldásokhoz képest túl sok pontatlanságot tartalmaz. A protestáns új fordítás esetében igazából ezen okok egyike sem áll fenn. Az új kiadás elkészítését olyan apró dolgok teszik mégis indokolttá, mint például az 1990-es első megjelenés óta megtalált nyomdahibák. Továbbá egységesíteni szeretnénk a jegyzetapparátust, és általában stilisztikailag is finomítani akarunk a szövegen. Revízióra vagy új fordításra egyébként körülbelül egynemzedéken- ként, tehát nagyjából harmincévenként van szükség. Ez az az időintervallum, amelyen belül a beszélt nyelv annyit változik, hogy a különbségek már a Biblia olvasásakor is észrevehetők.- Kik dolgoznak a bibliafordításon, illetve most az új kiadáson?- A protestáns bibliafordításért a Magyar Bibliatársulat Alapítvány úgynevezett szöveggondozó bizottsága felel. Ez egy változó összetételű testület, amely a bibliatársulathoz tartozó tizenkét tagegyház lelkészképző intézeteinek biblikus tanszékvezetőiből áll. Vagy ők maguk gondozzák a szöveget, vagy kijelölnek olyan munkabizottságokat, amelyek az ellenőrzésük mellett végzik az érdemi munkát.- Melyik a fontosabb: a bibliafordító elsősorban jó teológus vagy jó fordító legyen?- Mind a kettő nagyon fontos, azonban a Biblia világának, kultúrájának és teológiájának, az ókori nyelveknek, valamint a mai modern nyelveknek a megfelelő szintű ismeretét ma már egy személyben szinte senki nem ötvözi magában. Nagyon ritka, amikor valaki egyszerre kiváló biblikus teológus, emellett remek héber és/vagy görög nyelvész és ráadásul kifogástalan magyar stiliszta is. Pont ezért a régi bibliafordító gyakorlattal ellentétben manapság világszerte egyre kevesebb az olyan fordítás, amelyet egy ember készít; ehelyett a fordítói munka jellemzően bizottságokban és csoportokban folyik. A közösen végzett bibliafordítás - amely általában három szinten, munka-, ellenőrző- és konzultatív bizottságokban zajlik - sokszor inkább lassítja, semmint gyorsítja a folyamatot, és persze stilisztikailag is kevésbé egységes „készterméket” eredményez. Ugyanakkor viszont - és ez a nagy előnye - kiküszöböli azokat a hibákat, amelyek abból fakadnak, hogy az ember a saját munkáját mindig nehezen tudja ellenőrizni, és kritikátlanul ragaszkodik a saját - esetleg téves - megoldásaihoz.- Hogyan kezdenek hozzá a fordításhoz?- A fordítók általában az érdemi munka megkezdése előtt rögzítik az együttműködés feltételeit, szabályait és menetét. Ennek keretében azt is tisztázzák, hogy melyik bibliafordítási gyakorlatot követik: a formális vagy inkább az értelmi megfeleltetésen alapulót. Az első esetben az eredeti szöveg szerkezeti, szókincsbeli jellegzetességeinek visszaadására törekednek, míg az értelmi megfeleltetés esetében nem feltétlenül ragaszkodnak ehhez. Természetesen tartalmi, jelentésbeli hűségre törekednek, de a könnyebb érthetőség kedvéért feladják a héber vagy görög fogalmak tükörfordítását, és a mai korban és a mai nyelven használt kifejezésekkel, szófordulatokkal, fogalmazásmóddal élnek. A jó bibliafordítás ma már mindig azon a nyelven készül, amelyet az emberek aktuálisan beszélnek. Luther is megfigyelte a környezetében élők által beszélt német nyelvet, abból indult ki, és azt finomította - eljárásának sikerét mutatja, hogy az ő fordítása lett a német irodalmi nyelv alapja.- De egyazon nyelv beszélői is jó néhány különböző nyelvváltozatot használnak...- A nagy világnyelveken, amelyeken már sokféle fordítás van, a most készülő fordításokat jellemzően nem az egész nyelvközösségnek szánják, hanem a különböző nyelvváltozatok beszélőit célozzák meg. Emellett a különböző fordítások gyakran eltérő szemléletmódot - is - tükröznek. Az egyik a szöveghűségre helyezi a hangsúlyt, a másik a liturgiái szempontokat tartja szem előtt, a harmadik a stilisztikai vagy irodalmi minőségre koncentrál, a negyedik a missziói szempontok miatt elsősorban közérthetőségre törekszik, és így tovább. Mindegyik irányvonalnak van létjogosultsága. Ami a bibliafordítás hazai helyzetét illeti, a katolikus egyházon belül több központja is van a bibliafordításnak és -kiadásnak, és tulajdonképpen az egyházi cenzor jóváhagyása után bármilyen fordítás szabadon használható. A Szent István Társulat által kiadott Szentírás a hivatalos, de a Káldi-féle fordításnak a Neo-Vulgata alapján javított szövege - ezt a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat gondozta - vagy a bencések által kiadott Békés Gellért-Dalos Patrik-féle Újszövetség egyaránt elfogadott, és mindegyik használható. A Magyar Bibliatársulat tagegyházaiban a bibliatársulat a Bibliával kapcsolatos stratégia egyeztetésének a fóruma, és az általa kiadott Szentírás-fordításokat - revideált Károli, új fordítás - tekintik hivatalosnak. A mi esetünkben és adottságaink közepette egyelőre illuzórikus elvárás, hogy több, egymástól eltérő nyelvi szinten is lefordítsuk a Bibliát. Vannak természetesen ilyen irányú próbálkozások, kísérletezések, de ezek függetlenek a bibliatársulattól. A magyar protestáns egyházakban egyébként a Károli-féle fordítás 1908. évi revíziója és az 1975-ös új fordítás 1990-es revíziója van használatban párhuzamosan.