Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-08-17 / 33-34. szám

14 2008. augusztus 17-24. KRÓNIKA ‘Evangélikus ÉletS ISTENTISZTELETI REND I 2008. augusztus 17. Szentháromság ünnepe után 13. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Lk 10,23-37; Gál 3,15-22. Alapige: iMóz 4,1-160. Énekek: 455., 473. I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; du. 6. dr. Széchey Béla; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Madocsai Miklós; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10, (úrv.) Vári Krisztina; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Gáncs Péter;' du. 6. Cselovszky Ferenc; VII., Városligeti fasor 17. de. n. (úrv.) Szántó Enikő és Pelikán András; VIII., Üllői út 24. de. fél II. (úrv.) Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Bláthy Ottó u. 10. (Betánia Szeretetszolgálat) de. 9. Benkóczy Péter; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv., énekes liturgia) Kóczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Joób Máté; de. n.,(úrv.) Jonas Jorgensen; du. 6. dr. Blázy Arpádné; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Blázy Arpádné; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) dr. Bácskai Károly; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. dr. Bácskai Károly; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó "B. András; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 75. (nagytemplom) de. 10. (úrv.) Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de.,9. Biatniczky János: Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Kosa László; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Nagyné Szeker Éva; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. Joseph Pathrapankal indiai katolikus püspök; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Florváth Miklós; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél n. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Budakeszi (református templom) de. fél 9. (úrv.) Lacknerné Puskás Sára; Názáret- templom, Mátraszentimre-Bagolyirtás de. 11. Tóth Melinda. ISTENTISZTELETI REND / 2008. augusztus 17. - Balaton ■ Alsódörgicse de. n.; Badacsonytomaj de. 9.; Balatonalmádi (Bajcsy-Zs. u. 5.) du. 4.; Balatonboglár de. 11.; Balatonfenyves (református templom) du. 6.; Balatonfüred de. 9.; Balatonszárszó (evangélikus üdülő) de. 9.; Fonyód de. fél 10.; Hévíz du. fél 5.; Keszthely de. fél n.; Kisdörgicse du. fél 2.; Kötcse de^.io.; Kővágóörs de. fél 12.; Mencshely de. rí,; Nemesleányfalu du. 2.; Révfülöp de. 10.; Siófok de. 10.; Sümeg du. fél 3.; Szentantalfa de. háromnegyed 10.; Veszprém de. 10.; Zamárdi (Arad utcai imaház) du. 4.; Zánka de. fél 9. NÉMET NYELVŰ ISTENTISZTELETEK Balatonboglár de. fél 10.; Hévíz de, fél 10.; Siófok (kápolna) de. fél 10. ISTENTISZTELETI REND / 2008. augusztus 20. - Budapest L, Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; V., Deák tér 4. de. 9. Gerőfi Gyuláné; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 11. (ökumenikus kenyérszentelő) Győri János Sámuel. ISTENTISZTELETI REND I 2008. augusztus 24. • Szentháromság ünnepe után 14. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Lk 17,11-19; Gál 5,16-24. Alapige: iMóz 28,10-19. Énekek: 225., 234. L, Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Keczkó Szilvia; de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Balicza Iván; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Gyekiczky János; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; de. 11. (úrv.) Cselovszky Ferenc; du. 6. Gáncs Péter: VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33- de. 9. Kertész Géza; VIII., Bláthy Ottó u. 10. (Betánia Szeretetszolgálat) de. 9. Benkóczy Péter; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Benkóczy Péter; Kelenföld, XL, Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Arpádné; de. 11. (úrv.) dr. Blázy Arpádné; du. 6. d'r. Blázy Árpád; XL, Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10.'(úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 75. (nagytemplom) de. 10. Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Fekete Gy. Viktor; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél n. Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Zászkaliczky Pál; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Zászkaliczky Pál; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Citóné Széli Ágnes; XIX., Hungária út 37. de. 8. Citóné Széli Ágnes; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, ■XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Pilisvörösvár (református templom) du. 2.; Názáret-templom, Mátraszentimre-Bagolyirtás de. 11. Lackner Pál. ISTENTISZTELETI REND^20o8. augusztus 24. - Balaton. Alsódörgicse de. n.; Balatonakali du. 2.: Balatonaliga (a Club Aliga területén levő református templom) du. 6.; Balatonalmádi (Bajcsy-Zs. u. 5.) du. 4.; Balatonboglár de. 11.; Balatonfenyves (református templom) du. 6.; Balatonföldvár (városháza) du. 2.; Balatonfüred de. 9.; Balatonszárszó (evangélikus templom) de. fél 9.: Balatonszárszó (evangélikus üdülő) de. 9.; Balatonszemes de. fél 10.; Balatonszepezd de. 9.; Hévíz du. fél 5.; Keszthely de. fél 11.; Kötcse de. 10.; Kővágóörs de. fél 12.; Mencshely de. 11.; Nagyvázsony du. 2.; Révfülöp de. 10.; Siófok de. 10.; Szentantalfa de. háromnegyed 10.; Tapolca de. fél 9.; Veszprém de. 10.; Zánka de. fél 9. NÉMET NYELVŰ ISTENTISZTELETEK Balatonboglár de. fél 10.; Hévíz de. fél 10. Siófok (kápolna) de. fél 10. ■ Összeállította: Boda Zsuzsa ISTENTISZTELET-KÖZVETÍTÉS A RÁDIÓBAN A Csömöri Evangélikus Egyházközség rövid története Csömör,- ez a furcsa nevű község, amely karnyújtásnyira fekszik Budapesttől, már az 1130-as években a bozóki monostor tulajdonában volt, majd a Zay családé lett. A török uralom ideje alatt elnéptele­nedett, és 1690-ben elpusztultnak neve­zik a történelmi feljegyzések. 1720-tól azonban ismét 42 háztartásról tud a kró­nika; minden háztartás tiszta lutheránus volt. Az 1721-es canonica visitatio már említi az evangélikusok templomát. A mai Csömör község a 18. század ele­jén alakult részben Rákosszentmihály megmaradt lakosaiból, részben pedig a felső vármegyékből (Bajmóc környéke) elhívott, odatelepített tót ajkú evangéli­kus telepesekből. Az evangélikusok azonnal önálló gyülekezetté szerveződtek, amit mutat az is, hogy 1727-ben már önálló lelké­szük volt Jákobéi Sámuel személyében. Sajnos az 1740-ben kitört pestisjárvány kipusztította a falu lakosságát, a gyüle­kezet nagy részét; meghalt Lányi János lelkész, a tanító, és mindössze tizenegy család maradt életben. Az így árvaságra jutott gyülekezettől a magyar királyi kincstár elvette a templomot, és ezzel megszűnt önálló egyházközség lenni; Cinkota leányegyháza lett. MagyarRádió^l Evangélikus istentisztelet a Magyar Rádióban Augusztus 24-én, vasárnap - az olimpiai játékok miatt kivételesen - 21.04-kor istentiszteletet hallhatunk felvételről a Kossuth adó hullám­hosszán Csömörről. Igét hirdet Jo­hann Gyula lelkész. Az evangélikusok 1787-ben kaptak telket iskola és imaház építésére Grassal- kovich Antal hercegtől. A következő het­ven évről ismét nincs hiteles feljegyzés. 1872-ben indult virágzásnak a gyüleke­zet. Közös akarattal és igen nagy áldo­zattal valóra vált a régi álom: új templo­mot építettek a lutheránusok. 1873. má­jus 4-én tették le a ma is álló templom alapkövét. E templom hossza 26 méter, szélessége 10, magassága 9 méter. Az 1914. évi egyházmegyei közgyűlés mondta ki a régen várt döntést: több mint 170 év után a csömöri evangélikus gyülekezet újra anyaegyházközség lett. Az önállósodás után Jeszenszky Gyula csővári lelkészt hívták meg a gyülekezet pásztorául, a felügyelő Mikszáth Kálmán volt, a nagynevű író fia.T933-tól 1944-ig Galáth György, 1945-től 1948 decemberéig Endreffy Zoltán. Őt követte 1970-ig Soly­már János, majd 1970-től 37 éven keresz­tül Solymár Péter. Tavaly szeptemberben iktatták be Johann Gyula lelkészt a csö­möri gyülekezetben. Az istentiszteleti és bibliaórai alkal­mak mellett gazdag gyerek- és ifjúsági munka folyik. A község óvodáiban is vannak hittanfoglalkozások, míg az ál­talános iskolában az órarendbe beépített hittanórákra mintegy 150 gyerek jár. Minden vasárnap vasárnapi iskolába várják-a még nem konfirmáltakat; ezzel a lehetőséggel körülbelül ötven gyermek él rendszeresen. Korosztályok szerint két ifjúsági bibliakörben találkoznak az ige szavára vágyók. Közkedveltek az év­közi csendeshétvégék és a nyári táborok, valamint a felnőtt gyülekezeti tagok szá­mára szervezett külföldi utak, amelyek elsősorban a finnországi és németorszá­gi testvérgyúlekezetek látogatására irá­nyulnak. Rudolf trónörökös szobra a Városligetben ► A 2008. esztendő nemcsak a Mátyás király-évforduló­hoz rendelt reneszánsz év, hanem a tragikus sorsú Habsburg koronaherceg születésének 150. évfordulója miatt Rudolf trónörökös éve is. írásunkban egyetlen lé­tező magyarországi emlékhelyét, városligeti szobrát mutatjuk be. Habsburg-Lotaringiai Rudolf Ferenc József osztrák császár és magyar király és Erzsébet királyné egyetlen fiaként 1858. augusz­tus 21-én a Bécshez közeli Laxenburgban született. Szabadel­vűségét, érzelmi alkatát, valamint a magyarság iránt mutatott szimpátiáját tekintve is édesanyjára, Sisire hasonlított. 1889. ja­nuár 30-án Mayerlingben hunyt el, szeretőjének társaságában. Hogy öngyilkosság vagy politikai merénylet történt-e? Halálá­nak körülményei találgatásokra és feltételezésekre okot adva máig megoldatlan rejtélyt jelentenek a történészek, kutatniva- lót a bűnügyi szakértők számára. A trónörökös szobrának felállítását az Uránia Magyar Tudo­mányos Egyesület kezdeményezte 1903-ban. Rudolf-szobor- bizottság alakult, melynek munkáját a királyi engedélyezést követően törvényhatósági és államtitkári szinten is segítették. Eredetileg öt szobrász kapott felkérést tervek benyújtására, de csak ketten indultak a pályázaton: Ligeti Miklós és Istók János. A beküldött pályamunkákat azonban nem megfelelőnek ítél­ték, így a megismétlésére készültek, de Istók visszalépése miatt a 19-20. század fordulójának leghíresebb és legsikeresebb szob­rásza, Ligeti újabb pályáztatás nélkül megkapta a megbízást. A Rudolf-szobor elkészítését közadakozásból, illetve a kul­tuszminisztérium támogatásából fedezték, a felállításhoz szükséges területet a főváros bocsátotta rendelkezésre. A szo­bor magassága 2,7 méter, anyaga bronz; masszív, fehér színű talapzata Vukovárról érkezett, a hatalmas kőszikla 2 méteres volt, elülső oldalába a „Rudolf’ feliratot vésték. Az alkotást száz esztendővel ezelőtt; születésének 50. évfordulóján, 1908. október 12-én avatták fel. Rudolf édesapjára, Ferenc Józsefre már a szoborminta is nagy hatást gyakorolt életszerűségével. A műalkotás leleplezé­se a királynak, az uralkodói család tagjainak, a miniszterelnök­nek és minisztereinek, a főpolgármesternek, neves közéleti személyiségeknek, művészeknek, tudósoknak és a főváros kö­zönségének a jelenlétében zajlott; beszédet mondott a szobor- bizottság elnöke, a polgármester és a „császári és apostoli kirá­lyi felség”. A szobrot a Stefánia úton, a Városliget színpompás fái alatt állították fel, közel ahhoz a helyhez, ahol Rudolf a 1885. évi or­szágos kiállításon fővédnökként üdvözölte az uralkodót. A mű a koronaherceget szenvedélyes vadászként ábrázolja, ke­zében puskájával és gúnyájával, nyakában távcsövével, vadász­ruhában és -kalapban - ezzel is utalva tragikus sorsára, hiszen halálának helyszíne vadászkastélya volt. Egykori személyes ismerősei a szoborherceg arckifejezését és mozdulatát a valóságoshoz megtévesztően hasonlónak ír­ták le, a nemes alkotás azonban nem mindenkinek a tetszését nyerte el. A Nyugat című folyóiratban 1913-ban például ekkép­pen írtak róla: „Kőhajtásnyi távolságban ott a Rudolf trónörö­kös szobra. Ebben aztán bántó módon üt ki Ligeti plasztikai ér­zésének ingadozása. A súlyelosztás, a tömegegyensúly legele­mibb, kézenfekvő szabályaival ellenkezik. Telve van megol­datlan és rosszul megoldott résszel.” _ A Magyar Királyság 1945-ben történt megszűnésével az új államhatalom mindörökre le kívánt számolni a royalista múlt­tal és az egykori Habsburg-örökséggel. A Rudolf trónörökös tér a Jászai Mari tér nevet kapta, a szobrot pedig lebontották, és a Kiscelli Múzeum raktárába szállították. 1980-ban a Bala- ton-Nagy-bereki Állami Gazdaság főépülete előtt állították fel ismét, történelmi hátterét azonban elhallgatva, A vadász cím­mel, eredeti feliratától megfosztva. A mű a rendszerváltozás után, 1992-ben a Budapest XIV. Ke­rületi Önkormányzat kezdeményezésére került vissza a Város­ligetbe. (Sajnálatos módon a senkit és semmit nem tisztelő graffitisek ezt a köztéri alkotást sem kímélik...) A Stefánia út napjainkban már Olof Palme sétánynak nevezett szakaszán, az Olof Palme Ház melletti parkrészen álló Rudolf-szobor azon­ban az örök időbe és térbe zárva türelmes, és rendületlenül vár­ja látogatóit, akik az évforduló tiszteletére talán egy szál virág­gal érkeznek majd hozzá. ■ Rezsabek Nándor A szerző ezúton is köszöni Neszták Bélának és a Budapest Városvédő' Egye­sületnek a ákk megírásához nyújtott segítséget. A „Rudolf trónörökös éve” eseményeiről a gödöllői királyi kastély honlapján (http://www.kiralyi- kastely.hu/rudolf/) tájékozódhatnak az Evangélikus Élet olvasói.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents