Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-09-21 / 38. szám
‘Evangélikus ÉletS PANORÁMA 2008. szeptember 21. !► 7 Az Ordass Lajos- és a Prónay Sándor-díjról ► Múlt heti számunkban az Égtájoló című rovat szerzője, Ittzés János püspök a soproni líceumról írva kitért arra is, hogy az idei tanévnyitón átadhatta az intézmény számára a Prónay Sándor-díjat. A díjról és „társáról” az alábbiakban többet is megtudhatnak olvasóink. A plakettek és a díjak méltó formájának megtervezésére a Magyarországi Evangélikus Egyház 2007 nyarán nyűt, pénzdíjas pályázatot írt ki. A beérkezett pályaműveket az egyház képviselőiből és iparművészekből, külső szakértőkből álló zsűri értékelte. Választásuk szerint iß. Szlávics László szobrász, éremművész A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma 2007. május 10- én két díjat alapított. A szabályrendelet szerint az Ordass Lajos-díj olyan felszentelt magyar vagy külföldi lelkésznek adható, aki kiemelkedően sokat tett a magyar evangélikusságért, de odaítélhető más felekezetű papi személynek is, aki kitartóan munkálkodik az egyházak közeledéséért. A 18-19. században élt mecénásról, tudósról, iskolafelügyelőről és zsinati elnökről elnevezett Prónay Sándor-díjat pedig olyan magyar és külföldi, világi személyek kaphatják, akik kiemelkedő szellemi vagy anyagi támogatással állnak egyházunk mellett. (Egy későbbi módosítás szerint ez utóbbit intézmény is elnyerheti.) A díjakat kuratórium ítéli oda; e testületben az elnökség két tagja, a zsinat lel- készi és nem lelkészi elnöke, valamint az egyházkerületek egy-egy delegáltja foglal helyet. Mindkét rangos díj évente egyszer adományozható, egyik sem jár pénzjutalommal. Készültek a díjak névadóiról elnevezett emlékplakettek is, melyeket - szintén korlátozott mennyiségben - az egyházkerületek vezetői ajándékozhatnak. Á Sándor kapta a megbízást a díjak (képünkön) és a plakettek elkészítésére. A plasztikák „bronznál is maradandóbb” anyagból, rozsdamentes acélból készültek; a díjak talapzata feketére pácolt tölgyfa. A pályamű ismertetésében a művész így ír: „...igyekeztem az elvárásoknak megfelelő, korszerű, exkluzív, a nemzetközi összehasonlítás igényét is kiálló művészeti alkotásokat tervezni. (...) Az általam tervezett alkotásokat igyekeztem formailag egységessé tenni annak ellenére, hogy a két díj névadója más korban és más tevékenységet folytatva hozott létre máig ható, példát mutató életművet. [A végül elfogadott változatra] leginkább a korszerű anyag- és formakezelés jellemző. Itt sikerült talán a legjobban felmutatni az evangélikus egyházra oly jellemző, visszafogott, lényegre törő - a templomok belső terét is leginkább meghatározó - nemes egyszerűséget. Ez a lényegre fókuszáló, a felesleges díszítésektől, sallangoktól mentes szemlélet alaptétele a korszerű iparművészetnek is.” Az idei Ordass Lajos-díj átadásáról hamarosan értesülhetnek lapunk olvasói, a közeljövőben pedig interjút olvashatnak a díjak készítőjével. ■ — zzs — Majd kiderül... Éppen csak elkezdődött szeptemberben a tanítás. Hogy az első őszi hónapban járunk, azt az időjárás is tudtunkra adta a maga könyörtelen, hirtelen hidegre fordult arcával. Bár a szomjas földnek biztos jólesett a hűvös, őszi, kiadós csapadék, de nekünk cseppet sem. Talán sokunk melegedett volna még pár hetet a mosolygós napon, de hát, mint tudjuk, az „idők gonoszak”. Nem nézik az ember kedvét, se azt, hogy még mi fontos, jó dolga volna. Útmutatónk szeptember 15-i igéje - ekkor írom e sorokat - a Hegyi beszédből való: „... legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak" (Mt 