- A világnyelvekre történő fordításokról szólva eltérő szemléletmódokról beszélt. Fennállhat bármelyiknél is a szöveg csorbulásának veszélye?- Minden bibliafordítás során folyamatosan mérlegelik a fordítók, hogy meddig mehetnek el. Például egy bonyolultabb héber vagy görög kifejezés legalább hat-nyolc lehetséges módon ültethető át - mondjuk - magyarra. Ezek közül az egyik stilisztikailag szebb, a másik szövegileg hűségesebb - de egyik sem szükségszerűen rosszabb, mint a másik! A fordítóknak kell eldönteniük, melyiket választják közülük. Ezen a hat-nyolc lehetőségen kívül nyilván van még tucatnyi másik, amelyek viszont elfogadhatatlanok, mert nem felelnek meg a grammatikai pontosságnak és a nyelvi hűségnek.- Könnyű magyarra fordítani a Szentírást?- Azért nem könnyű a helyzetünk, mert mint mondtam, nekünk - és most a bibliatársulatról beszélek - a korábban említett stilisztikai, liturgiái és egyéb szempontok mindegyikének meg kell felelnünk. Ugyanakkor a magyar nyelv nagyon gazdag, és a Károli Gáspár nevével fémjelzett magyar bibliafordítói hagyomány is'biztos hátországot és nagy felelősséget jelent. Minden jó bibliafordítás úgy készül, hogy a fordító nemcsak az eredeti héber és görög szöveget tartja szem előtt, hanem az összes rendelkezésére álló magyar nyelvű fordítást is folyamatosan a keze ügyében tartja, illetve az általa beszélt idegen nyelveken olvasható bibliafordítások megoldásait is ismeri. Minél szélesebb ez a kitekintés, annál biztosabb, hogy jó minőségű fordítás születik. És ennél a kitekintésnél ma már a felekezeti határok kevésbé fontosak, mint az, hogy az adott bibliafordítás szakmailag mérvadónak tekinthető-e, vagy sem.- Ha már a felekezeti határokat említette: az ökumenikus bibliafordítás...- ...folyamatosan terítéken lévő kérdés. Nagyon pontosan meghatározott elvi és gyakorlati szabályai vannak annak, hogyan kell közös, ökumenikus biblia- fordításokat készíteni, illetve kiadni. Ezeket itthon is ismerjük, de nálunk egyelőre sem katolikus, sem protestáns részről nincs határozott egyházvezetői szándék a közös bibliafordítás elkészítésére. Én személy szerint úgy gondolom, nem feltétlenül csak az indokolná a létrehozását, hogy már most tudjuk, milyen esetekben - például az ökumenikus imaheteken - lenne rá szükség. Ennél szerintem fontosabb, hogy a fordítás megléte önmagában is ösztönözné a fe- lekezetközi együttműködést.- Befejezésül térjünk kicsit vissza az új fordítású protestáns Biblia tervezett új kiadására. Ha jól tudom, nem csak a szakemberekre számítanak...- Valóban, úgy fogtunk hozzá az új kiadás elkészítéséhez, hogy meghirdettük: a legszélesebb körből, tehát elsősorban a bibliaolvasó hívektől és a lelki- pásztoroktól várjuk az észrevételeket az új fordítás jelenlegi szövegével kapcsolatban. A beérkezett észrevételek, javaslatok fogadására és rendszerezésére létrehoztunk egy külön internetes oldalt - http://www.parokia.hu/ujkiadas/ -, ahol regisztrálás után bárki hozzáfűzheti a maga észrevételét, javaslatát az adott bibliai vershez. Ezeket a javaslatokat azután a szerkesztők mérlegelik, és szükség esetén figyelembe is veszik. Emellett természetesen a hagyományos módon, levélben, e-mailben beküldött hozzászólásokat is számon tartjuk. A javaslatok beérkezésének végső határideje 2008 vége. Azt hiszem, így a miénk lesz az egyik legdemokratikusabb módon előkészített bibliarevízió, amit az utóbbi néhány évtizedben készítettek. ■ Vitális Judit A Magyar Bibliatanácsot 1949-ben alapította meg a magyarországi református, evangélikus, baptista, metodista, adventista és ortodox egyház. A Brit és Külföldi Bibliatársulattól kapta meg és vette át a magyar nyelvű Biblia kiadói és terjesztői munkáját. Növekvő feladataik anyagi támogatására hozták létre a Magyar Bibliatanács tagegyházai 1991. november 15-én tartott közgyűlésükön a Magyar Bibliatársulat Alapítványt. Tagegyházak: Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Baptista Egyház, Magyarországi H. N. Adventista Egyház, Magyarországi Metodista Egyház, Magyarországi Ortodox Egyház, Magyarországi Unitárius Egyház, Elő Isten Gyülekezete, Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet, Evangéliumi Pünkösdi Közösség, Magyarországi Keresztyén Testvérgyülekezetek Képviselete, Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség.
