Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-09-14 / 37. szám
4 2008. szeptember 14. KERESZTUTAK ‘Evangélikus Éltó Közösek az imádságban Biblikus konferencia Szegeden Miseruha Mátyás palástjából ► Idén huszadik alkalommal gyűlt össze Szegeden számos európai teológus a nemzetközi biblikus konferencia alkalmából. Az augusztus 31. és szeptember 2. között megrendezett üléssorozat témája a „Biblia szíve”, az imádság volt. „Egy 2008-as felmérés szerint Kelet-Kö- zép-Európában az emberek 81%-a hisz Istenben, és 72%-a valamely nagy történelmi egyház tagja. Viszont eltérő, hogy a hívek mennyiben követik saját egyházuk hivatalos véleményét, és fogadják el vezetőik nézeteit” - írja közleményében a szervező, Benyik György, a Szegedi Hit- tudományi Főiskola professzora. Azért az imádság a konferencia témája, mert ez az egyetlen közös pont, amelyben a hívek egyek, hiszen az imádkozással „belekapcsolódnak az évezredes, megszakítás nélküli érzésvilágba, és átörökítik a bibliai imák irodalmát”. A két nap folyamán Anna hálaénekétől (iSám 2) a zsoltárokon át egészen a jelenések könyvéig elemezték a teológusok a különböző könyörgési formákat. Hausmann Jutta, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzora már régóta előadója a konferenciának, ezzel is kiérdemelte a huszadik évforduló alkalmából kiosztott A KonferenciaSarátja díjat. Idén a 114. zsoltár történeti és kozmikus vonatkozásait elemezte a-hallgatóság előtt. A laikus érdeklődők számára is érthetően felvezetett gondolatok központjában annak a vizsgálata állt, hogy miként reagál a természet Isten megjelenésére: a hegyek ugrándoznak, mint a kosok, a tenger elfut - és ezzel az egyiptomi kivonulást segítik, hiszen síkságot teremtenek a mozgásukkal. Az evangélikus professzor magyar nyelven tartott előadást, és örömét fejezte ki, hogy az őt követő Bozo Lujic zágrábi professzor pedig horvátul szól a közönséghez, hiszen - mint elmondta - a teológiai szaknyelv nem szabad, hogy csak egy nyelven szólaljon meg. A biblikus konferenciához több rendezvény is kapcsolódott. A szegedi Móra Ferenc Múzeumban szeptember i-jén nyitottak meg egy bibliai témájú műkincsekből összeállított tárlatot „És látta Isten, hogy jó... ” címmel, melynek kuriózuma a Kelet-szlovákiai Múzeumból származó gyűjtemény, a negyvennégy gótikus és barokk műtárgyból álló kassai műkincsegyüttes. A kiállítás egyes darabjai elgondolkodtató látványt nyújtanak elmozdítva eredeti helyükről, a templomból. Egy új vállalkozás születésénél is jelen lehettek a konferencia résztvevői: Szent Gellért fesztivál néven zenei koncertsorozat indult el a hittudományi főiskola és a Szeged-Csanádi Egyházmegye támogatásával; a programot Robert Christian Bachmann svájci és Yoon Kuk Lee dél-koreai származású, nemzetközileg elismert zenész neve fémjelezte. A kínálat a gitárfuvola duótól egészen a rendezvényre létrehozott Szent Gellért Akadémiának- a fesztivál hivatalos szimfonikus zenekarának - a hangversenyéig terjedt, amelynek méltó helyszíne volt a szegedi dóm. ■ Koczor Kinga A mintegy ötszáz év közép-európai egyházművészeti alkotásaiból nyílt kiállítást a Biblia évének apropóján rendezték meg a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Az „És látta Isten, hogy jó...” című tárlatra nemcsak a helyi egyházi gyűjteményekből, hanem Pannonhalmáról, Kassáról és a lengyelországi sandomierzi püspökség kincstárából is hoztak érté- * kés, szemet gyönyörködtető műtárgyakat a Tisza-parti városba. A szegedi múzeum gyűjteményébe 1925-ben került egy 16. századi ismeretlen firenzei mester nyárfa táblára festett olajképe, mely az angyali üdvözletét ábrázolja. A mű helyreállítására 2007-ig kellett várni, ekkor kezdte el negyedmagával Kovács Zsuzsa restaurátorművész az öt hónapig tartó munkát. Ennek során a képtáblát darabjaira szedték, a korábbi megerősítéseket, kiegészítéseket és átfestéseket eltávolították, konzerválószerrel kezelték, majd a mű a tömítés, a restaurálás és a lakkozás után nyerte vissza eredeti szépségét. (A festményt júniusban, a múzeumok éjszakáján mutatták be a nagyközönségnek, majd a szeptember i-jén megnyílt bibliatárlat egyik legértékesebb darabjaként került a kiállítóterembe.) A kassai Kelet-szlovákiai