5,45) Vagyis az Úristen itt e földön valóban nem személyválogató. Nem úgy én! Sokszor kérnék számon honfitársaimon ezt-azt. Példának okáért a kora ősz nemcsak esőt és színes faleveleket hozott, hanem egy ajánlottat is. Az ajánlott levél a szomszédból jött, és eszembe juttatta a nyarat. Az idei nyarat, amikor júniusban megkezdődött a várva várt vakáció. B. fiam a szünidőben elkerekezett Rácalmásra. Nyugodtakvoltunk hiszen az idő kellemes volt, és kiépített, jelzett kerékpárúton haladhatott. Az ígért ebédidőre meg is érkezett. Zokogva esett be az ajtón. Nadrágja kiszakadva, lábán komolyan vérző mély seb, és a biciklijén is ütésnyomok Mint kiderült, hazafelé egy szembejövő motoros igen közel jött hozzá, és leszorította őt az útról. A padkán elesett, kétségbeesetten segítségért kiáltott, hisz nem tudhatta, hogy eltörött-e a lába, és képes-efelállni. A motoros bár visszanézett, de cserbenhagyva őt továbbhajtott. A felháborodott szülő első értelmesnek tűnő gondolata az volt, hogy segítségül hívja a rendőrséget, minekutána a hivatalos szerv a fél délutánt papírok és jegyzőkönyvek kreálásával töltötte. Maradtunk is volna ennyiben. Ám az említett levél a várt értesítés („megszüntető határozat ismeretlen tettes ellen") helyett mást tartalmazott. Mégpedig azt, hogy kisfiam ijjú korára való tekintettel (tizenkét éves múlt) megszüntetik ellene az eljárást. Őellene! Négyszer olvastam végig a határozatot, mert nem hittem a szememnek Igen, ez állt benne: az áldozatot vonták felelősségre. Az senkit sem érdekelt közülük, hogy mit keres egy nagy sebességű motor a kijelölt és védett kerékpárúton, de az arcát, véres végtagját, nevét, címét vállaló kisfiú ellen, minő nagylelkűség, megszüntetik az eljárást. Ha már a tettes után egy lépést sem hajlandóak tenni, akkor legalább legyen bűnbak így tán a statisztika is szebben fest ma Magyarországon és ősszel. Volt már ilyen. Az őszök ilyenek itten. S vannak, akik cinkos vigyorral ezt rendjénvalónak vélik és védik A tettes ismert. Az a kisfiú, akit fényes nappal majdnem halálra gázolnak és véresen érkezik haza. Most már csak azt nem tudom - hisz az elkövető ismert —, hogy mit mondok a kisfiamnak Mit mondok akkor, ha-ne adj Isten - ismét segítségre szorul a fényes utcán. Kit hívjál? Kire számíthatsz? Azt hiszem, a hivatalos szervre aligha. Hát légy bírája magadnak? Védd meg magadat, ahogy tudod? Azt hiszem, ez sem vezet jó útra, sőt ellenkezőleg bizonyos sötét, összefonódó körök malmára hajtja még az esővizet is. Mert most még az idő borult. Nap se süt. Ősz van. Sötét alakok és lelkek garázdálkodnak az országban. De hát mit tehetek hogy belém ne kössenek, vagy esetleg belém ne költözzenek? Kinézek az ablakon, és Pál apostol szavai verődnek vissza az őszi pocsolyák felszínén: „Mert most tükör által homályosan látunk...” (iKor 13,12) Várok Várom a következő kedves embert, ki már biztos útban van felém, esetleg kimerészkedem az esőre, és meglátogatok pár elesett, segítségre váró szótlant, akit leszorítottak élete kanyargós országújának szélére. Mert Lutherrel együtt tudom, hogy a felhők felett mindig kék az ég & süt a nap. Várom a következő szünetet és a következő ünnepet. A mindig bátor őszi reformációt és a boldogan fényes karácsonyt. Várom, hogy elálljon ez eső, és kiderüljön. Kiderüljön minden. Az örök igazság. Várom, hogy majd egyszer eljő az igaz bíró, aki mind ez idáig szerétéiből és kegyelemből ad esőt igazaknak és hamisaknak egyaránt. Ámen. a Stermeczki András Szaúdi fatva Vallási rendeletet, fatvát adott ki szeptember n-én