Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-07-27 / 30. szám

4 2oo8. július 27. SZÉLRÓZSA-CSÜTÖRTÖK ‘Evangélikus ÉletS Megkérdeztük... Szirtes Edina (Fabula Rasa - ének, hegedű)- Már második alkalommal léptetek föl Szélrózsán. Mit jelent számotokra itt játszani?- Rögtön feltűnt, hogy milyen jó fejek itt az emberek. Már az ajtónállók is sze­retettel fogadtak bennünket. Átjön az a közvetlen hangulat, mely erre a helyre jellemző - ellentétben egy világi kon­certtel, ahol már a kidobón is érződik a távolságtartás. Jó itt játszani, remélem, legközelebb is eljöhetünk. Roy (Roy és Adóm - ének, gitár)- Hogy érezted magad a koncerten?-Jól, nagyon elfáradtam. Nem számí­tottunk ekkora lelkesedésre!- Más volt ez a közönség, mint amit meg­szoktatok?- Éreztem valamilyen bensőséges hangulatot.- Milyen érzésekkel, gondolatokkal jöttetek erre az evangélikus találkozóra?- Nem tudtam, hogy a vallásosság és a rock and roll hogy jön össze. Nehéz volt énekelni a szabadságról, amikor az első sorokban tolókocsiban ültek az embe­rek, de remélem, örömöt szereztünk ne­kik, és élvezték.- Van az egyházhoz, a valláshoz valamilyen kötődésetek?-Nincsen. Az Istenben való hit közös, de nem gyakoroljuk. Bár én szoktam imádkozni legbelül. István, Gyöngyike és Júlia (Erdély)- Az évjáratok nem meghatározóak. Érdeklődéssel figyelem az utánam kö­vetkező nemzedékek lelki kibontakozá­sát. Püspöki szolgálatom meghatározó eseménye volt a Szélrózsa létrejötte. Idén feleségemmel már öt unokát hoz­tunk. Tíz és tizennégy év közöttiek, szí­vesen jöttek, nem kellett őket rábeszélni. Sók kedves kollégával, ismerőssel és fia­tallal találkozhatok. Nemzedékemből nem én vagyok az egyetlen itt. Figyelünk arra, hogy ne telepedjünk rá az ifjúságra, hanem többek között beszélgetőpartne­rekként legyünk jelen. A fiatalok zenéjé­re, a könnyűzenére úgy tekintünk, hogy ezt Isten eszközeként használják fel.- Mi ben más az idei Szélrózsa?- Idén különösen tartalmasak a prog­ramok, az igeszolgálatok; mind ezek­nek, mind a beszélgetéseknek a témái nagy érdeklődésre tartanak számot. Tóth Márton (résztvevő)- Újbuda-Keszthely 4:0-0 Szélrózsa-fo- cidöntő végeredménye. Két gólt te szereztél. Gratulálok! Focizol otthon is?- Nem, néhány csapattársam viszont igen, szóval nem az enyém az érdem. Ez csak véletlen volt.- Hova jársz suliba?- A Fasorba.- Ez az első Szélrózsád?- Igen, az osztálytársam hívott, de már a nővérem is sokat mesélt korábbi találkozókról; ő most sajnos nem tudott eljönni, mert külföldön van.- A focimeccsek mellett jut időd a progra­mokra is?- Persze.- És milyennek találod őket?- Jók, élvezem. Nagyon tetszett a Roy és Ádám-koncert.- Találkozunk két év múlva?- Igen. Csorba István (a Szélrózsa-dalok szerzője)- Hogy érzitek magatokat a találkozón? I.; Nagy a pörgés, és ez nagyon tetszik. A néptáncegyüttes tagja vagyok, furu­lyáztam is a külföldiek bemutatkozásán, közben pedig egymás után jöttek a foci-, röplabda- és kosárlabdameccsek.- Mi tetszett a legjobban? I. : A Roy és Adám meg a M.ls.K.A, de a moldvai táncházat is nagyon élveztem. Gy.: Szerintem a Tamás-mise volt a legjobb. Sajnos kevesen jönnek el Er­délyben ilyen eseményekre, hasonló hangulatú táborokba.- Szerinted milyen a Szélrózsa? J. : Egyszerűen nagyszerű! Sajnos sok mindenről lemaradok, mert párhuza­mosan zajlanak a programok. Nehéz el­dönteni, hogy melyikre menjek el. Ne­kem tetszett a Nikodémusok órája. Gy.: Nem unatkozunk, mert minden­nap kapunk egy feladatlapot, amelyet ki kell tölteni. Kőszeg történelmével kap­csolatban is voltak kérdések. Helyi idős néniket kérdezgettünk, készségesen se­gítettek, régi könyveket elővéve keresték a válaszokat. Szebik Imre (nyugalmazott püspök)- Annak ellenére, hogy hivatalból már nem kötelező, eljön a Szélrózsákra...- Negyedik alkalommal szerez kimondot­tan a Szélrózsa találkozóra dalokat. Honnan meríti az ihletet?