Múzeumból a hajdani felső-magyarországi templomok, kolostorok negyvennégy faragott műtárgyát - gótikus és barokk szárnyas oltárokat, faszobrokat és miseruhákat - hozták Szegedre. A tárlat látogatóit a négy evangélista 1740 körül készült aranyozott szobra fogadja. A kiállítás érdekes darabja egy - W. Z. monogrammal jelölt - ismeretlen szepességi szobrász által faragott oltár, melynek központi témája az oroszlánverembe vetett Dániel próféta. A legrégebbi műtárgy Késmárkról való, a fafeszület 1400 körül készült. Az egyik teremben három, méter magas, 1490 körül - szintén szepességi mester által - faragott megfeszített Krisztus tekint ránk. A pannonhalmi bencés apátság gyűjteményéből a képeken kívül értékes kelyhek, ereklyetartók és miseruhák érkeztek Szegedre, többek között az a liturgikus öltözék, mely a hagyomány szerint Mátyás király palástjából készült, miután a reneszánsz uralkodó egy látogatása során megszánta a meglehetősen kopottas öltözékben miséző papot. A sandomierzi püspökség kincsei közül flandriai mesterek keresztszemes hímzéssel készült képeit láthatjuk, melyek a zsidó ősatyák történetébe engednek bepillantást, valamint egy 16. századi németalföldi festőiskolában készült, Jézus körülmetélésének történetét ábrázoló oltárszámyat állítottak ki. A helyi egyházi gyűjtemények kincseiből egyebek mellett feszületeket és Mária-szobrokat mutatnak be. Különösen szép darabja a kiállításnak a ferences szerzetesrend számára Mária Terézia által adományozott, fémszállal hímzett miseruha. A múzeumban megtekinthető az a magángyűjteményből kölcsönzött, 1481- ben nyomtatott Szentírás is, melynek fából faragott betűkkel nyomott iniciáléit kézzel színezték ki. A színes kiállítási anyag nemcsak öt évszázad egyházművészetének, hanem a bibliai eseményeknek is megfelelő keresztmetszetét adja Adámtól az egyház megalapításáig. A kiállítótermek között elhelyezett tablókon a bibliai könyvek keletkezésével és a Szentfölddel ismerkedhetnek meg a látogatók. A kiállítás ekképpen - azonkívül, hogy szép - az ismeretterjesztés szempontjából is kiemelkedő programja lett a Biblia évének. ■ László Jenő Csaba Az „És látta Isten, hogy jó...” című kiállítás 2009. március i-jríg tekinthető meg a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Nyitva naponta 10 és 17 óra között; a hétfő szünnap. „Van kiút” Egyházaink és a civil szféra szerepe a 21. században - Társadalmi nehézségek és a kivezető út rímmel rendezett fórumot szeptember 4-én a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Barankovics István Konzervatív Izraelita Műhelye a nyíradonyi önkormányzattal együtt. A Debrecen melletti település ilyet még nem látott: hazai és erdélyi egyházak vezetői, valamint társadalmi életünk kiválóságai érkeztek a Móricz Zsigmondról elnevezett művelődési házba, hogy együtt keressék a kiutat hazánk válságos helyzetéből. Jelzi az elkötelezettséget, hogy szünet nélkül több mint öt órán át tartott a konferencia; sokan az udvaron is álltak. Mások mellett Erdő Péter bíboros, prímás, Bölcskei Gusztáv református püspök, zsinati elnök, Tempfii József nagyváradi római katolikus megyés püspök, Tőkés László Király-hágó melléki református püspök, európai parlamenti képviselő, Jókai Anna író, Papp Lajos szívsebész és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke szólt országunk nehéz helyzetéről, annak lelki, szellemi hátteréről és a kiút megtalálásáról. Közreműködött Pitti Katalin opera-énekesnő és Mohai Gábor előadóművész. Egyházunk képviseletében e sorok írója arról beszélt, hogy a világ Ura és Megváltója az út, tehát a kiút is - abból a romlásból is, amelyben vagyunk. A konferencia napján is közel kétszáz magzatot öltek meg az élet szolgálatára felesküdött fehér köpenyesek hazánkban... Az abortusztörvényt az általunk megválasztott keresztény képviselők egy része is megszavazta. Martin Luther Kingjézusi elvei alapján nekünk is meg kell állapítanunk az igazságtalanságot, a törvénytelenséget, meg kell tisztulnunk a gyűlölettől, és cselekednünk kell. A keresztény ember szelíd, de nem bolond. Tudjuk, tapasztaljuk, hogy egy ország megrontása, pusztítása folyik, esik szét minden, az emberek kiszolgáltatottak. Ahhoz, hogy Isten használjon minket, meg kell szabadulni az ellenség gyűlöletétől, és cselekednünk kell, például erőszakmentes ellenállással szembe kell szállni a gonosszal. Ha ezeket az elveket érvényesítettük volna az elmúlt években, nem itt tartanánk. m SZEVERÉNYI JÁNOS Istentiszteleten a piknikezők Immár hagyományosan a Somogy megyei Kötcse ad otthont a Polgári Magyarországért Alapítvány kora őszi „polgári piknikének”. Szeptember 7-én, vasárnap a találkozón megjelentek többsége részt vett az evangélikus gyülekezet istentiszteletén, amelyen ezúttal - Caims-Lengyel Henriett helyi lelkész mellett - dr. Fabiny Tamás szolgált. (Az Északi Egyházkerület püspöke pályája elején négy éven át volt kötcsei lelkész.) A 84. zsoltár alapján tartott igehirdetésében a püspök felidézte a 18. században Németországból Kötcsére települt evangélikusok hitét és egyházszerete- tét. Utalt arra, hogy a vallásüldözés során felgyújtott fatemplom helyére a hívek hamarosan kőtemplomot emeltek „Máig ható tanulsága van annak, hogy üszkön, hamun és romokon is új templomot lehet építeni. Minden egészséges társadalom él az ^egyház értékteremtő szolgálatával. Isten hajlékában mindenki otthonra találhat. Kányádi Sándor verse ma is érvényes: »Lábad ősi ösvényre ismer. / Akármikor jössz, / Itthon van az Isten«” - mondta igehirdetésében a püspök A képen a templom kapujában Fabiny Tamás püspök, Orbán Viktor, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke, Csókay András idegsebész és Szőcs Géza költő látható. H EvÉlet-infó ► „Az ország fővárosa Nyíradony. Még ha csak egyetlen napra is” - harangozták be a médmmöklfzt a konferenciát, amelyet szeptember 4-én rendeztek a város Mó> ricz Zsigmond Művelődési és Információs Házában a Biblia éve jegyében. Az Egyházaink és a civil szféra szerepe a 21. században - Társadalmi nehézségek és a kivezető út című tanácskozás nyitányaként Tasó László polgármester és Weisz Péter, a Barankovics István Konzervatív Izraelita Műhely elnöke a szellem embereinek legkivá- lóbbjaival való közös gondolkodásra kérte a jelenlévőket, akik együttesen kerestek kiutat napjaink morális válságából. Abból a sodródásból, amelybe hazánk került, s amelyben valamennyien fogódzókat keresünk. amely - mint fogalmaztak - „csak a leg- aagyobb botrányokéval mérhető”. „Köszönet jár a városvezetésnek és a Konzervatív Izraelita Műhelynek, hogy megörvendeztettek bennünket ezzel a találkozóval.” „Egészen mostanáig nem tudtam arról, hogy a hazai zsidóságnak ilyen nagyszerű szerveződése van, mint a Barankovics-műhely” - ilyen véleményeket fogalmaztak meg az érdeklődők, mígnem megérkeztek az előadók. látják a válságból kivezető utat; helyenként mélyfilozófiai helyzetelemzésüket- főleg az előadások utolsó harmadában- a moderátor tanulságos és elgondolkodtató igaz meséi, lelket simogató összekötő szövegei oldották föl. Az előadásokat követően Latorcainé Újházi Aranka ikonfestő nyújtotta át ajándékát, egyik alkotását, majd a Himnusz közös eléneklésével zárult a délelőtti program. Az állófogadásra a Harangi Imre Rendezvénycsarnokban került sor. ■ Dalmi Sándor A Duna Televízió szeptember 27-én, szombaton 12.05-től Isten kezében című műsorában sugározza a rendezvényről készült összeállítását. A konferenciára a helyiek és a környező településeken élők mellett határokon túliak is eljöttek. „Fennkölt érzés itt lenni” - mondta a tudósítónak egy Erdélyből érkezett vendég. „Olyan összejövetelről nem tudok, ahol a történelmi egyházak prominens képviselői, a civil szervezetek vezetői és közéleti személyiségek egyetlen közös rendezvényen fejthették volna ki a közélettel kapcsolatos álláspontjukat” - állapította meg a Kanadában élő, az eseményre hazalátogató Csókái János. Vári Eta a cívisvárosból érkezett Váczi Lászlóval együtt a rendezést, az önkormányzat valamennyi munkatársa részéről tapasztalható vendégszeretetet dicsérte, no meg azt a médiaérdeklődést, Papp Lajos és Weisz Péter A tapsvihar elcsendesültével a rendezvény moderátora, Nagy Imre televíziós szerkesztő mondta el bevezetőjét, majd a színpadon elhelyezett asztalok mellől kérte mikrofonhoz az egyházi méltóságokat, a politika, a művészet és a közélet jeles, szereplőit. A résztvevők kendőzetlenül fejtették ki, hogy miben