Szaúd-Arábia legfőbb iszlám bírája arról, hogy meg lehet ölni a tulajdonosát azoknak a műholdas televízióknak, amelyek úgymond erkölcstelen adásokat sugároznak. A fundamentalisták közé tartozó Sejk Saleh al-Lihedán indoklásul kijelentette, hogy a műholdas csatornák okozzák sok ezer ember eltérését a bevett társadalmi normáktól. A népszerű arab műholdas tévéhálózatok közül soknak szaúdi hercegek és üzletemberek a tulajdonosai, de központjuk általában Egyiptomban, Jordániában vagy az Egyesült Arab Emírségekben van. M MTI Hatvan presbiter gyűlt össze szeptember 13-án Péteriben a Dél-Pest Megyei Egyház- megye gyülekezeteiből, hogy közösen gondolják át, mit jelent presbiternek lenni úgy, hogy az építse a gyülekezetét. A nap során elhangzott előadások, beszámolók és hozzászólások több oldalról járták körül a hatékony presbiteri szolgálat lehetőségeit. A találkozó nyitó és záró igeszolgálatát Krámer György esperes és Ördög Endre helybeli lelkész (képünkön) végezte. ■ Kustra Csaba felvétele Templomsorsok Micsoda izgalom és aggodalom vesz erőt egy gyülekezeten, amikor temploma veszélybe kerül, és új istentiszteleti helyet kell keresnie! Emlékszem, hogy Sopronban templomtetőnk megcsúszásakor milyen sokan hoztak áldozatot — hazaiak és külföldiek egyaránt - a mentés érdekében. Vannak esetek, amikor nem lehet megmenteni a templomot. Előfordul, hogy megüresedik Nem azért, mert nem járnak istentiszteletre a gyülekezet tagjai, hanem mert valamely kényszerítő oknál fogva el kell hagyniok községüket, hazájukat. így álltam meg az elmúlt nyár egyik késő délutánján szülőfalum egykori népesfiliája volt templomának üres telkén, ahol megmaradt téglákból állított oszlop táblája jelzi csupán, hogy itt állt egykor agerényesi templom. Szemembe könny tolult. Szívszorító gondokról beszélt a keszthelyi felügyelő is, amikor egy zsinati ülésről együtt tartottunk hazafelé, hiszen - mint mondta - templomukat veszélyes statikai állapota miatt valószínűleg le kell bontani. Azóta több mint egy évtized elmúlt, és a szakértői vélemény alapján kiderült, hogy nem kell bontani, megmenthető. A templom mellett a régi papiak helyén új gyülekezeti centrum épült, ahol télen fűtött helyiségben tarthatnak istentiszteletet, egyéb gyülekezeti alkalmakat, és vendégszobával ellátott lelkészlakásból indulhat a mindenkori lelkész szolgálatra a távoli Balaton-parti gyülekezetekbe. Ezt sok éven át hűségesen végezte Nagyné Szeker Éva lelkésznő, aki - elfogadva az egyik fővárosi gyülekezet meghívását - hagyta el a Balaton partját. így történt, hogy egy vasárnapon, amikor „már nem és még nem" volt a gyülekezetnek lelkésze, Kendeh Gusztáv felügyelő felkérésére vállaltam az istentisztelet megtartását. Örömmel szolgáltam a megmentett templomban, hiszen ez alkalommal végeztem itt először istentiszteletet - nyolcvanadik évem küszöbén —, noha gyenesi ifjúsági konferenciák, egyház- megyei lelkészértekezletek kapcsán többször is voltam a szép kis templomban. Amikor hazafelé tartva a verőfényes nyárutón a Balaton partján gyönyörködtem a tájban, hálával gondoltam „megmentett templomi” szolgálatomra mint életem egyik ajándék - záró— akkordjára. Ugyanakkor imádságos szívvel kérhettem Urunkat, hogy áldja meg azokat a gyülekezeti tagokat, akik megmentett templomukban hallhatják az élő igét Meg azokat is, akik - mint a gerényesiek - hatvan évvel a kitelepítés után hazalátogatva egy téglaoszlop előtt adhatnak hálát egykori templomukért... ■ SziMON JÁNOS Október a reformáció hónapja 2008 A magyarországi protestáns egyházak intézményesen vallják, a gyülekezetek és az egész magyar társadalom számára komoly elkötelezettséggel hirdetik, hogy október a reformáció hónapja. Ennek jegyében a magyarországi református, evangélikus, baptista és metodista egyház és a hozzájuk kötődő intézmények és szervezetek országszerte több száz rendezvénnyel jelenítik meg a bibliai spirituális, kulturális és morális értékeket. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) mint a program- sorozat gazdája az alábbi központi rendezvényekkel készül a reformáció hónapjára. A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitójára október i-jén 14 órakor a MEÖT székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 3.; tel.: 371-2690; e-mail: oikumene@meot.hu) kerül sor. Az ünnepélyes megnyitó egyben a Biblia éve 2008 kiállításnak is helyet ad, valamint megemlékezik az ökumenikus tanács megalapításának hatvanötödik évfordulójáról is. Az alapító atyák tiszteletére és a hat és fél évtizedes szolgálat hálás elismeréseként az épület falán emléktáblát helyezünk el. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. A hónap kiemelkedő kulturális gálájára október 19-én 17 órakor az Uránia Nemzeti Filmszínházban kerül sor. Ünnepi beszédet - Közös kincsünk a Biblia címmel - dr. Csermely Péter egyetemi tanár mond. Az ígéretesen gazdag kulturális műsort a Bolyki Brothers énekegyüttes, a Baptista Központi Énekkar, valamint Balázs- falvi Balázs biztosítja. Az országos reformációi istentisztelet október 26-án 17 órakor a pécsi baptista imaházban lesz. Igét hirdet Ittzés János evangélikus püspök, bizonyságot tesz Csemák István metodista szuperintendens. A liturgiában a protestáns egyházak püspökei, vezető lelkipásztorai és pécsi lelkészei vesznek részt. Az isten- tisztelet ünnepélyességéhez a pécsi egyházi énekkarok is hozzájárulnak. Központi rendezvényként tervezünk még missziói napot Bibliával a mindennapokban címmel Ócsán, a műemlék református templomban, a Bolyai parkban és a baptista imaházban október 5-én; Theologiai Szemle-napot Biblia, teológia, ökumené címmel Győrben, az evangélikus püspöki székházban október 9-10- én; területi női találkozót Életet és jövőt formáló Biblia címmel Szentesen, a felsőpárti gyülekezetben október 25-én, valamint reformációi megemlékezést Budapesten (Városligeti fasor, Bajza utca sarok) október 31-én. Az Október a reformáció hónapja 2008 - Bibliával a mindennapokban című rendezvénysorozatunk központi eseményeire is szeretettel várunk mindenkit. Érdeklődni a fenti elérhetőségeken lehet. ■ Dr. Bóna Zoltán református lelkész, a MEÖT főtitkára HIRDFTFS___________________________________________________________________________________________________________________________ Meghívó a női misszió országos találkozójára Szeretettel hívjuk testvéreinket a Női Missziói Szolgálat országos találkozójára október 4-ére, szombat 10 órára a Budapest-Józsefvárosi Evangélikus Egyházközség templomába (az Országos Iroda épülete, Budapest VIII., Üllői út 24. II. em.). PROGRAM • 10.00: Nyitóáhítat • 10.30: Reánk bízott idő- Balczó András olimpiai bajnok öttusázó és Faragó Laura énekművész bizonyságtétele • 12.30: Ebéd (az országos egyház szerény vendéglátásával) • 13.30: Reánk bízott szolgálatok - A tíz éve alakult Női Missziói Szolgálat munka- területeinek bemutatása • 15.00: Záróáhítat Tekintettel a tizedik évfordulóra bátorítjuk a férfi testvéreket is, hogy vegyenek részt a találkozón, ahol az érdeklődésre méltán számot tartó délelőtti programon túl lehetőség nyílik arra, hogy bepillanthassanak szolgálatainkba. Női Missziói Szolgálat