- Őszintén és hittel vallom, hogy ez isteni kegyelem. Ötvennégy éve vagyok karnagy, a dalszerzés pedig nyolc évvel ezelőtt, az unokáim érkezésével kezdő­dött. Azóta öt unokám született, és mindegyikőjük keresztelőjére szerez­tem egy dalt. A munkát imádság előzi meg. A jó ügy érdekel, Isten szolgálata a célom.- Nagy szeretettel beszél az ifjúságról és az ifjúsággal egyaránt. Érti a nyelvüket...- A teológushallgatók, akiket tanítok, a „tesztelő csapatom”. Mindig megké­rem őket, hogy hallgassák meg, énekel­jük el a dalokat, és utána mondják el a véleményüket.- Hogyan tudja elérni, hogy őszinte kritikát fogalmazzanak meg?- Közvetlen légkört teremtek, munka­társnak tekintem őket. Szoktam monda­ni: „Ha letegezel, az sem baj!”-Milyen körülmények között íródnak a dalok? Nappal, este, miközben föl-le járkál a szobában?- Igen, olyan is előfordul, hogy ha rosszul alszom, és eszembe jut valami, akkor gyorsan leírom. A Szélrózsa-da­lok jó pár hetes érlelődésen mentek ke­resztül. M. C. Escher és S. Köder képein gondolkoztam el, és néhány igevers ih­letett meg. Hogyan formálódnak a dalla­mok? Nem tudom. Titka: Isten a talen­tumhoz hozzáadja kegyelmét. Fodor Zsófia (résztvevő, a Luther Márton Szakkollégium diákja, a váraljai és a paksi gyülekezet tagja)- Melyik Szélrózsa tetszett eddig a legjob­ban?- Tatán voltam először, de akkor még azt sem tudtam, mit csináljak a prog- ramkavalkádban. Szolnokon jó volt újra látni az ismerős arcokat, és jobban eliga­zodtam a programrengetegben is. Ekkor történt az, hogy megszólított két srác, és meséltek a Luther Márton Szakkollégiumról, de amit mondtak, nem nagyon hatott meg. Azután a Lehe­tőségek piacán találkoztam a többi fiatallal, akik fényképeket és videókat is mutattak a kollégiumról, és a velük való beszélge­tésből jött át, milyen ez a hely. Ekkor fel­vételiztem én is, de még nem tudtam, hol fogok lakni Budapesten. Nagyon izgul­tam, hogy itt túl szigorú szabályok vár­hatnak rám, de a felvételi táborban más képet kaptam a kollégiumról. A tábor után felvételi bizottság dönt, hogy kiket vesznek fel. Ez több mint egy sima kollégium, mert lelki és közösségi alkalmak mellett komoly szakmai mun­ka is folyik több tudományterületen, mi­vel a legkülönfélébb főiskolákon és egyetemeken tanulunk. Ezáltal komoly kapcsolati tőkét szerezhetünk. Szeretném, hogy a kollégium és az egyház nyisson egymás felé! Ezért is va­gyunk ott minden Szélrózsán, a kole- szos pólónkat hordjuk, és a Lehetőségek piacán is hírt adunk magunkról, mert saj­nos sok fiatal nem tud rólunk. Hegedűs László (a szombathelyi gyülekezet presbitere, a Y’s Men Klub tagja, a MÁV-Start Zrt. munkatársa)- A különvonat szervezését bízták rám, örömmel vállaltam. A biztonság kedvéért elutaztam a Keletibe, hogy minden rendben menjen. Fontos volt, hogy a mozgáskorlátozott résztvevők is biztonságban utazzanak, rendben meg is érkeztünk. Nagyon jó volt látni, mennyire élvezték a fiatalok, hogy saját Szélrózsa-vonattal jöhettek Kőszegre. Christfried Kául (résztvevő, Norvégia)- Norvégiából hányán érkeztetek?- Most csak hárman. Megnéztük, hogy milyen a találkozó.-Jól ereztétek magatokat?- Abszolút.- Legközelebb is jöttök?- Igen, legalább tíz-tizenkét fiatallal, ennyi embert még össze tudunk ismer­tetni a magyar résztvevőkkel.- A fiatalok megtalálták a hangot magyar társaikkal?- Szerintem igen. Sokan beszélnek angolul, de sokszor nem mernek meg­szólalni. Jó fejeknek tartják a magyaro­kat, bár azt sajnálják, hogy nem fordíta­nak le még több programot angolra. Joób Szilárd (résztvevő, Svájc - református gyülekezeti lelkész Zürich mellett)- Külföldön élsz, ritkán látogatsz haza, de a Szélrózsán mindig itt vagy...- Ekkor veszem ki a szabadságomat, és mindent megteszek, hogy el tudjak jönni.- Kivel érkeztél?- Ikertestvéremmel és a családjával.- Arra gondoltál már, hogy svájci fiatalokat is hozhatnál magaddal?- Mindamellett, hogy jónak tartom, hogy vannak külföldiek, nem tudom, hogy a nyelvi nehézségek miatt jól érez- nék-e magukat.- Milyenek a programok?- Szélrózsára azért jövök, hogy embe­rekkel találkozzam. Ez a fő vonzerő szá­momra, a program másodlagos. Egyéb­ként pedig igen sokszínű a találkozó, ki­váló programmixből válogathatunk. Nagyszerű, hogy a reggeli áhítatokat a három püspök tartja, ezzel megtisztelve bennünket. Öröm látni azokat is, akik évekkel ezelőtt a Szélrózsán ismerked­tek meg, és most gyermekeikkel együtt jönnek. Akár családos tábort is lehetne szervezni. Kicsit sajnálom, hogy a nagy töme­gekhez szóló programok még mindig túl hosszúak. Ugyanis egy programnak, mely nagy tömeget szeretne megszólíta­ni, nem szabad hosszúnak lennie. Min­dig ez a sok szöveg! A fiataloknak rövid, magvas, vidám, poénos és interaktív program kell! Berecz Julcsi (résztvevő, Mevisz-Bárka)- A Mevisz-Bárka mozgássérült-passióját tavasszal adtátok elő, a szervezők meghívtak benneteket a Szélrózsára. Mennyit készültetek a mostani előadásra?- Bele se néztem a szövegkönyvbe, de hibátlanul elmondtam a szöveget.- Nem nehéz elmondanod Péter Jézust meg­tagadó szavait?- Volt egy jelenet, amikor akaratlanul is elsírtam magam...- Mióta táborozol a Mevisszel?- Nyolcéves korom óta, most huszon­három éves vagyok. Szüleim életében nincsen jelen Isten, és így nagyon nehéz élni. Sokat jelent nekem a Mevisz, mert elvisznek tíz napra oda, ahol olyan em­berekkel lehetek együtt, akik számíta­nak nekem. A Szélrózsára is azért jövök, hogy kapcsolatokat építsek. Deák Dániel (a Szélrózsa biztonsági vezetője)- Civilben mivel foglalkozol?- Most fejeztem be az evangélikus teológián a hitoktatói szakot, emellett másfél éve tanítok.- Akkor bizonyára nem ez az első Szél­rózsád.- Nem, ez a harmadik találkozóm.- Mindhárom alkalommal szolgáltál?- Most én vagyok a biztonsági osztag­nak a vezetője, két éve a játéksátorban dol­goztam, előtte sima biztonsági őrként.- Két év múlva pedig... ?- Jó kérdés, majd meglátjuk.- Hogy érezted magad itt, Kőszegen?- Alapvetően jó volt, de számomra rettentően fárasztó, mert nyolcórás mű­szakokban dolgoztunk, és nekem még ezentúl is feladatom volt.- Minden rendben ment?- A biztonság szempontjából abszo­lút, semmi kirívó eset nem volt, még be- surranások sem. Lackner Pál püspök és Nánai László Endre (Magyar Honvédség, Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat)- Mi célból vannak itt a Szélrózsán, azon belül a Lehetőségek piacán? L. P.: Abból a célból, hogy ezeken az egyházi eseményeken - Csillagpont, Szélrózsa — ha szerény megjelenési for­mában is, de képviseljük magunkat, be­mutassuk azt, hogy egyházaink a társa­dalom e speciális szegletében is jelen vannak, aktívan végzik a rájuk bízott szolgálatot.- Milyen kérdéseket tesznek fel Önöknek a fiatalok? N. L. E.: .. .már amelyik fiatal le tudja küzdeni az egyenruhával szemben érzett idegenkedését... Teológiai jellegű és a katonai életre vonatkozó kérdéseket ka­punk, illetve volt olyan orvostanhallgató érdeklődő is, aki barátkozik a gondolat­tal, hogy majd a honvédségnél helyez­kedjen el. Győri János .Sámuel (leikész, a Zákeus Médiacentrum igazgatója)- Milyen kamerán keresztül nézni a Szél­rózsát?- Jobban szeretem a kamerának a fe­kete-fehér keresőjét használni, mert így könnyebb az élességet beállítani; hát­rány az, hogy a színeket nem nagyon tu­dom megkülönböztetni. Az ifjúságnak is szüksége van fekete-fehér látásra, ami persze árnyalatos. Ugyanakkor fontos a színek látása is, de a mostani találkozó üzenetéből - határtalanság - úgy gon­dolom, fontosabb, hogy a formákat, az irányokat lássuk. Hogy ki milyen színű, az számomra nem olyan fontos, ez a ha­tár számomra eltörlődik, viszont ad egy­fajta biztonságot a leképezés élességé­ben. Ez nemcsak szakmai kifejezés, ha­nem lelkileg is így érzem. Nem a színek számítanak, nem azért jöttünk el a Szélrózsára, hogy szavaz­zunk, melyik a jobb: a kék, a lila, a sárga vagy a zöld, hanem hogy lássuk a formá­kat, az irányokat, és ebben segít ez a kor­látozottság, hogy a suchen az élesség be­állítása miatt fekete-fehéren hagyják. ■ Szeverényi Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents